Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-01-17 / 3. szám

nek. Az összejövetel végén a megjelent tagok között kiosz­tatott a »Lorántffy Zsuzsanna« című kis füzet, melyet Szilassy Aladár készíttetett a Lapunkban megjelent Farkas József-féle felolvasásból. A jövő hónapi összejövetel február első felében lesz. Budapesti theologiai akadémiánkon az I-ső fél­évi előadások január 10-én végződtek be. A záró kollo­kviumok most folynak és január 31-én érnek véget. A II-ik félév február 4-én kezdődik. A református ifjúsági egyesület helyiségavató ünnepélye élénk érdeklődéssel folyt le január 10-én a theologiai akadémia nagytermében. Az ünnepélyt a közön­ség éneke és Marton Sándor katekheta rövid fohásza nyitotta meg. Ezután Szilassy Aladár pénzügyi főbíró, egyesületi elnök tartott remek biblia-magyarázatot a Prédi­kátor könyve XII. részének néhány verse felett. Örvendezz ifjú a te ifjúságodban, de emlékezzél meg a te Teremtődről, a ki téged ítéletre von. Lélekemelő látvány volt, mikor ez a hitbuzgó főúr kezében a százados családi bibliával, melyből egykor a koronaőr Szilassy József olvasgatott, magyarázta az Írásokat a szépszámú ifjúság előtt, oly ben­sőséggel és közvetlenséggel, oly méltósággal és hatalommal, milyet ritkán látni. Egy darab hitélet megnyilatkozása volt az, egy apostol ihletett lelkéből kiszakítva, melynek halla­tára a nagy bibliás Szabó Aladár felállott és az egész közönség zugó éljenzése közt bevallotta, hogy ilyet még soha sem hallott. Azután Szász Béla theol. szenior üdvö­zölte nagy szívességgel az ifjúsági egyesület tagjait, mire dr. Tóth Miklós törvényszéki aljegyző, mint az ifjúsági egyesület főtitkára, mondott köszönetet; záradékul pedig Szőts Farkas, mint theol. igazgató intézett néhány buz­dító szót az egybegyűlt fiatalsághoz, hithűségre és Krisztus iránti szeretetre intve őket. A közönség éneke és Hamar István püspöki titkár záróimája után a közönség átvonult az ifjúsági olvasóterem megtekintésére. Az olvasóterem esténként 6—9 óráig az egyesület tagjainak szabad ren­delkezésére áll. Egyházmegyei választások. Az alsó-borsodi ev. ref. egyházmegyéhez tartozó egyházak szavazatait csütörtö­kön bontotta fel az e végett kiküldött bizottság. A báró Vay Béla lemondása folytán megüresedett egyházmegyei gond­noki állásra Lengyel Sámuel tanácsbirót választották meg, ki a beadott 57 szavazat közül 54-et kapott.­­ Az üre­sedésben volt egyházi tanácsbirói állásra Kerekes József poroszlói lelkészt választották meg 36 szavazattal; az egyházmegye egyházi főjegyzői állására pedig Bodolay István mező-csáthi lelkészt választották meg 51 szava­zattal. A megválasztott gondnokban és két lelkészben az egyházmegyei adminisztráció kiváló erőket nyert. A gyülekezetek köréből. A pátyi ev. ref. egyház megújított templomának és orgonájának ünnepélyes fel­szentelése január 6-ikán ment végbe. Az istentiszteleten a felavató beszédet Dézsy Mihály biai ev. ref. lelkész mondotta, míg Nyikos Lajos dobozi ref. pap keresztelt és és esketett. Az istentiszteleten a budapesti ref. theologusok énnekkara is részt vett néhány karének hatásos előadásá­val. — A nagykőrösi ev. ref. egyházban a mult év folya­mán született 607 gyermek, meghalt 484 egyén, házas­ságra lépett 133 pár. Szaporodás 