Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1872-04-20 / 16. szám
Tizenötödik évfolyam. le. sz. Pest, Április 20.1872. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és Kiadó-hivatal: Mária-utcza 10-dik sz., első emelet. Előfizetési dij : Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petti sor többszöri beiktatásai 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. m A népiskolai tanitók nyugdíjazása Badenben. U) tott A badeni nagyhercegségben a legújabban alko(1868. márc. 8-iki) népiskolai törvénynyel a községi tanitók anyagi ellátása és nyugdíjazása oly jelentékenyen javíttatott, hogy a badeni tanitók helyzete most már körülbelől a szászországiakéval egyenlő, sőt némi tekintetben jobb. 1. A tanitók fizetése. A tanitók fizetését rendszeresen az uj törvénynek is alapjául szolgált 1835-iki iskolatörvény szabályozta, azután az 1858-iki májusi iskolatörvény módosította s némileg javította, végre az 1868. márc. 8-iki törvény tetemesen feljavította. Az 1835-iki törvény a fő tanítókat fizetésükre nézve 4 osztályba sorozta, és az I. osztálybelieknek (t. i. 500 lakosig terjedő községekben) 140, a II. osztálybelieknek (500—1500 lakosig való községekben) 175, a III. osztályuaknak (1500 — 3000 lélekig való községekben) 250 ft., végre a IV. osztályuaknak (3000 lakoson felőli községekben) 350 délnémet forintnyi fizetési minimumot állapított meg a tandíjon és lakáson kívül. Az 1858-iki törvény a két első osztályt egyre vonta össze (s igy 3 osztályt állapított meg) s fizetési minimumát 200 forintra emelte. Ezenfelül a falusi tanitók fekvő birtokát egy holdra emelte, s minden oly tanitónak, ki ugyanazon községben öt évnél tovább szolgál, ottléte idejére minden öt év után 20 forintnyi fizetésjavitást rendelt mindaddig, mig az ily korilletmények összesen 100 forintra emelkednek, vagy pedig általuk az összes hivatali jövedelem 500 forintra növekedik. Az 1867—1868-ik évben a tanítók tényleges jövedelme, a tandíjjal együtt a legszegényebb állomásokon 250 frtra ment, a tanítók nagyobb részénél pedig 300 — 400 forint között változott. A jelenleg is érvényes 1868-iki törvény a tanítókat, fizetésüket illetőleg, ismét négy osztályba sorozta, mint az 1835-iki törvény, s a következő fizetési minimumokat állapította meg: lakáson és tandíjon kívül: az I. osztályban levőknek 350 ftot (tehát 150 fttal javította), a II. osztályban levőknek 375 ftot (tehát 175 ft. javítás), a III. osztályban levőknek 400 ftot (tehát 150 ft. javítás), a IV. osztályban levőknek 450 ftot (tehát 100 ft. javítás). Az altanítók fizetése pedig az I. és II. osztályban 265 forint, a III. és IV. osztályban 290 forint, 6000 lakosnál népesebb községekben pedig 315 forint. Ezenfelül van lakásuk, és a tandijakban osztoznak, de ugy, hogy a főtanitók ötször annyit kapnak, mint az al- vagyis segédtanítók. A tandijak legkevesebbje egész évre 1 ft. 12 krajcárban, legtöbbje 2 ftban, 6000-nél népesebb városokban pedig 4 forintban állapíttatott meg, de ugy, hogy az 1 ft. 12 krnál többre már csak felsőbb engedélylyel emelhető. Azonban a tanítóknak a község biztosit az I. osztályban 50, a többi három osztályban 75 forint tandijat, ugy hogy a netáni hiány a község pénztárából kipótoltatik. Az 1858-iki törvényben rendelt 5 éves (20 ftnyi) korilletmények is meghagyattak azon változtatással, hogy ezek mindaddig fizetendők, míg (nem 100, hanem) 120 forintra emelkednek, vagy az összes fizetést nem 500, hanem 650 forintra növelik. *) Mutatvány Molnár Aladárnak ily címü munkájából : „Népiskolai tanitók nyugdíjazása, özvegyeik és árváik gyámolitása külföldön és hazánkban."