Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-01-04 / 1. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Előfizetési ára: Félévre: 9 kor., egész évre: 18 korona. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: A mi zsinati programmunk. Szüts Farkas. — Pappá avatás, vagy fel lehet-e szentelni a vallástanító lelkészeket ? Dr. Kiss Áron. — Iskolaügy: A budapesti vallástanítói állások. Hamar István. — Tárcza: Van-e túlvilág? Ruszkay Gyula. — Könyvismertetés: Juhay Antal: A második osztály tanítója. Keresztesi Sámuel. Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Adakozás. — Pályázat. — Hirdetések. Irodalom. — Egyház. — Iskola. —­­ Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Csepreghy­ utcsa 4. szám, a­hová a kéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZŐTS FARKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. A mi zsinati programmunk. ^ A zsinati előkészületek alkalmából szüksé­gesnek tartjuk jelezni röviden azt az álláspontot, a­melyet lapunk a zsinati kérdésekben elfoglal. A debreczeni és a pesti zsinat alkalmával megtettük ezt, mert az egyházi sajtó fontos hiva­ts­tásának tekintjük, hogy olvasóit tájékoztassa a szőnyegen forgó kérdésekben. Szerettük volna a konvent csinálta előmunkálatokhoz kapcsolni zsinati programmunkat, hogy egészen gyakorlati és konkrét legyen az eljárásunk; ámde a zsi­nati munkálatok még nincsenek kinyomatva így azok birálatát máskorra tartván fönn, most s be kell érnünk egy rövid elvi programmal, a­mely erre a kérdésre adjon feleletet: Mit kíván a magyar kálvinizmus a zsinattól? 1. Kivánja, hogy rendezze az egyházi adózást. A mostani egyházi adónak az a fő hibája, hogy túlnyomólag személyi adó lévén, rendkívül arány­talan és roppant igazságtalan. Némely kis gyü­lekezetben olyan nagy, hogy az állami 100, 200, sőt 300%-át is fölözi; némely adónak népes gyülekezetben meg olyan csekély, hogy jóformán adónak sem nevezhető. S mivel a kis gyüleke­zetek száma tízszer annyi, mint a nagy gyüle­kezeteké , ezért a kálvinista egyházi adó az aránytalan és igazságtalan megoszlás miatt csak­nem országszerte túlterhelő, mely a szegényebb néposztályt a roskadozásig nyomja, a vagyono­sabb osztály adóképességét pedig nem használja föl. Az egyházi törvényhozásra eléggé az a nagy feladat vár, hogy a túlterhelésen bizonyos mérsékelt személyi adó megtartása mellett a vagyon aránylagos adó behozatalával segítsen. És mivel a gyülekezetek adókivetési jogát teljesen központi adókivetéssel fölcserélni sem nem ta­nácsos, sem nem autonóm protestáns elj­árás, a zsinatnak azt a módot kell kitalálni, hogy a számban és erőben fogyatékos erősítse meg, részint az erősebb gyülekezeteket gyülekezetek erő-fölöslegével, részint az országtól az 1848 : XX. t.-cz. alapján jogosan követelhető állami segítséggel. Mert ez a mily jogos és czélszerű az ál­lamtól az uralkodó egyházéval arányos fentartó segítséget követelni a jelzett törvényes alapon, és annyira csak népszerűséghajhászat, hírlapi felületesség és hiú álmodozás azon lovagolni, hogy a protestánsok összes egyházi és iskolai szükségeit az állam fedezze. Bizony, ha anyaszent­egyházunkat nemcsak a maga hitelveiben, nemcsak szabad vallásgyakorlatában, hanem a szabad ön­rendelkezési és független önkormányzati jogaiban is meg akarjuk tartani, akkor az egyházi adóreform súlypontját első­sorban a saját anyagi erőnkre, a saját adóképességünk okos felhasználására kell fektetnünk; az előre látó bölcseség, az elvhű protestáns gondolkozás azt követeli, hogy az állami anyagi erő igénybevétele e téren is csak segítség, csak támogatás legyen. Nekünk holmi kényelmi és könnyebbségi tekintetből nem szabad a magyar protestantizmust elállamosítani, nem szabad az állami támogatást állami eltartássá bővíteni. Az egyház állami segítése: bölcs dolog; az egyház elállamosítása: egyházi hűtlenség. 2. Kívánja az egyházi tisztviselők anyagi hely­zetének javítását. Lelkész, tanár és tanító a magyar kálvinista egyházban, egyes kivételektől eltekintve, a kongrua rendezése után is rendkívül silány ellátásban részesül. Papságunk fizetése csekélyebb, mint akármelyik rendezett keresztyén egyház papságáé és aránytalanul szegényesebb, mint külföldi prot. papoké. E mellett nincs az elaggott­­ és munkaképtelen lelkészeknek nyugdíjintézetek és rendkívül gyarló a lelkészi özvegyek és árvák ellátása. Ez a szegényes anyagi helyzet aggasz­tólag szállítja, rohamosan sülyeszti a lelkészi pályára lépők szellemi színvonalát. A református Megjelenik minden vasárnap.

Next