Protestáns Szemle, 1931

Kritikai Szemle - Bruckner Győző dr.: Az 1642. évi meghiusult országgyűlés időszaka (Szerk.: Hajnal István)

sággal vezeti az olvasót. Pontosan ismeri a magyar családokat szárma­zás, nemzetség, rokoni kapcsolatok alapján, ismeri érdekköreiket, párt­állásukat, személy szerint eleveníti meg azok főbb tagjait. Ezért sikerült Hómannak, jobban, mint eddig bárki másnak, a magyar történelem lelki folyamatának megdöbbentően valószerű képét adni. I. Károly trónrajutásával kapcsolatban az Anjou-család történetére és hatalmi helyzetére terjeszkedett ki. Térképen is bemutatja, hogy Európa sok trónját a XIV. sz. elején Anjou-leszármazottak töltik be. Családi összeköttetéseire támaszkodva tudott Károly nagy királyi hatal­mára szert tenni. Munkáját az első magyar Anjou uralmának alapos ismertetésével, különösen hadügyi és pénzügyi korszakalkotó intézkedéseinek méltatá­sával fejezi be. Nagy jelentősége e munkának, hogy új kutatások eredményeit, bele­értve saját kutatásait is, először olvasztja bele a magyar történelem mindent felölelő folyamatos leírásába. Mint láttuk, sok tekintetben új eredményekre jut el, nemcsak az adatok alaposabb felhasználásával, ha­nem eredeti motivációjával is. A történelmi részt sok — Gergely Endre és Hóman Bálint által együttesen tervezett —, jó térkép, főtisztviselőket áttekintő tábla és néhány gonddal megválasztott ízléses kép egészíti ki. Az író drámai erejű, világos stílusa közel fogja vinni ezt a különben százszázalékosan történettudományi művet a művelt magyar olvasó­közönség szívéhez is. Az Egyetemi Nyomda tőle megszokott ízléses, finom kiállítását már az első kötetnél is tapasztalhattuk. Szabó Richárd Az 1642. évi meghiusult országgyűlés időszaka. Szerkesztette Hajnal István. — Esterházy Pál herceg kiadása. Budapest, 1930. XCVIII+460­­. Esterházy Pál herceg fenkölt gondolkozását mutatja, hogy nagy­nevű ősének, Esterházy Miklós nádornak kormányzattörténeti iratait közrebocsátotta. A hatalmas kötet szerkesztője Hajnal István dr. a jeles paleográfus, volt hercegi levéltáros és jelenleg a budapesti tudomány­egyetemen az újkori történelemnek nyilvános rendes tanára. Hajnal a ha­talmas okmánytárhoz mintaszerű, alapos bevezetést írt, amelyben rá­mutatott a közölt adatok történelmi jelentőségére, rövid, markáns voná­sokban összetömörítette az iratokban rejlő sok ősanyagot, mely eddig nagyrészben úgyszólván teljesen ismeretlen volt és mesterien megkon­struálta Esterházy Miklós saját iratai alapján a nádor jellemrajzát, megvilágítva nemes hazafiasságát és törhetetlen akaraterejét. A XVII. század közepének kormányzattörténeti képét új és szí­nes kontúrokban jeleníti meg előttünk. A tudós szerkesztő nemcsak nagy szakavatottsággal, hanem nagy körültekintéssel is rajzolta meg a hiteles közzétett iratok alapján az 1642. évi meghiusult országgyűlés előzményeit és szinte izgalmas olvasmányt nyújtott, mikor élénken él

Next