Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-09-21 / 38. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 1 • •­­­I » 1 Szerkesztő- és Előfizetési dij: Hirdetések dija: Kiadó-hivatal: Helyben házhozhordással s vidék­re postai küldéssel 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál Mária-utca 10-dik sz., első emelet. félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni min­den kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja, külön 30 kr. ~ Bélyegdij Kik negyedévre fizettek elő, előfizetésük meg­újítására kéretnek fel. Hl ~ Autonom­ egyház-szervezeti bajaink. Bajaink? — Hát még bajaink is vol­tnak ne­künk magyarhoni protestánsoknak ? No ez már csak­ugyan kemény és alaptalan vád, melyet egy jámbor igazhivő egyháztag lelkiismerete egész komolysággal utasít vissza, s melyet csak azok a nyughatatlan, minden áron reformálni kivánó lelkek emelhetnek, kiknek semmi sem jó a mi régi, ami a kor igényei­nek többé meg nem felel. Hogyan is lehet nálunk egyházszervezeti bajok­ról beszélni ? Hát nincsenek-e nekünk rendes és jól szervezett egyházaink, presbyteriumaink, melyek saját hatósági körükben a valláserkölcsi élet virágzását előmozdítják, az egyházi fegyelmet gyakorolják ? — Nincsenek-e templomaink, iskoláink, melyek ha nem az építészet műremekei is, és ha elegáns belszerve­zettel nem dicsekedhetnek is , mégis fényes tanúbi­zonyságot szolgáltatnak a világ előtt arról, hogy mi is a keresztyén anyaszentegyház hitegységéhez tarto­zunk, s azon dicső apák vére lángol ereinkben, kik a reformáció nagy eszméjének bátor előharcosai, lelkes úttörői voltak ? — Nincsenek-e papjaink, tanítóink, a­kiknek, mint a v­a­li­á­s­i nyugalmazott öreg me­thodista papnak, 20,000 dolláros gőzmalmaik ugyan nincsenek, de adunk nekik olyan fizetést, hogy gőzö­löghet eleget a fejők a családi gondok miatt, s leg­alább a krisztusi szerénység és alázatosság szép el­véről soha meg nem feledkeznek ? — Hát főisko­láink, gymnasiumaink, nem állanak-e a korral foly­vást lépést tartó igazi humánus és tudományos miveltségnek színvonalán; nincsenek-e lelkes taná­raink minden tanszakban, a­kik ugyan magasztos hivatásukat lelkiismeretesen betöltik mind az egy­ház, mind a haza irányában, ha mindjárt fizetésük a kor igényeivel, a társadalmi szükségletekkel telje­sen megfordított arányban áll is? Van nekünk mindenünk, a­mivel csak egy jól szervezett, egységes vallásfelekezetnek bírnia kell. — Egyházmegyéink a protestantizmus elvéhez híven, egy­házi és világi kormányelnökök, esperes és segéd­gondnokok által igazgattatnak; bűnvádi, peres ügyek­ben az egyházmegyéknek, az egyes gyülekezetek sza­vazatai által választott egyházi és világi tanácsbíráik ítélnek, s az egyházkerületek hasonelemekből alko­tott consistoriumai végérvényesen döntenek. — Van­nak espereseink, püspökeink, segéd- és főgondno­kaink, egyházi és világi elemekből alkotott tanács­bíráink, évenkint legalább kétszer egyházmegyénként, és egyházkerületenként egybehívott egyházi gyűlé­seink, hol statumok alkottatnak, panaszos ügyek el­intéztetnek, egyházi és iskolai, kormányzati és tudo­mányos kérdések megvitattatnak. — Hol vannak tehát azok az egyházszervezeti bajok, melyek az egyházi reformférfiaink szerint, sürgető javítást, kor­szerű változtatást igényelnek; melyek azon intézmé­nyeink, melyek a kor szelleme által immáron túl­szárnyaltatnak, a modern miveltség, a haladó tudo­mány és társadalmi eszmék követelményeivel szem­ben, többé meg nem állhatnak ? — Csak nem akar­ják talán reform­embereink az Egyesült­ Államokban divatozó, s a tökéletes vallásszabadság nagy és szép elvéből folyó egyházi állapotokat itt nálunk létesí­teni , hiszen ha igaz az, hogy : „Saltus non datui* in natura", különösen az egyházi reformügy az, a­mit siettetni épen nem lehet, nem szabad, és egy­általában nem is lenne eszélyes ? i­i .—-—, -m

Next