Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1837. július-december (3. évfolyam, 2/53-104. szám)
1837-09-17 / 75. szám
595 magát ’s nem akarja szobáját elhagyni. Az orvos ki jelen volt, csudálkozott rajta, hogy hozzá nem folyamodik, én is csudálkoztam 's megmutogattam neki hogy kötelessége segedelemmel lenni ott is, hol nem láttatnak kívánni. Az én okaim meggyőzték, elment Mildennéhez, ’s azzal a’ hírrel jött viszsza, hogy betegnek állítja magát, de orvosságot nem akar venni, hogy rózsa arczai helyeselik is azon feltételt, de hogy egész mintléte valamelly különös lelki nyugtalanságot mutat, mellyet valamelly előtte ismeretlen oknak kellett benne támasztani. — Mit mondasz hozzá August ? nem azon az úton vagyok e, hogy valamelly furcsa kalandba egyveledjem ? Mert hogy eltűnését én okoztam azon alig lehet kételkedni, bárha meg nem foghatom is, hogy mi oka lehetett Mildennének tőlem megijedni. Meg kell látnom, minél előbb meg kell látnom. Hidd el barátom, hogy felényire sem olly unalmas a’ tengeri utazás mint gondoltam. 7. Buchwald grófnő Rangen asszonysághoz! Augustus 1 jén. Határozatom meg van téve; szobámat el nem hagyom: az a’ győzedelme ne legyen, hogy engem lásson. — Felesége! azon alávaló teremtés felesége! — hihetetlen! ki gondolhatta volna valaha. De nem vagyok e esztelen, hogy rajta tűnődöm? mit árthat az nekem. Csak tekinteteit ne kellene eltűrnöm, így egyedül, oltalom nélkül. Egyedül azt tehetem hogy rabnak tekintem magamat, míg a’ hajót el nem hagyja. Tatám csak egy darabig fognak velünk utazni, ez egyedüli reményem. Meg nem foghatom hogy hová szándékozik. Steinau az előtti körülményei, és életmódjához képpest, találós mese marad előttem, mellynek megfejtése csak azért érdekel, mivel tudni kívánnám, hogy mikor lélezhetek szabadon. Csak képzeld el Emmám! még ma csak Zed napja útunknak, pedig ha jól foly is, el tart 2 hónapig. Melly gyönyörűséges életet fogok élni papagályommal, de az legalább ne legyen rab; minden nap ki kell vinni komornámnak a’ fedezetre, hogy egészen el ne felejtse Steinau milly kellemes a’ papagály beszélgetés, reményiem , hogy ezen állatok iránti gyűlölsége még él. — Gyermeki módon örülök rajta, hogy Jacquot büntetetlen hasgarandja gyenge füleit. Gróf Steinau báró Wellenberghez! Augustus 4-én. !És pedig meg kell látnom , ha mindjárt Gyges gyűrűjével bírna is. Tegnap, és ma hajó törést szenvedtek ugyan az ujságkívánás’ próba tételei, híjjában jöttem mentem ajtaja előtt még csak meg sem pillanthattam. Ha rút volna az az asszony meg fogható volna előttem láthatatlansága; de szép, nagyon szép a’ mint hallom, ’s kerüli tekintetemet. A’ jó asszonynak egészen viszszás fogalminak kell rólam lenni, de jó útra kell vezetnem, még ma. — Egy hajós legény szokott ivó vizet vinni szobájába. — Ez éppen ollyan nagy mint én, már meg van vesztegetve ma estve én fogom szerepét vinni. Az az időt választom mikor majd vacsorát, akkor legkönnyebben észrevehetetlenül maradhatok. — Még ma csak látni akarom, hogy mit akarok ez után majd meg tudod, ha magam is tudni fogom. 9. Buchhald grófnő Rangen asszonysághoz ! Aug. 5-én éjjeli 10 órakor. Elhiheted e Emmám! hihetetlen, pedig úgy van. Steinau itt volt. Ma estve, szokásom szerint egyedül üldögéltem, ’s olvastam. Végre el ütötte a’ ket ’s béhozták vacsorámat. Szomjas voltam 's a’ hajós legény a’ ki vizet szokott hozni késett, mindig az ajtó felé néztem; megnyílt az, ’s első tekintetre megösmertem Steinaut, ki a’ hajós legény ruhájában vizet hozott. Akaratom ellen béfedeztem mind a’ két kezemmel ábrázatomat, ’s abban a’ szempillantásban ő is eltűnt. Hogy megösmert, bizonyos, mert igen megütközöttnek látszott. Mi tévő legyek ? Nem azt fogja e hinni hogy félek tőle, ha tovább is elvonom magam tekintete elől. Nem azt fogja e hiúsága vele elhitetni, hogy még veszedelmes reám nézve személye. — Már az sok volna, másról kell meggyőznöm. — De hogy viseljem el azon teremtésnek szemtelen tekinteteit a’ kit feleségének nevez? Oh tudtam volna e csak képzelni is, hogy egy áskáládó daemon ezen emberrel illy módon fog a legkínzóbb helyzetbe hozni. Még semmire sem határozhatom el magamat, nagyon meg vagyok indulva. *