Protestáns Szemle, 1938
Cikkek, tanulmányok - S. Szabó József: Tudományos peregrináció a reformáció korában
püspöke, akit 1557-ben Wittenbergben találunk, onnan elmenve 8 esztendeig vándorolt német, olasz és francia földön, mígnem 1565-ben ismét visszatért Wittenbergbe. A nagy bolygó diákok közé tartozik Szőts Lukács. Itthon nem maradt róla semmi emlékezetben, de a zürichi városi levéltár megőrzött egy érdekes levelet, melyet 1562-ben írt Bullingerhez. Ebben elmondja, hogy bejárva Germániát, Flandriát, Britanniát és Angliát (sic!), visszatért ismét Wittenbergbe. E tájon tanult ugyanott Berzeviczi Márton. Ő is hosszú ideig peregrinálhatott és sok egyetemet látogathatott, mert 1565-ben Párisban aláljuk, ahol I. Ferdinánd király halálára egy Oratio funebrist írt és adott ki. Ugyancsak ez időben bolyongott Olasz-, Francia- és Németországban Bod szerint 8 esztendeig a kitűnő író, prédikátor, könyvnyomtató és hittérítő, Bornemisza Péter. — Két unitárius püspököt is nagy világjárónak tüntetnek fel ez időben diákkorukban a régi írások. Az egyik Hunyadi Demeter, aki 7 évig (1568—75) kalandozott külföldön s Németországon kívül, egyebek közt, Itália egyetemeit (Pádua, Bologna) is fölkereste, a másik Enyedi György, aki Wittenberg (1571) Genf, majd Pádua, Bologna egyetemeit látogatta. Hosszú ideig (1566—1573) peregrinált és sok földet öszsze-vissza járt Thuri Mátyás és Paksi Mihály, amaz Rákóczi Zsigmondnak, a későbbi erdélyi fejedelemnek és feleségének, Telegdi Borbálának, emez Telegdi Miklósnak és feleségének, Bánfy Borbálának alumnusa, mindketten kedvelt tanítványai. Paksi a Telegdi Miklós fiaival még Lyonba és Párisba is ellátogatott. Itthon ő Patakon, Thuri Debrecenben rektoroskodott, azután prédikátorként működtek. Paksinak érdekes levelei maradtak fenn (Miscellanea Tigurina), Thuri pedig Bullingerrel, Bézával ismertette meg a magyar antitrinitárius hitvitákra vonatkozó kéziratokat és nyomtatványokat. A 16. századnak legnagyobb magyar vándor diákja talán Kevi Skaricza Máté. Messze útjára „részint szórakozás, részint haszon végett" Kaplyáni Tamással indult el (1569), aki Kendi Ferenc fiát, Farkast kalauzolta a műveltség és tudomány távoli vidékein. Skaricza ezekkel együtt járta be Ausztriát és Itáliát. Páduában híres mesterektől hallgatták Aristoteles bölcsészetét, mely a reformátoroknak is fő-főtanulmány tárgya és az iskolai tanításnak elengedhetetlen követelménye volt. Kaplyáni Itáliából Wittenbergbe ment (1570) növendékével, de Skaricza ezután még beutazta Német-, Francia- Angolországot és Németalföldet . 1571-ben érkezett Wittenbergbe, honnan hazajővén atyai támogatójának és szellemi vezetőjének, Szegedi Kis Istvánnak lett az utóda a ráckevi papságban és tudományával nagy tekintélyre emelkedett egész Magyarországon. Ő fordította először magyarra Luther fenséges énekét, az Erős várunk-st és megírta versben Ráckeve tér-