Reform, 1870. február (2. évfolyam, 48-75. szám)
1870-02-21 / 68. szám
szám. Előfizetési feltételek: Vidékre postán vagy helyben házhoz hordva Negyed évre ,re 18 frt 9 kr. Egy hóra Hirdetmények dija:9 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 7 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Hétfő^aruár 3^870. 14 frt 50 kr. » 50 , REFORM Pest, febr. 21-én. iglepő hirt veszünk Bécsből a hatvidékre vonatkozó pénzügyi kör blgában. Forrásunk szerint, melyet a egyébnél megbízhatóbbnak tartható kérdés korántsem áll oly közel a nishoz, mint az utolsó hírek szerint lehetett, sőt az ellentétek élesebbek, nlaha s nem lehetetlen, hogy legközkomoly összeütközésnek leszünk tanít minisztérium közt. Hogy ennek ki és mik következései, azzal reggeli latin foglalkozunk. Itt csak a bényáitvánjuk rajzolni. nap, midőn a „Neue freie Presse“ kíizikkével foglalkoztunk, jött a félhiva értesités, hogy ö felsége elnöklete alapös miniszteri értekezlet tartatott, de a magyar szempontok elfogadásával jött a végleges megállapodás. A „PtCorr.“ e hírét a bécsi lapok is megtették, így csakugyan való is, csakhogy azóttöbb tény túlhaladta. A közös megoldásokat a lajtántúli mini szám nem fogadta el, mert tovább aszkodik azon követeléshez, melyet Brest feladott, hogy t. i. a visszakapcsolandó rész külön járulékot fizessen a magyar koron államadósságokhoz. — Azon minisztenácsban, mely ellenkezőt határozott, vett ugyan Brestl és Hasz1er, mint Andrássy és Lónyay, de vettek részt azok, kik e kérdésben a toutopposiczionális állást foglalnak a magyardekkel szemben, nevezetesen Herbst formális vihart zúdított az egyezl ellen. Tudósítónk nem vél csalódni, a „Neue freie Presse“ czikkét is, mely hetö miniszteri értekezlet napján jelent : Herbst inspirácziójának tulajdonítja. Ezek szerint tökéletesen bizonyos, hogy egyezkedés ezúttal tényleg meg Ili u 11, s hogy minisztereinkre infecta fognakszajönni. Lónyay Menyhért máris hazajrtt, ami e szerint — nem mint a különben értesült „Tages-Presse“ mondja— az ügTejezésének, hanem ép ellenkezőjének inthető. Vájjon ez uj változás változtati határőrvidék tényleges visszacsatolásáti'Ez más kérdés, mellyel holnap foglaljük. Önben mindezek kiegészítése gyanánt ajánlj olvasóink figyelmébe a ,,Inkunft“ czikke melyet alább közlünk. Aárisi zavargások emlékét egészen háttér szorították ama heves pártküzdelmek, ^lyek a franczia parlamentben, s ezenkl folytattatnak. A balközép, melylyel Ollivic eddig igen keveset látszott törődni, az uti napokban heves támadásokat intézett kabinet ellen, s ilyenekre — hirszerű — most is komoly előkészületeket tesz. Maguk a kabinetnek a balközéphez tarto tagjai is némi ellenzéket képeznek Ollii ellen, mióta ez a kamara feloszlatásár vonatkozó nyilatkozatában a parlament többséget annyira solidáris és elválhatatanak tüntette fel a kabinettől. A „Momir“ ■ ellenben a balközép s az Ollivier-Mnet közti feszültségről szóló híreket valósrüékökre törekszik redukálni. „Nem adhatix teljes hitelt — úgymond — azon keringűseknek, hogy a balközép támadási politikát még élessebbé szándékoznék tenni. Nézetik szerint a balközép tagjainak sokkal ■ tö) józan ítélete van, semhogy a szabadság, s ennek drága ajándékait, öldöklő, ming gyümölcstelen agitácziók esélyeinek lenni képesek volnának. A szabadság valódi barátjai nem rombolás, hanem alapítás ital adnak magukról életjelt. Romában a zsinat vontatott, s gyümölstelen működéséről pár napra a katho ■ libs