Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1836. január-június (2. évfolyam, 1/1-52. szám)
1836-04-20 / 32. szám
251 ha csak egy kissé gazdálkodni tudnának. Sertések és szarvas marhák teszik legtöbb baromi birtokukat. Ezekből ugyan némelly forintot nyernek , de sokkal többet nyerthetnének, hacsak egy kevéssé a’ hizlaló növények’ termesztéséről gondoskodnának, ’s azon csordákon kívül nemesített juhokat is akarnának tartani. Itt ott ugyan elkezdé már némellyik az utóbbit tenni, de hizlaló takarmányokat p. o. lóhert vetni mezejére, senkinek sem jut eszébe. Sőt itt a’ burgonya is majd nem ösmeretlen gyümölcs. Tengeri ’s az ösmeretes gabonanemek termesztése teszik mind azt, a’ mivel foglalatoskodnak. Előbbi különösen sertés-hizlalásra használtatik. Itt közönségesen az alacsony, rövid lábú és anom sertéjű fajt tartják (hasonlót a’ chinaihoz), ’s ezeket is ritkán tartják két esztendőn túl. E’ faj különösen hajlandó a’ hizlalásra ’s rendkívül gyöngéd húsa van. Illy sertések’ szalonája olly finom szövetű ’s olly kevéssé rostos, hogy egyenesen elolvad a’ nyelven ’s nem csekély nyalánksági tárgy. Ez fűszerezi a’ földművelő’ ebédjét ’s kiséri őt utazásaiban. Késő őszszel vannak a’ fő sertésölések. Ekkor, ha az ember korán egy helységen keresztül utazik , az utcza’közepette sok tüzet láthatni, mellyek körül egész családok tanyáznak ’s tetszéssel nézdelik a’ serték’ lenyesését. Itt tudniillik a’ sertéseket nem meleg vízzel forrázzák le, mint Németországban, hanem a’ mondott módon pörzselik. — Ha már a’ hús megmerevedett, elválasztják tőle a’ szalonét, melly az egésznek nagyobb részét teszi ’s minden besózás nélkül a’ levegőben száraztják meg azt. ’S még is évekig tart az ’s nem csekély kereskedési tárgyat teszen, melly főkép a* debreczeni vásárokon nagy szerepet játszik. *) Tán mértékül szolgálhat több más honi termesztmények’árára nézve, ha itt megjegyzem, hogy az illy jeles szalonának fontja az említett vásáron közönségesen 10—12 váltó krajczár. Ha a’ földművelő után van, ebédje többnyire egy darab illy szalonéból ’s tengeri- vagy búza-és rozs-keverékből készült kenyérből áll. **) Ehhez megissza itcze borát’s ad értté legfeljebb hat váltó krajczárt. Illy módon, minthogy lovai számára is minden szükségeseket magával hord, több napokig lehet után a’ nélkül, hogy körül-belől 30 krajczárnál többet költené. Felette érdekes, egy illy parasztokból álló társaságot a’ fogadóban vagy csapszékben látni. Nagy önelégedéssel viselik magukat mindenben, ’s ebben sok tiszteletre méltó van. Ehhez járul még valamennyire kemény de még is nagyságos nyelvök. Ezzel úgy van a’ dolog mint a’ legtöbb tót dialektussal, azaz: a’ közember rendszerint tisztábban és jobb hangoztatással beszéli azt, mint a’ műveit. *) Nekem gyakran órákig tartó gyönyört szerze, ha ezen emberek’ életmódját és főkép egymás közti mulatósát vizsgálhatom. Előbb azon tüzekről beszéltem, mellyeket disznó-öles’ idejében a’ falusi utcákon gerjesztenek. Nálunk azt hinnék, hogy ezáltal gyakor tüzek okoztatnak ; sőt ezt elkerülhetetlennek mondanák, ha a’ fogadók’ istállóiban fenlobogó tüzeket látnának. Az alföldön ez valami igen közönséges, a’ parasztok ételenkint illy tüzek körül feküsznek, ’s még is azon megjegyzést tevém, hogy itt sokkal ritkábban történnek égések, mint Németországban. A’ dolgot következő módon fejthetni meg. Először az emlitett istálóknak nincsenek deszkapadolatjaik, hanem üresek egészen föl a’ födélig, így tehát bármilly magosan lobog* jon a’ láng, még sem ér gyúlékony tárgyat. Másodszor az emberek szüntelen a’ tűz körül vannak ’s őrzik és korlátozzák azt. Ha ez nem volna , minden pillanatban faluknak kellne lángban állani, mivel minden épület szalmával és náddal van födve. Most már tovább folytatom utamat. Bárha a’ nagy síkságon, mellyről itt beszélek, csak kevés faluk, és városok vannak ’s alig találhatni két mérföldnyire egy helységet; mindazáltal a’ vidék nem egészen puszta minden épülettől. A’ parasztok tudniillik távol levő földjeiken kis udvarokat (szólásokat) alkottak, mellyeken a’ tél’ és nyár’ egy részét töltik. Télen ezekben marháik tanyáz •) Elsner ur füstölt szalonát láthatott ugyan, de nehezen a’ levegőben és pedig sózatlanul szárítottat. Kereskednek Ugyan a’ debreczeniek és pedig nagy mennyiségben a’ pesti sokadalmakon is szalonéval, de nem sózatlannal, mert a’ füstön kivül, ez egyetlen fűszer, mi a’ szalonát a’ levegő’ kártékonyságától megőrzi. A’ szerk. **)Az alföldi tengeri-kenyérről lásd előbbi számunkban 245. lapon jegyzetünket. *) Hogy a’ tót nyelvnek némelly leánya mint a’ horváth, rácz ’s a’ t. jobban hangzik az anyatótnál, nem tagadhatni ; de hogy a’ magyar közember tisztábban beszéli nyelvét, mint a’ müveit, (felteszük t. i. olly müveit magyar ember , ki tud magyarul) , azt Elsner ur nehezen fogja hinni, vagy lehet hogy műveit magyart nem hallott (!) magyarul beszélni. **) Itt Elsner úr hihetőleg az alföldi fogadókban álló színeket és nem istálókat akarta érteni, olly színeket, melylyek körül vannak ugyan lovak létetéséhez szükséges jászolokkal véve, de azért teljességgel nem istállók , ’* elég tágasok ahhoz, hogy közepén a’ földnépe tűz mel lett tanyázhassék.**