Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-05-16 / 20. szám

622 változtatást tenni; ahol mégis kellett, ott külön megje­­­­lölte. Az 53. § f) pontjából nem is bizonyítható be, hogy a konventi tagok választása a presbyteriumok joga, mert míg a pü­spök-, főgondnok-, tanácsbíró és jegyzővá­lasztásnál a 135. 149. 153 és 159. §-ban név szerint meg vannak említve a presbyteriumok, a konventi tagok­ról az 56. §-ban csakis annyi van, hogy i>az egyházke­rületek által 3 évre történő választás alapján­ választat­nak, a presbyteriumokról szó sincs. Meg van különben győződve, hogy ha a presbyteriumoknak adatik a válasz­tási jog, veszedelmes következmények állanak be. Meg­történhetnek, hogy kerületünk konventi képviselete egye­nes ellentétben állana a kerületi közgyűléssel. Márpedig a súlypontot itt kell megtartani. Szőke János: A konventi tagok választásáról szen­tesített törvény intézkedik. Vagy világos ez s akkor kö­vetni kell, vagy nem világos, s akkor a zsinat van hi­vatva a magyarázatra. Mi hiába töltünk el akármennyi időt is, egymást meg nem győzzük. Kik az egyházme­gyei képviselők választásának analógiájával argumentál­nak, azoknak megjegyzi, hogy a konvent bírói hatóság is, míg a megyei képviselők a kerületi törvényszéknek nem tagjai. Egyházalkotmányunk democrat presbyteri, mérsékelt népképviseleti ; papuralom veszélyéről beszélni nem lehet. Kiss Albert főkép Váradi G. beszédére tesz meg­jegyzéseket. Ő sem akarja az utasításokat behozni, de nem helyesli s cáfolja Váradinak a politikai élet teréről vett hasonlatát Most itt mi az eset ? Az egyházmegyék képviselői ellene szavaztak küldőiknek. Pedig a képvise­lőknek az lenne a kötelességök, hogy ha nem érthetnek egyet lényeges kérdésekben küldőikkel : jelentsék ki ezt s mondjanak le, mert ha ez elvet feladjuk, a morális alapot romboljuk le. Nem hiszi, hogy a konvent s ke­rületi gyűlés közt elvi ellentét állhatna valaha elő, de ha mégis megtörténnék, nem lát benne semmi nagy veszélyt , hiszen mindkettőt ugyanazon többség választotta, ugyanaz ítél felette. Végre igen különösnek látná, hogy ha már a többi 3 kerület 3—400 lelket számláló gyülekezetei megnyerték a választási jogot, a mi legnagyobb kerüle­tünk 10 —20—30­—40 ezer lelket számláló gyülekezetei­től ugyanaz megtagadtatnék. Tisza István, gr. Ráday gesvári József a szótól elállván, Gedeon, Uray Imre és Se­elrendeltetett a névsze­rinti szavazás, mely szerint a gr. Degenfeld és társai in­dítványa 44 szóval 23 ellen elfogadtatott. Igennel szavaztak : Szeremley József, gr. Degenfeld József, Szabó János, gr. Ráday Gedeon, Ritoók Zsig­mond, Dávidházy János, Bernáth István, Fráter Imre, Székely Károly, Horthy István, Várady Gábor, Ujfalussy Sándor, Segesváry József, Széll Kálmán, Balogh Ferenc, György Endre, Simonfffy Imre, Tabajdy Károly, Soltész László, Katona Endre, Lengyel Imre, Czeglédy Lajos, Miklovicz Bálint, Tatay János, Kovács Ferenc, dr. Haj­nal István, Oláh József, Kiss Elek, László János, Nagy Ferenc, Fráter Béla, Végh Sándor, Széky Péter, Szent­pály Jenő, Ujlaky Gábor, Debreczeni István, dr. Tisza István, Balogh Ambrus, Csiky Lajos, Tüdős János, Joó István, Bodolay László, Elek Lajos, Tóth Sámuel. Nemmel szavaztak: Peterdi Károly, Uray Imre, Szabó Károly, Szőke János, Lukács Ödön, Csernák Ist­ván, Bencsik István, Kiss Áron, Zsaák Dezső, Szűcs Ist­ván, Kis Albert, K. Tóth Kálmán, Beke Mihály, Ferge József, Kovács István, Nagy Lajos, Karsai Ignác, Vitéz Mihály, Madarász Imre, Soltész János, Szarka Boldizsár, Csepeli Miklós, dr. Kovács Sándor. Távol voltak Ármós