Protestáns Szemle, 1928

Kritikai Szemle - Szádeczky Kardoss Lajos: Hajnal István: A Kossuth-emigráció Törökországban

a nemzeti szabadsággal együtt a protestáns szabadságért is harcoltak és viszont­ a protestáns és a nemzeti szabadság ugyanegy, mert egy volt az ellenségük is. Hudita ezekről nem vesz tudomást, mert a nem­zeti lélek megértéséhez idegen követjelentések nem nyitnak útat, kü­lönösen nem az egykorú francia politika világán keresztül, melynek számára e szabadságharcok eszményei erkölcsileg kifejezhetetlenek maradtak. A jóhiszemű szerző tehát, aki teljes, összefoglaló munkát akart nyújtani, nem érhette el célját. De azt is meg kell állapítanunk, hogy műve a magyar történetírás nyereségét jelenti s e kor tárgyalásánál nem hagyható többé figyelmen kívül. Sőt nem túloz francia bírálója (G. Pagés, Revue Historique CLVI., II. 905.) sem, mikor Hudita könyveiben az európai történelem jelentős tartozását látja leróva. Bár olvasnák sokan odakünn e könyveket, mert látnák akkor, hogy a ma porig megalázott Erdély egykor az európai történe­lemben jelentős és dicsőséges szerepet töltött be. A magyar Erdély, melynek segítségét több ízben igénybe vette a nagy Franciaország is, az a Franciaország, melynek legtöbb része van mostani szerencsétlen­sége előidézésében. Dr. Szabó István, Hajnal István: A Kossuth-emigráció Törökországban. I. kötet, Budapest, 1927. 8-adrét, 929 lap. Kiadja a Magyar Történelmi Tár­sulat. Ára 25 pengő. A magyar képviselőházban nemrégen, a költségvetés tárgyalásakor szóba került, hogy a középiskolában nem tanítják Magyarország leg­újabb, köztük a Kossuth-emigráció történetét. A kultuszminiszter kijelentette, hogy a Történelmi Társulat ezt épen most íratja meg. Első kötete néhány hónappal ezelőtt már meg is jelent. Nehéz lett volna ezt eddig megírni, mert az erre vonatkozó leg­főbb történelmi anyag I. Ferenc József­ k. e. királyunk életében el volt zárva a történetírók előtt. A Monarchia sajnálatos összeomlásának a történetírásra az a kedvező eredménye lett, hogy a bécsi cs. és kir. házi, udvari és állami levéltár legújabbkori anyaga hozzáférhetővé vált a történet­kutatóknak. Ez a levéltár a leggazdagabb Magyarország történetére, mert a legfontosabb állami akták a Habsburg-ház uralma alatt nagy­részt Bécsbe kerültek. Az is csak egyszer fordult elő, hogy ennek a közös levéltárnak igazgatója a legújabb időben magyar ember volt: Károlyi Árpád (a bibliafordító gönczi prédikátor családjából) s aki a felszabadult gazdag anyagból nemrég adta ki Széchenyi döblingi hagyatékát s aki most is legfőbb mentora a bécsi levéltárakban kutató magyar történetíróknak. A bécsi levéltárak megnyitásának köszönhető, hogy az 1848— 49-iki szabadságharc s az azt követő korszak anyaga is hozzáférhetővé vált. A Magyar Történelmi Társulat kiadványa: Magyarország Újabb­kori történetének forrásai" nagyrészt ebből a nagybecsű anyagból táp- 1 Történeti nonsens I-nek nevezni valakit, míg Il-ik nincs.

Next