műkiállítás vonta magára a figyelmt. Az „Univers“ egy távirati tudósítása szrint, a kiállítás ünnepélyes megnyitása alkalmával a pápa, Berardi bibornok üdvözlő beszédére felelve, következőleg szólóit : „Óhajtottam e kiállítás létesítését főleg azon okból, hogy kitűnjék, miszerint a vallás sugalmazó szelleme a művészeteknek. A válás nem eszme, hanem elv. Sokak véleménye szerint a vallásnak szintén változni kellene az időkkel, s hogy a vallásnak is meglenne a maga 1789. Én azonban kijelentem , hogy ezen állítás az isten elleni sérelem. Krisztus vallása Krisztussal áll; így volt ez kezdettől fogva. Spanyolországból folyvást kedvezőtlen hírek érkeznek. Bayonne-ben a karlisták nagy gyűléseket tartanak, s félhivatalos lapok közleményei szerint Navarrában nagy mennyiségű fegyver és lőkészlet fedeztetett föl. Ezen tények tudatában nyilatkozhatott a karlistákról Rivero igazságügyi miniszter egyik közelebbi cortes-gyűlésben következőleg: ,,A karlisták ismét harczra készülnek; ez idő szerint az egész félsziget területén a reakczionárius egyletek által szervezett összeesküvési hálózat felett rendelkeznek. A kormány azonban mindezekről a legpontosabban van értesülve, s elhatározta, hogy nyugodtan fogja bevárni, míg az összeesküvők táborba szállanak. A bukaresti képviselő-kamarában f. hó 19-én viharos jelenet fejlődött ki, Rosetti egy a kamara elnökéhez intézett iratának felolvasása következtében. Az iratban igen éles vádak voltak formulázva az úgynevezett vörös (Trosetti-féle) párt ellen, mire a nevezett párt jelenlevő hét tagja tiltakozásuk és fenyegetőzésük kifejezése után elhagyta az üléstermet. Pest, február 21. A munkások nagy tüntetésre készülnek. Már kora reggel óta gyülekeznek a kerepesi temető mellett oly czélból, hogy onnan Raspe, a munkás izgató kiadatása végett a képviselőházat ostrom alá vegyék. Thaisz E. főkapitány eleve értesülve a munkások tüntetési szándékáról, megtette a tömeg eloszlatására szükséges előintézkedéseket. A ház teljes hadi lábon várja az ostromot. Az ajtók őrei megkettőztettek, a folyosókon biztosok sürgölődnek, sőt ősi kardját maga a háznagy is felkötötte. Azonkívül a lovardában is nagyszámú katonaság helyeztetett el. E sorokat röviddel a képviselőház ülésének megnyitása után vettük. Eddig, lapunk bezártáig (d. u. 2 óra) semmi baj nem történt, a munkások nem is mutatkoztak az országháza táján. A deákkörből Pest, febr. 20. A Deákpárt ma esti értekezletén a párt egyik tagjának indítványa folytán elhatározta, hogy a minisztériumhoz a Dunaszabályozás ügyében interpelláczió intéztessék. Hasonlóképen egy más indítvány folytán szóba hozatott a kataszter-ügy és a választási törvény ; a kormánynak az értekezleten jelen volt tagjai e tekintetben kijelentették, hogy úgy a kataszter-ügyre, mint a választásra vonatkozólag törvényjavaslatok vannak készülőben, melyek annak idején elő fognak teresztetni. Ezután az értekezlet alelnöke tett jelentést azon megbízatásról, melyet az értekezlettől a lapoknak adandó hivatalos értesítésekre nézve nyert. Az értekezlet terve, miszerint a napilapoknak az értekezlet tanácskozásairól „compte rendu“ adassék, a szerkesztők egy részének be nem egyezésén hajótörést szenvedett; az értekezletet mindazáltal megnyugtatta a szerkesztők azon ígérete, hogy az oly tárgyakat, melyek kényes természetüknél fogva a nyilvánosság elé nem bocsáthatók, az értekezlet felhívására közölni nem fogják. Az értekezlet végül, Horváth Mihálynak és Ghyczy Kálmánnak