Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-04-20 / 16. szám

Tizenötödik évfolyam. le. sz. Pest, Április 20.1872. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és Kiadó-hivatal: Mária-utcza 10-dik sz., első emelet. Előfizetési d­ij : Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni min­den kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petti sor többszöri beiktatásai 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. m A népiskolai tanitók nyugdíjazása Badenben. U) tott A badeni nagyhercegségben a legújabban alko­(1868. márc. 8-iki) népiskolai törvénynyel a községi tanitók anyagi ellátása és nyugdíjazása oly jelentékenyen javíttatott, hogy a badeni tanitók helyzete most már körülbelől a szászországiakéval egyenlő, sőt némi tekintetben jobb. 1. A tanitók fizetése. A tanitók fizetését rendszeresen az uj törvény­nek is alapjául szolgált 1835-iki iskolatörvény sza­bályozta, azután az 1858-iki májusi iskolatörvény módosította s némileg javította, végre az 1868. márc. 8-iki törvény tetemesen feljavította. Az 1835-iki törvény a fő tanítókat fizetésükre nézve 4 osztályba sorozta, és az I. osztálybeliek­nek (t. i. 500 lakosig terjedő községekben) 140, a II. osztálybelieknek (500—1500 lakosig való köz­ségekben) 175, a III. osztályuaknak (1500 — 3000 lélekig való községekben) 250 ft., végre a IV. osztályuaknak (3000 lakoson felőli községek­ben) 350 délnémet forintnyi fizetési minimumot ál­lapított meg a tandíjon és lakáson kívül. Az 1858-iki törvény a két első osztályt egyre vonta össze (s igy 3 osztályt állapított meg) s fize­tési minimumát 200 forintra emelte. Ezenfelül a fa­lusi tanitók fekvő birtokát egy holdra emelte, s min­den oly tanitónak, ki ugyanazon községben öt évnél tovább szolgál, ottléte idejére minden öt év után 20 forintnyi fizetésjavitást rendelt mindaddig, mig az ily korilletmények összesen 100 forintra emelked­nek, vagy pedig általuk az összes hivatali jövedelem 500 forintra növekedik. Az 1867—1868-ik évben a tanítók tényleges jövedelme, a tandíjjal együtt a legszegényebb állo­másokon 250 frtra ment, a tanítók nagyobb részé­nél pedig 300 — 400 forint között változott. A jelenleg is érvényes 1868-iki törvény a ta­nítókat, fizetésüket illetőleg, ismét négy osztályba so­rozta, mint az 1835-iki törvény, s a következő fize­tési minimumokat állapította meg: lakáson és tan­díjon kívül: az I. osztályban levőknek 350 ftot (tehát 150 fttal javította), a II. osztályban levőknek 375 ftot (tehát 175 ft. javítás), a III. osztályban levőknek 400 ftot (tehát 150 ft. javítás), a IV. osztályban levőknek 450 ftot (tehát 100 ft. javítás). Az altanítók fizetése pedig az I. és II. osz­tályban 265 forint, a III. és IV. osztályban 290 forint, 6000 lakosnál népesebb községekben pedig 315 forint. Ezenfelül van lakásuk, és a tandijak­ban osztoznak, de ugy, hogy a főtanitók ötször an­­nyit kapnak, mint az al- vagyis segédtanítók. A tandijak legkevesebbje egész évre 1 ft. 12 krajcárban, legtöbbje 2 ftban, 6000-nél népesebb városokban pedig 4 forintban állapíttatott meg, de ugy, hogy az 1 ft. 12 krnál többre már csak fel­sőbb engedélylyel emelhető. Azonban a tanítók­nak a község biztosit az I. osztályban 50, a többi három osztályban 75 forint tandijat, ugy hogy a netáni hiány a község pénztárából kipótol­tatik. Az 1858-iki törvényben rendelt 5 éves (20 ftnyi) korilletmények is meghagyattak azon változtatással, hogy ezek mindaddig fizetendők, míg (nem 100, hanem) 120 forintra emelkednek, vagy az összes fizetést nem 500, hanem 650 forintra növelik. *) Mutatvány Molnár Aladárnak ily címü munká­jából : „Népiskolai tanitók nyugdíjazása, özvegyeik és árváik gyámo­litása külföldön és hazánkban."

Next