Protestáns Szemle, 1890
I. Értekezések, tanulmányok - Csenkeszfai Poóts András élete. Ifj. Mitrovics Gyula
Juliusnak 28-ik napján, hat hónapig tartó fogságra Egerbe bevitetett.» Eszterházy Károly gróf, a nemes szivü főpap és Heves megye főispánja, bár állásánál fogva nem állhatta útját az igazságszolgáltatásnak, mégis mindent elkövetett, hogy lehetőleg enyhítse és elhordozhatóvá tegye a nagy tehetségű, de szerencsétlen kálvinista lelkésznek fogházbüntetését. Gondoskodott arról, hogy szégyene és lelki fájdalmai mellett, állásának legalább némileg megfelelő bánásmódban részesíttessék szomorú helyzetében. Ezt maga Poóts András hálás szívvel ismeri el s ebbeli hálájának ad kifejezést két ilyen czimű, a börtönben irt költeményében: «Ad Excellentissimum Comitem et Episcopum signo sectli gratiose submisso me focillantem» és «A tüzelő fának Magyar köszönése e Excellentiájához.* Ez utóbbiban mondja a szegény fogoly boldog megnyugvással: „ Házba, melybe lakok, félre ti kecskebakok. Bár foly is a vérem, van elég fám, véle megérem, Főpapi nagy kegyelem, ezt cselekedte velem. Nőjjön ez a czédrus, fel az égig ! Hol van igaz jus , Igy örömébe, ki szólt: Horgara semmi se volt.1 2 Börtönében a rab madár vigasztalását kereste. Énekelt szenvedéseinek súlya alatt. Itt irta «Elegyes verseinek» több darabját, és itt készítette «Euryalus és Lucretia* átdolgozását is, amit szinte kétségbevonhatatlan hitelességgel igazol az, hogy a sárospataki főiskola könyvtárában Aeneas Sylvius összes műveinek ESZEL példánya van meg, amelyet 1571-ben Hoppé rendezett első izben sajtó alá, e czím alatt: «Aeneae Sylvii Picolominei senensis, quo post adeptum pontificatum Pius ejus nominis secundus appellatus est opera quae exstans omnia, Basilicae ex officina Henric Petrina.» E példányt használta börtönében az átdolgozásnál Poóts András s a «De duobus amantibus* latin szövegének végén, a foliáns kiadás 644. lapján sajátkezüleg latinul eme szavakat jegyezte be: «Absolvi Carmine Hung. 1787. 5-ae Janu. Andr. Poóts de Csenkeszia* ; nem csak, hanem a latin szövegbe tintával, nyomról-nyomra megvannak, két rövid, függőleges vonással jegyezve a margón mindazok a helyek, amelyeket átdolgozásában, mint az elbeszélés lényegesebb is, az egész per folyamára vonatkozólag a heves megyei levéltár idézett jegyzőkönyveit s e mellett a tiszanánai egyház panaszlevelét az egyház levéltárában. 2 L. Művei 197—1981. Protestáns Szemle. 2-ik évf. III. 33