Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-22 / 21. szám
volt a munka nagy nehézsége. Ezt a környéket ugyanis a legszegényebb néposztályhoz tartozó hitrokonaink lakják, kik igen sok esetben már csak azért sem jöhettek, mert munkájuk nem engedte ; másfelől pedig nagy részük idegenkedéssel viseltetett minden ilynemű munka iránt. Az 1907/8. iskolai évben nem is volt több, mint néhány összejövetel, a következő iskolai évben azonban már oly nagy számmal gyülekeztek össze híveink, hogy szűk lett a napközi otthon terme a hívek befogadására és a tornateremben kellett estélyeinket tartani. Midőn az egyesület választmánya látta, hogy egy hatalmas gyülekezet állott elő, melynek tagjai örömmel és buzgósággal jönnek Isten igéjének hallgatására, és világossá lett a külvárosi misszió óriási fontossága; azonkívül, hogy az egyesület evangelizáló munkáit nagyobb erővel folytathassa, elhatározta, hogy a Család-utczában levő diakonissza-otthona udvarán, 500 személy befogadására alkalmas evangelizáló-termet építtet, melyben istentiszteletek is tartatnak és így valósággal temploma lesz a külvárosnak. Az építés, sok akadály után befejeződött és a Lorántffy Zsuzsánna Egyesület a következő iskolai évben már saját termében folytathatja evangelizáló munkáit. Az építés ideje alatt minden szombaton este a Tűzoltó-utczai iskolában megtartatott az összejövetel és a hívek a legnagyobb szeretettel kérdezősködtek, hogy mennyire van már az építés, mikor lesz az ő templomuk felavatása, mikor kezdődik meg ott a rendes istentisztelet ? A Lorántffy-Egyesület, miután az Isten ennyire megsegítette, a budapesti református egyháznak is szolgálatot kívánt tenni, mert az evangelizáló terem a külső Ferencz- és Józsefváros, valamint a Tisztviselőtelep református lakosságának temploma lesz. Az egyesület itt fogja szeretetvendégségeit, teaestélyeit tartani; a külváros gyermekeit itt gyűjti össze vasárnapi iskolába, itt lesz a szegénygondozó munka központja is, úgy, hogy Isten segedelmével nagyarányú evangelizálás fog itt az ősszel megkezdődni. A felavató istentisztelet május 14-én tartatott, melyen az egyház vezető egyéniségei, az egyesület választmánya, majdnem teljes számmal megjelent és a környék reformátussága is szép számmal volt együtt. A felavató egyházi beszédet Petri Elek ref. lelkész mondta, Róm. XII. 1 — 2. alapján, mely a hívekre mély hatást gyakorolt; Fröhlich Dóra és Lator Sándorné egyházi éneket énekeltek ; végül Böszörményi Jenő, az Egyesület misszionáriusa mondott megható imát. A gyülekezet énekével végződött a szép ünnepély. Nagyfontosságú a terem abból a szempontból is, hogy amennyiben a különböző egyesületek nagyobb összejöveteleket vagy pl. országos konferencziákat akarnának tartani, úgy ezt a termet használhatják erre a czélra, mert az egyesület bizonyára nem fog elzárkózni attól, hogy átengedje evangéliumi irányú egyesületek összejöveteleire. A terem 34 lánggal van világítva, gázfűtéssel van ellátva, mellette pedig 6 szoba épült a diakonisszák számára és egy tanácsterem. Karzatán most még csak harmónium van, de reméljük, hogy nem sok idő telik el és egy kisebb orgonát állíthat az egyesület. A Lorántffy Zsuzsánna Egyesület működéséből és a munkája nyomán fakadt hatásokból is látható, hogy az evangéliumi egyesületek működése milyen nagy fontossággal bír az egyházban. Még azok is, akik az egyesületi munkálkodás szükségességét nem hirdetik, vagy azok megvalósítását nem kívánják, a tiszteletreméltó eredményeket látva, lehetetlen, hogy meg ne győződjenek az egyesületi munkálkodás áldásos hatásairól. Íme, egynéhány buzgó nő Lorántffy Zsuzsánna Egyesület néven tömörül és Isten annyira megsegíti őket, hogy templomot tudnak adni az egyháznak és abban hatalmas evangelizáló munkát indítanak. Nem tagadhatjuk azonban, hogy az egyesületet nemcsak az egyház vezető egyéniségei és az egyházunkhoz tartozók segítik jóindulatukkal, hanem még azok is, akik nem is egyházunk tagjai. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy a tiszteletreméltó munkákat látva, örömmel adják segítő kezüket a magasztos czélok megvalósítására. Adjon Isten erőt a Lorántffy Zsuzsánna Egyesületnek további munkáihoz, hogy mindig nagyobb örömmel tudjon munkálkodni Isten országáért, református egyházunk virágzásáért s haladjon „diadalról, diadalra". KÜLFÖLD. (bj.) Németország. Kálvin-érem. A berlini franczia kolónia, a genfi világünnepély emlékére Kálvin-érmet veretett, hogy lerójja háláját a nagy reformátor és a Hohenzollern uralkodó család iránt, mely a kolóniát kezdettől fogva mindig a legnagyobb szeretettel vette körül. A bronz érem egyik felén Kálvin képe látható, a másikon II. Vilmos császáré, amint pajzsával a menekült francziákat védelmezi. Az érem legelső két példányát a császár és a császárné kapták, a kik azt a francziák iránt táplált tiszteletök és szeretetök jeléül örömmel fogadták el. Az uralkodó család jóindulata és figyelme minden irányban sokat használ a francziáknak és a berlini franczia ref. egyházközségnek, a mely már eddig is többször tapasztalta a Hohenzollernek áldozatkészségét. Válaszok dr. Bezzel körlevelére. Dr. Bezzel, a bajor protestáns főegyháztanács elnöke, mint már megírtuk, körlevelet intézett a papsághoz. A körlevelet erős orthodoxiával fogalmazta és elszomorodott szívvel konstatálta a modernizmus káros hatását a hitéletre. A modern theologia főbb képviselői, mint például dr. Geyer, dr. Bittelmeyer, egymásután válaszolnak dr. Bezzel nek, nyílt, tiszteletteljes levelekkel. Hangsúlyozzák a liberális theologia korszerűségét és szükséges voltát, a merev és sok tekintetben tarthatatlan maradisággal szemben. Hangsúlyozzák az evangéliumi, a lelkiismeretszabadságot, a