Protestáns Szemle, 1925

Kritikai Szemle - Rácz Lajos: Eckhardt Sándor: A francia forradalom eszméi Magyarországon

KRITIKAI SZEMLE. A francia forradalom eszméi Magyarországon. Irta Eckhardt­­Sándor. Budapest, Franklin-Társulat, 1924. 222 lap. Eckhardt S. budapesti egyetemi tanár nagyon érdekes és értékes művei gazdagította fönt címzett könyvében, magyar irodalom- és művelt­ségtörténetünket. Azt vizsgálja ugyanis benne, hogyan hatottak, milyen visszhangot keltettek a francia felvilágosodás s ezt követőleg a francia forradalom eszméi hazánkban, hogyan hozták előbb politikai, majd val­lási téren mindinkább forrongásba a kedélyeket, s vizsgálja nemcsak a nyomtatott, hanem az írott irodalom bőséges felhasználásával, számos levéltár, kivált a pár év óta megnyílt udvari levéltár anyagának nagy­mértékű kiaknázásával. A főbb eszmék, amelyek Montesquieu, Voltaire és Rousseau művei révén a XVIII. század közepe óta a magyar szellemi életbe behatoltak és ott elevenen ható tényezőkké lettek: a hatalom meg­osztási elve és a társadalmi szerződés gondolata a politikában, a vallási türelem, antiklerikalizmus, a­ntidogmatizmus és indi­fferentizmus vallási téren. Érdekes, hogy előbb mind a L'Esprit des Lois-t, mind a Contrat tracial-t, a közélet uralkodó nyelvének megfelelőleg, latin fordításban hozzák forgalomba; de később az utóbbi műnek magyar fordításai is bőven támadnak. A forradalmi törekvések képviselői Martinovics Ignác körül csoportosulnak; kátéjok a Déclaration des droits de Vhomme. (Az emberi jogok kinyilatkoztatása). A felvilágosodás és a forradalmi szellem ellen mind a kath.­ mind a prot. egyház hívei közül többen szállottak síkra. Ha Szilágyi S. és Péczeli lefordítja Voltaire Henriászát, viszont gr. Teleki József, Őri Fü­lep Gábor és mások sorompóba lépnek vallásromboló eszméi ellen. Az egész mozgalom, ha túlzott politikai és vallási eszméivel káros térre csapott is, de politikai téren az alkotmányos kormányzat és demo­kratikus egyenlőség, vallási téren a türelem eszméjét hagyta örökségül a reform­kor számára, de még ennél is fontosabb volt, hogy fölkeltette lelkes magyarok nagy seregében­­a magyar nyelv, irodalom és művelődés iránti érdeklődést, ezek fejlesztésének szükségérzetét, fel a haladás iránti törekvést. Szerzőnk előadása az ő széleskörű tájékozottságát, a francia mellett az angol, német, olasz s osztrák felvilágosodási eszmék tekintetbevéte­léért s így az egész európai eszmeáramlat feltüntetéséért minden elis­merést megérdemel. Előadásának hatását még fokozza stílusának frisse­ség­e, elevensége, közvetlensége a tárgyalt prózai és költői művekből vett sok érdekes idézet.

Next