Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1873-01-05 / 1. szám
PROTESTÁNS YHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. sz s. Szerkesztő- és Kiadóhivatal: Mária utca 10-dik sz., első emelet. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s TÍlékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr, egész évre 9 frt.Előfizethetni minden kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorra. ~ "Bélyegdij külön 30 kr. Előfizetési felhívás a „Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1873. XVI. évi folyamára. Az 1873-ik évvel a „Prot. Egyh. és Iskolai Lap" küzdelmes életének tizenhatodik évébe lép. Sok minden megváltozott azóta, de semmi sem inkább, mint lapunk külső körülményei. Mióta lapunk megindult, papiros és nyomatás ára minden két-három évben 10—12 százalékkal emelkedett, ugy hogy mai nap a lap kiállítási költsége majdnem kétannyi, mint volt eleintén, holott az előfizetők száma viszont, mióta a hazafiak előtt a politikai pálya megnyílt, tetemesen alább száll. Ily körülmények közt, különösen miután a nyomda részéről épen most veszem a jelentést, hogy újévtől kezdve ismét kénytelen az árakat feljebb emelni, nem marad más módunk, mint hogy a néhány száz előfizetővel folytatott „Szemle" kiadásával felhagyunk, a főlap árát pedig 1 írttal felemelük, ugy hogy 1873-tól kezdve „a Protestáns Egyházi és és Iskolai Lap" ára : Egész évre . . . . 9 frt — kr. Félévre 4 „ 50 „ Negyedévre . . . . 2 „ 25 „ így is lapunk a rokonnemü szaklapok legolcsóbbikának mondható, miután például az „Erdélyi prot. Közlöny", mely hetenkint felényi terjedelemmel jelenik meg, 6 írt., a berlini „Allgemeine Kirchenzeitung" pedig, mely szintén hetenkint egy kis iven, és csak nagy ritkán másfél iven (és sárga itatós papiroson) jelenik meg. 4 tallér, vagy a mi pénzünkön közel 8 forint. Jólélekkel mondhatjuk, hogy a szükségparancsolta árfelemelés mellett csak akkor lesz lapunknak tisztességes fennmaradhatása, ha a tisztelt közönség nagyobb támogatásban részesítendő, mint a minővel néhány év óta találkozott. Hat előfizető után a t. gyűjtőknek egy tiszteletpéldánynyal szolgálunk. Pest, 1872. december hóban. Ballagi Mór, szerkesztő és kiadó-tulajdona Nézzük a jövőt! Somnium narrare, vigílantis est, et vitia sua confiteri sanitatis indicium est. Expergiscamur ergo, ut errores nostros coarguere possimns. I. Seneca. Lapunk mult évi folyamában többször, de különösen a „Fekete pontok" című cikkemben egyházi életünk nem egy sötét oldalát tártam fel, azon meggyőződésben, hogy aki orvosolni akar, annak mindenekelőtt tiszta tudomással kell bírnia a betegség mivoltáról. Most, miután a diagnosist megállapítottuk, ideje, hogy állapotaink másik, a jövőt néző derültebb oldalát is megtekintsük. Elfordítom tehát szememet a jelennek egén látható fekete pontoktól, hogy annál elfogulatlanabbá nézhessek azon jövőnek elibe, melynek alkotása tőlünk függ és mely biztatva mosolyog felénk. A protestantizmus Magyarországon még csak most t idheti meg igazán életmissiója nagy művét, amennyiben most van először azon helyzetben, hogy elve 3i aészetszerű kifejlődésének helyet engedhet, a nélkül hogy létét kockáztatná S mert módjában van elvét szabadon kifejteni, ki is lesz előbb-utóbb fejtve, bármit.' iparkodjék is a rögzött rövidlátóság a körülmének kényszerűsége alatt felvett kerülő irányt megörökíteni s ezáltal a dolgok menetét késleltetni. A protestantizmus a személyes érték tudatára ébredt emberiségnek műve. „Itt állok, nem tehetek máskép, isten engem ugy segéljen u Luthernek wormsi beszédét berekesztő e halhatatlan szavai egy nagy eszmét fejeznek ki, mely azóta az emberiség vezéreszméje lett s mely kimondja, hogy vallási dolgokban az egyén nem ismerhet el maga felett bizarrtorrást, mint istentől sugalmazott önnön maga a PAPA