Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-09-19 / 38. szám

Szerkesztő- és KIADÓ-HIVATAL VIII. ker. Mária-utca 10. sz. I. em. neg lU PROTESTÁNS Előfizetési d.Ij. Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr., egész­­ ívre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. teszik megj A házasságügy reformja. (Vége.) ' Kétséget nem szenved, hogy az egyház teljes kizárásával egyedül az á­llam határozhatja meg a házasságkötés jogi feltételeit, mert mig egy­felől a házasságkötés lehetőségét minden állampol­gárra — felekezeti különbség nélkül — kiterjeszti, másrészről pusztán a család, s ez által az állam jo­gát és a társadalom érdekét tartja szem előtt, mert Szalayval fejezve ki magunkat „a világi hatalomnak nem szabad vegyes házasságban élni az egyházival," mivelhogy — „a status magában véve sem nem catholicus, sem nem protestáns; a status laicus és dogmákkal csak annyiban foglalatoskodik, dogmákat csak annyiban veszen védelme alá, mennyiben ezeket céljainak elérésére vagy szükségesnek, vagy legalább hasznosnak találja." *) Hogy a polgári házasság alapjában erkölcstelen indokot tartalmazna, vagy a vallás iránt hideg kö­zönyösséget támaszthatna, és — mi az államot leg­inkább fenyegethetné, — hogy a nevelés terén aka­dályokat gördítene az ügy és ügykezelők elé , cá­folásra sem méltó ellenvetés, mert azok alaptalansága ma már felmutatható tényekkel van megcáfolva. A legvallásosabb államok, tényleg élvezik már a pol­gári házasság előnyeit, a­nélkül, hogy akár az er­kölcs, akár a vallás, akár pedig a nevelés terén legkevesebb hátrányt szenvednének. A polgári ható­ság és törvényhozás soha nem akarja ugyan kizárni az egyházat önmagából, midőn annak túlkapásait igyekszik korlátozni, hanem önérdeke mellett annak jogait és tekintélyét kizárólag csakis önmagában biz­tosítja. Vagyis Laboulay szavait használva: „minden állami vallás, holt vall­ás, s minden egyház, mely az államtól el van különítve, élő egyház" —és — „minden szabadság társulás által érheti el a tö­kéletes fejlődést." *) Nem tekintve Amerika független szabad szelle­mét, mely a társulási szabadság jelen ideáljaként áll előttünk, hol a nagy Williams Roger által meg­teremtett „szabad egyház, szabad államban" eszméje, minden irányba testet ölthetett magára. Európa ál­lamai is egyenként kezdik a hozzá vezető utat egyen­getni, s épen a polgári háza­ság életbeléptetése s behozatala által annak alapot készíteni. H­o­ll­a­n­d­i­a már a XVI-ik században a Re­formatio keresztül vitelével életbe léptette a polgári házasságot. Angliában 1653—1660-ig szintén a kötelező polgári házasság volt érvényben, hol „a házas felek a békebiró előtt megjelenve, kezeiket egymásba téve, házassági szándékokat nyilvánították, s a békebiró declarálta a házasságot. **) E házas­sági forma Károly által be lett ugyan szüntetve, s az egyházi házasság egész 1836-ig ismét fenállott, kötelező erővel úgy az államegyház tagjai, mint a dissidenseire nézve Az idézett év azonban meghozta az orvoslatot, s a dissidenseket méltán sértő régi törvény ujjal felcseréltetvén, — behozatott a polgári házasság facultativ alakja. F­r­a­n­c­i­a­o­r­s­z­á­g­ *) Szalay L. 1843. jul. 16-án mondott orsz. gyűlési beszédéből 1. „Ellenőr, P­o­l­i­t­i­c­a­i zsebkönyv" 1847. Bajza. *) „Állam és az Egyház Franciaországban" Laboulay E. (P. N. 1872. 277. sz.) **) Löw T. Polgári Házasság 1870. 1. 31.

Next