Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1835. július-december (1. évfolyam, 2/1-52. szám)
1835-10-10 / 29. szám
lását követik, az tudva volt, ’s így eléggé hamarkodva keresztény népnek tartattak. A’ Drus név folyvást mindenféle véleményekre ada alkalmat ; végre valamelly elmés szónyomozó őket Dreux gróf kisérőitől származtató, mint kik az első kereszteshad alkalmával Falastinában telepedtek volna le. — Faehr Eddin (vallás dicsősége) , a’ Drusok értelmes vezére, nagy reménységgel volt, hogy Európából segítséget kap, ’s az Európaiak’ fenemlített hamis véleményeket, a’ mennyire csak lehete , fentartani igyekezék. Sőt Olaszországot is meglátogató ott magát a’ hatalmas lotharingi ház’ sarjadékául hirdető. Most már senki sem kételkedett Európában a’ Drusok’ normanni származásáról. Azonban erkölcseik és szokásaik pontosabb megvizsgálása nem sokára megmutatá ezen theoria’ alaptalanságát, ’s nehány, Adler püspök által közzé tett, vallásos könyveik a’ Drusokban valódi Arabokat ’s a’ világ elterjedt ismaélita felekezetnek maradékaira utalnak. A’ tizenegyedik század’ kezdetével Allakim Biamr Allah (t. i. az isten’ tanácsából lett fejedelem) a’ legostobább és legkegyetlenebb valamennyi fatimiti kalifák közt, jól megijeszteték az egyptusi orthodoxok’ lázzadása által. A’ lázzadás’ kezdője valamelly közönséges vizhordozó volt Kahirából, ki magát az ommiadiai dynastia’ utódjaitól származtató. Hosszas és kemény ellentállás után végre ezen ember befogattatott. A’ kalifa valamelly egészen uj halálbüntetést gondolt ki számára , ’s így a’ lázadó kéz és lábánál fogva valamaelly tevéhez köttetvén hurczoltatott keresztül Kahira’ utczáin, mig az alatt egy, e’ végre megtanított majom addig csapkodó fejét kővel, mig halva nem maradt. Ezen időtől kezdve az egyptusi kalifa elkeseredett üldözője lön az orthodoxus Muhamedanoknak. Ekkor egyszer bizonyos Muhamed Ibn Ismail nevű csaló jelent-meg, ki azt állíta, hogy a’kalifa a’ láthatatlan Imam’ megtestesülése volna, ’s azért őt a’ földön isten gyanánt kelljen tisztelni. Egyszersmind megváltoztató a’ fejedelem’ nevét ’s Hakim Biami Allahból lett: ,,Hakim Biamrihi“ t. i. az ön tanácsából lett fejedelem. A’ balga kalifa örömest általment olly valláshoz, melly hiúságának hízelkedett, ’s azon számos proselyták, kik a’ fejedelem példáját követék, Dersi vagy lrudi nevet kaptak ezen arab szótól: „Dersi, melly izleletet tesz, akár mivel azt hivék, hogy csak világi javak után kapdosnak mint az Epikuránsok, akár mivel vallásukat egyedül idvezitőnek lenni hirdeték, önmagukat azonban szívesebben nevezték unitáriusoknak (Wahidije) mint kik az isten’ egységérőli tanítást legjobban értik és magyarázzák. Hamsa Ibn Ali, kit Alkadi (biztos vezér) melléknévvel tiszteltek meg, ezen felekezetnek legbuzgóbb hirdetője volt. Állító, hogy Muhamed az isteni kinyilatkoztatásnak csak betűk szerinti értelmét tudta, — ellenben Alhakim (t. i. a’ kalifa) annak allegóriás értelmét képes felfogni, ’s ez volna a’ valódi bölcsesség. Hamsa , ez egyébiránt igen ékesszóló, bőbeszédű ember azt tanító, hogy minden czerimonia hasztalanság ’s hogy a’ kiválasztottaknak nem szükséges a’ moráltörvényt követni. Magából értetik, hogy egy polgárháborúk által kifajult nemzet e’ tanításra örömmel hajolt, annál inkább, mivel Hamsa tanításainak igazságát magából a’ Koránból is támogatni eléggé ügyes eszű volt. A’ Drusok ’s az egyéb ismaelitai felekezetek közti lényeges különség mindenesetre azon tekintetben áll, mellyet az elsők Alkahimba vetnek, ’s egy hit könyv iránti tiszteletben, mellyet amaz, mint vélekednek , utóinak hátra hagyott. Különös azonban, hogy a’ Koránt hiszik ’s még is Muhamed prófétát soha nem nevezik a’ nélkül, hogy emlékezetét ne átkoznák. Alakim elbizottsága Egyptust és Syriát nagy nyomorúságba ejté. Kegyetlenül üldözé a’ zsidókat , a’ keresztényeket ’s az orthodoxus Muselmanokat. Végre tulajdon nővére (leánytestvére) gyilkoltatta meg őt azon hegyen, mellyre naponkint fel szokott menni, hogy ott, mint az emberekkel elhitető , természetfölötti kinyilatkoztatásokat fogadjon el az istentől. Testét darab ideig elrejtve tárták azon hitet elterjeszteni kívánók, mintha a’mennyekbe ment volna, onnét ismét viszszatérendő. Valamelly irományt, mellyet Hakim halála után egyik Kahirai moscheában felfüggesztettek , hit-rendelvény gyanánt hagyott tanítványainak. Ez a’ Drusok’ legszentebb oklevele, mellyet Sylvestre de Sacy az ő Chrestomathiajában közhírre is tett. Azzal kezdi ezt a’ kalifa, hogy valamenynyi jótéteményeket előszámlál, mellyeket a' valódi hivek általa nyertek ’s széles-hosszasan kiterjeszkedik Egyptus’ nagy virágzása ’s hatalmáról az ő uralkodása alatt. Megjegyzi, hogy sokan háladatlanok voltak ’s méltatlanok azon magas szabadalmakra, mellyeket nekik adni szándékozott, noha eleve sejthették volna azokat, minthogy