132 lélek, a­mi a gyüle­kezet 17.844 lélekszámához visszonyítva feltűnően csekély, kivált ha hozzá­tes­szük, hogy Nagy-Kőrösön az alig har­madrésznyi római kath. egyházban 5721 lélekszám mellett született 270 gyermek, meghalt 169 egyén, szaporodás tehát 101 lélek. Görög kath. hitközség Budapesten. Budapesten mintegy 1544 gör. katholikus él, kiknek nincs saját ekklé­zsiájok és templomuk. A hívek között számos kiváló tár­sadalmi állású férfi van. Ezek január 7-én gyűlést tartot­tak és elhatározták, hogy hitközséggé alakulnak. A hitköz­ség kötelékébe fog tartozni minden Budapesten élő és az az esztergomi érsekség főhatósága alá tartozó görög katho­likus, továbbá azok a más egyházmegyebeli hívek, a­kik a magyar hazafiság szempontjából kifogástalan alapszabály­tervezetnek magukat alávetik. A szervezetet a herceg­prímáshoz terjesztik föl, a főváros törvényhatóságához való áttétel végett. A szervezés tovább­fejlesztése végett nagyobb számú egyháztanácsot alakítottak. A római kath. püspökök közös pásztorlevele, melyet a »Religió« latin és magyar szövegben közöl, poli­tikailag elég mérsékelt hangon van tartva. Elmondja, hogy a klérus minő lépéseket tett a királynál, a kormánynál és a törvényhozásban a polgári házasság behozatala ellen. Azután inti a lelkészkedő papságot és a híveket, hogy szorgalmasan imádkozzanak, hogy Isten »szent egyházunk­nak és szent hitünknek irgalmasan állítsa vissza jogait és szabadságát*. Érdekesek a papsághoz intézett szavai: »lan­kadatlan buzgalommal igyekezzetek az ige szolgálatában foglalatosak lenni és hivataltoknak minden részét minden kitelhető szorgalommal teljesíteni«. A hívőket illetőleg azt írja : »Állhatatosan és egyetértő lélekkel hirdessétek a hívő népnek Krisztus hitét, a mint a kath. szentegyház tartja, buzdítva őket, hogy kivált az ügyek jelen fölöttébb nehéz folyásában, szakadatlanul kérjék az Istent: Öregbítsd ben­nünk a hitet. Mindenek­ előtt buzdítsátok őket, hogy Isten egyházához és ennek látható fejéhez törhetetlen hűséggel, készséges engedelmességgel s a leggyengédebb szeretettel viseltessenek, és egész életöket, az Egyház és Fejének min­den parancsolata és intelme iránt készséges akarattal, hitökkel megegyezővé tegyék­. Végül a papsághoz és a hívekhez fordulva, őket együttesen így inti: a kereszt zászlaját homlokotokon viselve, a mi példánk és tekinté­lyünk által megerősítve, kell, hogy a vallás ügyét bátran és lelkesen vegyétek lelketekre s állhatatosan védelmezzé­tek a magán­életben ép úgy, mint a közélet terén. Ennél­fogva most ezekben a szerencsétlenségekben is, velünk együtt, kiket Isten állított vezéreitekké, mindent, a mit isteni és emberi törvények nyújtanak és megengednek, tegyétek meg, hogy a keresztyén házasság tiszteletében megmaradjon és a szentegyháznak és hitünknek jogai ép­ségben maradjanak«. A magyar protestantizmus és a millennium Az »Őrálló« legutóbbi száma meleg hangú cikkben azt ajánlja, hogy a két magyar protestáns egyház, az ágostai és a helvét­ hitvallású, a millenniumra egyesüljön, a­mi a hitbeli együvétartózandóságon kívül nemzeti szempont­ból is igen óhajtandó. A cikk lényege a következő passzu­sokban fejeződik ki: A magyar protestantizmus nem ünne­pelhetné meg méltóbban nemzetünk fönnállásának emlék-

Next