Reform, 1870. január (2. évfolyam, 18-47. szám)

1870-01-16 / 32. szám

egyszersmind nagy és nehéz a modern szellemnek mostani stádiuma mellett, sőt a klérus érzülete mel­lett is, és hogy szerencsésen végződjék, kell, hogy felvilágosodott érzéket tanúsítson a kor szükségle­tei iránt. A­mi minket praeokkupál, az nem azon ve­szély, melynek ez vagy amaz határozat folytán közjogunk elvei kitéve lehetnek. Ily veszélyek nem létezhetnek. Hitdolgokban való nemzeti meg­győződéseink, a polgári hatalom függetlensége, s a lelkiismeret szabadsága nem lehetnek fenyegetve. Alkotmányunkban beczikkelyezve, a törvény által biztosítva, valódi biztosítékukat a közérzületben és minden franczia tántoríthatatlan ragaszkodásában lelik. De a mi szivünkön fekszik, az, az egyház s állam közti fentartása azon békés viszonynak, azon kölcsönös bizalomnak, mely egyiránt szükséges a lelkiismeret békéjének, valamint a társadalom nyu­galmának fentartására. Ez értelemben nyilatkozhatik ön minden kö­rülmény között hol Ő felsége miniszterei vélemé­nyéről lesz szó, mert így fognak azok szólni, mikor a nagy államtestületek előtt lesz kötelességük po­litikájukat kifejteni.“ A jegyzék átalános tetszéssel találkozott. KÜLÖNFÉLÉK. Pest, jan. 15. [Hivatalos.] Ő felsége Daruváry Alajos legfőbb itélőszéki számfeletti birót ugyanott rendes biróvá, Végh Ignácz pesti itélő-táblai birót, számfeletti biróvá, továbbá Vajkay Károly és Hilibi Gál János legf. itélőszéki, számfe­letti birákat, ugyanott rendes birákká, Hegedűs Pál váltó­­j­eltörvényszéki birót és Lassel Ágoston marosvásárhelyi kir. itélő-táblai tanácselnököt, legf. itélőszéki, számfeletti birák­­ká, Paizs Andor pesti itélő-táblai számfeletti birót, ugyan­ott rendes birává, Németh Miklós semmitő­ széki segéd-elő­­adót, a pesti itélő-tábla számfeletti birájává, Jakabfalvay Gyula és Orosz Antal pesti itélő-táblai fogalmazókat,ugyan­­ottani pótbirákká, és Deák József, legf. itélőszéki birót a pesti kir. itélő-tábla tanács-elnökévé kinevezte. Továbbá Deák, Farkas és Bömehes Gyula igazságügyminisztériumi fogalmazóknak a miniszter-titkári czimet dij­mentesen ado­mányozta, és Karlovszky Gusztáv, pestmegyei törvényszéki ü­lnököt a magyar királyi kúria semmitőszéki osztályához segéd-előadónak nevezte ki. — Ő felsége elfogadta Beliczay Gyula miséjét s a magyar közoktatási minisztérium utján köszönetét is kifejező a szerzőnek. — József fő hercz­eg a jövő héten hét­főn, kedden és szerdán alcsuthi uradalmában nagy vadászatot rendez, melybre Koburg-Koháry her­­czegen kívül többen a főrangúak és honvéd­tisztek közül is hivatalosak. — Becke báró közös pénzügyminiszter, mint nekünk távirják, ma déli 12 és fél órakor meghalt. — Simor János esztergomi és Tarnóczy salzburgi érsekek, hit szerint, bibornoki kalapot nyernek a pápától. — Stroszmayer püspök környezetének egyik tagja azt táviratozta Zágrábba, hogy a püspö­köt senki sem akarta megrabolni Rómában. „E té­vedés valószínüleg onnan eredhetett“, írja az illető, hogy a püspököt este felé egynéhány nagyon el­szegényedett koldus fogta körül, kik igen is hat­hatósan könyörögtek egy kis alamizsnáért.“ — Gr. Batthyány Ödönné, a siklósi várkastélyban, Zsigmond király szobáját kisdedóvo­dává változtatta át, s a felügyelői nehéz hivatalt maga a lelkes grófnő vállalta el s buzgón fáradoz növendékei kiképeztetésén. — Bulyovszky Lilla asszony, a münche­ni udvari színház tagja, tegnap érdekezett Pestre, s itt várja be a színházi ügyek végleges rendezé­sét. Ha a drámai művészetet nem szorítják egé­szen háttérbe az opera mellett, úgy a művésznő szerződni is hajlandó volna színházunkhoz, melynek egykor kitűnő tagja volt. Ellenkező esetben ismét visszatér Münchenbe. A tisztelt művésznő egyelőre a pesti német színpadon fog néhány darabban ven­dégszerepelni. — Goldschmied Ágost, londoni­­ ügy­véd, e hó 23-ikán d. e. I­­2 órakor tartja első felolvasását a nemzeti körben. Angol és franczia nyelven fog értekezni az angol bírói és ügyvédi szerkezetről. E felolvasásra mindenki eljöhet, ha nem is tagja a körnek. A felolvasó tiszta szíves­ségből tartja e felolvasását. — A tud. akadémia ma d. u. tartott osztályüléseiben napirenden volt az elnök és titkár választás, s az akadémia költségvetése iránti előle­­ges tanácskozmány. Az I. osztály elnökül Pulszky