Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1837. január-június (3. évfolyam, 1/1-52. szám)
1837-06-01 / 44. szám
^est Janin«1 li"1 Hanna (lile év* A’ dicsőség fénysugara Lengyen n’ Magyar hazára Első fele Mpirjolo« f' (liv»tiij»»! lirtelikvnl 2s/.tr. «■»/.temlő ni tt Ip^nláhb fii ké|i)*('l. Ilelyl)! ii félévi ilijn 4 ír., eifé»/. évi 8 ír. Pontan i ff. t* 10 ír. pengő. TARSAS ELET i s * iMnrArmaúÁ€®éij. 183^ 4-li!'k szám« Előfizethetni kelyJLfji a kiadónál uj- világ utr/.«ken ty«in i Uttcr l.atliA. ■'104 ik sizám aluli. Pesten kisiil pedig minden cs. k. posta-hivatalniil. HOMOEOPATHIA ÉS ELŐFIZETÉS. Iiis-S£omároin, Rév-Komárom. Itt az ujság' olcsó áron! A’ magyar újságíró, értem, — a’ magyar divatujságíró — és a' kispénz, olly igen hasonlítanak egymáshoz, mint a’ szilva és koppantó; — a’ jó szilvának van hamva, a’ jó koppantónak is van hamva; a’ kispénzűek pedig és magyar újságírónak, ha egypár évig forgásban volt, se híre, se hamva! — Experto crede Ruperto, azaz: jó volna a’ „Hajzolatott Bialt“ vagy ezer előfizető, de mióta a’ homoeopathia divatba jött,a'divatujságírót a’ publicma homoeopathice curálja. A’ szegény divatujságíró félévenkint, legjobb remény’ fejében bevesz, ’s mikor már bevett, csak akkor látja, hogy bizony ha még két annyit bevett volna is, egy csöppet sem ártott volna. Újra még egyszer világra jövök, és a’jó Isten még egyszer rajzolásra kárhoztat, hat esztendőre beállók homoeopathicus inasnak, másik hat esztendőre homoeopathicus legénynek, tizenkét esztendő alatt, csak hiszem Istenem, úgy megtanítanak koplalni, hogy minden magyar újságírón kifogok. Egy garast mernék tenni három krajezárra, — tudniillik, ha egy garasom volna, hogy Ábel, Ádám apánk’ becsületes fia, magyar újságíró volt, és Káin volt a’ problium. — Szegény Ábel le akarta rajzolni a' jóságos Isten’ csudamiveit, odajött publicum és agyon ütötte; — persze nem fájt volna olly nagyon ha csak homocopathice ütötték volna agyon; de ki tehet arról, hogy még akkor a’ homoeopathia és olajos káposzta nem voltak feltalálva. Már ma? sokkal jobb világ van! — ma már a’ szegény újságíró aleopathice rajzolhat, 1837 a’ publicum homoeopathice szépen meg hagyja halni; mi magában véve persze hogy sokkal jobb, mintha bunkós bottal ütnék agyon. — Dicső találmány az a’ homoeopathia; mióta felfedezteték , azóta, a’ zsidó is homoeopathice kölcsönöz , a’ diákokhomoeopathice tanulnak, a’ kisasszonykák homoeopathice szeretnek, a’ publicum az újságokra homoeopathice praenumerál, az emberek jóságos cselekedetet homoeopathice tesznek, homoeopathice tartják meg a’ törvényt, ’s még csak a’ templomba is homoeopathice járnak! — „Sok bába közt elvesz a’ gyermek“; meglehet, részemről nem tudora, mert nekem még soh’ sem volt gyermekem; az igaz, hogy a’ garabonczás diált az én szülöttem, de hisz az vásott Au, ollyan mint a’ rész pénz, az bizony el nem vész. Aztán ki tudja, igaz-e mindig, hogy sok bába közt elvész a’ gyermek; én azt tartom, a’ gyermek választja meg, probálják meg csak édes szép olvasóéink, bábáskodjanak e’ gyámoltalan rajzolat-gyermek körűl vagy ezeren, a’ miilyen igaz, hogy egy szép lánykába ezer majom is bele szeret, ollyan igaz, hogy e’ rajzolatgyermek , még megannyi bába közt sem fog elveszni; hanem ha egyszer a’ bábaságba is beüt a’ homoeopathia, már akkor Isten légyen irgalmas és kegyelmes minden rajzolt és rajzolatlan gyermeknek, kit a’ világra homoeopathire fognak szülni. — Ha az ember három esztendős újságíró, és pedig nem képtelen újságíró, hanem képes újságíró, ’s még is, egyetlenegy rész garasa sincs, melly három jó krajezárt érne, jele, hogy módnélkül homoeopathice curálták. — ,,A’ bölcs kevéssel megelégszik.“ — kérjük szépen, kedves, tisztelt Előfizetőink, mi a’ világért sem akarunk bölcsek lenni, hanem kegyeteket kérjük, fizessenek elő bölcsen 5 pengő forintot; mi e' bölcseséget szépen összeszedjük, ‘s aztán mindnyájunk’ kölcsönös bölcseségére használjuk. (44)