Protestáns Szemle, 1925
Kritikai Szemle - Rácz Lajos: Eckhardt Sándor: A francia forradalom eszméi Magyarországon
KRITIKAI SZEMLE. A francia forradalom eszméi Magyarországon. Irta EckhardtSándor. Budapest, Franklin-Társulat, 1924. 222 lap. Eckhardt S. budapesti egyetemi tanár nagyon érdekes és értékes művei gazdagította fönt címzett könyvében, magyar irodalom- és műveltségtörténetünket. Azt vizsgálja ugyanis benne, hogyan hatottak, milyen visszhangot keltettek a francia felvilágosodás s ezt követőleg a francia forradalom eszméi hazánkban, hogyan hozták előbb politikai, majd vallási téren mindinkább forrongásba a kedélyeket, s vizsgálja nemcsak a nyomtatott, hanem az írott irodalom bőséges felhasználásával, számos levéltár, kivált a pár év óta megnyílt udvari levéltár anyagának nagymértékű kiaknázásával. A főbb eszmék, amelyek Montesquieu, Voltaire és Rousseau művei révén a XVIII. század közepe óta a magyar szellemi életbe behatoltak és ott elevenen ható tényezőkké lettek: a hatalom megosztási elve és a társadalmi szerződés gondolata a politikában, a vallási türelem, antiklerikalizmus, antidogmatizmus és indifferentizmus vallási téren. Érdekes, hogy előbb mind a L'Esprit des Lois-t, mind a Contrat tracial-t, a közélet uralkodó nyelvének megfelelőleg, latin fordításban hozzák forgalomba; de később az utóbbi műnek magyar fordításai is bőven támadnak. A forradalmi törekvések képviselői Martinovics Ignác körül csoportosulnak; kátéjok a Déclaration des droits de Vhomme. (Az emberi jogok kinyilatkoztatása). A felvilágosodás és a forradalmi szellem ellen mind a kath. mind a prot. egyház hívei közül többen szállottak síkra. Ha Szilágyi S. és Péczeli lefordítja Voltaire Henriászát, viszont gr. Teleki József, Őri Fülep Gábor és mások sorompóba lépnek vallásromboló eszméi ellen. Az egész mozgalom, ha túlzott politikai és vallási eszméivel káros térre csapott is, de politikai téren az alkotmányos kormányzat és demokratikus egyenlőség, vallási téren a türelem eszméjét hagyta örökségül a reformkor számára, de még ennél is fontosabb volt, hogy fölkeltette lelkes magyarok nagy seregébena magyar nyelv, irodalom és művelődés iránti érdeklődést, ezek fejlesztésének szükségérzetét, fel a haladás iránti törekvést. Szerzőnk előadása az ő széleskörű tájékozottságát, a francia mellett az angol, német, olasz s osztrák felvilágosodási eszmék tekintetbevételéért s így az egész európai eszmeáramlat feltüntetéséért minden elismerést megérdemel. Előadásának hatását még fokozza stílusának frissesége, elevensége, közvetlensége a tárgyalt prózai és költői művekből vett sok érdekes idézet.