Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)
1883-12-16 / 50. szám
Kertscher Ede lelkész mondotta az ünnepi beszédet, kiemelvén a nap fontosságát, s azzal kapcsolatban előadván az egyház történetét. Az egyház 1574 körül keletkezett, 1873-ban lett anyaközséggé, s akkor épült önkénytes adakozásból a templom, mely 1832-ben a tűz martalékává lett; romjaiból azonban csakhamar fölépült, s már 1858-ban tornyot is építettek hozzá. E beszéd után a bazini férfi dalkar az ,Isten dicsőítése 4 és >yEz az ur napjai egyházi éneket adta elő. D. u. 2-kor társas ebéd zárta be az ünnepélyt. * Iskolai alapítvány Ágtelken. Petrovay Addiné sz. báró Horváth Ida, f. litkei és Jdrmy Ödönné sz. báró Horváth Anna nyíregyházi lakosok, ő méltóságaik, némi emlékeik annak, hogy Ágtelek községében birtokosok voltak, az ágteleki ref. egyház iskolájára 280 o. ért. Irtot kegyeskedtek alapitványozni, oly kikötéssel pedig, hogy ennek kamataiból az ágteleki ref. egyház népiskoláját látogató, kifogástalan magaviseletű szegénysorsu tanulók téli ruhával látassanak el. Fogadják a nemes szivi alapitványosnők egyházunk forró köszönetét, azon jótékonyságért, melyet községünkkel, a népnevelés érdekében, ez alapitványnyal soha meg nem szünőleg éreztetni méltóztattak. Ez alapítványban bírni fogják ő méltóságaik azon édes öntudatot, mely a jótékonyság gyakorlásából kél. Közöttünk pedig élni fog örökké a b. Horváth család emlékezete. Abrahámi István ref. lelkész * A veszprémi ev. egyházmegye tevékeny felügyelője Purgly Sándor lelkesült szózatot bocsátott ki a lelkészek családjainak felsegélésére. Tagadhatlan, úgymond, hogy a társadalom és az egyház, a haza és anyaszentegyház legtevékenyebb munkásai s leghívebb napszámosai az ev. lelkészek irányában, a mai kor igényeit tekintve, a legszűkebben gondoskodik. A régi időben megállapodott hiványok csak gyengén gondozzák a lelkészeket a családi élet küzdelmei között. A tanítókat felkarolta az országos törvény, de ki gondoskodik a lelkészi özvegyek és gyermekekről ? A buzgóság ezen esdő szózatára eddig 974 frt 67 kr. gyűlt egybe, melyhez járultak Purgly Sándor 150 frt., Ajkay Imre 150 frt, Ihász Lajos 100 frt, Ihász Imre 100 frttal. A gyűjtés az alaptőkére 10 éven át eszközöltetik és csak ezután lesznek a kamatok folyóvá téve. Pest és Buda III. Károly korában c. a. Ballagi Aladár egyetemi nyilv. rk. tanár f. hó 13-án este a kereskedő ifjak helyiségében levéltári adatok alapján sást tartott, melyből egyebek közt megértettük, felolvasni az oka annak, hogy a fővárosban és környékén oly roppant túlsúlyban van a r. kath. lakosság ? Ballagi úr ugyanis, Budapest és környéke jelenlegi lakosainak szerint ősei csaknem kivétel nélkül III. Károly alatt telepedtek be az országba, s az akkori telepítésnél alapelvül volt kimondva, hogy külföldről csakis német és egyszersmind r. kath. gyarmatos fogadható be. Ez okozta, hogy a fővárosba és tájékára csupa frank mai, sváb, bajor és osztrák telepedett, mert e népségek egyesitik magukban a kivánt tulajdonokat, lévén nemcsak németek, hanem jobbára katholikusok is. A kamara, továbbá a budai szent-klára-rendi szüzek, Eugen savoyai herceg, a gr. Zichy, Grassalkovich, Ráday, Szunyogh és Muzslay család birtokain ekkor alakul Soroksár, Becse, Csép, Csepel, Budafok (akkori tulajdonosáról >Promontorium Eugenii« név alatt) Budaörs, Hidegkút, Budakeszi, Solmár, Pilis Csaba, Boros Jenő, Békásmegyer, Bogdány stb. mely helységeket kizárólag délnémet katholikus lakosság ülte meg ; másfajta külföldi nem is jelentkezett, miután csakis Délnémetországban hirdették ki, hogy hat évig