Reform, 1870. május (2. évfolyam, 136-166. szám)

1870-05-30 / 165. szám

liveunitíi. :i vitábfi, külön­ben Zscdén­yi liai jav:ií>laLU és Ivánka m­ódos­itványát pártolja,azonban almódositást, téve hozzá, hogy a kormány saját közegei által a hirtfai vonalat és tanulmányoztassa. Jalmat Hollán­ tagadja, hogy ő egy szomszédos ha­ellenséges czélzatokkal vádolt volna, csak egy tényt, az orosz hatalomnak mindinkább, a növekedő stratégiai fölényét konstatálta, melyet ignorálni nem szabad. Tudósításunk bezártakor (12 órakor) Buja­­novics előde, mindjárt utána Szedényi szó­­alt föl. A b­aloldali kör véleménye a immici­­pális törvényjavaslatról. Az „Ellenőr“-ben egy hét hasábra terjedő közleményt találunk, mely magában­­ foglalja „az országgyűlési baloldali kör véleményét, a köztör­vényhatóságok és községek rendezéséről előterjesz­tett törvényjavaslatok tárgyában.“ E czimből, vala­mint azon körülményből, hogy a „Magyar Újság“ a közleményt nem hozza, megtudjuk, a­mi eddig csak szállongó hír volt, hogy a két ellenzéki töredék közt a sok együttes tanácskozás után is nem jött létre azon fúzió, mely a csataterv alap­jául volt felvéve. A munkálat lényegére lesz alkalmunk vissza­térni: ezúttal, mielőtt tartalmának bő­ismertetésére áttérnénk, csak azt jegyezzük meg, hogy nemcsak főeszméi, hanem irálybeli gyarlóságai nagy való­­szinüséggel gyanittatják, hogy szerzője nem kisebb ember, mint maga Tisza Kálmán, ki ezzel, mert a munkálat javaslatokat is foglal magában, először szerepel a positivitás terén, melyet A munkálat bevezetése azon szükségről szól, a párt azóta a házban is kiemelt, hogy t. i. a törvényjavaslat parlamenti tárgyalása előtt ahoz az „országos közvélemény“ hozzá szóljon. Azt kell tehát mindenekelőtt indítványozni hogy a tárgyalás a jövő ülésszakra halasztassék, azonban ennek sikerére kevés remény lévén, a munkálat az „országos közvélemény“ nélkül is bele­fog a törvényjavaslatok bírálatába, vagyis nézeteinek elmondásába „a tárgyalások folyamá­ban egyelőre teendőkről.“ E nézetek lényege az, hogy a két törvény­­javaslat a felsorolt (9) okból a részle­tes tárgyalás alapjául, elfogadható nem lévén, az ellenzék indítványozni fogja, hogy utasíttassék a kormány más törvényjavaslat készítésére még­pedig a munkálat 18 pontjában foglalt eszmék alapján. A törvényjavaslat elleni kifogások röviden ezek: Az 1848-iki III. t. ez. 26. §-a az ország minden törvényhatóságainak eddigi törvényes ha­tóságát ezentúl is teljes épségben kívánta tartat­ni a XVI. t. ez. pedig az alkotmányosság védbás­­tyáinak népképviselet alapján leendő rendezését említi. A kormány­ javaslata sem ez utasításnak, sem az önkormányzat követelményeinek nem fe­lel meg, még­pedig­a) mert a királyföld rendezése nincs meg benne. b) mert a csekély lakosságuknál és vagyo­nuknál fogva törvényhatósági működésre képtelen kir. városokat meghagyván a szabadalom birto­kában, oly nem szabadalmazott községeket, me­lyek képesek a törvényhatósági jogokra, azokban nem részesíti, c) mert az önkormányzatot megsemmisíti, midőn a legfontosabb teendőket miniszteri jóvá­hagyáshoz köti, s a főispánnak kijelölési, felfüg­gesztési, helyettesítési, keresetindítási jogot ad, s egyeseknek a tisztviselő által szenvedettt sérelmek ellen a közgyűlés mellőzésével fellebbezés enged a belügyminiszterhez. d) mert a bizottmány összealkotása helyte­len, mert az ésszerűséggel ellenkezőleg megyék­ben s városokban egyforma, mert a vagyonnak államszervezetünk szellemével ellenkező előjogot ad s m­ert a választások érvénye felett a belügy­minisztert teszi bíróvá. e) mert az egyszeri felírás után beálló köte­lezettség a kormányrendeletek feltétlen teljesíté­sére a központi kormányt teszi a törvény urává, s a spuniczipiumokat a­­ törvény feletti őrködésben egyedül a meddő sér­elmi útra kényszeríti. f) mert a megyék ideiglenesen megfosztat­­nak a háziadó kivetésének s kezelésének jogától, mert a kormány a pótl­éok kivetésébe avatkozván az önkormányzat —, a városi uj adónemek meg­engedésével pedig a törvényhatóságok