Ferenczet, titkárul Gyulay Pált választotta. A II. osztály elnökévé Horváth Mihály, titkárjává Rónay Jáczint, ez eddigi jegyző lett. A III-ik osztályban elnökül Stoczek József, titkárul Szabó József vá­lasztatott meg. — Vasvári Kovács, a budai népszínház veterán tagja holnap lép föl a „Csikós“-ban a nem­zeti színpadon. — A nemzeti színház igazgatósága megengedte, hogy Nagy Imre a sziniképezde te­hetséges fiatal növendéke február elsején a nem­zeti színpadon fölléphessen. A kitűzött darab Jókai „Könyves Kálmán“-ja, melyben a fiatal növendék Álmos szerepét fogja játszani. Az igazgatóság elő­­leges próba után engedélyezte e föllépést. A darab fő női szerepét, melyet eddig Jókainé asszony ját­szott, Felekiné asszony vállalta el. — Petőfi-utcza. Az utczák újra keresz­telése alkalmával a „Kék kakas“ utcza tudvalevő­leg „Petőfi“ nevet nyert. Az ottani háztulajdonosok kérvényt nyújtottak be közelebb, melyek követ­keztében a városi telekkönyvi hivatal felszólittatott, hogy nevezett utczát uj nevére írassa. — A zsidó egyetemes gyűlés bizot­­sága e hó 18-án d. e. 10 órakor tartja ülését, a pesti zsidó hitközség üléstermében. — Az ismeretes horvát rablót, Su­­zicot, ki már több idő óta garázdálkodik, végre el­fogták. A zágrábi hírlap Butkovics századosnak tu­lajdonítja az érdemet. — A pesti bérkocsisok sok bajt okoz­nak a főkapitánynak, ki egy­maga már nem is boldogul velők, s legközelebb két dijnokot kért dolgai pontos elintézketése végett. — A megrémült agglegény. A kis gyermek sikoltó torka a legkellemetlenebb hangszer oly ember füleinek, ki egész életén át távol tartá magát a házas élet örömeitől. Közelebb ily kel­lemetlen hangszerrel ébresztő föl K... budai urat reggeli álmából egy kis gyermek, kit a fiatal öreg i­r, illetőleg agg­legény ajtaja elé tettek. A meg­rémült férfi azonnal ápolásba adá a már félig meg­fagyott gyermek az esetet pedig a városi ha­tóságnak bejelentette. — A budai házak nagyon értékesek let­tek. Egy oly házért, melyért tavai 8000 ftot nem akartak megadni, most 28,000 ftot kérnek és már akadt is a­z 22,000 ftot ígért. — Kuriózum. A „Hon“ írja: „Egy budai polgár, ki lapunk szerkesztője által akarja benyúj­­tatni a képviselőházhoz kérvényét, melyben az osz­trák nemzeti bank részéről 133 millió forintot akar magának kifizettettni, fölkéretik, hogy irományait a szerkesztőségből vissza­vegye, miután a felhívott képviselő nem érzi magát hivatottnak e kérvény benyújtására. “ — A nemzeti kaszinó utolsó, igen lá­togatott gyűlésében, báró Gáblencz lovassági tábor­nokot, egyhangúlag választá meg tagjául. A január 30-ikán tartandó nagygyűlésen, a bizottság gr. Rá­day László kitörültetését a tagok sorából fogja in­dítványozni. A ferencziek terén s­uriutezában épü­lendő házra nézve a monumentális stidt és a három emeletre való emelést fogja javasolni, boltok nél­kül, hogy a kocsisok egész a pitvarba hajthas­sanak. — Magyarország közegészségügyi sze­mélyzete. Összesen van a megyékben 735 orvos, a sz. kir. városokban 429 , összesen 1227. Sebész a megyékben 953, a szab. kir. városokban 244, összsen 1177. Állatorvos a megyékben 238, a szab. kir. városokban 94, összesen 332. Szülésznő összesen van: 2243. — Bál krónika. Holnap tartja a pesti nőegylet ez idei tánczvigalmát. E hó 23-kán lesz az izr. nőegyleti álarczos bál a városi vi­gadóban. — A „kereskedő ifjak társulata“ február 1-sején a polgári lövöldében rendezi táncz­vigalmát. — A költségek az utolsó lord-mayor ünnepélynél, mint a »City Presse* írja, 2,787 sterling­re i’ugtak. Ez összegből 1225 font az ünnepi diszalkomára s a hozzá megkivántatott borokra esik; 850 fontot a dísz­letek emésztettek föl; 215 sterling az ünnepi­ menetre szük­ségeltetett, 50 fontba került az asztali zene, 183 fontot a nyomtatványok igényeltek és 263 sterlinget egyéb kiadá­sokra adtak ki. E költségeknek felét a lord-mayor, másik felét a city sheriffje fedezi. — A korcsolyázó egyletnek meg­­engedh­etett a városligetben egy bódé felállítása, mely őrhelyül s a korcsolyázási eszközök elhelye­zésére szolgálna. Ellenben az egylet is kötelezte magát, hogy az általa fölállított bódét márczius 15-kére elbontatja. A jég használására nézve a vá­ros megígéri, hogy ama helyeken, melyeket az egylet használ, a korcsolyásoktól semmi díjat sem fog követelni. — Születési