adómentes az, aki a magyar Kanadába telepedik. Az ily elemekből álló gyülevész lakosság türelmetlen; látszik, hogy idegen földről szakadt ide mi hozzánk, hol a türelmetlenségnek sohasem volt igazi otthona. Az uj polgárok türelmetlenségét még inkább fokozta, hogy császári katonasággal laktak együtt. Igy történik, hogy a görög nem egyesültek Pesten 1721-ben nagy nehezen fölvétetnek ugyan a polgárok közé, de már 1739-ben ismét kitaszittattak azok sorából. Az utolsó magyar kálvinista (városi jegyzőkönyvek szerint »devizióban a szerviták föllépése következtében, Calvinist«) házát el-adni, s a városból eltávozni kényszerült. A zsidók pedig, kik a török világban a várat s annak környékét lepték el, ottani lakhelyeikről kiűzetvén, valamennyien a kamarai községet képező Ó-Budára internáltattak; esti 6 órán túl nem maradhattak se Buda, se Pest falai között. * A bánáti ev. esperesség lieblingi virágzó gyülekezetében, Luther négyszázados születési ünnepélye alkalmából j Luther-Fond^-ot alapítottak, mely eddig 100 frtra szaporodott. Kamatjaiból bibliákat nyek évenként a népiskolai közvizsga fognak hozatni, mealkalmával a dékán jelenlétében fognak a szegénysorsu gyermekek között kiosztatni. * A hátszegi ref. templom és iskola, adóhátralék fejében lefoglaltatott. Az egyházközség, hogy szent épületeit az elárverezéstől megmentse, ICOO frtnyi kölcsönt vett föl az erdélyi áll. igazgatótanácstól. * A Piski melletti ipartelepen a nagy műhely helyiségében magasztos ünnepély folyt le f. hó 8-án. dévai ref. és a szászvárosi ev. lelkész, együttesen tartották meg a Luther ünnepélyt. Mindketten szónokoltak az egybegyűlt munkás nép előtt, egyszerű szavakban fejtegetve az ünnepély mély jelentőségét. * A berlini Frigyes Vilmos-tudományegyetemen, amint lapunknak onnan írják, a téli félévben 45 magyar tanuló iratkozott be. Az egyes karok szerint így oszolnak meg : Református és ágostai evang. hittanhallgató 8. Joghallgató 6. Orvostan 28. Van még ezenkívül egy hallgató 3. Bölcselethallgató horvát bölcselethallgató is. Az egyetemnek 5960 hallgatója van. A műegyetemen csak egy magyar diák van beirva. * Hódmezővásárhelyt a ref. felső leányiskola nagytermében f. hó 2-án unitárius isteni tisztelet tartatott. Egy zsoltár eléneklése után, Nagy Bálint ref. segédlekész tartott, a Vásárh. és Vid. szerint »talpraesett prédikációt” a nagy számmal megjelentek előtt. Ezután egyházi ének következett, melylyel az isteni tisztelet véget ért. Óhajtanánk ez ügyben bővebb felvilágosítást nyerni, mert alig hihetjük, hogy ref. káplán állandóan végezhetné egy unitárius pap funktióit. Pedig ugy látszik, ez van tervben. Mert ámbár Vásárhelyi unitárius papi állomás nincs rendszeresítve , mégis azt olvassuk, hogy a következő unitárius isteni tisztelet karácsony másodnapján s jövő évtől fogva, minden hónap első vasárnapján fog tartatni. A legközelebb eső unit. egyházak Budapest és Kolozsvár. Onnan pedig aligha fog minden hónapban s épen vasárnap eltávozni a messze fekvő Vásárhelyre az unit. pap. Kombinatiónk tehát helyes, hogy t. i. ref. káplán fungál majd állandóan mint unitárius pap! Akár van igazunk, akár nincs, nem ártana e tekintetben az illetőknek megnyugtatni a közvéleményt. * A miskolci ref. egyház presbyteriuma f. hó 6-án határozatilag kimondta a harmadik lelkészi állomás megszüntetését. A presbyterium ugyanis a véleményezés szempontjából kiküldött szűkebb körű bizottság javaslatát fogadta el, s ennek értelmében Miskolcon két lelkész lenne s a harmadik lelkészi állomás javadalmazása, részint a két lelkész fizetésének gyarapítására fordíttatnék, részint