jogai­ba vág. g) mert a rendkivü­li közgyűlések összehí­vását csupán a fő vagy alispántól teszi függővé, mert a fölveendő tárgyal, kihirdetésébe, s az in­­ditványozási jogba avatkozik, s az országgyűlés s tagjainak bírálását megtiltja és a statutárius jogot is korlátozza. h) mert a felek fölebbezését egyenesen a miniszterhez rendeli intéztetni, nem tévén különb­séget a törvényesség szempontjából vagy más ok­ból tett fölebb­zés közt, a miniszternek birói ha­talmat ad, s végül: i) összefoglalása az eddigieknek, mert elvonva a közigazgatást a törvényhatóságtól, azt a belügy­minisztertől teljesen függővé tett tisztviselőség és a majdnem korlátlan hatalommal felruházott — , és még csak felelőssé sem tett főispán utján a központi kormánynál öszpontosítja, s ily módon az egész közigazgatásban a törvényhatóság min­den lényeges befolyását képzeletivé teszi. Ezek szerint a törvényjavaslatnak nemcsak részletei lévén hibásak, hanem az egészen hibás irány, a k­ö­z­p­o­n­to­s­í­tá­s és a kor­mányi teljhatalom iránya vonulván keresztül, az tár­gyalás alapjául el nem fogadható, hanem­ határo­zati javaslat nyújtandó be, hogy az ebben kifej­tett elvek alapján ut­asíttassék a kormány egy új törvényjavaslat kidolgozására. Ez elveket a munkálat a következő módon fejti ki : 1) Annak eldöntésénél, mely városok képez­zenek külön törvényhatóságot, nem a kir. városi privilégium, hanem az szolgáljon irányadóul, hogy mely városok vannak népességek számánál, anyagi és szellemiségüknél fogva oly helyzetben, hogy a törvényhatóság jogoknak és kötelezettségeknek megfelelni tudjanak. Az, hogy név szerint, mely városok lesznek ezek, maguknak a városoknak és az eddig ily joggal nem bírt városokra nézve azon megyéknek is meghallgatása után, melyeknek területén fek­szenek, a törvényhozás által meghatározandó és minden későbbi változás ily módon eszközlendő. A városok belszervezetének nem szükséges és czélszerüen nem is lehet a megyék, székek stb. belszervezet­ével egyenlőnek lenne; e tekintetben a városi törvényhatóságokra nézve az 1848. évi 23. t. ez. rendelkezése érvényben hagyandó. Ezen tö­vény hiányai külön törvény által fognak pótol­­tatni­, a­mely törvényben lesz meghatározva az is, hogy a törvényes felsőbb felügyelet a városokat illetőleg mi módon gyakoroltassék ? Addig is azonban, míg ezen további intézke­dések megtörténnének, a bizottmányok és a tiszt­viselők újra­választása megtartását a városi törvény­­hatóságokban ugyanakkor, midőn ez a jelen tör­vény értelmében a megyékben stb. eszközöltetni fog a törvénynek engedélyeznie kell. 2) Az egész törvényen azon elvnek kell ke­resztül vonulni, hogy a törvényhatóság vezeti a közigazgatást saját­­ szervei által és a kormányt csak az ellenőrzés illeti. Természetes kifolyása ennek, hogy a kor­mány nem közvetlenül a tisztviselőkkel, hanem a törvényhatósággal s azokkal csak­is ennek az útján rendelkezik. Beavatkozni a hivatalból, az adókérdésnél ki­jelölendő esetek kivételével csak azon esetben lehet, ha törvénysértést lát a törvényhatóság ha­tározataiban vagy statútumaiban, de sem ekkor sem más esetben nem utasíthatja a tisztviselőt arra, hogy valamit tegyen vagy ne tegyen, hanem rendeleteit magához a törvényhatósághoz kell intéznie. Azon esetekben, midőn a törvény megsértésé­ről van szó, a sérelem orvoslását és a netalán okozott kár megtérítését az egyesek, községek és az államnak egyaránt a rendes törvényszékek előtt kell szorgalmazniok. 