Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-22 / 21. szám
udvarhely — dr. Kérészy Zoltán, Zilah — dr. Bartha Béla. — Az ág. h. ev. főgimnáziumoknál: Budapest — dr. Molnár Viktor, B.Csaba— dr.Szlávik Mátyás, Szarvas — Mayer Endre, Eperjes — Wigand János, Késmárk — dr. Mágócsy-Dietz Sándor, Nyíregyháza—dr. Mikler Károly, Rimaszombat — Rombauer Emil, Rozsnyó és Igló — dr. Asboth Oszkár, Pozsony — dr Mágócsy-Dietz Sándor, Selmeczbánya — Hörk József, Sopron — dr. Heinrich Gusztáv, Felső-Lövő — dr. Schneller István, Brassó — dr. Böhm Károly, Besztercze — Markusovszky Sámuel, Medgyes — Góbi Imre, Nagyszeben — dr. Fröhlich Izidor, Segesvár — Walther Béla. A „Heves-Nagykunsági Ev. Ref. Egyházmegyei Tanító-Egylet" kisújszállási járásköre f. hó 11-én Karczagon tartotta ez évi gyűlését Simon Ferencz török-szentmiklósi ev. ref. tanító elnöklete alatt, a ki meleg szavakban emlékezett meg Gulyás Lajos haláláról. A tárgyak során Fekete Lajos karczagi ev. ref. tanító élvezetes és tanulságos gyakorlati tanítást tartott növendékei előtt. Az új énekeskönyvből betanultatta a gyermekekkel az énekeskönyv egyik leggyönyörűbb énekét: „Sirasd meg, sirasd meg Bűneidet, óh ember ..." Utána pedig Újházi Sándor és Zelovics János karczagi ev. ref. tanító vitatta meg, párbeszédes felolvasás alakjában a Tanító-Egylet elnöksége által megvitatás végett erre az évi gyűlésre kitűzött következő tételt: „A népiskolai oktatásban az osztályrendszertől várhatunk-e több pedagógiai sikert, vagy a haladó-rendszertől ?" (Az osztály-rendszernél t. i. a tanító állandóan ugyanazt az osztályt vezeti; — csak a növendékei változnak évről-évre. A haladó rendszernél pedig a tanító együtt halad a gyermekekkel osztályról-osztályra mind a hat éven át.) Az előadók külön-külön mind a két felfogás helyességét erősen vitatták és a tárgyhoz sokan hozzá szólottak. Az eredmény az lett, hogy 22 szavazat 21 ellenében a „maradó" vagy „osztály-rendszer” mellett foglalt állást. Végül Mocsári László karczagi tanító, az általa szabadon választott tárgyról, „Mai gondolatok" czímen nagy tetszéssel fogadott költői lendületű szabad előadást tartott. — A jövő ülés T.-Sz.-Miklóson lesz. A m. protestáns theologusok konferencziája 1904 május 27. és 28-án Pápán a főiskola dísztermében a következő programai szerint tartatik meg: 1 Május 26-án este 7 órakor alakuló közgyűlés a theologiai II. sz. teremben. II. A. Május 27-én reggel 8 órakor nyilvános istentisztelet az ev. ref. templomban; imádkozik Németh Gyula soproni theologus, prédikál Román Ernő sárospataki theologus. B) A konferenczia tárgysorozata: 1. A konferenczia megnyitása Csizmadia Lajos theol. tanár, diszelnöktől. 2. „Részletek Dunántúl reformácziójából." Előadja Czakó Gyula pápai theologus. 3 „A theologus önképzés, különös tekintettel az önképzőkörökre, a közös lapra és a theológusok magánéletére Előadó Izsák Ferencz budapesti theologus. 4. „A belmisszió keretében főleg a szocziálizmus kérdése, kifejtvén, hogy a theologusok tudományos készültsége mellett miként vezethető a szocziálizmus a protestáns népies sajtó által". Előadók Bartos Pál eperjesi és Pajrp László debreczeni theologusok. 5. „Az Országos Magyar Theologus Szövetség" végleges megalakítása, teljes kidolgozott alapszabályokkal. Előadók Deák János eperjesi, Kónya Gábor debreczeni, Kun József sárospataki, Rácz Vilmos pozsonyi, Szabó Károly budapesti, Szalay Mihály soproni és Czeglédi Sándor pápai theologusok. III. Május 28-án. 6. Erdei Károlynak, a „Közlöny" felelős szerkesztőjének beszámolója. 7. Szerkesztő választás. 8. Beszámolások az egyes akadémiák részéről az általuk végzett belmissziói és azzal rokon munkáról. 9. A gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére bizottság kiküldése. 10. Esetleges indítványok s a konferenczia berekesztése imával. The Berlitz School of Languages. Gyakorlati nyelviskola Budapest, Erzsébet-körút 15. Idegen nyelvek, nevezetesen franczia, angol, olasz, német, orosz stb. nyelvek gyakorlati tanítása felnőtteknek, férfiaknak és hölgyeknek, kezdőknek és haladóknak, az illető nemzetiségű nyelvmesterek által Berlitz módszere szerint, tehát akként, hogy az első leczkeórától fogva a tanulóval csupán a megtanulandó nyelven beszélnek. Protspektusok ingyen és bérmentve. Beiratás bármely időben. Az intézet fordításokat is eszközöl. EGYESÜLET. A Magyar Protestáns Belmissziói Egyesület ideiglenes választmánya f. hó 27-én d. u. 4 órakor Budapesten a Lónyay-utczai főgimnáziumban ülést tart, melynek főtárgya az egyesület megalakításának az előkészítése. Az ízlést Szilassy Aladár, az egyesület ideiglenes elnöke hívta össze, s a Meghívóban azt is jelzi, hogy a Hódmezővásárhelyen 1902-ben tartott belmissziói értekezlet által megállapított alapszabályokat a belügyminisztérium tetemes időt igénybe vett eljárás után végre megerősítette. Itt van tehát az ideje, hogy az ideiglenes választmány a ráruházott teendőket megbeszélje és a folyó év őszén tartandó első rendes gyűlés tárgyait megállapítsa. Kétségtelen, hogy a czél, melyet az egyesület Isten segítségével szolgálni kíván, úgy protestáns egyházaink, mint a magyar nemzet szempontjából egyaránt nagyfontosságú. A Filadelfia-diakonisszaszövetség folyó hó 15-én Budapesten a Bethesda-kórház nagytermében 11-dik évi ünnepélyét. Megnyitó éneklés után tartotta Csűrös István ref. főgimnáziumi vallástanár imádkozott, dr. Szabó Aladár theologiai tanár bibliamagyarázó beszédet tartott Róm. XIV. 7—9. alapján. Az évi jelentést Biberauer Richárd hitoktató lelkész, a szövetség vezetője olvasta fel; elmondta, hogy a szövetség négy diakonisszája a tél folyamán Budapesten magán betegápolást végzett (Szász Károly ny. püspököt is ők ápolták), február óta pedig a német leányegyház Bethesda-kórházában látják el a betegek gondozását. Biberauer R. kórházi ideiglenes lelkész vezetése alatt. Majd Klár Richárd, a német leányegyház új lelkésze mondott üdvözletet a németországi diakonisszák nevében. Az ünnepélyt, melyen Kovácsy Sándor anyaegyházi gondnok is részt vett, a diakonisszák szép karéneke fejezte be. GYÁSZROVAT. Knipping Vilma, a budapesti skót ref. missziói iskola tanítónője f. hó 19-én rövid szenvedés után elhunyt. Kitűnő tanerő, erős keresztyén egyéniség volt,