Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1872-10-19 / 42. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. — Szerkesztő- és Kiadóhivatal: Mária-utca 10-dik sz., első emelet, m . Előfizetési dij s Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorra. — Bélyegdij külön 30 kr. Kik negyedévre fizettek elő, előfizetésük megnyitására kéretnek fel. A felsőház és a protestáns superintendensek. A felsőház felirati vitájához szólván Haynald, egy oly eszmét penditett meg, mely első tekintetre Haynald ur szabadelvüségéről tanúskodik, s mely eszmét sokan, mint a protestantizmus jobblétének hajnalát köszöntik, — nem kevesebbről lévén szó, mint arról, hogy a protestáns superintendensek, immár mint egyházfőnökök, foglalnának ülést a törvényhozás felső házában, azon jogon, melyen a katholikus főpapok. Lehetetlen eltagadni, hogy ez eszme megpendítése egy katholikus pap ajkairól, jól esik nekünk protestánsoknak, vagyis jólesett volna ezelőtt évekkel, midőn még a dolgok rendje meg nem változott ennyire; mondom jól esett volna, bár — az én elveim szerint — akkor sem vezetett volna a kívánt eredményre, mert a kivitel akkor is megtört volna — nem a felsőházi ultramontán elveken — hanem magán a superintendenseken, vagyis a protestáns egyház elvein, célján és rendszerén. Igaz, hogy e sorok írója, sok dologban oly puritán elvektől vezéreltetik, melyek — ha magukba véve jók is — nem igen illenek a mostani modern élet keretébe; de azért ez elveknek hangot adni kötelességemnek tartom, kivált egy ily nagy horderejű eszmével szemben. Ezen elvek mondják nekem , hogy a protestáns superintendensek a törvényhozás, illetőleg a felsőház termében, mint egyházfőnökök helyet nem foglalhatnak soha! Ezt kivánja a haza, ezt kivánja a protestáns egyház szelleme A reformátió bajnokai kivévén az egyházat a római hegemónia házat. Az általuk alól, megalkották a nemzeti egyalkotott szervezetnek eredménye már az, hogy mi nem római, genovai, vagy debreceni, hanem német, magyar vagy francia reformált egyház vagyunk. A magyar protestáns egyház, életközösségben van ugyan a többi protestáns egyházakkal is, de azért egyes, önálló individiumot képez a többivel szemben. A magyar protestáns egyház egy a magyar hazával; egyiknek bukása, a másik bukását és viszont emelkedése, a másik emelkedését vonja maga után. — Innen látnivaló, hogy egy magyar protestáns lelkész vagy püspök nem Tnantúhnt hidegen, ha a hazai nagy kérdések vetődnek felszínre, érdeklődnie kell azok iránt, mint hazafinak, polgárnak, mint lelkésznek is. Már most, felszínre vetődvén Haynald eszméje által a felsőház némi módosulása, természetes, hogy egy protestáns lelkésznek vagy püspöknek mint hazafinak sem lehet e kérdést ignorálni — hiszen e felsőház egyik tényezője a törvényhozásnak, mely a nemze nagyságának előmozdítója, vagy megsemmisítője lehet, polgári és egyházi tekintetben egyaránt. Közhazai óhaj, hogy e felsőház reformáltatván, az egyházi méltóságoknak abban hely többé ne adassék. Lelkésznek nincs ott — a közvélemény szerint — helye. A lelkész véletlen befolyású tényező ugyan a közboldogság és hazai dicsőség emelésében a nevelés,a tanítás s szabad eszmék terjesztése által, de magába a törvényhozás sajátlagos adusába — mint egyházat képviselőnek — beleszólni nem feladata. És a tapasztalás mutatja, hogy ez kárára is volt, kárára is van a nemzeti előrehaladásnak. ft