3) Hogy e miatt a közigazgatás gyorsasága és folytonossága ne szenvedjen, a törvényhatóságok közgyűlései saját tagjaikból az­ alábbiak szerint néhány tagot választanak, és ezek — az ugyan­csak alább megnevezendő tisztviselőkkel együtt — képezik a kis gyűlést, mely az alispán elnök­lete alatt a közigazgatás közvetlen vezetését a közgyűlés iránt felelősség mellett eszközli. főbb A közigazgatás, rendes keretében mozgó fél­törvényes rendeleteket, részint az alispán maga, részint a kis gyűlés végrehajtathatja, de minden intézkedéséről jelentést tartozik tenni a közgyűlésnek és az iránti felelősség alól semmi­nemű miniszteri rendelet föl nem oldozhatja. Oly felsőbb rendeletek pedig, melyek ezen körön kívül esnek, vagy a­melyek iránt akár az alispánnak, akár a kisgyűlésnek a czélszerűség vagy épen a törvényesség szempontjából aggályai vannak, végrehajtás előtt okvetlenül a szükség esetében rendkivülileg is összehívandó — közgyű­lés elébe terjesztendők. Rendkívüli közgyűlés a főispán az alispán a kis gyűlés, úgy a bizottmány tagjai egy tized­­részének kívánságára mindig összehivandó. (Ily intézkedés hiányzik a kormány javaslatában. Szerk.) 4) A házi adót illetőleg, annak a törvénye­sen megállapított egyenes adó kulcsa szerint meg­határozása, kivetése és beszedése iránt addig is, míg az államadók behajtása iránti eljárás a dec­en­­tralisáczió és a józan takarékosság elvei szerint törvényhozásilag szabályozva, s ennek irányában teendői is megállapítva lesznek, a törvényhatóság intézkedik. A háziadóra vonatkozólag a kormány az adóalapját képviselők egy­tizedének panasza ese­tén kívül, hivatalból következő esetekben avatkoz­­hatik be : a) ha egy törvényhatóság, mely az államadó­nak több mint 30%/o-jával van hátralékban, saját költségvetését felemeli; b) ha valamely törvényhatóság túlságos taka­rékosságból vagy bármely más okon nem gon­doskodik mindazon költségek fedezéséről, melyeket a törvény értelmében teljesíteni köteles. Az ingatlan vagyon szerzése vagy elidegení­tése kérdésében, a kormánynak beavatkoznia csak akkor lehet, ha nála az érdekeltek részéről a törvényhatóság intézkedése ellen panasz emeltetik, 5- ször. A törvényhatóság­ok a kormány tör­vényes rendeleteit végrehajtani kötelesek, szabad­ságukban áll azonban a kormány bármely rende­lete ellen — ha csak külön törvény egyes ese­tekre nézve másképen nem intézkedik — végre­hajtás előtt egyszer felírni. Ezen felül azon esetben, ha a törvényható­ság valamely rendeletet törvénytelennek tart, jogában áll a végrehajtás előtt más­ord­s­z­o­r is felírni; és ha a kormány a­ rendeletnek vég­rehajtásához akkor is ragaszkodik, a törvényesség kérdését az államtörvényszék dönti el, mely a képviselőház által e czélra kijelölt tagok­ból alakíttatik. Ha ezen törvényszék a rendeletet törvényes­nek állapítja meg, az föltétlenül végrehajtandó; ha pedig törvénytelennek n­yilvánítja, végrehajtá­sát a kormány nem követelheti. Ha oly rendelet, mely ellen a törvényhatóság végrehajtás előtt másodszor is felírt, az államtör­­vényszék által törvényesnek mondatik ki, a má­sodik felírás miatt akár az államnak, akár egyesek, testületek vagy községeknek netalán okozott ká­rokért a b­izottmány azon tagjai, kik a végrehaj­tás mellőzésével a második felírásra szavaztak, felelősséggel tartoznak. Hogy ezen felelősség gyakorlatilag érvénye­síthető legyen, a végrehajtás előtti második fel­írás felett mindig személyes szavazásnak van helye. Azon esetekről, midőn az állam fen­állásának, biztonságának és nyugalmának érdekében a kor­mány, törvény által megszabott hatásköré­től a törvények felfüggesztésével is rendelkezni, van jogosítva, sőt kötelezve: az intézkedésre nem ezen, az államélet rendes folyamára vonatkozó törvény van és lehet hivatva. 6- szor. A törvényhatóságok, minden fennálló jogai egyébiránt fentartandók a­nélkül, hogy azo­kat egyenként elsorolni kellene, sőt, hogy a kér­vényezési jog nagyobb hatályú legyen, állapíttas­­sék meg, hogy a törvényhatóságok kérvényei az országgyűlésen más kérvényektől elkü­lönítve bizottságilag külön tárgyaltassanak. Az igazságszolgáltatás körüli jogaik az 1869-dik évi 4-ik törvényczikk által csak most lévén eltörülve, nem lehet kilátás arra, hogy az azon törvény életbe lépte után szerzendő tapasz­talatok előtt e tekintetben változtatás történjék; a rendőri ügyek azonban, valamint a b­ű­n­­ügyi vizsgálatok, az ítéletek végrehajtása, úgy­szintén bizonyos polgári peres ügyek elinté­zése, a törvényhatóságok illető tisztviselőire is bi­­zandók, 7- szer. A megyét stb. képviseli s a megyei hatóságot gyakorolja a