és halálozási statisztika. Egerben a múlt 1869-ik év folytán született: 409 fiú, 455 leány, összesen 864, s igy 46-tal több leány született, mint fiú. Meghalt: 534 férfi, 494 nő, összesen 1028, s így 40-nel több férfi halt meg, mint nő. Átalában véve pedig 164-gyel több halt meg, mint a mennyi született. Házasságra 223 pár lépett. — (Az utczáró 1.) A­kik ma d. u. 2 óra 35 percz táján a kerepesi út azon részén, hol a vasuteza végződik, megfordultak, egy oly jelenet­nek lehettek tanúi, minőt elég gyakran olvashat­tak sentimentális regényekben. Egy fiatal ember oldalán egy fiatal nő lépeget, kinek karján egy a csecsemő nyugszik kendőkbe burkolva. Mindketten kézműves-osztályhoz tartozóknak látszottak. Gyorsan mentek, gyakran hátra tekintve. Pillan­tásaik egy éltes asszonyt illetnek, ki futva követi őket s már el is éri, de a fiatal pár gyorsan for­dul egyet az azon tájon álló egy lovasok felé s a 248-ik számú egy lovasba a nő a kisdeddel besur­ran ; a férfi int a kocsisnak, ki ostort ad a lónak s a kocsi indul. Ekkor ér oda az éltes asszony s megra­gadja a kocsit kiáltva: „Elrabolják tőlem a gyer­meket!“ — De a kocsi megindult, az öreg asszony nem tudja visszatartani s szalad utána, egyre sírva s mondogatva: „elrabolják a gyermeket, azt mondták, hogy beteg apjához viszik a kórházba; engem holmit vásárolni küldtek; megcsaltak, elra­bolják!“ — s futott szegény a kocsi után.---------­Ez meglehet, jelenete volt egy érdekes regénynek; valószínű, hogy egy igen közönséges históriának volt a vége: a kis gyermek az öreg asszony ápo­lására volt bízva, s most elvitték tőle a nélkül, hogy — — a tartást kifizették volna. (Az ország házából.) Régi dolog, s a­ki járatos a parlamentben, meg is érti, hogy „minél unalmasabb az ülés, annál mulatságosabb.“ Hiszen úgy volt az —­ az iskolában is, hol a leg­unalmasabb tanár jogara alatt tenyészett legjobban a vigság — a pad alatt. — Szedjük fel tehát a pad alól, a­mi mulatságos volt a mai unalmas ülésben. — A petícziókon is lehet mulatni, ha jól figyelünk, különösen mikor Gond­a úr ol­vassa fel, négyszáz békésvárosi polgár nevében kérvén,hogy szűnjenek meg mielőbb a­­ regaliák. Nagy ijedelem azoknak táborában, kikre nézve csak a londresen túl kezdődik a szivar birodalma. „A két krajczárosokat kell megszüntetni ; azok ellen fordul a közvélemény ; a regalia szent!“ kiáltják oda Gonda urnak, ki azonban nem ér rá, fölvilágosítani a házat, hogy neki nem szükség tudni a különbséget regálé és regália között. Mo­ral : fizessétek jobban a néptanítókat. — A nem­magyar szókkal átalán rósz lábon áll a magyar képviselőház nem egy tagja ; ismert dolog, hogy Gorove ur, ki senkit sem szeret félbeszakítani, — még sem vonhatta meg segélyét Henszlmann urtól, midőn Caesarnak Brutushoz intézett szavait czitálta; B 0­b 0­r­y ur pedig a szent consequentia nevében máig is indeminitásnak nevezi a képviselők immuni­tását. — Az immunitástól Berzenczey úrhoz csak egy lépés van. E képviselő nem sok hálával tartozik az immunitásnak, mely nélkül legalább az előleges vizsgálat stádiumában nem jutott volna nyilvánosságra egy kellemetlen ügy. Berzenczey úr fölszólalt és szavai természetesen associatio idearum folytán „Halljuk Rák­óczyt“ kiáltásokkal ta­lálkoztak. — Rákóczy képv.­ár különben ma nem volt jelen az ülésben. Bedekovics miniszter nem hiába,hogy teg­nap tette szűz­ előterjesztését: ártatlan is, mint bár­mely hajadon, oly^annyira, hogy Simonyi úr, ki ma egyenként exhortálta a minisztereket, elmond­ván minden hibájukat, bűnöket, melyet elkövettek, sőt Gorove urnák még azt is, hogy ha netalán a népszámlálás roszül sikerülne, az a kereske­delmi miniszter hibája lesz —, mondjuk Simonyi úr sem talált semmit, a­mit horvát miniszterünknek szemére vessen. A pénzügyminiszter azonban, elő­ször mint pontos ember, másodszor mint olyan, ki semmit sem szeret elengedni, a Simonyi beszéde közben belépő Bedekovichot karon ragadva, bemu­tatja a fórum közepéből Simonyi úrnak, és félreérthet­­len mozdulattal rámutatván az áldozatra, mintegy azt látszik mondani a szónoknak: „Gross-Inquisitor thunSie das Ihre.