Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1835. július-december (1. évfolyam, 2/1-52. szám)

1835-09-12 / 21. szám

hónapi kormány után, nem tűrhetvén az ifjú heves király Szilágyi’ szigoruságát, őt Világosvárba záratta; ezen egy nehezen menthető tette nagy királyunknak ,s igazolni látszik, az ellene sok oldalról emelt hálátlanság’ vádját; de ha meggondoljuk heves charakterét, az igen kora ifjúságot, mellyben királyi hatalomra jutott, ’s azt is, hogy Szilágyi, ki őt mint közeli rokona gyermekségétől ösmeré a’ királyról elfelejtkezve, vele mint öcscsével keményebben bánt, annál kevésbé leszünk szigorú birái, mert derék bátyját nem sokára szabadon bocsájtván, a’ török határok védelmét rá bízta. ’S itt Szilágyi nemes lelke az igaztalanság’ megbocsájtásáért alig érdemel nagyobb dicséretet, mint a’ király birodalma, mellyet újra helyheztetett a’ megsértett öregbe. Kevéssel ezután a’ szegedi országgyűlésben Garát és Újlakit kitevé hivatalaikból, ezek kiszteték t. i. folyvást Fridriket a’ korona’ visszatartására ; most bosszúsan hozzá szöktek Neustadtba ’s ott a’ császárt hirdeték magyar királynak, ki képzelt jogai’ föltartására sereget külde. Mátyás kétes háború után győzött, de heveskedését nemesen megbánva bocsánatot ajánla a’ lázadóknak ’s Gara Újlakival visszatért hívségébe. Mindazonáltal a’ koronát csak 1463 kaphatá vissza, 60,000 aranyért, e’ fölött Vas, Soprony és Mosony vármegyéket Fridriknek engedvén, igéré, hogy nője halála után házasodni nem fog , ’s kimúlván gyermek nélkül, a’ császár leend magyar király, kinek czimét most is viselheti. Már ezelőtt visszafoglald a’ 2 dik Mohamed által meghódított Boszniát, ’s a’következő évben Fejérvárott megkoronáztaték a’ nemzet nagy örömére. Ezután a’ föllázadt erdélyieket, ’s István havasalföldi vajdát, ki hitetlenül a’ törökökhöz szegődött, kötelességükre térítette, és Erdélyben (hol ez már régen nem történt) mint Thuróczi mondja, újság kedvéért (novitatis gratia), országgyűlést tartott. Most közelítünk egy időszakhoz hős királyunk’ életében, melly ámbár magában politikai hiba, mégis dicsőséggel és sok tekintetben haszonnal végződik, a’ cseh háborút értjük. Hálátlannak kiáltá Mátyást a’ történetírók nagy része, hogy Podiebrad ipa mint Húsz követője ellen, Edik Pál pápa és Fridrik’ingerléseire fegyvert ragadt; ezen vád azonban gyönge ködként enyészik el szorosabb vizsgálat sugárai előtt. Milly jótettekkel kötelezte maga iránt Podiebrad Mátyást? — Mi jognál fogva tartá őt fogságban László király’ halála után, engedik-e ezt a’ természetes nemzetek' törvényei ? Podiebrad, ki tüstént László elhunyta után a’ cseh koronát föltevé, bizonyosan nem cselekedé ezt előbbi fejedelme iránti tiszteletből, mi undokság volt a’ bús anyától ártatlan fia’ váltságáért 40,000 aranyat kizsarolni? ’S e’ nemtelenségek’ koronázására aszkóros leányát Mátyásnak nőül kényszerité, ki élte hervadó virágában elhalván oka volt, hogy nagy királyunk törvényes maradékot nem hagyván, az ország gyáva kezekbe jutott. Ezeket megfontolván ki nevezze Mátyást hálátlannak Podiebrad ellen? — Hiba volt ezen háború , mert benne czéltalan pazaroltatott el a’ nemzet ereje, ’s azalatt az ozmánok déli végeinken elhatalmasodni hagyatván, előkésziték a’ nagyságunkat, ’s önlétünket temető napot. Sok áldást, kevés pénzt külde a’ pápa, semmit Fridrik, ezen a’ vallás nevében általok szerzett háború viselésére, melly eleinte kevés foganat nélkül ment, még 1469 Mátyás Olmützban cseh királylyá koronáztaték. A’ cseh háború tömérdek költségekbe került, ezért gyakran, ’s néha önkényesen kívánt pénzt Mátyás a’ nagyoktól, lázadás lett következése, mellynek Vitéz esztergomi érsek, ’s a’ költő Cesinge János (Janus Pannonius) pécsi püspök voltak fejei. Ezek a’ lengyel király legifjabb fiát Kázmért hivák királynak, még Mátyás bátyjával Ulászlóval, kit Podiebrad nevezett örökössének, küzdött Sileziában. Mátyás villámként röpült vissza, Nyitrába zárá a’ pártosokat, honnan szabadon engedvén szökni a’ gyönge Kázmért, pártját megadásra kényszerité. Vitéz, Mátyás’ egykori nevelője, nem mondhatá hálátlannak királyát, hogy ez őt előbb Visegrádba záratá, onnan pedig önváraiba bocsájtván, ottan királyi őrsereg és Bekensleer János egri püspök fölügyelése alatt egy év lefolyta előtt történt haláláig tartá. Követője a’ sileziai származású Bekensleer volt. Janus Pannonius száműzve halt meg. Folyt a’ cseh háború Podiebrad halála után Ulászló ’s atyja Kázmér lengyel király ellen. Boroszlóban állt Mátyás fénypontján, midőn 15,000 emberével az ellenség 80,000 seregét minden csata nélkül, csupán lángeszének erejével gyalázatos szétbomlásnak kitevén, a’ két királyt békességre kényszerité. Megkötteték ez Olmützben 1479. — Csehországot szerinte Ulászló, Morvát Sileziát és Lausitzot Mátyás bírták, mindketten cseh király czímmel. Ez időbe esik Mátyás házassága Beatrix nápolyi herczegnővel, ’s az ausztriai háború.