Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1886-09-12 / 37. szám
Huszonkilencedik évfolyam, 37. sz. PROTESTÁNS Budapest, 1886. szeptember 12. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. MPTeljes számú példám^olsassa,mindig szolgáljha tvizi:te. SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: IX. ker. Kinizsy-utca 29. sz. I. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. , Hirdetések dija : 4 hasábos petti sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. A zsinat kérdéséhez. A többször elaltatott zsinati kérdés közelebb ismét életre kelt az ág. hitv. evang. egyházban. Megtartását sürgeti a pestmegyei egyházmegye nevében Láng Adolf esperes és Földváry Mihály egyházmegyei felügyelő aláírásával kibocsátott felhívás, valamint a dunántúli egyházkerület ez évi gyűlése is. Ellene az ^Ev. Egyház és Iskola* hasábjain több cikk jelent meg, oly értelemben, hogy most még készületlenek vagyunk a zsinatra, így hasztalan is várnók bajaink orvoslását tőle. Egyelőre csak készüljünk reá s törekedjünk a jó eredményt biztosító egészséges közszellemet megteremteni. A tárgy fontos, megérdemli a vele való foglalkozást. Mielőtt azt kutatnák, megtartandó-e mostanában, vagy indokolt-e a halogatás, méltassuk figyelemre a zsinati kérdés genesisét. Az 1791-diki zsinat végzései nem nyertek szentesítést, nem léptek életbe. A hívekben azonban meg volt az egyetemes szervezkedés szükségének érzete s a gyűléseken ismételten jelentkeztek oly indítványok, melyek a magyarhoni ev. gyülekezeteknek egymással közelebbi kapcsolatba hozatalára, s így a közös cél tudatának fejlesztésére vonatkoztak. Így 1824-ben az egyetemes konvent részéről választmány küldetett ki egyházrendezési javaslat készítésére. Husz később újra a szervezkedésre, zsinattartásra évvel irányult a törekvés. Miután ekkor az erre szükséges felsőbb engedélyt nem reménylték megnyerhetni, a gyűlés ismét bizottmányt nevezett ki egyházrendezési terv benyújtására. A nem sokára beállt politikai változások meggátolták a továbbhatolást ezen ügyben, de majd annál határozottabban lépett előtérbe a zsinat kérdése az absolut kormánynak a pátenssel tett kísérlete után. Az 1860-ik évi egyetemes gyűlés i. k. 23-dik pontja így szól: 1:A kilátásba helyezett zsinati tanácskozmány előkészítése hozatván szőnyegre, a bányai és tiszai kerület követei által dolgozat nyújtatott be s olvastatott két rendbeli fel, melyek a tartandó országos tanácskozmány vezérelveit magukban foglalják. * Ennek megvizsgálására Radvánszky Antal egyházmegyei felügyelő elnöklete alatt bizottság küldetett ki azon utasítással,hogy a reform, atyafiak részéről e tárgyban kiküldendő választmánnyal tegye magát érintkezésbe s azzal értekezve s tanácskozva, legjobb belátásuk szerint készítsenek egy rendszeres és részletes dolgozatot s az egyházakkal leendő közlés végett terjesszék azt az egyetemes gyűlés elébe.* 1861-ben e bizottmány, miután elnökének jelentése szerint a munkálathoz eddig nem foghatott, újra felhivatik hogy : ,a zsinatra szolgáló s egyházunk teljes szervezetét magában foglalandó tervezet elkészítését egész eréllyel karolja fel s mielőbb készítse el.* E dolgozat a következő évben is elmaradt. A gyűlés újra sürgeti, szerinte:ez lévén egyházunkra nézve egyik legfontosabb tárgy, melyet lelkiismeretesen s feszített erővel kellene előre kidolgozni.* >Mélt. Radvánszky Antal úr még egyszer felkéremni határoztatott, miszerint az 1863. év első havaiban okvetlen hívja össze a választmányt s ez az 1860—61-ki egyetemes gyűlés utasításai szerint eljárván, a már készen levő munkálatokat és adatokat felhasználván, dolgozatát a jövő gyűlésre adja be.* (34. j. k. p.). Az 1863-ki gyűlés j. k. 36. pontja szerint a bizottság dolgozott ugyan, de munkáját még nem fejezte be. A következő évi gyűlésen .A tárgy fontossága végett Kubinyi Ferenc esp. felügyelő úr azon megbízatással választatott meg másodelnökül, hogy a bizottságot mielőbb összehíva, mindenekelőtt egy egyetemes perrendtartás készítése és kinyomatása felől gondoskodjék.* 73