“ Azonban Simonyi úr tagadólag rázta fe­jét és Bedekovich elégületlenül kereste fel székét,két­­ségtelenül aggódva a felett, vájjon fog-e valaha di­­csérni oly minisztert a majoritás, a kit nem szid a minoritás? —Az aggodalom különben nincs indo­kolva : a pártok kezdenek békülni. lyeslés harsogott a jobboldal padjain. Átalános he­mikor a de­rék Ivánka ezeket mondá: íme, uraim, mily rész következései vannak a balról ve­zetett politikának!“ Nemzeti színházi enquéte. A nemzeti színház ügyeiben összehívott bi­zottság albizottságai nagyobb részt elkészítvén mun­kálataikat, megkezdődtek ma esti 4 órakor a ta­nácskozások a plénumban. Először is az átalános szabályok kerülvén vitatkozás alá, a nemzeti színház czélja, Csengery indítványára, úgy íratott körül, hogy az „a mellett, hogy a közönségnek nyújt alkalmat hasznos idő­töltésre, a színművészet és eredeti drámairodalom fejlesztése és virágoztatása, ezek által a magyar nyelv, erkölcsök és közművelődés nem­esbitcse és terjesztése.“ A fősúly az eredeti, még­pedig első­sorban tragoediákra s vígjátékokra fektettetik. Nin­csenek kizárva a középfaju drámák is, ha egyáta­­lán a nemzeti színházi műíizlés színvonalán állanak. Mig külön operaház nem építtetik, addig — heten­ként 4 drámai, 3 operai előadás tartatván — a fő­­suly az operáknál is az eredetiekre fektetendő. Nagy vitára adott alkalmat az átalános szabályok 5-ik pontja, mely így szól: „Idegen nyelven drámai és operai előadások nem adhatók, azonban kitűnőbb idegen operai mű­vészek és művésznőknek vendégszereplés alkalmá­val megengedtetik, hogy saját nyelvükön is éne­kelhessenek. “ 3. Szóba hozatott a staggione, mely sok szó­szólóra talált, de több ellenségre is. Szószólói közt volt a belügyminiszter is, ki jelen volt az ülésen s megjegyzé, hogy nincs a pont ellen kifogása, mely a staggionet nem biztosítja, de csak azon esetre, ha az enquete úgy vélekedik, hogy a jelen opera­­tum az újon emelendő operaházra (melyet minden esetre meg kellene nyitni a staggionenak) nem lesz kötelező. Ezt ki is mondta az enquete, mindazon­által igen sokáig folyt a vita, melynek szavazás vetett véget. Az 5. pont elfogadtatott. A na­gyobb baletek az operatum értelmében kizárattak a nemzeti színházból. Ezzel áttért az euquete az igazgatóságról szóló elaboratum megvitatására s itt azon módosítást tette, hogy az igazgatót ne a bel­ügyminiszter, hanem a király nevezze ki. Az igazgató közvetlen igazgat, két művezető s több rendező állván rendelkezésére. A műveze­tők, valamint a drámabiráló választmány s a drá­mai hetigyülés mint tanácsadók állanak mellette, de ő intézkedik tetszése szerint saját felelősségére. A drámai művezetői, s a drámaturgi teendő­ket az elaboratum egy személyre kívánja ruházni, mi ellen Csengery szólal fel, ki az elaboratum főbb hibáját abban látja, hogy nem egy elvben vitetett keresztül, hanem meglévő személyekhez alkalmaztatott a szervezet. Ő a két fontos és ter­hes állomás teendőit két emberre kívánná ruházni, s a bizottsági a munkálat e részét visszautasítja Csen­­gery indítványára a szakbizottsághoz, hogy a ket­tős teendőket csoportosítsa külön. Ezzel az ülés esti hetedfél órakor végét érte TÁVIRATOK. BéCS, jan. 15. Becke, közös pénzügy­­miniszter ma délben meghalt. BéCS, jan. 15. Az urak háza mai ülésében, az alkotmány revisiójára vonat­kozó kisebbségi javaslat névszerinti szava­zás után 57 szavazattal 27 ellenében elvet­­tetett. — A közvetlen választásokat illető­leg L­i­c­h­t­e­n­f­e­l­s b. kimutatja, hogy a reichsrath az országgyűlések beleegyezése nélkül is illetékes közvetlen választások el­rendelésére. A majoritás felirata változat­lanul fogadtatott el. — A felirat az elnök­ség által fog a császárnak átnyujtatni. BéCS, január 15. Az „Abendpost“ Ír­ja : Lajos Károly, a porosz korona­herczeg látogatását viszonozván, f. hó 20-án Dres­­dán át Berlinbe utazik, hol 3 napig fog időzni, s aztán ismét Bécsbe tér vissza. Paris, január 15. A szenátus tegnapi ülésében Buffet válaszolt Boucer kifaka­­dásaira, s védelmezi a kormány politikáját a vámkedvezmények megszüntetését illető­leg. A miniszter beszéde tetszéssel fogadta­tott.­­ A senatus egyszerűen napirendre tér át. Páris, január 15. A bal czentrum gyűlésén Daru kinyilatkoztatta, hogy a mi­nisztérium Rochefort perbefogatásának meg­engedését, kabinet-kérdésnek tekinti. Thiers a minisztérium támogatását ígérte. Páris, január 15. A „Havas Agence“­­nek f. hó 14-ről írják Rómából: Ma reggel határozta el a conciliumi kongregáczió egy deputáczió választását, a keleti ügyek valamint a külföldi missiók kérdése fölötti tanácskozás végett. A congregáczió erre megkezdi az egyházi fegyelem iránti javas­lat fölötti vitát. 