Rádióélet, 1937 (9. évfolyam, 40-52. szám)
1937-11-19 / 47. szám
Az őszi falevél az én kedvenc virágom. * Ő az én jó tündérem; ő az én királykisasszonyom, akinek életre-halálra lovagjául szegődtem. * ICTA: SZÉP CPNŐ^ A szőkét szeretem. Az őszi falevélnél nem tudok szebb szőkét a világon. * Állhatatlan szerelmes vagyok én. Ma a hamvasszőke tetszik jobban, holnap az ezüstszőke, holnapután az aranyszőke. De néha a bronzvörös csábjának se bírok ellenállni. Megtalálom az ezüstszőkét a fűzfa őszi levelén, a hamvasszőkét a juharlevélen, az aranyszőkét a szilfa levelén. Azt a hódító bronzvöröset pedig a gesztenyefa levelén, mikor szeptemberben megkezdődik az ősz szépségversenye. Azt se tagadom, hogy szívemet az az őrült piros vadszőlőlevél is meg szokta dobogtatni. Sőt az a komoly, az a nemes barna tölgylevél is megejt, arra is merengve nézek, azt is szeretem, szeretem. Mert a barna tölgylevél is a szőke ősznek a szépséges leánya. * Az őszi falevél pillangó, aki lefele szeret szállani, lefele. * Csoda ezt a levélesést elnézni. Egy levél, amint pillanthatatlan pillanatban, neszelhetetlen nesszel leszakad a levélnyélről és indul lefelé.