Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1888-11-25 / 48. szám
betegség, mely saját képességünknek s az elért vagy elérni vélt eredményeknek beteges túlbecsülésében nyilvánul. Az esztelenséggel határos eme hiúságnak első sorban okozói a szülők s az erkölcsöknek általánosan tapasztalt meglazulása, mi mellett kiemeli a névtelen szerző a kötelességtudatban való hiányt is. E nagyzás főleg az ifjaknál jelentkezik, hiszen ők »a nemzet reménye és büszkesége, az ő vállaikon nyugszik annak jövője.« Mi természetesebb annál, hogy az általuk hirdetett prosit vagy perent nyilvános véleménynek vétetik. E nagyzás nevetséges, de nem veszélyes, míg az ifjúság ifjúság marad. De jön a kenyérstudium ideje, melynek erredménye — hacsak a manapság még egyházi körökben is elterjedt protectió nem segít — rendesen a keserű csalódás. S ee nagyzás nemcsak a pénzvilágban, hanem a hivatalok, méltóságok stb. terén is nyilvánul, mi mellett a politika, tudomány, művészet és irodalom eléggé tanúskodik. Hogy mit gondolnak magukról a politikusok, s mit mi rólunk, azt könnyű meghatározni, ha önérzetes hangon tartott beszédeiket olvassuk. Itt hivatkozik a szerző egy magyar szónokra, aki évekkel ezelőtt a ház derültsége s az elnök csengetése között »történetet beszélt,« vájjon fog-e ilyen politikusról a történelem megemlékezni, az aztán más kérdés! A tudomány embereinél mindenkor szeretetteljes támogatásra talált a nagyzás, ami a szakrendszer túlbecsüléséből természetesen folyó következmény. S itt egyenként boncolgatja a szerző a pedáns szakktbsú philologiát s a terméketlen philosophiai amelyen csak az egészséges természettudomány spekulátiót, segíthet. A művészet terén a dilettantismusban nyilvánul e modern betegség, főleg azonban a költőknél és íróknál, hisz ma mindenki művész és író, s pláne az irodalomnak több a képviselője, mint az olvasója. Az irodalom terén manapság oly szörnyen terjedő nagyzáson a kritika volna hivatva segíteni. Azonban a modern kritika elől téveszti ama természetszerű feladatát, teljesen személy szerint a tudomány és művészet fejlődését előmozdítsa és támogassa, s a közönséget mélyebb érzékre nevelje. A kritika ma irodalmi öncéllá fejlődött, éltel ott, hol komolynak, kokettirozik, hol hirdetni, tanítani akar ott, hol tanulnia kellene, amiért is a kritika az önfeloszlás előtt áll, mert a reklám terjesztette a nagyzást az írók és művészeknél. A kritika újjászületésére Lessing szellemében volna szükségünk, mely sem a tudomány vagy művészet zsarnokává, sem a reklám szolgájává nem törpül. Végül szól az időszaki sajtó nagyzásáról, az önzésen és hiúságon alapuló személyi kulzusról és gondviselésszerű férfiakról, lokálpatriotismusról, túlságos nemzeti aspirációkról, mindenütt föltüntetve azt, hogy a nagyzás a modern élet összes rétegeiben elterjedt korszerű betegség, amelynek gyökere a félműveltséget előmozdító tanítás s a társadalmi élet lazasága. A jogok mellett kötelességeink is vannak, ezt véssék szíveikbe a nagyzók. Valóban »az áramlat elleni« vállalat rajzai modern életünk hű lenyomatai! Dr. Szlávik Mátyás: »A magyar nők házi naptára.« Képekkel. Fűzve 60 kr. »Borászati naptár.« Szerkeszti Nyári Ferenc. Fűzve 80 kr. »Székely-egyleti képes naptár.« Fűzve 25 kr. »Neuer illustr. Volks-Kalender« für Ungarn u. Siebenbürgen. Fűzve 50 kr. »Határidő-naptár, mindennemű hivatalnokok, ügyvédek, jegyzők, orvosok, gazdatisztek, utazók és üzérek számára, hasznos jegyzetekkel és 366 üres lappal ellátva, irópapiron és kemény kötésben 1 frt 20 kr. »A magyar nép naptára.