Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-11-26 / 48. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. ^ Teljes számú péld­ éi nyokikiSLl m.ind.ég- szolg­á.l­ h.SLI-u.rLlsi- "Ifgi SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HI­VATA­L: IX. ker. Kinizsy-utca 29. sz. 1. am. El­őfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. MT Azon t. előfizetőink, kiknek előfizetésök lejárt, annak megújítására felkéretnek. Ünnepeljünk! . . Ünnepeljünk. .. szenteljük meg az úrnak napját — e néhány szóban foglalható össze értelme an­nak a sok cikknek, felszólalásnak, buzdi­gatásnak és petitionak, melyek a vasárnap szentségének védelmére írattak és elmondattak. Nincsen sziv, mely ezt — igaz vagy hamis — óhajának ne val­laná, nincs száj, mely ezt nyilván- vagy magán­körben ne hirdetné. Ünnepeljünk, ezt prédikálja — erős ököl­csapásaival argumentálva a jezsuita hitszónok, ün­nepeljünk, ez fájós feljajdulása a hivatalos munkában elfoglalt s lelki épülésre hiába vágyó diurnistának. Népünk meg épen felette szivén hordja a vasárnap megünneplését, s jaj volna annak a kán­tornak, ki tanítói minőségében heti 30 — 32 eltöl­tött tanóra után némi pihenői vágyból merészelne egy isteni tisztelettől elmaradni; ő teljes hat na­pot dolgozik, s tőle mégis­­ kívánják*, hogy a templomot meglátogassa! Mégis, mi haszna, a sok cikknek, buzdításnak, petitionak! Elhangzik a szó a pusztában! Ha zökken is a kerék, ismét visszagurul régi kerék­vágásába, s hova tovább, ugy látszik, annál inkáb, belemerül a közönyösség s önhaszonlesés kelle­metlen illatú sarába. Az egyházias élet — ki merné tagadni — csök­ken, a vasárnap mindinkább kezd veszteni nymbusá­ból; vannak dolgok, miket csak vasárnap , lehet­ végezni, s a körülményekhez képest legájtatosabb családnak is vannak oly elhalasztott dolgai, me­lyeknek elvégzésére legalkalmasabbnak látszik lenni a vasárnap. Nem hogy kezd kimenni, de kiment már a divatból az egész vasárnapot ünnepelni, legjobb körülmények között a vasárnap csak néhány órá­ból áll. Pedig mily hatalmas fegyverek edzik pengé­jüket e tárgy körül. Szóval sem emlitve a prot. papok szerény személyét, a hatalmas és dús r. kath. klérus ezer eszközzel rendelkezik a vasárnap emelésére. Ma­gyarországon alig van befolyás, összemérhető a klérus befolyásával, — mégis ez is megtörik a nép százezrein, ezen is keresztül tör a magát minden befolyástól felszabaditani óhajtó egyházi­atlan közöny! Ezen óhaj jogosult-e? Erre a­ki latba veti a mai kor előrehaladottságát, könnyen megad­hatja a feleletet,­de helyes-e hát nyilatkozata is? erre az utóbbira csak — nem — lehet a felelet. Immár hát elég a beszédből! Az ünnep meg­szentelését célzó mag el van hintve — megjő-e rá a kikelet ? Ki mondaná meg, váljon a földbe vetett mag fog-e bő gyümölcsöt hozni, legalább mi, kik föld anyánk kegyeire vagyunk bizva, nagyon tud­bogry a termés biztosításához nem elegendő csak c­so­mag s annak elvetése. Kell ahhoz még jó talaj, kedvező időjárás, meleg eső, verőfény, lenge szellő — szóval még sok mindenféle. Igy van az minden eszmével, melyet világra hívni akarunk. Nem elég a beszéd — kell, hogy kövesse a tett is! Hirdetések dija: 4 hasábos pettt sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr.

Next