a kultuszminiszter által kezelt alapok tárgyában a házban tett indítványait vette tanácskozás alá. E tekintetben elhatároztatott, hogy a párt — némi változtatással — Horváth Mihály indítványát fogja a szavazáskor elfogadni. Ez indítvány módosított szövegezését a ház mai ülésében Hoffmann Pál fogja előterjeszteni. A konsulátusi enquéteből. (Saját levelezőnktől.) Bécs, febr. 19. A mai ülésen, melyen ismét a közös kanczellár ült az elnöki széken, inditványoztatott (a triesti központi tengeri hatóság elnöke által,) hogy Adenben (a vörös tengeren) egy állami ügynökség állittassék föl. Depretis,a kereskedelmi minisztérium részéről kinyilatkoztatta azonban, hogy legközelebb törvényjavaslatot terjesztene a törvényhozás elé (melyik elé? a Szerk.) a vörös tengerparti kereskedés érdekében. Ezzel az enquéte meg is elégedett, pedig azt hiszem, hogy magyar részről lehetett volna egynémely kérdésekre feleletet várni. Hanem mint hallom, a kérdések nem tétettek meg, s így noha nem tudok róla, hogy közös kereskedelmi minisztériumunk volna, mégis azt látom, hogy Depretis úr közös érdekképviseletének önérzetével ígérte a törvényjavaslatot. Tárgyaltatott ezután a tunisi, tripolisi, venezuelai, uruguay-i würtembergi konsulátusok személyi státusa, melyre nézve csak lényegtelen újítások aláltatnak. A fiumei kereskedelmi kamara adja azon nyilatkozatot, hogy fölöttébb czélirányosnak látszanék Newcatleban állami ügynökséget fölállítani. Beust gróf maga veti fel azon kérdést, nem volna-e szükséges a konstanczinápolyi gyarmaton kamarát felállítani. — Ez kissé egy kereskedelmi élénkebb elvi vitára is adott alkalmat, mely azzal végződött, hogy kereskedelmi kamara felállítása nem szükséges ugyan, de ott ahol a magyar-osztrák alattvalók nagyobb számmal vannak, kívánatos, hogy azok magok közül bizonyos számú kereskedelmi (tán legjobb lesz mondanom) táblabirót, tanácsost válasszanak. Végül általános nyert még azon óhaj, hogy mentül előbb kifejezést kerüljönt a törvényhozások elé törvény a tengeri jogról, s hogy mentül előbb adassék ki a konsulátusok tarifája. A legközelebbi s tán utolsó ülés hétfőn lesz. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése febr. 21-én. A ház mai ülésében Somssich Pál, elnök bemutatja Szőcs Sándor vízaknai képviselő lemondását. — Latinovics Vincze a miniszterelnököt interpellálja az iránt, vájjon szándékozik-e a Duna szabályozása iránt törvényjavaslatot terjeszteni a ház elé, miután dacára annak, hogy az 1856-i párisi szerződés a Dunán a kereskedelmet felszabadította, ennek rendezésére mi sem történt — Közöltetni fog a miniszterelnökkel. — Irányi Dániel hat javaslatot terjeszt a ház elé az iránt, hogy a kultuszminiszter a középiskolák szaporítása ügyében törvényjavaslat előterjesztésére utasíttassék, ki fog nyomatni. — Rónay Lajos előadó az állandó igazoló bizottság részéről jelenti, hogy Harkányi Frigyes szentendrei képviselő a szabályszerű 30 nap fentartásával igazoltatott. Hoffmann Pál a kultuszminiszter által kezelt alapokra nézve Horváth Mihályéval analóg indítványt tesz, melyben a házat a kérdéses alapok jogi természetének megbírálása végett 12 tagú bizottság kiküldésére szólítja fel. — Németh Albert kérdi az elnököt, hogy miért vontak a ház körül katonaságot össze a munkások tüntetése ellen ? Elnök kijelenti, hogy azért, mi a házon kívül történik, nem felelős; a csend és rend fentartásáról magában a házban fog gondoskodni. (Élénk helyeslés.) Bethlen János gr. indítványozza, hogy a budget-tárgyalások bevégeztéig a ház reggel 10 órától d. u. 4-ig ülésezzen. — Madarász József hat javaslatot ad be az iránt, hogy a ház ülései reggel 8 órától d. u. 2-ig tartassanak. — Tisza Kálmán legczélszerűbbnek tartaná, ha a ház 1- től 2-ig és este 5 től 7-ig tartaná üléseit — Szavazáskor mindhárom indítvány kisebbségben marad. (Derültség). — A szavazás közben Horváth, Döme, ugyancsak a hat órai ülésszakra nézve indítványozza, hogy az ülések ideje 1. 