5 szónok beszélt. Berlin, jan. 15. A „National Zeitung“ szerint febr. kezdetén gyűlés fog tartatni, amely a nemzeti szabadelvű párt az észak­német szövetség egész területére kiterjedő szervezkedése fölött fog tanácskozni. Bécs, január 15. Esti zárlat. Hitelrészvény 258.20. Éjszaki vaspálya 216­—. Államvaspálya 391—. Lombardok 250.—. 1860-iki sorsjegy 97.60. 1864-iki sorsjegy 116'50. Napoleon d’or 9’87. Ma­gyar hitelrészv. 7972- Galicziai 235‘72* Angol­osztrák 30972. Franco-oszt. 101.80. Tramway 143’/a- Angol-magyar —.—. Lanyha. Berlin, jan. 15. Cseh nyugati vaspálya 90.—. Galicz. 97­72- Államr. 216.50. Szab. köles. 13774- Mettaliques 49 ®/g. Nemz. köles. Hitelsorsj. 87. 1864-iki sorsj. 647^. Hitelrészv. 1417g. Bécsi köles. 8174- Rumán. 72. — Lanyha. Páris, jan. 15. Délben. 3 ®/o-es rente 73.65, olasz rente 55.20, lomb. 518, államv. 810, ame­rik. 9872­ Bécs, január 15. Búza _ 10—15 krral olcsóbb. Rozs jelentékeny forgalom. Árpa üzlet nélkül. Zab kerestetik. Liszt, változatlan. Tenger 2­95. Boroszló, jan. 15. Búza 78. Rozs 53. Zab 31. Szesz 1372- 1374, I­ IV.­Frankfurt, jan. 15. 24972- 1854-iki sorsj. 7072- Osztr. nyug. vaspálya 1864-iki sorsj. 113. Osztrák bank­ részvények 710. Váltófolyam Bécsen át 96 7g. Amerikai per 1882.9178- Osztrák állam­­vaspálya-részvény 381. 1860-iki sorsjegy 807ä. Ferencz-Józsefpálya 17 8­72- Lombardok 232. Gali­cziai 228. Rente 4974- Ezüst rente 57 Vg", alantabb, de szilárd. Frankfurt, január 15. Esti­ börze. Hitelrészv. 241.50. Államvasut 374. Lombardok 24674- licziai 22574- — Lanyha. Páris, jan. 15. Liszt lanyha 54.15, 54.50, 55.25. — Szesz 54.50, 57, 56. Olaj 101, 101.75, 99.50. Stettin, jan. 15. Búza változatlan 60, 607g- Rozs szilárdabb 4272, 4­372- Olaj csendes 1272, 1274- Szesz nyugodt 14712, 1474-Trieszt, jan. 15. Készpénzb. 14^1—15. feb­ruár—júniusra 15. München, jan. 15. Búza 17.50. Rozs 11.07. Árpa 13.34. Zab 7.22. Repete hiányzik. Lenniag 23.20. Heti forgalom 8850 véka. Köln, jan. 15. Búza 674, 5­ 26, 5-29. Rozs KÖZGAZDASÁG. A bécsi pénzpiacz. (Heti szemle.) (Ered. Ind.) Az értékpapírok rohamos ár­­emelkedésa egyelőre végét érte; az Ollivier-miniszte­­rium alakulása Párisban a 376 jentet 75 frankra emelte, s ez oly árfolyam, min­t a most élő nem­zedék Francziaországban nem látott, úgy látszott egy-két napig, mintha az európai béke már bizto­sítva volna, hanem ma, alig néhány nap múlva, a 75-ös árfolyamnak már vége, egyetlen tett, Bona­parte Péter gyilkossága elég volt arra, hogy, mint ma a táviró jelenti, a fente 72,62-re essék, vagyis 172 frankkal alatta van néhány nap előtti árfolya­mának. Azon merészség után, mel­lyel Rochefort tegnap indítványát Párisban kifejtette, ismét na­gyon kétséges, vissza fogja-e nyerni egyhamar nyugalmát a párisi pénzpiacz, mely újabb időben az előbbinél hatalmas­ befolyást gyakorol minden oldalra; ettől fog függni a jelszó, mely után indul legközelebbi időben a tőzsdei hadjárat. Ha a Parlamentarismus győzedelmeskedik Pá­risban, ha sikerül, megsemmisíteni a forradalmi tö­rekvéseket, melyek még csak gyengén mutatkoznak, akkor a 75 frankos rente-árfolyam I. Napóleonnak és Lajos Fülöpnek ezen elérhetlen eszményképe, nemcsak újból el fog érezhetni, hanem valószínű­leg újabb áremelkedés kiinduló pontja leend. Mi nem his­szük,hogy Napóleon császárnak komoly oka volna jót félteni, s így, ha Páris lecsendesül, az áremel­kedés további előmenetelt fog tenni. E héten egy régi tapasztalás újabban bebizo­­nyult nálunk, hogy a belügyek soha sem foglalkoz­­­tatják annyira a tőzsdét, mint a külföldiek. Négy hét óta uralkodik nálunk a miniszterválság, minden formában s ha talán valaki még kétkedett, meggyőződött a két miniszteri memorandumból; tényleg egészen meddő tapogatózás annak keresése, kik lépnek a mostani miniszterek helyére; a kabinetnek nincs feje s nem tudja senki, honnan lehetne erre alkal­mas embert szerezni,­­ s íme a tőzsde szilárd maradt, az árfolyam emelkedett, s hogy később ismét árcsökkenés állott be, ennek oka a párisi események nyomása volt, nem pedig a belföldi ne­héz visszonyok megismerése. A