Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1838. július-december (4. évfolyam, 2/1-52. szám)

1838-10-18 / 31. szám

24- nek, ki Bordeauxban volt rövid tartózkodása alatt Máriával és Emíliával, szolgálatában voltak. „Mit kíván tőlem?“ kérdés ,Bocsánatot kérek. Munka nélkül vagyok — ajánlom magam kegyességébe.4 „Itt van, barátom,44 vágott szavába Tódor hirtelen, ’s átadá neki a’ pénzt, melly nála volt.44 Csak egyet kivánok öntül.44 .Állok szolgálatára,4 felelt a’ tér mélyen meghajolva. „Ne jőjön többé ide ’s ne mondja senkinek hogy engem ismert.44 .Számolhat kegyed hallgatásomra.” Még egyszer meghajtá magát; de midőn néhány lépésre távozott, visszafordult, Tódor után néze ’s vállat vonított. „­ismered azon ifjút, barátom?44 kérdé őt egy szolga fényes cselédruhában. .Miért?4 „Én Valdemont herczeg szolgálatában állok ’s hasznodra lehetek.44 ,Hisz ösmerem, Tódor, Derville unoka­öccse.4 „Voltál a’ házban?44 ,Nem, én Tódort csak Bordeauxban ösmer­­tem, honnan Derville’ húgát kellett elhoznia.6 „Ah, ösmered e húgát?44 .Ösmerem e? hiszen meghalt.4 „Meghalt? te tréfálsz.“ Egy levelem van hozzá adandó.44 .Követtem koporsóját Bordeauxban ’s tudom mit mondok. Tódor hozott ugyan egy másik fiatal leányt magával, Emíliát, ki azonban nem Derville’ húga.4 „Ki tehát ezen leány ?44 .Egy szép portugallinő tüzes fekete sze­mekkel.4 ,,’S a’ húga?44 .Húga? — Az sápadt volt és sovány, ’s fakó szemei voltak.4 „Most már világosan látok. Jer velem ’s beszélj a’ herczeggel és szerencséd megállapit­­tatott. Ah, vén Derville, te még egy fiatal hú­gát mersz tartani hitvesed mellett!46­ 9. „Bizonyosan tudod ezt, Ferencz ?44 kérdé fölugorva a’ herczeg. Mária nem unokahúga Dervillenek.44 .Megesküszöm rá.4 „Valóban ? e’ fiatal, külsőleg olly termé­szetes, olly ártatlan leány. — így csal a’ külszin! A’jó nagybátya! mint mondják. Igen valóban; igy már nagyon jó nagybátya.44 .S a’jó Derville asszony, ki a’ kevélyt játsza, házában egy —4 —„Derék!44--- kiálta a’ herczegnek három ifjú barátja a’ pamlagon. —,,E’ miatt egy kissé meg kell boszontani.4, ,,A’ leányt, úgy vélem, ragadnék el; azon­nal írok neki.44 —„Tégy neki ajánlatokat. —44 „Úgy van felséges ajánlatokat!44 ’s irt. — „Ferencz!44 szóla aztán, „add e’ leveleket az illető helyekre ’s gondoskodjál a’ derék em­berről , ki nekünk e’ hírt h­ozá.44 Ferencz meghajtá magát ’s ment.­ ­©♦ Azon nap két levél adatott be Derville’ há­zába. Egyik a’ házi asszonyhoz volt czímezve ’s igy hangzott: „Olly személyek, kik mad. Derville iránt részvéttel vannak, csudálkoznak, hogy azon utálatos cselszövényt még át nem látta, mely­nek ő áldozatja. A’ fiatal leány, ki két hónap­ja házában van, nem unokája Dervillenek. Neve P. Emilia, ’s könnyelműsége felöl ismeretes. — Derville Mária, kinek nevét föl­­véve, három hónapja meghalt Bordeauxban. Ha ön egyéb bizonyságot kiván, mint férje rendkívüli ragaszkodását e f­atal kalandornő iránt, bátran fordulhatna P-hez Bordeauxban, ki jelenleg Párisban, Bourdoimais utczában, az aranoroszláni czímű vendéglőben tartózkodik, ki önnek minden megkivántató tudósítást nyújt­hat. —66 E’ levél’ hatását könnyű meggondolni. (31")

Next