9 órától d. u. 3-ig tűzessék ki. — Elnök felteszi a kérdést. A többség nem lévén kivehető, a jegyzők megolvassák a szavazatokat Elnök: Horváth D. indítványát elfogadta 123 nem fogadta el 123 képviselő. (Élénk hosszas derültség.) — Miielőtt elnök saját szavazatát a mérlegbe vetné, Ivánka Imre ad be indítványt, melyben az üléseket 10—1 és 5—8 óra közt óhajtja megtartani. Ez indítványt senki sem fogadta el. — Végre a feszültségnek elnök úr által vet véget hogy Horváth Döme indítványa ellen szavaz. (Éljenzés balról.) E szerint az ülések ideje marad a régiben. A ház napirendre térvén, Hoffmann Pál előadófelolvassa, a mentelmi bizottságnak Rákóczy János, Berzenczey László és Miletics JSzvetozár kiadatására vonatkozó jelentéseit, melyben a nevezett képviselők kiadatását ajánlják. A ház minden vitát mellőz. — Elnök felteszi a kérdést; a ház elhatározza, hogy Rákóczy J. és Miletics Szv. kiadassanak, ide Berzenczey L.-ra nézve a bizottsági jelentést nem fogadja el. Ezután a ház a kultuszminisztérium 1870-i költségvetésének tárgyalására tér. Tudósításunk bezártakor (déli 12 óra) Vukovics Sebő beszél. I. évi folyam. Szerkesztési iroda: Lipótváros, főút, 7. sz. 2. emeleten. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőségbe intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó-hivatal: Kétsas utcza, 14. szám. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. czikkét, „tökéletesen a fenálló szerződések alapján állottak; az új halasztás miatt csakis a „németeket“ kell vádolni. S tehát a határőrvidék örökké várjon, örökké reméljen, hogy örökké sülyedjen?“ A „ZullHilft“ a határőrvidéki kérdésről. A bécsi minisztérium közlönyei azon esztelen igények mellett, melyekkel a határőrvidék visszacsatolása alkalmával föllépnek, nem csekély támaszt vél találni a határőrvidéki opposíczióban. E sajátságos „liberálisok“ minden lehető alkalommal kérkednek, hogy a határőrvidék nem kíván Magyarországhoz csatlakozni, ami igen becses érv a zoldateska számára. De most, midőn még az államadósságokhoz is a határőrvidék révén kíván a bécsi minisztérium új járulékot, a legmagyarellenesebb közlönyök is cserbe hagyják a bécsi lapokat. A „Zukunft“ ismeretes, mint bécsi kiadása az unió-ellenes sziszeki „Zatocsnik“-nak: lássuk csak, mit mond e lapban „egy határőrvidéki“ a „N. fr. Pr.“ általunk is megtámadott czikkéről: „A Giskra-féle közlöny egészen elfelejti, hogy itt szerződésen alapuló jogviszony létezik. A határőrvidék csatlakozása Magyarországhoz nem ad jogot a szerződés felbontására, mert ez Szt. István koronájának összes országaira szól, melyekben természetesen a határőrvidék is honfoglaltatik. „Midőn a magyar kormány a határőrvidéki kérdést végleg elintézni kívánja, osztrák részről egyszerre közbevetik az államadósság kérdését. Midőn annyi évtized óta várja a határőrvidék felszabadulását, szabadabb szervezését és az ígért közlekedési eszközöket, akkor ez talán kapzsiság és mindenféle ármánykodás miatt újabban halasztassék és a határőrvidékre ne csak egy drágább szervezet költségei, hanem még az osztrák államadósság terhe is nehezedjék? ... „Magának a határőrvidéknek érdeke követeli, hogy ha már a magyar koronához csatlakoznia kell, történjék ez a lehető legkedvezőbb feltételek mellett, és a magyar kormány legalább egy részét fogja teljesíteni a határőrvidék iránti tartozásuk, ha annak jövőbeli érdekeit ez értelemben megóvja.