tőzsde csakis a békét óhajtja, hazafiságot nem ismer, s mint koszap­­politikai intézmény, nem is ismerhet. Ez okból főként külpolitikai jelenségek adták az irányt e héten, s a kívülről jött befolyások sze­rint hullámzott az árfolyam. A lanyha hangulat, mely különösen régibb vasutak papírjai iránt uralkodott, ismét bizonyítá, mennyire hátravan még Ausztria nemzetgazdasági tekintetben. Vasutaink láthatólag szenvednek a szál­lítások hiánya alatt, de nem áru hiányzik, hanem az utak oly járhatlanok, hogy a vaspályákhoz férni nem lehet. Áll ez az osztrák kivált Galicziáról és Bukovináról, tartományokról is, áll Magyarországról. Ezért szállnak főként azonban alá különösen a keleti részeken levő vasutak részvényei, s mind­azon magyar vasutaké, melyek az árterülethez kö­zel vannak. A vasutak magukban kitűnők, ezt már bebizonyiták, de most szenvednek a helyi balvi­szonyok között, mi­különben épen intésül fog szol­gálni a kormánynak annak felismerésére, mennyire hiányzik még a közgazdasági érdekek czélirányos ápolása, mennyi kívánni­való van még a folyók szabályozása, gátak, országutak építése tekinteté­ben, ha azt akarjuk, hogy a termelés és fogyasz­tás fenakadást ne szenvedjen. A bank­papírok közt, úgy látszik, a hitelin­tézeti részvény már lejátszotta szerepét, csak az angol-osztrák bankrészvények tartották meg régi erejüket és ruganyosságukat, és ha a kedvezőtlen párisi jegyzések nem érkeznek, e papír ma bizon­­nyal 350 frttal jegyeztetnék, míg igy­ 325-ön meg­állapodott, várva a török vasuti­ papír jegyzését a párisi tőzsdén. Az osztrák kormány, daczára természetszerű rokonszenvének a törökországi vasut­építés iránt, nem engedhette meg ezen papír bebocsátását a bé­csi­ tőzsdére. Meglátjuk, váljon azon befolyás, me­lyet ez által a kormány a török vasút­ügy fejlődé­sére megragadni elmulasztott, nem lesz-e káros nemzetgazdasági érdekeinkre. — Mi tartunk tőle. — (A föld-adó-reform) ügyében tanácsko­zó enquéte-albizottság már beadta munkálatát, me­lyet ezúttal csak röviden jelezhetünk; az albizott­ságban azon nézet érvényesült, hogy az osztrák tartományokban már régebben keresztülvitt, nálunk is módosítva behozott kataster alapelvei átalában helyeseknek mondhatók; hogy a kataster eredmé­nyei mégis oly hiányosak, azt különféle más, a munkálatban elősorolt körülmények okozták. Az albizottság egyátalán nem helyesli a földbirtok értékének adásvevési és haszonbérleti adatok nyo­más adóalapul alkalmazását, mert a kisbirtok min­dig drágábban fizettetik, a bérösszeg után számí­tott tőke és a tényleges eladási ár mindig nagyon eltérő, több mivelési ágnál ily adatokat nem is lehetne gyájtani, mert p. 0. erdők, vádasok nem adás-vevés tárgyai. Az albizottság tehát az érték és haszonbérleti adatokat még korrekczionális esz­köz gyanánt sem akarja használtatni, s abban álla­podott meg, hogy­ viszonyaink között azon földadó kataszteri rendszer a leghelyesebb, mely a legelter­jedtebben szokásos gazdálkodás mellett átlagosan elérhető tiszta jövedelmet a közel lefolyt években volt termény- és munkására átlagának alapján ke­resi. — A munkálat aztán áttér az egyes kitűzött kérdésekre. „Gazd. L.“ Mindenesetre visszatérünk még e nagy fontosságú ügyre. — (Állandó ipar- és műkiállitás Londonban.) 1871-től kezdve Londonban ál­landó kiállítás fog rendeztetni kitünőbb műkészit­­mények, uj találmányok s mindenféle gyári és köz­­műczikkek számára. A világ minden részéről részt fognak abban állandóan venni a nemzetek, s pél­dájukra nálunk is óhajtandó, hogy alakuljon akár az iparkamra kebléből, akár másként egy bizottság, mely ez ügyben működjék s képviselőjéül London­ban alkalmas embert keressen.