Protestáns Szemle, 1899

I. Értekezések és tanulmányok - Szegedi Gergely és énekeskönyve. Barla Jenő

és zsoltárdarabok elhelyezése más. Az akadémia csonka énekeskönyve (kiadatási éve ismeretlen) tartalmilag egy a Szegedi énekeskönyvével, csak a darabok elhelyezése más. A nemzeti múzeum könyvtárában levő énekeskönyv töredék (1572—1579 közt jelent meg) több közös darabot őriz Szege­diével,­ ami nyilván azt bizonyítja, hogy e két kiadványnak is közös alapjának kellett lenni­emezzel, a­mi alig volt más, mint a Szilvás Újfalvi által említett 1562. évi kiadás, vagy tán Huszár Gál énekeskönyve 1560-ból?­­ Nézzük azonban az 1569. évi debreczeni énekeskönyv kiadójának Szegedi Gergelynek életét ! Szegedi életének legtöbb részletét, így születése körül­ményeit is, homály fedi. Háromszázados múlt választ el ben­nünket tőle, így nem csoda ha közelebbről nem ismerjük életét. Mindössze azon adatok ismeretesek róla, melyek az egy­korú íróknál elvétve találhatók. Nevéről következtetve Szege­den ringott bölcsője ; a XVI. században nem szokatlan, hogy családi névül egyesek születések helyének nevét veszik fel. Élete a reformáczióhoz csatlakozásig ismeretlen. Kálmán­csehi Sánta Márton, Debreczen reformátora fedezi fel, való­színűleg a beregszászi franciscanus zárdában s ő nyeri meg a reformáczió ügyének. Kálmáncsehi összekötetése Petrovics Péterrel, szerzi meg számára Petrovics támogatását, kinek segedelmével külföldre, előbb Genfbe, majd a wittenbergi akadémiára megy, hova mint ezen tanintézet egykori anya­könyve bizonyítja, 1556 július 8-án iratkozik be; tehát egy időben tanul ott nagynevű munkatársával, tiszttársával a deb­reczeni papságban, Méliusz Péterrel. Bod Péter, ki megemlékezik genfi tanulásáról — „volt tanulásnak okáért Genuában" 3 évszámot nem közöl Szegedi genfi tartózkodására vonatkozólag. Állítása értékét nem mellőz­hetjük, mert ugyancsak a nála Szegedire vonatkozólag talál­ 1 Szilády Áron tanulmánya Sz. Gergelyről és énekeskönyvéről a facsi­mil kiadás végén IX—XV. 1. 2 Czíme ismeretes csak: „Isteni dicséretek és psalmusok." Magyar Athenas 254. 1.

Next