“ „Harmadfél évszázad óta bírja Austria a határőrvidéket, és mit tudott csinálni e kultúraképes népből ? Eszközölt-e más reformot, mint hogy a „Zatocnik“ nem kétfejű sassal, hanem magyar bélyeggel jelen meg? Az égre, ez így nem mehet tovább! Ezeknek az örökös eredménytelen tanácskozásoknak valahára véget kell érniök. Véglegesen tudni akarjuk, mi történik. „Az utolsó fölkelés Dalmácziában csak eYg milliócskába került, jól vigyázzon az osztrák kormány, nehogy a legközelebbi félreértés kétszerháromszor annyiba kerüljön! „Mert, hogy ezúttal csakis az osztrák kormányt terheli a felelősség a halasztásért, ezt azon minisztertanács bizonyította, mely tegnap a király elnöklete alatt tartatott. A magyar államférfiak, mint értesülünk, állhatatosan megmaradtak a mellett, hogy a pesti országgyűlésen adott igéretekhöz képest még ezen hónapban a határőrvidéki erdők eladása végleg elhatároztassék és az üzlet, valamint a tervezett vasutak és csatornák dolgában a hirdetések megtörténjenek. Andrássy a határőrvidéknek be akarja bizonyítani, hogy annak anyagi érdekeiről tényleg gondoskodik, hogy így bizalmat keltsen a politikai és nemzeti téren is. Csakis az államadósság dolgában emelt ez islajtani követeléseknek tulajdonítható, hogy ismét nem jött létre határozat.“ (Ez a lapnak élén olvasható közleménnyel annyiban ellenkezik, amennyiben a „Zukunft“ szerint magában az ő fölsége elnöksége alatt tartott közös tanácskozásban sem jött létre egyezség. A szerk.) „A magyarok“, igy végzi a „Zuk.“ érdekes KÜLÖNFÉLÉK. Pest, febr. 20. [Hivatalos] Ő felsége Krausz Lajost, Járossy Endrét Ill-ad osztályú adószedőkké, Michnay Károly, Bagovics Antalt, Szybalszky Miklóst Ill-ad osztályú adóhivatali ellenőrökké nevezte ki. 1 .— Dr. Oroszhegyi Józsa, a sokat szenvedett író, tegnap reggel 4 órakor a budai Rudasfürdőben elhunyt. Már hónapok előtt szélhűdés érte, és a leggondosabb orvoslás sem állítható helyre megrongált egészségét. A legnagyobb elhagyatottságban tölte utolsó napjait, halálos ágyánál sem volt egyetlen barátja, ismerőse, kitől elbúcsúzhatott volna. Tegnap délben még semmi intézkedés nem történt a halott eltemetése iránt, s csak a miniszterelnökség részéről küldött 60 frt után kezdtek a temetésről gondoskodni. Az elhunyt férfi előbb tevékeny journalista, majd gyakorló orvos volt a szabadságharcz után, mely külföldre kényszeríté. Temetése holnapdélután 3 órakor lesz. — A királyasszony kocsija. Múltkor említik, hogy ő felsége számára helybeli iparosoknál egy uj négyes fogat készül, most ismét egy ép olyan rendeltetett meg az illetőknél a királyasszony számára. A kocsis öltözete szintén pörge kalapból, paszomántos vörös nadrágból és atillából fog állani. A kocsikon, a lovak szerszámain, s az egyenruhákon a magyar sz. korona fog diszleni (czimer nélkül). Az iparosokat, kik a megbízásokkal kitüntettettek most már meg is nevezhetjük. A hintók az országúton, Porst Ferencz kocsi-gyárában készülnek ; a lovak szerszámai az úri utczában Ronts Pál szíjgyártó műhelyében. Ez utóbbi jóra törekvő ifjú iparosnál