­­ (A magyarországi magán-ménesek) számát egy sportlap 55-re teszi, melyek közül 38 a szorosan vett Magyarországra, a többi Erdélyre s Horvátországra esik. E ménesekben összesen 102 hágómén található, az anyakanczák száma 1516, a csikók száma 2998. A nagyobbak közé tartoz­nak : gr. Zichye Lángon, (4 mén, 98 kancza, 218 csikó); gr. Festetich Taszi­lóé Keszthelyen (5 mén, 58 kancza, 200 csikó); gr. Festetics Györgyé Pusz­ta-Ferdén (4 mén, 55 kancza, 145 csikó); továbbá gr. Károlyi Györgyé Nagy-Károlyban, b. Sina Já­nosé Duna-Sz. Pálon, Inkey Lászlóé Lovasberény­ben, Eszterházy herczege Ozorán, Albrecht főher­­czegé Sátoristjén, a zirczi apátságé Előszálláson stb. — (Munkatörvény.) A bécsi kormány törvényjavaslata szerint 12 éven aluli gyermekeket rendes gyári munkára nem lenne szabad alkalmaz­ni, betöltött 14-dik évükig pedig naponkint két órára a népiskolába küldendők, és hat óránál to­vább nem foglalkoztatandók. Kivételes esetekben azonban a hatóság beleegyezésével némi eltérések engedhetők. Gyermekeket , és fiatal embereket esti 8 órától reggeli 6 óráig munkáltatni nem sza­bad, s a gyámokt készpénzben köteles őket fizetni. — (A bécsi nemzeti bank heti kimuta­tás­a) január 12-ikéről: Bankjegyforgalom 286.418,110 frt; ebből levonva a jelzálog-üzletből a hó végén lejárandó kö­vetelést 485,043 frt 18 krt, marad 285.933,066 fi­t 82 kr. Fedezet: érczkészlet 116.880,V95 frt 85 kr, ezüstben fize­tendő váltók 30.797,773 frt 57 kr, államjegyek a bank bir­tokában 2.131,295 frt, escompte 88.818,925 frt 70_ kr, köl­csönök 42.291,100 frt, bevailtott földtehermentesitési szelvé­nyek 373,490 frt 63 kr, 15 163,100 frtnyi beváltott és tözs­­deileg vásárolt záloglevél 667676­ kal 10.108,733 frt 33 kr ; összesen 291.401,614 frt 8 kr. E kimutatást összehasonlitva a decz. 31-kivel, kitű­nik, hogy a jegyforgalom emelkedett 2.718,890 frttal, az escompte 1.279,739 frttal, a lombard 253,800 frttal ; az érczkészlet 18,454 frttal szaporodott, az ezüst-váltók tárczá­­ja 290,121 frttal. A bank birtokában levő államjegyek összege 95,197 frttal emelkedett, a zálogleveleké pedig 1.601,729 frttal. A jegyforgalom szaporodása megfelel az escompte és lombard magasb állásának, mely viszont a nagyobb pénz­­szükségből eredt. A pénzszükséget azonban aligha az áru­­piac­ okozza, mert az üzlet minden oldalon még igen kor­látolt­­ oka inkább az évfordulatnál rendesen beálló na­gyobb pénzkereslet, továbbá az értékpapírok árának emel­­k­edése. A jegytartalék tetemesen apadt az emelkedési köl­csön és escompte-üzlet következtében, azonban még mindig meghalad 30 milliót.­­ (E1­eVe­t­eknek és holtaknak) meg­gyűlt már a baja az idei téli sárral, s a pár nap előtt beköszöntött fagy nemcsak az élők országá­ban, de a temetők néma lakóinak is üdvözölt meg­váltója. Ez igazságot szegedi levelezőnk következő sorai eléggé illusztrálják: „Városunk utczáit roppant sártenger borítja, s a közlekedés innen-onnan az utczák közt is fönakad. Még hálát kell adnunk a gondviselésnek, hogy a halálozás nem oly gyakori mint a múlt években, mert a temetőbe is csak nagy üg­gyel bajjal lehet eljutni. A napokban egy zsidó polgártársunkat temették, de alig, hogy el­hagyta az elköltözött városunkat, a mezőn úgy megrekedt a sárban, hogy csak nagy bajjal lehe­tett 2 órai nehéz, munkával is hat ökör segítségé­vel kivonszolni a szinteremeig. Időjárásuk lanyha, két hónap óta folyton esik, ma (12-én) fölváltva havazik. A bánáti részen a kocsi közlekedés egé­szen megszűnt a feneketlenség miatt. Egyedüli vi­gasztalásunk az volt, hogy a személyszállító gőz­hajó Szeged és Zimony között hetenkint egyszer járt, de épen ma olvasunk egy hirdetményt, mely­ben tudtára adatik a közönségnek, hogy a Duna­­gőzhajó - társaság a hajójárását a Tiszán felfüg­geszti. “ Nagy-Várad, január 11. (B—r.) A rész­idő lélegzet­hez sem enged jutnunk, alig múlik néhány nap eső nélkül, s hó és jég helyett töméntelen sár lepi utczáinkat. Hetivá­sárunk jelentéktelen volt, az utak fenéktelenek, s a közle­kedés a legparányibbra silányult. Ennek következtében ho­zatal nincs, s a helyi fogyasztásnál fogva az árak nem csak szilárdak, de a szeszgyárak szükségletek fedezésére kelleté­nél többet is fizetnek, mindannak daczára, hogy világré­szünk minden nagyobb gabnapiaczán leverő lanyhaság ural­kodik. A hetivásáron következő árak jegyeztettek : u. m. tiszta búza 1-ső osztályú 4 frt 80 kr. 2-ad oszt. 4 frt 50 kr. 3 ad oszt. 4 frt 10 kr . kétszeres búza 1-ső osztályú 3 frt 70 kr, 2-ad oszt. 3 frt 50 kr , 3-ad oszt. 3 frt 20 kr. Rozs 1-ső rendű 2 frt 70 kr, 2-ad rendű 2 frt 50 kr, 3-ad rendű 2 frt 40 kr. Árpa 1-ső rendű 2 frt 20 kr, 2-ik rendű 2 frt Oit, 3-ik rendű 1 frt 90 kr. Zab 1 ső rendű 1 frt 90 kr, 2-ik rendű 1 frt 80 kr, 3-ik rendű 1 frt 70 kr. tenge­ri, 1-ső rendű 2 frt 80 kr, 2-dik rendű 2 frt 70 kr, 3-dik rendű 2 frt 60 kr, 1 mérő borsó 5 frt 00 kr, lencse 5 frt 00 kr, bab 3 frt 60 kr, kölesk. 