Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1894-03-22 / 12. szám
a Lampel-féle cég ad ki, megjelent a 8-dik füzet. — Ebben a füzetben következő képek vannak: Jelenet a bécsi forradalomból. (A Jáger — Barzikád ostroma). .Jósika Samu báró. Kaszás nemzetőrök (Pettenkofen rajza). A minisztérium kinevezéséről szóló kir. kézirat felolvasása a muzeum előtt. Wesselényi Miklós báró. A szabadságharc neveztesebb szereplői. Az 1848/49-iki honvédek és nemzetőrök (Egykorú rajz.) Az első független magyar felelős minisztérium. ** A Pesti Hirlap a most lefolyt évnegyedben is liberális lapnak bizonyult, különösen az egyházpolitikai kérdésekben. Elég bőven közli s vonzó karcolatokkal kíséri az országgyűlési vitákat. Szépirodalmi és tárcaközleményei kitűnőek. Mikszáth novellája (Besztercze ostroma) után Jókai elbeszélését fogja közölni az új évnegyedben s e mellett Ohnet legújabb regényét. Rovatjait megszaporította a »Műszaki Hirek«-ével s a »Mezőgazdaság«-it kibővítette. Mindez kétségkívül előnyére válik a nagy kedvességnek örvendő lapnak. De az is javára válnék, ha az egyházi és tanügyi kérdésekre több gondot fordítana s e végből »Egyház és iskola« című rovatot nyitna s annak élére hozzáértő embert állítana. A lap előfizetési ára egy hóra 1 frt 20 kr., két hóra 2 forint 40 kr., évnegyedre 3 frt 50 kr. Mutatvány számokat ingyen és bérmentve küld a kiadóhivatal (Budapest, Nádor utca 7. sz.) KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. Torján, a kézdi egyházmegyében a ref. egyház lelkipásztorává nagy többséggel Zayzon Lajos m.-illyei közlelkész választatott. — Kis-Hárfán az az evang. egyház felügyelőjévé a betegsége miatt lemondott ifj. Földvári Mihály helyére Beniczky Lajos Pestvármegye aljegyzőjét választotta a gyülekezet. — Bécsből az evang. theol. fakultás egyik tanára, dr. 1. Ewald Erlangenbe távozott, s helyére mint halljuk, dr. Erdős József debreczeni theol. tanárt és lapszerkesztőt szemelték ki. * Lelkész-beiktatás Pakson. A paksi reformátusok újonnan választott lelkipásztorát, dr. Kecskeméthy Istvánt március 18-án iktatták be hivatalába. A hivatalos szertartást Kálmán Dezső kölesdi lelkész és egyházmegyei tanácsbíró végezte, tartalmas alkalmi beszéddel. Az ünnepélyen s az ezt követő társas ebéden részt vett Paks város egész értelmisége, felekezeti különbség nélkül ; de megjelent az új lelkész néhány budapesti jó barátja is, kiket magyaros szívességgel fogadtak a derék paksiak. Virágozzék közöttük a Krisztus anyaszentegyháza! ziumra. A segély fordíttatni fog a tanárok fizetésének (1500 frtról 1800 frtra), lakbérének (300-ról 500-ra) felemelésére, a szükséges korpótlékokra, a parallel-osztályokban szükségessé vált új tanszékek felállítására stb. A közoktatási kormány bizonyára készséggel meg fogja adni a kért segélyt. Viszont az is bizonyos, hogy minden oly középiskolánkat, mely saját erejéből nem képes a kor kivánta módon fejlődni, azon kell lenni a vezetőknek, hogy az állam segítségével minél előbb és gyökeresen megerősítsék s az ország legjobb iskoláival versenyképessé tegyék. Mert a fő cél nem az, hogy minél több, hanem az, hogy minél jobb iskolánk legyen! * A Baldácsy-alapítvány állásáról most terjesztette be Szilágyi Sándor az 1893-ik évi jelentést az alapítványi igazgatósághoz. Az alapítvány tényleges bevétele volt a mult évben 87,533 frt 80 kr., kiadása 56,493 frt 38 kr., pénztármaradványa 31,040 frt 42 kr. A tulajdonos egyházkerületek kaptak a mult évben 27,500 frtot, miből egy-egy kerületre 2500 frt jutott. Az 1894-ik évi költségelőirányzat a bevételt 59,936 frt 97 krra, a kiadást 26,051 frt 14 krra, az egyházkerületek illetményét 2500 frtra tervezi. Az ügyészi jelentésben érdekes vagyon és teherkimutatás is olvasható, mely szerint az alapítványi birtokok összes értéke 699,204 frt 29 kr., összes terhe pedig 289,461 frt 78 kr., megjegyzendő azonban, hogy mind a földek, mind az épületek becsértéke minimális alapon van felvéve, a földeké a kataszteri tiszta jövedelem húszszorosával, az épületeké a tűzbiztosításnak bevallott értékösszegekkel. Az alapítványnak van 74,600 frt névértékű értékpapírja, mint tőkevagyona. A jelentés második felében részletesen le van írva az alapítványi birtokok jelen állása, a megejtett birtokvizsgálat, a folyamatban levő perek állása, a vizszabályozás ügye stb. stb. Az ügyészi jelentés az alapítványi igazgatóság legközelebbi gyűlése elé fog terjesztetni. * A gyülekezetek életéből. Az alakuló gyülekezetek sorában figyelemre méltó a törteii ref. egyház, mely Törtei 3000 lakost számláló nagyközségben 1881 november havában legfőképen a községi jegyző, ifjabb Aranyi Sándor buzgalma folytán alakult meg mintegy 300 lélekkel. Az első istentisztelet Szüle András presbyter házánál tartatott, ezentúl pedig Somogyi György nagykőrösi lakos s törteli r. kath. birtokosnak szivességből, díj nélkül átengedett házában gyűltek össze fef híveink a r.-karajenői lelkész, Szekér Sándor által havonként egyszer tartott istenitiszteletre. A rendes istentisztelettartás az 1892-ik év őszén beállított h. lelkész. Bálint Károly megérkezésével vette kezdetét és pedig az egyház saját épületében, melyet adósságcsinálással is azért szerzett az egyház, hogy addig is, míg megfelelő épületekkel bírhat, ne kelljen egy helyről a másikra vándorolnia. Az 1892-ik év őszén imaházi összes szerelvényük : 5 drb. lóca, 1 drb. ajándék asztal, s 1 drb. kölcsönkért karos székből állott. Ma már van. Istennek hála érette, templomnak is díszére váló imaházi bútorzatjok, melyet a templomot építtető szolnoki református egyház engedett át nagyon jutányos árban. Van egy 219 kgr. súlyú harangjuk ifj. Hőnig Frigyes aradi gyáros öntődéjéből, melyet 1892. pünköst vasárnapján szólaltattak meg először. Van a még mindig adóssággal terhelt telken kívül, a melyben az ez időszerinti imaház * A budapesti ref. főgimnázium köréből. Budapesti főgimnáziumunk, hogy lépést tarthasson a fővárosban levő többi főgimnáziummal, elhatározta, hogy több társa példájára államsegélyért folyamodik. Az igazgatótanács s az egyház gazdasági és iskolai bizottságai által behatólag megrostált kérdést március 14-én tárgyalta az egyháztanács plénuma, mely végleg megállapította az egyházkerület és konvent útján a közoktatásügyi minisztériumhoz küldendő felterjesztést. Ebben a fentartó testület közel 19 ezer frt évi segélyt kér a budapesti főgimná s