készül egy hatos szerszám is, Simor prímás számára, mellyel a zsinatról való megérkezése alkalmával valószínűleg már mint kardinális fog a vaspályától lakására hajtatni. Ronts néhány év előtt a győri legényegylet dékánja volt, s még akkor sikerült megnyernie Simor János jóindulatát, ki azon időben elnöke volt a nevezett egyletnek. Mióta a dékán mesterré, az elnök pedig prímássá lön, az első az utóbbi számos megrendelésének örvend. Képzelhető az ifju iparos a fölötti öröme, hogy e magas kundsehaft mellé most a legmagasabbat is szerencsés volt megnyerni. Ami már az egyenruhákat illeti, azokat Kósa János szintén nri utczai üzletében készítik. — Kétségkivüli mindenki örömmel fogja szemlélni a „királyi cselédség“ körében a magyar egyenruhát, de mint nekünk mondják, senki sem várja azt nehezebben, mint maga a jó üreg János, a ki viselni fogja. A jó öreg dicsekve állítja, hogy a király minden kikocsizásakor megörvendezteti megszóllításaival, a hozzá valót, mely ilyenkor mindég egy 5 ftos, számba sem véve. Ezen kis krónikái följegyzés teljes csak az által lesz, ha még fölemlítjük, hogy az udvari bál után királyi vadászat lesz Gödöllőn, s ott fog a kocsi először is használtatni. — Egy percznyi lélekjelenlét gyakran a legnagyobb szerencsétlenséget megelőzi. Szombaton reggel a kerepesi után két ló megbokrosodott s a legnagyobb dühvel rontottak előre. Egy fiatal ember a szomszéd boltból észrevette a bajt, látta a kocsin volt ülök veszélyét s egy perez alatt a kocsinál galtak. A lovak az első perczben még jobban nyerde akkor már a fiatal ember az egyik ló hátán volt s mindkét tenyerével a ló szemét. A megrémült állat egy perez befogta alatt megállott s társát is megállapodásra kényszerité! A kocsiban ülök alig ocsúdhattak föl rémülésükböl. A fiatal ember, N. J., a torna-egylet egyik legkitűnőbb tagja. (Az augusztus hóban tartandó országos dalárünnepély) tárgyában tegnap délelőtt tartatott meg az előleges értekezlet számos ügybarát résztvevése mellett. A gyűlést — Madarassy Pál a daláregyesület elnöke el nem jöhetvén — Bogdány alelnök nyitotta meg. Először is előadta, hogy ez ünnepély emelésére oly elnököt kellene a gyülekezetnek választani kinek neve és befolyása már előre is biztosítaná, a sikert, mire a gyűlés egyhangúlag gr. Széchenyi Imrét, a művészet-pártoló grófot választá meg. Ezután Ábrányi Kornél az egyesület titkára szólott, s a halárünnep tervét mutatta be, mely több felszólalásra adott alkalmat Királyi Pál, Thaisz Elek, Tavaszi Endre, Bartay s többek részéről. Rövid vita után a tervezet részletes vitatás alá is került, mely alatt a lövész-egylet ugyanekkor tartandó díszünnepélye is szóba kerülvén elhatároztatott, hogy az országos daláregyesület bizottsága szólítsa föl a helybeli lövész-egyletet ünnepélye elhalasztására. Végül a bizottságok tagjai választattak meg a gyülekezet által. A szállásolási, művészeti, fogadó, rendezési bizottságok a tagjait felkiáltás útján választá a gyülekezet. A művészeti bizottságba: Erkel Ferencz, Ábrányi Kornél, Zirany László, Sipos Antal és Knabl, a fogadó és szállásolási bizottságba először is Taisz Elek és Széchényi Ödön gróf kiáltatott ki nagy éljenzés közt. A gyűlésnek egy órakor volt vége . Színészeink az elmésségről egyátalán nem nagyon híresek, de kiváló ízléstelenséget tanúsítanak akkor, mikor épen felteszik magukban, hogy elméhezkedni fognak. így p. o. Szerdahelyi Kálmán tegnap egy extemporeval akarván a nagy számmal egybegyült közönség