Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1871-09-17 / 38. szám
PROTESTÁNS GYHAZI ES ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- és KIADÓHIVATAL : Mária-1 tea 10-ik szám, első emelet. ELŐFIZETÉSI DIJ: HIRDETÉSEK DIJA: Helyben házhozhordással és Vidékre postai kül- , 4 hasábos petit sor többszöri beiktadessel félévre 4 frt., egész evre 8 frt. Előfizet tásánál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. betni minden kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. Bélyegdij külön 30 kr. Kiknek előfizetése ezen év helyef vécével lejár, előfizetésük megújítására kéretnek fel. Egy pár szó egyházi szónoklatainkhoz. Hogy az élőszó, kivált ha művészileg ügyes szónok által adatik elő, az emberi kedélyre nagy befolyással bír, azt senki sem fogja tagadhatni. Az apostolok első pünkösdi beszédétől Chrysostomus, az aranyszájú szónoklatáig, a reformátorok fellépésétől a mai időkig, a jó prédikáció soha sem maradt jó hatás nélkül. És ha ma sokan az isteni tiszteletet nem látogatják, az nagy részben onnan magyarázandó, hogy az egyházi szónok beszéde nem bír azon kellékekkel, melyek a hallgatóságot vonzzák és a templom látogatására késztik. Ha a protestáns templomok is leginkább ott üresednek, hol az orthodoxia „felkent" hőse úgy hirdeti az isten igéjét, mint azt majdnem szóról szóra a bibliában előtalálja, akkor azért nem csak őt, de egész irányát kell hibáztatni, mivel nem akar úgy gondolkodni, érezni és beszélni, mint a mai világ gondolkodik, érez és beszél. Karácson napjain évről évre elkoptatott kifejezésekkel és képekkel csak Krisztus csodás születését feszegeti, húsvétkor leginkább az idvezítő testi feltámadását tolja előtérbe, pünkösd ünnepén semmi másról, csak arról tud beszélni, miként szállta meg a szentlélek galamb, tűz vagy szélvész alakjában, természetesen minden természeti korláton túlemelkedve, az apostolokat. Ha istenről beszél, úgy tünteti elő, mint kinek véres áldozat kellett, hogy zsidó haragja kiengesztelődjék ; Jézust csak mint félistent festi, kinek magasztossága abban áll, hogy halottakat feltámasztott, betegeket gyógyitott; ezerek éhségét semmivel csillapította. Miden emberben eredendő bűnénél fogva kis ördögöt lát, ki a jóra épen nem képes és csak Krisztus vére által váltathatik meg az örök kárhozattól; ezen bünös állapot bizonyítására, minden aesthetikai izlés ellen, leginkább ezt a helyet használja: „Íme én álnokságban fogantattam, és az én anyám bűnben melegített engemet az ő méhében”. Zsolt. 51, 7. Ha ily isteni tisztelet, hol ily gondolatok vonulnak keresztül az egyházi szónok beszédén, nem látogattatik meg, akkor az nem csoda, sőt igen is természetes dolog. E szomorú tünemény pedig mindég aggasztóbb jelleget kezd magára ölteni, fájdalom leginkább túlnyomó protestáns országokban. Berlinben a sok lelkész közt alig 3—4 emancipálta magát pásztor Knack orthodox irányától, a beszédek az ő szellemében tartatnak, minél fogva a templomok üresek maradnak. Erre vonatkozólag a berlini városi hatóság által kiadott évkönyv következőleg nyilatkozik : „ Az ev. egyház formái összetörnék, szelleme és ereje hiányzik, mely azok helyébe, valami ujat alakitana, egy időben sem elégítette ki oly kevéssé az embert, mint jelenleg. Berlin 630,000 ev. lakosságot számlál, azok közül csak 11,900-an látogatják vasárnaponként az isteni tiszteletet, és 23,962 halotti esetnél csak 3777-szer kívánják a lelkész functióját.* Az ilyen hajmeresztő állapotok a hibás egyházi alkotmányon kívül többnyire az orthodoxia szónoklatának a műve. Nehogy nálunk is úgy elfajuljon az egyházi szónoklat és oly szomorú következményeket maga után vonjon, szükséges folyvást szemmel tartanunk a beszéd azon kellékeit, melyeknél fogva még mindég a kedélyre hat és ennél fogva látogatottá teszi az isteni tiszteletet és a lelkész egyéb teendőit. Mit sem mondjon a lelkész egyházi beszédében, mi nem oly igazság, mely a korszellem és a tudomány előtt dönthetlenül meg nem állhat, és mely nem annyira él szellemében és nem annyira elfoglalta szivét, 75 •