Ádám László: Pusztaszabolcs a történelemben, a történelem Pusztaszabolcson - Pusztaszabolcs Anno 43. (Pusztaszabolcs, 2023)
Tartalomjegyzék
HÁBORÚ KÖZVETLEN KÖZELRŐL A háború napi közvetlen tapasztalataival 1944 tavaszától találkoztak a pusztaszabolcsiak. A légtérben áprilistól kezdődtek a súlyos harcok. Ekkor több száz angol és amerikai repülőgépből álló kötelék ütközött meg a német és magyar egységekkel Pusztaszabolcs felett. Egy júliusi ütközet után három amerikai kényszerleszálló pilótát fogott el a községi rendőrség, majd egy magyar vadászpilóta is leszállásra kényszerült. Májusban internálták a község egyetlen zsidó családját, a Beszterczei-Brill családot. Októbertől állandósultak a katonai átvonulások. A visszavonuló németeket ideiglenesen az iskolaépületben szállásolták el. 1944. október 19-én kiplakátolták a megyei nyilas hatóság felhívását, melyben önként jelentkező leventéket hívtak a frontra. Minden kilőtt szovjet páncélos után 5 hold földet ígértek a családnak, hősi halál esetén 10 holdat. Ennek ellenére a felhívásra senki nem jelentkezett. Novemberben már kényszermunkára vezényelték a lakosságot. Tankcsapdákat, védőárkokat ástak. December elejére közvetlen közelben voltak a szovjet csapatok. A községi bíró kivételével az elöljáróság elmenekült, eleget téve az adonyi járási főszolgabíró utasításának, magukkal vitték a hivatalos iratokat. December 3-án elhagyták a községet az utolsó német csapatok, azonban a harcok még korántsem értek véget. A német hadvezetés a Székesfehérvár-Velence vonalban kiépített Margit-vonal segítségével próbálta a szovjet csapatokat megállítani. December 7-én a késő délutáni órákban jelentek meg az első orosz katonák Pusztaszabolcs határában, ahol a községi bíró és a plébános szertartásosan, fehér zászlóval fogadták őket. A német-magyar ellentámadások miatt azonban a front még hónapokig a közelben hullámzott, sőt maga a község is többször gazdát cserélt. Az egyik ellentámadás során, január közepén, melynek célja a Duna vonalának elérése volt Adonynál, a község 24 óra leforgása alatt többször is új megszállók alá került. Az utolsó erőfeszítéseket azonban már nagyon sok tényező hátráltatta. Kevés volt a gyalogos, hiányoztak a páncélgránátosok, elfogyott az üzemanyag. Pedig a fontos vasúti csomópont megtartása létfontosságú volt.55 Január 27-28-án az oroszok Perkátánál bekerítették az 1. német páncélos hadosztály 24. ezredét, a 73. páncélos tüzérezredet pedig súlyos repülőtámadás érte a Pusztaszabolcs felé vezető úton. Február 2-án most már végérvényesen, az egyre erősödő szovjet támadások miatt fel kellett adniuk Pusztaszabolcsot. Legvégül még március 29