iránti tiszteletének kiférjezést adni, nem talált más vicczet, minthogy egy épen vele játszó színész-kollegájának privát-malhetrejét melegítette fel. „Ne hargudjék mama, mert ha haragszik, akkor igazán úgy néz ki, mint ahogy a Borsszem Jankóban le volt pingálva,a mondá körülbelül a vele játszó Szathmárynénak. Ez elmesség a karzat magaslatán áll ugyan, de hogy becsületére válnék egy „első rendű“ művésznek, s egy „nemzeti színház“-nak, azt nem mernök állítani. — A pesti polgári kör műszaki osztályának tegnapi tánczestélyén ismét szép közönség gyűlt össze. Egy pár érdekes mű eléneklése után következett a rendes német szavalat s ezután a táncz’ mely a legvigabban folyt egész reggelig. A hölgyek ízléses egyszerűséggel voltak öltözve s talán és ezért nyert kedélyességben a mulatság. A susogó selyem és fényűző csipkék sokszor megfosztják a vigalmat nevétől. — Egy jó apa és jó ember, kit nem csak környezete, de mindenki, aki vele valaha érintkezett, szeret, őrizi pár nap óta az ágyat. Fia — Horváth Boldizsár miniszter, bár maga sem egészen egészséges még, folyton ott van öreg atyja ágya mellett, ápolva, vigasztalva az aggastyánt, ki benne látja minden örömét. — Buzgó hölgyek. M. Szigetben múlt hó 18-ikán tartottak jótékonyczélu bált az ottani kisdedóvoda s a pesti honvédmenház javára. A tánczterem szorongásig megtelt, de a jövedelmet a szigeti hölgyek még szaporitni óhajtván oly módhoz folyamodtak, mely eddig ismeretlen volt a báli krónikákban. Eddig a hölgyek a petrezsel sem árulástól remegtek, most pedig önkényt vállalkoztak annak annak árulására, ha a kegyetlen férfiak megtagadnák kérelmüket. Girsik Jolánka indítványára az egész hölgykoszorú elhatározta, hogy csak olyan férfival tánczol, ki legalább is egy forintot áldoz még külön a jótékony czélra. A férfiak restelyén a visszavonulást mind a legbuzgóbban fogták a munkás élvezethez. „Még olyanok is tánczoltak, jegyzi meg levelezőnk, kiknek különben eszükbe sem jutott volna Terpsichorénak áldozni.“ Az egész közönség zajosan megéljenezte az elmés hölgyeket. — A bécsi szedő-strike. Múlt csütörtökön a kiadók, nyomdászok s a betűöntödék tulajdonosai nagy számmal gyűltek össze, hogy határozatot hozzanak, melyhez magukat egyetemlegesen, kössék. Először is nem szabad egyeseknek külön értekezni szedőikkel; a szedő-strike tényleges bekövetkezése alkalmával solidáris kötelezettség áll be a kölcsönös segélyre nézve, hogy szerveztessék egy segédsegélyző alapítvány s szedő nőket képező tanoda, továbbá egy osztrák-magyar főkönyvnyomdász-egylet. A mostani díjszabályt egy hat tagból álló bizottság fogja átvizsgálni. A pontok megszegőit 500 ft büntetés éri. Bárki szegné is meg a solidáris kötelezettséget, neve hirlapok utján a nyilvánosságnak adatik át. A magyar sorsjegy - kölcsön ügyében újabb hírként följegyzést érdemel még az is, hogy a kölcsönt átvállaló konssorcziumba legközelebb a Rothschild-ház is belépett, s így a konsorcziumiak most tagjai: a Bankverein,a leszámítoló bank, a földhitelintézet és a Rothschildház, mely utóbbinak hozzájárulása nem kevéssé biztosítja a pénzügyi operáczió sikerét. Kapcsolatban ezzel ismét fölmerült a lánczbid megváltásának ügye is, miután, ha a törvényhozás részéről a kölcsön fölvétele helyben hagyatik, a megváltás bizonyos. Ez okból hir szerint a lánczbidtársulat igazgatósága már e napokban rendkívüli közgyűlést hív össze, hogy a kormánnyal tavar folyt s megszakadt alkudozások folytatására újabb fölhatalmazást