Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1875-09-19 / 38. szám
Szerkesztő- és KIADÓ-HIVATAL VIII. ker. Mária-utca 10. sz. I. em. neg lU PROTESTÁNS Előfizetési d.Ij. Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr., egész ívre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. teszik megj A házasságügy reformja. (Vége.) ' Kétséget nem szenved, hogy az egyház teljes kizárásával egyedül az állam határozhatja meg a házasságkötés jogi feltételeit, mert mig egyfelől a házasságkötés lehetőségét minden állampolgárra — felekezeti különbség nélkül — kiterjeszti, másrészről pusztán a család, s ez által az állam jogát és a társadalom érdekét tartja szem előtt, mert Szalayval fejezve ki magunkat „a világi hatalomnak nem szabad vegyes házasságban élni az egyházival," mivelhogy — „a status magában véve sem nem catholicus, sem nem protestáns; a status laicus és dogmákkal csak annyiban foglalatoskodik, dogmákat csak annyiban veszen védelme alá, mennyiben ezeket céljainak elérésére vagy szükségesnek, vagy legalább hasznosnak találja." *) Hogy a polgári házasság alapjában erkölcstelen indokot tartalmazna, vagy a vallás iránt hideg közönyösséget támaszthatna, és — mi az államot leginkább fenyegethetné, — hogy a nevelés terén akadályokat gördítene az ügy és ügykezelők elé , cáfolásra sem méltó ellenvetés, mert azok alaptalansága ma már felmutatható tényekkel van megcáfolva. A legvallásosabb államok, tényleg élvezik már a polgári házasság előnyeit, anélkül, hogy akár az erkölcs, akár a vallás, akár pedig a nevelés terén legkevesebb hátrányt szenvednének. A polgári hatóság és törvényhozás soha nem akarja ugyan kizárni az egyházat önmagából, midőn annak túlkapásait igyekszik korlátozni, hanem önérdeke mellett annak jogait és tekintélyét kizárólag csakis önmagában biztosítja. Vagyis Laboulay szavait használva: „minden állami vallás, holt vallás, s minden egyház, mely az államtól el van különítve, élő egyház" —és — „minden szabadság társulás által érheti el a tökéletes fejlődést." *) Nem tekintve Amerika független szabad szellemét, mely a társulási szabadság jelen ideáljaként áll előttünk, hol a nagy Williams Roger által megteremtett „szabad egyház, szabad államban" eszméje, minden irányba testet ölthetett magára. Európa államai is egyenként kezdik a hozzá vezető utat egyengetni, s épen a polgári házaság életbeléptetése s behozatala által annak alapot készíteni. Hollandia már a XVI-ik században a Reformatio keresztül vitelével életbe léptette a polgári házasságot. Angliában 1653—1660-ig szintén a kötelező polgári házasság volt érvényben, hol „a házas felek a békebiró előtt megjelenve, kezeiket egymásba téve, házassági szándékokat nyilvánították, s a békebiró declarálta a házasságot. **) E házassági forma Károly által be lett ugyan szüntetve, s az egyházi házasság egész 1836-ig ismét fenállott, kötelező erővel úgy az államegyház tagjai, mint a dissidenseire nézve Az idézett év azonban meghozta az orvoslatot, s a dissidenseket méltán sértő régi törvény ujjal felcseréltetvén, — behozatott a polgári házasság facultativ alakja. Franciaország *) Szalay L. 1843. jul. 16-án mondott orsz. gyűlési beszédéből 1. „Ellenőr, Politicai zsebkönyv" 1847. Bajza. *) „Állam és az Egyház Franciaországban" Laboulay E. (P. N. 1872. 277. sz.) **) Löw T. Polgári Házasság 1870. 1. 31.