Bálint, Biró Lajos, Farkas Antal és Némethy Lajos. A szavazás eredményének kihirdetése után lsaák Dezső a kisebbség nevében kijelenti, hogy e határozatot az egyházi törvények 61. § e) pontja értelmében a kon­venthez fellebbezik, egyszersmind az ügy eldőltéig kéri a választás elhalasztását. Kiss Áron csak óvást óhajt tenni, míg Kiss Albert azt akarja megtudni, hogy meg­engedtetik-e vagy nem ez esetben a fellebbezés? Tisza István, Horthy, gróf Ráday veszélyes kísérletnek látják azon elv hangoztatását, hogy az egyházkerület ilynemű határozatai fellebbezhetők lennének. Ez centralisatióra vezetne, a kerület önmaga alól kirántaná az alapzatot. Ritoók Zsigmond erőteljes beszéde zárta be a vitát. Ha­tározottan kimonda, hogy itt fellebbezésnek helye nem lehet. A 61. § e) pontjában említett »viszályos ü­gy« csakis a két vagy több egyházkerület közt felmerülő viszályt jelenti. A konvent hatásköre sehol nincs úgy kiterjesztve, hogy oda bármi közigazgatási ügy felter­jeszthető lenne s igy a kisebbség bármikor megállíthatná a határozat végrehajtását. Mi lenne akkor a közigazga­tás folyamából ? A kisebbségnek csakis annyi joga van, hogy kérvényt nyújthat be a konventhez. A közgyűlés felállással végzett szavazás után, a fellebbezésnek nem ad helyet s a konventi tagok válasz­tását (1886—1888. évekre) azonnal megejti. Beadatott összesen 40 szavazat; a kisebbség tagjai a teremből el­távozván, nem szavaztak. Rendes tagok egyházi részről: Kiss Áron, Szabó János, Tóth Sámuel, Széll Kálmán, világi részről: gróf Degenfeld József, György Endre, gróf Ráday Gedeon, Ritoók Zsigmond. Póttagok : Szé­kely Károly, Szeremley Sámuel, Kovács Ferenc, Tisza István. A konventi vitáról ezekben kimerítő tudósítást ad­ván, az öt napig tartott közgyűlés más nevezetesebb tár­gyairól csak röviden emlékezünk meg. A közalap keze­lési szabályait illetőleg, 4 egyházmegye és a debreczeni egyház véleményének figyelembevételével, újabb tervja­vaslat kidolgozására egy küldöttség választatott. A vidéki középiskolák tételét erősen megingató miniszteri leirat tárgyalása közben erős kifakadások is hangzottak, külön­ben az illető középiskolák fenntartó testületei, a debre­ceni főgymnásiumban felállítandó parallel osztályokra nézve pedig a gazdasági tanács bízattak meg intézkedés­illetőleg javaslattétellel. A lelkészi s tanári nyugdíj- s özvegy-árva gyámintézet alapszabályai egy küldöttség­nek adattak ki véleményezés végett s a még nem nyi­latkozott egyházmegyék vélemények beadására felszólit­tattak. A lelkészminősitési szabályok módosítása elkerül­hetetlenül szükséges lévén, e feladat megoldásával egy egyháziak s világiakból összeállított vegyes küldöttség bízatott meg. A debreceni ref. főiskolai tápintézet ügye is szőnyegen forgott, s a legközelebbi gyűlés alkalmával talán véglegesen rendezve s megállapítva leend. A tanári nyug- és gyámintézeti szabályok a debreceni iskolára nézve, bizonyos módosításokkal megerősíttettek. A deb­receni főiskolához helybeli igazgatótanács nem állíttatik fel, mivel a püspök és főgondnok, a tanügyi bizottság és a gazdasági tanács mikép a múltban, úgy ezentúl is teljes megnyugtatásra végzik a főiskolára való felü­gyele­tet, de egy számvevőszék felállítása inditványoztatott, mire nézve a gazdasági tanács fog véleményt adni. A főiskolai könyvtár mellé felállítandó nyilvános olvasóterem költségeire Debrecen városa 1885-től számítva, három éven át, évi 200 forint segélyt ajánlott fel, így talán már, a főiskola sokfelől igénybe vett pénztárának­ na­gyobb mérvű hozzájárulásával nemsoká létre fog jöni a

Next