kérjen. — Kora látogatás. A tolvajok nem igen alkalmazkodnak az etiquettethez; látogatásaikban sem válogatósak, de élnek az alkalommal és idővel. Ma ismét Császár Bálinthoz köszöntött be ősz utczai lakásán egy korai látogató. A képviselő úr még ágyban feküdt, midőn 7-kor szobájának ajtaját ép oly óvatosan nyitották meg, mint azt bedientere tenni szokta. A képviselő teljes jóhiszemben egyet fordult a — falfelé s folytatta volna reggeli álmodozásait, ha a hideg hátát meg nem üti. Erre visszafordult, kikelt ágyából és szobájának nyitva feledt ajtaját figyelmetlen bedienterét szidva — becsapta. Alig élvezi óráig az ágy melegét, midőn benyit hozzá, a — valódi bedienter. Erre a képviselő úr szeme is kinyílt, de nagy menyiségü ruháinak csak hűlt helyét találta. — A tolvajban mégis volt annyi becsület, hogy egy öltözet ruhát véletlenül a szobában — feledett. — Az egyházi műkiállitás Rómában e hó 18-ikától kezdve mindenkinek nyitva áll. A római és franczia művészet van legnagyobb számmal képviselve, Németország kevésbé. Többi közt egy „Miatyánk“ is van kiállítva kétszázötven nyelven, 180 különféle typpel s 300 vignettel nyomtatva. Látható még továbbá a Codex Vaticanus művészi kópiája s a syxtináé. — A tiroli nyilvános helyeken, de énekesek, kik nemcsak előkelő magántársaságok előtt is sok tetszéssel adták elő honi rodlereiket, körútra készülnek Magyarországon s meg fogják látogatni Nagyváradot, Debreczent, Miskolczot, Kassát és Váczot. — Rapos József, az alapnevelőket képző és alapnevelést terjesztő intézet igazgatója a közoktatási budget tárgyalása alkalmából egy emlékeztető kérvényt nyújtott be a képviselő házhoz, melyben az általa 1368-ki nov. 21-én a „kisdedovó intézeteket M. terjesztő“ czimü egyesület vállalatához kért 150 ezer forintnyi államsegélyt egyszersmind bővebben indokolja. Ezen kívül egy e tárgyban a lapokba szánt, de a nyomdai viszonyok miatt ki nem adhatott czikket az orsz. képviselők között köröztetett. Ugyancsak Rapos József igazgató nyilvános tiltakozást tesz közzé és ezt a fönnevezett egyesület elnökéhez Ürményi József úrhoz intézi, azon határozat ellen, melyet az elnök úr téves indokolására és indítványára a választmány ellene f. é. január 29-én hozott, s melyet semmisnek nyilatkoztat, appellálván a közgyűlésre. — Ahol a legtöbb jó madár van. — Ma este egy egész csoport rablót hoznak Patkó hazájából, Somogyból, Budára. A gonosz vendégek nem sokáig maradnak Buda városában, hanem erős katonai fedezet alatt Váczra szállíttatnak. Statisztikai kimutatás szerint Somogy megye szolgáltatja a fegyiintézetekbe az oroszlánrészt. — Lehmann az ezermester. A nemzeti színház kitűnő díszítője s festője százkezű ember, ki az Orpheumot, Herkulánumot, a Varietées-szinházat s Újvilágot sem hanyagolja el a nemzeti színházi teendői mellett. Bámultuk is eddig a fáradhatatlan buzgalmat s a kötelesség teljesítése után, mint szorgalmat, erényt dicsértük. Iegujabban azonban a száz kéz fogyni kezd s a mester elhanyagolván legelső kötelességét, kedvez a többinek, mit már nem dicsérhetünk. Hiteles forrásból tudjuk, hogy „Hamlet“ opera, melylyel már a zenekari énekesek készek, csupán az ezermester hanyagsága miatt halasztatott el, talán sokára. Lehmann a sürgetésre azt feleli: non possum! az az „kann net“. Ez menthető volna, ha nem a Varieteés stb. miatt történnék, így azonban az a véleményünk, hogy : Újvilág, Varietées és Orpheum előtt mégis a kötelesség: a nemzeti színház praecedit.