« Szerkeszti ifj. Tatár Péter. Képekkel. Fűzve 25 kr. »Uj fali naptár,« egész ív 20 kr. »Neuer Wandkalender, 1 egész ív, 20 kr. IRODALOM. A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten az 1889-dik évre szóló általánosan kedvelt dús tartalmú következő naptárak jelentek meg : »Protestáns uj képes naptár.t. Szerkeszti Dúzs Sándor. Fűzve 50 kr. »Falusi gazda naptára.« Szerkeszti Sporzon Pál. Fűzve 80 kr. »István bácsi naptára.« Képekkel. Fűzve 50 kr. »Lidércnaptár,« képekkel. Fűzve 60 kr. »Honvéd-naptár« (egyúttal katonai naptár), szerkeszti Áldor Imre. Fűzve 60 kr. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. Dr. Csécsi Miklós makói ref. lelkész, a »Téli Ujság« buzgó szerkesztője, a napokban ülte meg lelkészi működésének 25-ik évfordulóját, egész csöndben, a legszűkebb családi körben. A jubiláris évforduló nyilvánosságra jutása után a derék lelkészt számos tisztelője és barátja üdvözölte. Mi is örömmel gratulálunk az ügybuzgó és tevékeny férfiúnak, kivánva neki, hogy áldásos működésében Isten kegyelme még sokáig támogassa. — Dr. Ormay Lajos a budapesti ág. hitv. evang. főgymnasium új rendes tanára f. hó. 21-én tartotta székfoglalóját és igtattatott be hivatalába az iskolai elöljáróság, a tanári kar és tanuló ifjúság jelenlétében. — Szeremley Sámuel, a hódmezővásárhelyi egyház egyik tudós lelkipásztora, megbizást nyert H.-M.-Vásárhely törvényhatóságától a város történetének megírására ; a munka 100 nyomtatott ívre van tervezve. — Szász Károly püspök és Bachat Dániel evang. esperes közelebbről fogják fölszentelni a Ludovica Akadémia protestáns imatermét Budapesten. * Lelkészválasztások. Az alsó-baranya-bácsi egyházmegyébe kebelezett új-soóvéi németajkú reform, egyház lelkészi állomására, a debreceni theologiai tanárságra távozott Erdős József helyére, nov. 12-én egyhangúlag Wenetianer Sándor rohrbachi lelkészt választotta meg a gyülekezet. — A rédei ref. egyház lelkészévé három jelölt közül általános szótöbbséggel Györffy József taápi lelkész választatott meg. * A Protestáns Irodalmi Társaság pénztárába újabban a következő tagok fizették be tagilletményeiket: Beöthy Zsigmond rendes tag 6 frtat. Maróthy Emil rendes tag 6 frt. Kulcsár Károly rendes tag 6 frt. Báró Vay Miklós pártfogó 500 frt. Bács-szerémi ev. esperesség alapítványi kamatai 5 frt. Összesen 523 frt. — Zsilinszky Mihály ideiglenes pénztárnok. (Budapest, Szentkirályiutca 30. sz.) * Lelkészi értekezlet Tatán. A tatavidéki ref. egyházmegye lelkészei népes értekezletet tartottak Czike Lajos esperes elnöklete alatt Tatán. László József kécsi lelkész tiszteletbeli elnökön kívül jelen volt 15 rendes, 2 helyettes, és 5 segédlelkész. A pénztárnoki és könyvtárnoki előterjesztések meghallgatása után Sz. Kis Károly nagyigmándi lelkész olvasott fel egy » Visszaemlékezésed című értekezést, melyben a templomok ürességének okait fejtegette, a jelen voltak élénk tetszésnyilvánítása által kisérve. Majd gyámintézeti gyűléssé alakulva át a conferencia, ennek folyó ügyeit intézte el, tudomásul véve, hogy a »gyámoldá«-nak 11,256 frt 77 kr vagyona van, s ennek jövedelméből a mult évre 8 papi özvegy és egy árva között 754 frt 91 frt osztott ki. Az összejövetelt kedélyes társas ebéd fejezte be, melyet jól sikerült felköszöntők is fűszereztek.