Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-11-25 / 48. szám

betegség, mely saját képességünknek s az elért vagy elérni vélt eredményeknek beteges túlbecsülésében nyilvánul. Az esztelenséggel határos eme hiúságnak első sorban okozói a szülők s az erkölcsöknek általánosan­ tapasztalt meg­lazulása, mi mellett kiemeli a névtelen szerző a köte­lesség­tudatban való hiányt is. E nagyzás főleg az ifjak­nál jelentkezik, hiszen ők »a nemzet reménye és büszke­sége, az ő vállaikon nyugszik annak jövője.« Mi termé­szetesebb annál, hogy az általuk hirdetett prosit vagy perent nyilvános véleménynek vétetik. E nagyzás nevet­séges, de nem veszélyes, míg az ifjúság ifjúság marad. De jön a kenyérstudium ideje, melynek erredménye — hacsak a manapság még egyházi körökben is elterjedt protectió nem segít — rendesen a keserű csalódás. S e­e nagyzás nemcsak a pénz­világban, hanem a hivatalok, méltóságok stb. terén is nyilvánul, mi mellett a politika, tudomány, művészet és irodalom eléggé tanúskodik. Hogy mit gondolnak magukról a politikusok, s mit mi rólunk, azt könnyű meghatározni, ha önérzetes hangon tartott beszédeiket olvassuk. Itt hivatkozik a szerző egy magyar szónokra, a­ki évekkel ezelőtt a ház derültsége s az elnök csengetése között »történetet beszélt,« vájjon fog-e ilyen politikusról a történelem megemlékezni, az aztán más kérdés! A tudomány embereinél mindenkor szeretetteljes támogatásra talált a nagyzás, a­mi a szak­rendszer túlbecsüléséből természetesen folyó következ­mény. S itt egyenként boncolgatja a szerző a pedáns szak­ktbsú philologiát s a terméketlen philosophiai a­melyen csak az egészséges természettudomány spekulátiót, segíthet. A művészet terén a dilettantismusban nyilvánul e modern betegség, főleg azonban a költőknél és íróknál, hisz ma min­d­en­ki művész és író, s pláne az irodalomnak több a képviselője, mint az olvasója. Az irodalom terén manap­ság oly szörnyen terjedő nagyzáson a kritika volna hivatva segíteni. Azonban a modern kritika elől téveszti ama természetszerű feladatát, teljesen szem­­ély szerint a tudomány és művészet fejlődését előmozdítsa és támo­gassa, s a közönséget mélyebb érzékre nevelje. A kritika ma irodalmi öncéllá fejlődött, éltel ott, hol komolynak, kokettirozik, hol hirdetni, tanítani akar ott, hol tanulnia kellene, a­miért is a kritika az önfeloszlás előtt áll, mert a reklám terjesztette a nagyzást az írók és művészeknél. A kritika újjászületésére Les­sing szellemében volna szüksé­günk, mely sem a tudomány vagy művészet zsarnokává, sem a reklám szolgájává nem törpül. Végül szól az időszaki sajtó nagyzásáról, az önzésen és hiúságon ala­puló személyi kulzusról és gondviselésszerű férfiakról, lokálpatriotismusról, túlságos nemzeti aspirációkról, min­denütt föltüntetve azt, hogy a nagyzás a modern élet összes rétegeiben elterjedt korszerű betegség, a­melynek gyökere a félműveltséget előmozdító tanítás s a társa­dalmi élet lazasága. A jogok mellett kötelességeink is vannak, ezt véssék szíveikbe a nagyzók. Valóban »az áramlat elleni« vállalat rajzai modern életünk hű lenyo­matai! Dr. Szlávik Mátyás: »A magyar nők házi naptára.« Képekkel. Fűzve 60 kr. »Borászati naptár.« Szerkeszti Nyári Ferenc. Fűzve 80 kr. »Székely-egyleti képes naptár.« Fűzve 25 kr. »Neuer illustr. Volks-Kalender« für Ungarn u. Sieben­bürgen. Fűzve 50 kr. »Határidő-naptár, mindennemű hivatalnokok, ügyvédek, jegyzők, orvosok, gazdatisztek, utazók és üzérek számára, hasznos jegyzetekkel és 366 üres lappal ellátva, irópapiron és kemény kötésben 1 frt 20 kr. »A magyar nép naptára.