Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1839. január-június (5. évfolyam, 1/1-52. szám)

1839-05-26 / 41. szám

Ötödik év’ Híve légy törvény szavának: Isten’, Király’ és Hazának.­Első fele, május sokán 41-dik szám. Megjelen e’ divatuj­­ság hetenkint 2szer. Helyben félévi dija 5 frt., egész évi 10 frt. Postán 6 és 12 frt. p. TÁRSAS ELET É­S IVATVIL­ÁGBÓL,. Előfizethetni: urak utczájában, 427. sz. alatti szegletházban, és minden csász. ki)’, postahivatalnál. Figyelmeztetés. Ő Felsége’ legkegyelmesb engedelmébő­l, fo­lyó évi júliustól kezdve, a’ „Rajzolatok“ egy­szersmind politikai lapokká fognak alakulni. Miden felséges uralkodó Királyunk’ kegyel­méből, a’ journalistika’ mezején előttem ez újabb kör nyílott, ujabbi hivatásom’ fontossá­gát egész nagyságában érzem. Honomnak azon hazafi buzgalommal szolgálni, melly öt év óta a’ literariai hirlapirásban, ezen olly igen rögös és nem kevésbé terhes pályán, soha sem ha­gyott azon útról eltántorodni, melly czélul tűzte a’ Haza’ szellemi ’s erkölcsi kifejlésére, bármi kevésben is, józan mérséklettel hatni. Ha ez utóbbi hivatásom’ körében politikai hitemet kell most mindjárt letennem, úgy az, egész kiterjedtségében, e’ nehány szavakba fog­lalt jelmondatomban van központosítva: „Híve vagyok törvény szavának, Isten’, Király’ és Hazának.“ E’ politikai hit’ bővebb magyarázata nélkül is ki ne látná, hogy az agyrémek után kapkodó eszméknek—theoriáknak, szinte mint az idő’ józanabb lelkétöl átszárnyalt avitásnak tulságai között, a’ nemzeti közértelem­ ’s közérdekre, azon üdvös alkotmányi elvekkel szándékom min­denkor hatni, mellyek a’ Fejedelem’ és Haza’ elválaszthatta­­ boldogsága ’s rendítetlen kölcsö­nös bizodalma erős kapcsolatául, a’ törvénysze­res haladási mérsékletben lelik legbiztosabb, ’s századunk’ politikai forrongásaiban is mindenütt és mindenkor legtartósabbá valósult alapjokat. (1839) Híven küzdeni az idő’ szelidebb lelkétöl javait alkotmányos elvek mellett, ’s szakadat­lan arra munkálni, hogy azok, az ősi szabad­ság’ szent palládiuma alatt, megóva az ábrán­dos eszmék’ mételyétől, a’ nemzeti közértelem­ben minél erősebb gyökeret verhessenek, lé­szen e’ politikai lapoknak soha szemügy elől el nem tévesztett hivatásuk, mert nem ezen ősi sza­badság’ sértetlen védelme alatt tartottuk-e fenn virágozni indult nemzetiségünket? nem ezen ősi szabadság’ védő szárnyai alatt kezdett-e e’ mind­nyájunktól egy iránt szeretett szép ’s nagy jöven­dök­ Haza, csak az utósó két tizedben is, szel­lemi ’s anyagi jólétében erőteljesen emelkedni? Szent ereklye légyen előttünk ez ősi szabadság; mert a’ melly nemzet levetkette az ősi törvé­nyek iránti köteles tiszteletet, az megvetette kártékony alapját azon minden köztársaságban vészes rendelleniségnek, hogy a’ törvény szent­nek ne tartassék, hanem akármelly szellemi for­rongás naponkint kivethesse azt sarkából, ’s mi­dőn a’ törvény igy napi becsűvé aljasult, a’ bol­dogtalan emberi szenvedélyek emeljék magokat annak fölébe, hogy jogtalanság üljön az igazság’ helyébe; vakon ragadó indulat uralkodjék a’ törvény, zabolátlanság az engedelmesség helyett. Ha közjólétében emelkedő Hazánkra nézve, az ősi alkotmányon alapuló törvényszeres hala­dás elvének lesznek e’ politikai lapok mindenkori tolmácsai ’s terjesztői, úgy a’ külföldi politikai viszonyok tolmácslatában is e’ mérsékletet fogják szemügy előtt tartani, mert ha már a’ túlságos pártok’ ábrándos eszméi, magán az önszülte kül­földön is erőre nem kaphatnak, hogyan lehetne józanul reméllen­, hogy azok idegen honba át­ (41)

Next