Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1837. január-június (3. évfolyam, 1/1-52. szám)
1837-04-20 / 32. szám
250 férfinak egész öltözete barna posztó, lova barna, ’s kutyája barna volt. Az öreg nőtől vizet kérek ,Katy, monda misztrisz O’Smidt, vedd a’ korsót, ’s hozz fris vizet/ A’ lányka elhagyá munkáját a’ kertben, ’s bontott hajjal ’s elpirulva jött elé. Az idegen látásánál még jobban elpirult, ’s összébb húzá kendőjét a’ szép hullámzó kebelen. Katy vizet önte egy vederbe, ’s itatá az idegen’ lovát és kutyáját. ,De önnek, uram, mondá a’ jó öreg valami jobbal is szolgálhatunk. Van sherrynk. Elfogadja azt ully jó szívvel, mint millyennel adjuk ?‘ „Sok hálát, misztrisz, felesé az idegen; de én nem fogom tűrni, hogy olly szép kezek mint leányodéi, fáradozzanak állatim körül; magam adom nekik a’ szükségeseket.“ Mind hárman a’ házba mentek. Az idegen r meglepeték az egyszerű szobácska’ rendkívüli tisztasága által. Két ágy, zöld függönyökkel, egy tölgyfa-szekrény, rács a’ turfa’ számára, mind fénylő tiszták, ’s egy pár virág, olly barátságos színt önte el a’ lakon, millyet az írnek szobáiban többnyire hasztalan keresünk. Az idegen levevé széles kalapját, ’s Katy láthatá azon férfi’ vonalait, kinek hangja ’s barátságos viselete már megnyerék tetszését; — a’ szegény gyermek eddig csak a’ táj’ eltörpült parasztjait látá. Az utazó’ alakja férfias és szabályos vala, arczszíne kissé halovány, de ez arczon két ragyogó szem’ villámai vonultak el, ’s a’ homlokot szög hajak’ árnya felé. Az egész férfi nagy benyomást tön a’ lányra, annál inkább, mert hangja végetlen szelíd, ’s az angolt igen tisztán ejté, ’s Katy’ anyja angol vala. Leültek, ’s beszélgetőnek, midőn az éj elközelge, fölálla az idegen, ’s mondám ,sok hálát, jó asszonyom, vendégszereteteért. Én Dublinba utazom, ’s visszatérve beszólok, ’s megmutatom önnek, hogy nem hálátlant köteleze le. Dick Sparks de Carlisle mindig emlékemend szívességére. Éljen szerencsésen!4 — 3. Katy sokká álmodozik Dick Sparksről; emléke mindig mélyen és mélyebben hat a szivébe, ismeretlen nyugtalanság, ismeretlen érzelmek szokták keblét. Ő már szereté a’ barna férfit, mielőtt visszatére. És a’ szerelem még nőtt, midőn eljőve. Több tárgyakat hoza ajándékúl a’misztrisznek, mellyeket kérelme nélküleze, ’s Katynak selyem ruhát. — Misztrisz O’Smidt kéré Dicket, osztaná meg velök ebédjét, ’s ez szívesen tévé. Ebéd alatt annyira szeretetreméltó volt, hogy a’ két nő’ egész bizalmát megnyerő, mintha családjok’ tagja volt volna. Midőn kényteleníteték elutazni, Katy segítő megnyergelni lovát, ’s ajkaik összeforrtak. 4. És a’ barna férfiú gyakran és gyakrabban jőve, és mindig új ajándékokkal. A’ két szerető’ összejövetel végre olly gyakoriak ’s szenvedélyesek lönnek, hogy az anyya’ szemei fölnyilának, ’s Dicknek eltiltó házát. Dick hát több időre elmarada, és bánat és kétkedések annyira elfogák a’ lányka’ keblét, hogy rózsakint hervadozni kezde. Misztrisz O'Smidt olvasa lánya’ szivében. Együtt sírtak, mert mit tehettek volna itt szemrehányások jóvá? .... Misztrisz O’Smidt megelégüle, lányának megtiltani, többé csábítóját látni. Egyszer midőn ép a’ városban vala, jőve Dick, ’s nőül venni igére............... 5. Nehány nap múlva eljőve ismét Dick Sparks, ’s megkérő anyjától a’ lány’ kezét.Ez szívesen megtagadta volna azt, de könyör lánya iránt, engedékenységre idegzé. — A’ jó anya tehát csak azt kérdező a’ barna férfitól, ki ő tulajdonkép, ’s miből él ? .Nevemet ismeri ön, kapá feleletül; birtokom elegendő , jövőmet ’s Katyét biztositni. Demerarahban száz hald földem van; ’s itt a’ papírok, mik azt bizonyítják. A’ két szerető megesketteték, ’s az anyát azon ígérettel hagyák el, hogy gyakran meglátogatandják. — Dick, úgy látszék, nagy tehertől menekedék meg. De Katy igen szomorú vala, hogy anyjától el kelle válnia; azonban öröme, hogy a’ szeretett férfi’ neje lön, földerítő bánatát. — Dick, nejét egy magányos, a’ várostól távol házba vitte. E’ lak szomorú ’s borzasztó vala; nem azért mintha hiány volt volna kérelemben, de már külseje visszaborzasztó volt. Falai feketék, s fekvése barátságtalan. —