Rakéta Regényújság, 1992. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1992-04-21 / 16. szám
MESKÓ SÁNDOR(Petihai SZÜlőüizKtt Petőfi szülőházának birtokbavétele A szülőház köztulajdonba vétele már kedvezőbb politikai légkörben, egy tágabb közösség áldozatvállalásából ment végbe. Pest vármegye közgyűlése 1872 novemberében foglalkozott a Petőfiszülőház megvásárlásával, és erre a célra gyűjtést hirdetett. Kijelölt bizottság kocsizott a fővárosból a helyszínre, mely megállapította, hogy a „keskeny sikátorban levő épület, mely 130 négyszögöles telekre épült, elég tiszta állapotban van, alul kevés terméskő, a teteje nád. A falrész, valamint a gerendái jól fenntartott állapotban vannak, de a nádtető kissé rozzant.” Az épületet Sárkány János lelkész és Ivánka Imre országgyűlési képviselő az első szobor avatásával egyidejűleg, 1861-ben vörösmárvány táblával jelölték meg. Itt született Petőfi 1822. dec. 31. A sikeres gyűjtés ellenére, sok huzavona után, a szülőházat mégsem a vármegye, hanem az írók és Művészek Társasága vásárolta meg egy 1878. május 24-én kelt szerződéssel. ,Adás-vételi szerződés, mely egyrészről az írók és Művészek Társasága, mint vevő Budapesten székelő elnöke Északy Károly, másrészről Varga Terézia, Martinovics Pálné kiskőrösi lakosnő, mint eladó közt a következő feltételek mellett köttetett, s íratott alá: 1. Az írók és Művészek Társasága áthatva azon kegyelettől, mellyel a magyar nemzet halhatatlan költője, Petőfi Sándor emléke iránt viseltetik, megveszi Varga Terézia kiskőrösi lakosnőtől a kiskőrösi 1838. sz. tjkv-ben 11. helyrajzi, 9. népsorszámba foglalt házat, melyben Petőfi Sándor született, 800, szóval Nyolcszáz osztrák forint értékű vételárért.” A szülőház ünnepélyes átvételére 1880. október 17-én, vásári napon került sor, amikor nemcsak a község, de a környező falvak lakosságának ezrei is Kiskőrösön tartózkodtak. Mivel Kiskőrösnek ekkor még nem volt vasútja, a fővárosi vendégek Budapesttől hajón tették meg az utat Hartáig, ahol a kiskőrösiek népes küldöttsége fogadta őket. A község határában százakra menő tömeg élén a községi elöljáróság, bent, a fellobogózott községben pedig a lakosság apraja-nagyja örömujjongással, éljenzéssel és kendőlobogtatással várta és fogadta a kocsikaraván élén érkező írófejedelmet, Jókait és kíséretét, a Társaság részéről Komócsy Józsefet és Szana Tamást, a Petőfi Társaság részéről pedig Abafi Lajos, György Aladár és Neugebauer László írókat. Velük érkezett Pest vármegye küldöttsége, a fővárosi sajtó több képviselője és ifjabb Teleki Sándor gróf, a költői Teleki Sándor ezredesnek, Petőfi egykori jó barátjának és támogatójának fia is. A pesti vendégeket és az ünneplő közönség sokaságát a szülőház udvarán Kemény János helybeli evangélikus lelkész, Petőfi egykori iskolatársa köszöntötte, majd Jókai Mór mondta el megkapóan szép és mély hatást keltő beszédét: „Üdvöz légy, emlékezetes hajlék, aki Petőfit születni láttad! Új gazdád, a magyar irodalom nevében üdvözöllek. Mint a költőnek egykorú pályatársa, a magyar írói és művészi kör számára birtokba veszem Petőfi születési házát.” Majd így fejezte be: „Áldás legyen rajtad, emlékezetes hajlék! Légy megtisztelve dicső szellemével örökké! Isten keze takarjon be minden vétek elől, s vezessen küszöbödre minden boldogságot. Petőfi szülőhajléka alatt múló szava legyen a fájdalomnak, tartós az örömnek, futó vendég legyen benne a baj, rendes szálló az áldás.” Ezután a meghívottak az evangélikus iskola egyik tantermébe vonultak, ahol Kiskőrös község megvendégelte őket. Az esemény emlékét az iskola falán kőtábla őrizte. E tanteremben emlékezett meg JÓKAI MÓR városunk szülöttéről, a halhatatlan költőről, PETŐFI SÁNDORRÓL 1880. október 17-én. Ugyancsak emléktáblával jelölték meg a szülőház melletti házat is, a községi orvos házát, amelyben Jókai megszállt az avatást követő éjszakán. Jókai Mór - a szülőház birtokbavétele alkalmával - Petőfi szülőházáról rajzot készített. E rajznak különös értékét nemcsak az jelenti, hogy Jókai készítette, hanem az is, hogy a szülőház eredeti állapotát örökítette meg. 14 BAK€TA