5 frt 50 kr, burgonya 2 frt 00 kr, 1 mázsa lángliszt 11 frt 00 kr, zsemleliszt 9 frt 00 kr, fehér kenyérliszt 8 frt 00 kr, barna kenyérliszt 7 frt 00 kr, széna 3 frt 40 kr, szalma fuvarral 1 frt 60 kr, szalonna 27 frt — kr, 1 részlet (12 font) zsupszalma 12 kr, 1 részlet (3 font) alomszalma 4 kr, 1 (öl 6 láb) tűzi bikkfa 18 frt — kr, tölgyfa 17 frt — kr­, cserfa 19 frt — kr, 1 font marhahús 26 kr, öntött gyertya 44 kr, lámpa­olaj 40 kr, 1 steze­mbor 20 kr, uj 16 kr, pálinka 16 kr, szilvapálinka 40 kr, szesz 30 °/o 19 kr. Bécs, jan. 14. (Gabna é­s Gyapj u.) Az utolsó napokban a gabnaüzlet irányzata határozottan hanyatló, s erre a londoni j­­acz ad okot, hol a készlet már közel 2 millió mázsára halmozódott, s még nagy hajó­rakomá­nyok vannak útban, a franczia és német piaczok is árcsök­kenést mutatnak, az amerikai tudósítások is lanyhábban hangzanak.­­ A gyapjuüzlet karácsony óta nem öltött élénkebb alakot, e hét folytán volt ugyan némi kereslet, de nagyobb üzletkötés nem történt, s inkább csak tájéko­zódni kivánnak az illetők az árak iránt. Eladatott mind­össze körülbelül 300 mázsa középfajta egynyiretű, az utó­­szor jegyzett árak mellett; vevőkus brünni és reichenbergi gyárosok léptek föl. Üzérek igen tartózkodók, s a követelt árakon alul venni alig lehet. Londonból az utolsó jegyzé­sek kissé magassabbak, mi kedvező hatást fog itt is gya­korolni. Na­gy-Szeben, január 12. (Téli vásár.) Ez idei téli vásárunk igen gyenge volt, vevő úgy mint eladó kevés, minek oka a rész utakon kivül az, hogy egyidejűleg volt vásár Kolozsvárott, Küküllőn, Tövisen, s igy a behozatal igen csekély volt, habár kivált gabnanemüek jó áron kel­tek volna el. Kézmű-árak még leginkább vásároltattak házi szükségletre, továbbá len 18 — 20 frt, viasz 110-120 forint, disznózsír 32- 34 frt, fag­gyú 32 frt, durva gyapja 38— 45 frt, szalonna 25—28 frt. Nyers ökörbőr párja 45 frt, te­­hénből 30 frt. — A marhavásáron sem volt élénkség, be­hajtatott mintegy 700 darab szarvasmarha, ökör, párja 250 —280 frt, ló elaitatott mintegy 300 darab, minőség szerint; volt 6—20 frtos, volt 250 frtos darab is. — Időjárásunk folyvást enyhe és nedves, hő nélkül. , Pesti gabnatőzsde jan. 15-én. A kínálat, valamint a kereslet is ma ismét gyenge volt. Búza, eladatott mint­egy 6000 mérő, változatlan árak mellett; tiszai 700 vám­mázsa 85 fontos 4.20; bánáti 1100 vm. 85 f­s 4.50; 1100 vm. 83 f­s 4.30; 800 vm. 84 f­s 4.50; 1000 vm. 86 fontos 5 frt. — Rozs, árpa és zab üzlet nélkül; kukoricza szilárd, eladatott 1300 vámmázsa 2 frt 52­/2 krral, 600 vámmázsa 2 frt 55 krral. Pesti értéktőzsde, jan. 15-én. A hangulat, habár a forgalom csak néhány papírra szorítkozott, kedvező­nek mondható ; a vételkedv pesti lóvasúti, magyar gőzhajó­­zási, királyserfőzdei részvényeknél elég élénk volt, míg malompapírok teljesen elhanyagolták, bankpapírokban pe­dig kevés üzlet köttetik. Magyar vasúti kölcsön lanyhább IOSV1 forinttal, uj magyar pályák szintén kissé lanyháb­bak, alföldi 172 forintról 17005.-re, északkeleti 161 forint­ról 160-ra, magyar keleti 91Va forintról OOV--r­e esett. Pesti lóvasut, régi 412 frt; IH. kibocsájtás 359 — 363 frton köttetett, budai lóvasut 178 forintra emelkedett. Tramway lanyhább, s 143 forintra esett; magyar hitelbank 80 forintról 79Va-re esett; iparbank szilárd, s 385 fo­rinttal köttetett. Biztositó papírok közül Haza keresett, s 155 frtra emelkedett. Takarékpénztárak közül terézvárosi 28 —28^/2 forinton vezetett. Pénzek és váltók emelkedet­tek, arany 5.81, napoleondor 9.85, porosz pénztárutal­­vány 182‘/2. Felelős szerkesztő: Rákosi Jenő. Esti zárlat. Kevés üzlet, változatlan árakkal. A »Budapesti Közlöny”-ből. Árverések. — Ollé-Tejedén febr. 9-én, Ollé Ignácz és neje ingatlan birtoka. — Győrött február 10-én, Nagy Sándor 787 írtra becsült háza. — Abauj-Szántón febr. 17-én Petró János és neje fekvőségei. — Kőröshegyen február 14-én, B 0t­k­a Gábor hagyatékához tartozó ingóságok, könyvek, műszerek. — Jász-Dózsán január 17-én, Ernst Dávid különféle bolti czikkei. — Aradon január 31-én, Ebesfalvay György 12,986 írtra becsült háza. Czégbejegyzések. A pesti kir. e. b. váltótörvény­­széknél bejegyeztettek: »K. Weiss* czégbirlak­. Weiss Katalin posta-kereskedőnő Pesten. — »Birnstingel­­ S­á­n­d­o­r.« vegyes-áru kereskedő Kis-Szombaton.

Next