Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1839. január-június (5. évfolyam, 1/1-52. szám)
1839-05-26 / 41. szám
Ötödik év’ Híve légy törvény szavának: Isten’, Király’ és Hazának.Első fele, május sokán 41-dik szám. Megjelen e’ divatujság hetenkint 2szer. Helyben félévi dija 5 frt., egész évi 10 frt. Postán 6 és 12 frt. p. TÁRSAS ELET ÉS IVATVILÁGBÓL,. Előfizethetni: urak utczájában, 427. sz. alatti szegletházban, és minden csász. ki)’, postahivatalnál. Figyelmeztetés. Ő Felsége’ legkegyelmesb engedelméből, folyó évi júliustól kezdve, a’ „Rajzolatok“ egyszersmind politikai lapokká fognak alakulni. Miden felséges uralkodó Királyunk’ kegyelméből, a’ journalistika’ mezején előttem ez újabb kör nyílott, ujabbi hivatásom’ fontosságát egész nagyságában érzem. Honomnak azon hazafi buzgalommal szolgálni, melly öt év óta a’ literariai hirlapirásban, ezen olly igen rögös és nem kevésbé terhes pályán, soha sem hagyott azon útról eltántorodni, melly czélul tűzte a’ Haza’ szellemi ’s erkölcsi kifejlésére, bármi kevésben is, józan mérséklettel hatni. Ha ez utóbbi hivatásom’ körében politikai hitemet kell most mindjárt letennem, úgy az, egész kiterjedtségében, e’ nehány szavakba foglalt jelmondatomban van központosítva: „Híve vagyok törvény szavának, Isten’, Király’ és Hazának.“ E’ politikai hit’ bővebb magyarázata nélkül is ki ne látná, hogy az agyrémek után kapkodó eszméknek—theoriáknak, szinte mint az idő’ józanabb lelkétöl átszárnyalt avitásnak tulságai között, a’ nemzeti közértelem ’s közérdekre, azon üdvös alkotmányi elvekkel szándékom mindenkor hatni, mellyek a’ Fejedelem’ és Haza’ elválaszthatta boldogsága ’s rendítetlen kölcsönös bizodalma erős kapcsolatául, a’ törvényszeres haladási mérsékletben lelik legbiztosabb, ’s századunk’ politikai forrongásaiban is mindenütt és mindenkor legtartósabbá valósult alapjokat. (1839) Híven küzdeni az idő’ szelidebb lelkétöl javait alkotmányos elvek mellett, ’s szakadatlan arra munkálni, hogy azok, az ősi szabadság’ szent palládiuma alatt, megóva az ábrándos eszmék’ mételyétől, a’ nemzeti közértelemben minél erősebb gyökeret verhessenek, lészen e’ politikai lapoknak soha szemügy elől el nem tévesztett hivatásuk, mert nem ezen ősi szabadság’ sértetlen védelme alatt tartottuk-e fenn virágozni indult nemzetiségünket? nem ezen ősi szabadság’ védő szárnyai alatt kezdett-e e’ mindnyájunktól egy iránt szeretett szép ’s nagy jövendök Haza, csak az utósó két tizedben is, szellemi ’s anyagi jólétében erőteljesen emelkedni? Szent ereklye légyen előttünk ez ősi szabadság; mert a’ melly nemzet levetkette az ősi törvények iránti köteles tiszteletet, az megvetette kártékony alapját azon minden köztársaságban vészes rendelleniségnek, hogy a’ törvény szentnek ne tartassék, hanem akármelly szellemi forrongás naponkint kivethesse azt sarkából, ’s midőn a’ törvény igy napi becsűvé aljasult, a’ boldogtalan emberi szenvedélyek emeljék magokat annak fölébe, hogy jogtalanság üljön az igazság’ helyébe; vakon ragadó indulat uralkodjék a’ törvény, zabolátlanság az engedelmesség helyett. Ha közjólétében emelkedő Hazánkra nézve, az ősi alkotmányon alapuló törvényszeres haladás elvének lesznek e’ politikai lapok mindenkori tolmácsai ’s terjesztői, úgy a’ külföldi politikai viszonyok tolmácslatában is e’ mérsékletet fogják szemügy előtt tartani, mert ha már a’ túlságos pártok’ ábrándos eszméi, magán az önszülte külföldön is erőre nem kaphatnak, hogyan lehetne józanul reméllen, hogy azok idegen honba át (41)