« Szerkeszti ifj. Tatár Péter. Képekkel. Fűzve 25 kr. »Uj fali naptár,« egész ív 20 kr. »Neuer Wandkalender, 1 egész ív, 20 kr. IRODALOM. A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten az 1889-dik évre szóló általánosan kedvelt dús tartalmú következő naptárak jelentek meg : »Protestáns uj képes naptár.t. Szerkeszti Dúzs Sándor. Fűzve 50 kr. »Falusi gazda naptára.« Szerkeszti Sporzon Pál. Fűzve 80 kr. »István bácsi naptára.« Képekkel. Fűzve 50 kr. »Lidérc­naptár,« képekkel. Fűzve 60 kr. »Honvéd-naptár« (egy­úttal katonai naptár), szerkeszti Áldor Imre. Fűzve 60 kr. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. Dr. Csécsi Miklós makói ref. lelkész, a »Téli Ujság« buzgó szerkesztője, a napokban ülte meg lelkészi működésének 25-ik évfordulóját, egész csöndben, a legszűkebb családi körben. A jubiláris év­forduló nyilvánosságra jutása után a derék lelkészt számos tisztelője és barátja üdvözölte. Mi is örömmel gratulálunk az ügybuzgó és tevékeny férfiúnak, kivánva neki, hogy áldásos működésében Isten kegyelme még sokáig támogassa. — Dr. Ormay Lajos a budapesti ág. hitv. evang. főgymnasium új rendes tanára f. hó. 21-én­ tartotta székfoglalóját és igtattatott be hivatalába az iskolai elöljáróság, a tanári kar és tanuló ifjúság jelenlété­ben. — Szeremley Sámuel, a hódmezővásárhelyi egyház egyik tudós lelkipásztora, megbizást nyert H.-M.-Vásár­hely törvényhatóságától a város történetének megírására ; a munka 100 nyomtatott ívre van tervezve. — Szász Károly püspök és Bachat Dániel evang. esperes köze­lebbről fogják fölszentelni a Ludovica Akadémia protes­táns imatermét Budapesten. * Lelkészválasztások. Az alsó-baranya-bácsi egyház­megyébe kebelezett új-soóvéi németajkú reform, egyház lelkészi állomására, a debreceni theologiai tanárságra távozott Erdős József helyére, nov. 12-én egyhangúlag Wenetianer Sándor rohrbachi lelkészt választotta meg a gyülekezet. — A rédei ref. egyház lelkészévé három jelölt közül általános szótöbbséggel Györffy József taápi lelkész választatott meg. * A Protestáns Irodalmi Társaság pénztárába újab­ban a következő tagok fizették be tagilletményeiket: Beöthy Zsigmond rendes tag 6 frtat. Maróthy Emil rendes tag 6 frt. Kulcsár Károly rendes tag 6 frt. Báró Vay Miklós pártfogó 500 frt. Bács-szerémi ev. esperesség ala­pítványi kamatai 5 frt. Összesen 523 frt. — Zsilinszky Mihály ideiglenes pénztárnok. (Budapest, Szentkirályi­utca 30. sz.) * Lelkészi értekezlet Tatán. A tatavidéki ref. egy­házmegye lelkészei népes értekezletet tartottak Czike Lajos esperes elnöklete alatt Tatán. László József kécsi lelkész tiszteletbeli elnökön kívül jelen volt 15 rendes, 2 helyettes, és 5 segédlelkész. A pénztárnoki és könyvtárnoki előterjesztések meghallgatása után Sz. Kis Károly nagyigmándi lelkész olvasott fel egy » Vissza­emlékezésed című értekezést, melyben a templomok ürességének okait fejtegette, a jelen voltak élénk tetszés­nyilvánítása által kisérve. Majd gyám­intézeti gyűléssé alakulva át a conferencia, ennek folyó ügyeit intézte el, tudomásul véve, hogy a »gyámoldá«-nak 11,256 frt 77 kr vagyona van, s ennek jövedelméből a mult évre 8 papi özvegy és egy árva között 754 frt 91 frt osztott ki. Az összejövetelt kedélyes társas ebéd fejezte be, melyet jól sikerült felköszöntők is fűszereztek.

Next