Rakéta Regényújság, 1985. július-december (12. évfolyam, 27-53. szám)
1985-11-19 / 47. szám
HÉT ÉVSZÁZAD MAGYAR VERSEI A döbbenetben talán a dolgok érvelése is megállt. Számolhatatlan milliók gyászozzák őt, mint senkit még, mióta föld a föld. Fölordít bennünk a fájdalom s a düh! S bennük, kiket temérdek öklével lerontott, most felnyavalyog a reménykedés. Hohó, urak! Hatalmas volt Lenin, igazító kezű, de csupán törvényt teljesített ő is. Törvényt, ami pusztíthatatlanul, kik vér vagyunk a vérből, megannyiunkban él. Lenin lehűlt. (S elhullhat még derék ezer s akár ezerszer ezer!) A megmaradtak testük vasát összébbre közelítik az új parancsban. Legyünk egyszerűek, mint ő volt! Tudatosak, mint ő volt! Akaratosak, irgalmatlanok, s mindent merőek, mint ő: Lenin volt. Karáját Aladár (1891-1937) Meghalt Lenin TARTALOM 1985/47 Karinthy Ferenc: AZ UTOLSÓ KOLLONITS 3 Isaac Asimov: A TITOKZATOS DALLAM 12 RAKÉTA IRODALMI KÁVÉHÁZ - Vendég: TÍMÁR GYÖRGY 15 Tabi László: KETTEN BESZÉLNEK 16 Sütő András: JÖN A TENGER 18 Kosztolányi Dezső: SZEMÜVEG 21 BEREMÉNYI GÉZA A TANÍTVÁNYOKRÓL 23 DR. SZANISZLÓ JÓZSEF EMLÉKIRATÁBÓL 25 Vu Zso-ceng: A TEJÚT 27 ÉTKEK, TIPPEK, FORTÉLYOK 33 Peter Turnbull: ÍTÉLETIDŐ (3.) 35 2