Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1835. július-december (1. évfolyam, 2/1-52. szám)
1835-09-26 / 25. szám
PEST SEPTEMBER’ 26d. Megjelen e* divatujság hetenkint 2 l ter, esztendő alatt legalább 64 képpel. Helyben fél évi dija 4 fr., egénz évi 8 fr. Postán S fr. és 10 f. pengő. A’ TÁRSAS ÉLET ÉS DIVATVILÁGBÓL. 485S. 25. szám. Előfizethetni helyben a* kiadónál Dorottya utiszában Czigler házban Ildik szám alatt. — Pesten kivül pedig minden cs. kir. Posta hivatalnál. A’ HOLDKÓROS. (Amerikai történet.) Csak egyszer ösmertem éltemben valódi holdkórost. Az időben, midőn Shamsheen folyam’ pártáin iskolába jártam, melly vidéknek félig vad, félig kedves alakja most is leghívebb emlékezetben van előttem , Wynn Lőrincz és én az iskolától legmesszibb lakánk egy Pompejus nevű néhány őlnyi széles és hosszú tó’ szélén fekvő magányos majorban. Egy öreg szerecsen, ki még — mint iskolatársim hivék — Kolumbussal költözött ide, egyetlen emberi lény vala a’ tó’ szomszédságában, melly nevét is tőle kölcsönző, és vizéhez egyetlen ut — mert majd áthathatlan erdőségektől keritteték — az öreg szerecsen’ vigályitotta erdőn vala és pedig a’ mi ajtónkon keresztül. Iskolán kivül Lőrincz és én elválhatlanok valánk. Ő sápadt, sötétarczu fiú volt, és bizodalmas barátkozásunk’ első napjain egy titkot bíza rám, melly rendkivülisége miatt ’s azon módfölötti vigyázat mellett, mellyel azt mindenki elől takargatá , erősebb vonzalommal kötött hozzá, mint különben a’ közönséges iskolai barátságé szokott lenni. Egymással kalibákat építettünk az erdőkben, egyformák valának fegyvereink, pénzünket egygyé olvasztottuk és tökéletes elégedéssel játszottunk egymással. Nem sokára iskolákra érkeztemkor kitudtam, hogy Lőrincz soha nem aludt holdvilágos éjjel. Az első karcsúhegyű szarvval, melly a’ hegyek megöl kitűnt, kezdődők nyugtalan, szenvedő állapotja, és azon időtől fogva, midőn teli kerek tányéra sugárözönt önte hegyen és völgyön, őt mintegy gonosz lélek látszott üldözni. Alkonyat’ kezdetén bezárta az ablaktáblákat, minden nyílást, mellyen egy sugár bejöhete, szorgalmasan betömő; ’s miután annyi gyertyát gyujta, mennyit csak fukar gazdánktól kicsakarhata vagy lophatott, komor hallgatással ült könyve mellé, vagy bizonytalan léptekkel járdáit a’ szobában, szép arcra telve ünnepélyes keservvel, mellytől minden barátságom mellett is majd nem féltem. Egyedül erős mozgás látszék őt könnyíteni; és ha a’ gyertyák éjfél után elégtek ’s a’ magányos major körül a’ csöndesség egészen türhetlenné lön , fel* szaggatá az ablakot és kétségbeesett ugrással rohanván a’ holdvilágra, a’ vad erdőségbe rohant és hegyen völgyön nyargala rendkívül ingerlett testi erejével, mig a’ nap szürkülni kezdett. Ekkor halálos gyöngeségben és sápadtan ismét ágyába csúszott, kért, hogy őt — mit mindig elhivének, — roszulléttel mentsem, és jól aludt iskolából visszatértemig. Nem sokára megszokám csatangolását, nem igyekeztem, mint egypárszor tevém, az erdőkbe utána futni, és soha nem próbáltam , merevült ’s mintegy magán kivül ragadó hallgatását, melly ajkait szoboréihoz tevő hasonlókká , félbe szakasztani. És mind ezért szeretett engem Lőrincz. Alsóbb iskoláinkat elvégezők, ’s viszonyos kétségbesésünkre két külön egyetembe küldeténk. Az idő változva múlt, lépve, döczögve és futva, miképen tudniillik szerelemlázban szenvedőnk vagy nem; a’ tanulás’ hónapi alatt szomorúan busongánk, szünnapok közben pedig vigadoztunk , és lassan kint, nem tudom mikint, levelezésünk megakadt ’s egymás után négy év düle sírba, a’ nélkül, hogy csak egyszer is összejöttünk volna. Ez fájt nekem, mert azon napokban iskolás gyermeki bohósággal hivom, hogy „kettő csak egy lehet.” Serdülő koromban egy két levelet írtam neki szíves szemrehányásokkal, de feleletei módfelett barátságosak voltak ’s félig túltöltve fogadásokkal ; ’s minthogy láttam, hogy a távollét megtette közönséges művét, felhagyok mindennel és sírverset írtam az elhalt barátságra. Egy, két vagy három év múlva, miután az élet’ másolhatlan igáját, (nem a’ házasságét, hanem a’ pénzkeresését) nyakunkba öltöttük, egy igen derék telünk volt szánkázásra. Illy időben Amerikában az egész világban van, munka vagy mulatság végett. Az utak a’ gyorsaság’ minden fokához alkalmasak, simák és kemények, és száz