bizottmány, mely tisztán és egyedül választott tagok­ból alakítandó. Az illető megye, szék stb. alakítja saját ke­belében a választó köröket, melyekben mind­azok, kik valamely községben közsé­gi adót fizetnek, egyenes választás után vá­lasztják meg a bizottmánynak azon körre eső tagját vagy tagjait. Arra nézve, hogy ki választandó bizottmányi taggá, statistikai adatok alapján oly q­v­a­l­i­f­i­k­á­­cziót kell megállapítani, mely a­nélkül hogy a megyei honpolgárok bármelyik osztályát kizárná, biztosítékot nyújt az iránt, hogy a bizottmány ta­nácskozásra képest és túlnyomólag a kellő önálló­sággal és belátással bíró tagokból álló testület legyen. A bizottmányok tagjainak számát illetőleg a megyék stb. úgy o­sztályozandók, hogy a bizott­mány 120 tagnál kevesebb és 600 tagnál több­­ből ne álljon; az egyes körök annyi tagot választanak, a­mennyi a megye összes népessége és saját népességük aránya szerint rájuk esik. A bizottmány ^évre választatik; oly formán azonban, hogy egy harmada, melybe az elhaltak, leköszöntek, eltávozottak stb. is beszá­­m­itandók, minden 3 év elmúltával kilép s az úgy megürült helyek uj választás utján töltendők be. A kilépett tagok újólag is megválaszthatók. Minden kilencz év elteltével egészen uj bi­zottmány választásának van helye, 8- szor. A bizottmány mint közgyűlés a köz­­igazgatást a) a kis gyűlés, b) a tiszti kar által gyakorolja. A kis gyűlés áll a bizottmánynak azon az egész bizottmány tized részéttevő tagjaiból, kiket ezen czélra saját kebeléből minden kijelölés nélkül vá­laszt. Ezeknek száma húsznál kevesebb nem lehet. Szavazattal biró tagjai továbbá az alispánok, fő­jegyző, főügyész, főszolgabirák, főorvosok, fő­­mérnökök, főpénztárnok és a főszámvevő. A qualifikaczio, mel­lyel a tisztviselőknek birniok kell részletesen megállapitandó. A három évi cziklus elteltével mindig a bizottmányt kell legelőször kiegészíteni, vagy ha ezen a 9 év is eltelt, egészen újra választani, azután megválasztandók a kisgyűlés nem tisztviselő tag­jai és végül a tisztviselők. A tisztviselők kijelölés mellett 3 évre vá­lasztatnak. A kijelölésre a választást megelőző közgyű­lésen egy, legalább 10 és legfeljebb 20 tagból álló választmány választandó, mely a főispán elnöklete alatt megállapítja a kijelölendők név­sorát. ■ Minden tisztségre négy egyén jelöltetik ki, s ha ez közmegegyezéssel nem lenne eszközölhető, kettő a választmány többsége, egy annak­ kisebb­sége és egy a főispán kívánsága szerint kije­lölendő. A választás folyamában szükségessé tett mó­dosítások ugyancsak ezen választmány által a fen­tebbi szabálynak megfelelőleg eszközlendők. 9- er. A főispán a megyében a törvényható­sági hatáskörhöz tartozó ügyekben nem kormány­zó, nem közigazgatási hivatalnok,­­hanem csak el­lenőr, ki által a központi kormány minden történ­tekről közvetlen tudomást vehet. Befolyt a fellebbiek szerint a tiszti kijelölé­sekbe s a választó üléseken elnökölni tartozik. Elnökölhet azonban a többi közgyűléseken is. Tolmácsolja a kormány nézeteit s a kormány és a megye között ő a közvetítő. Hogy ellenőri tisztének megfelelhessen, min­denről tudomást szerezhet s mindenről, mi a me­gyének stb. kebelében történik, az alispán útján közgyűlésen kívül is időnként hivatalosan értesí­tendő s neki a közgyűlések jegyzőkönyvei meg­küldendők. Végrehajtói és közigazgatási teendői a főis­­pánnak csak­is azon ügyekre nézve lehetnek, a­melyek a megye területén a törvények értelmében tisztán az állam kormány intézkedése alá tartoz­nak, minők a vasutak, a törvény, által ilyenekül netalán kijelölendő államutak, a börtönök és más hasonlók. Melyek azon esetek, a­melyekben a kormány ezen törvén­nyel ellenkezőleg a hatalmat ideigle­nesen magához ragadhatja és minő feltételek alatt teheti ezt? külön törvényben meghatáro­zandó. 10- et. A tisztviselők hivataluk htt. pontos teljesítéséért a fennebbiek szerint a törvényható­ságnak felelősek, de e mellett feleletre vonhatók­nak kell lenni­ök a hanyagságuk, vagy törvényte­len eljárásuk által okozott károkért és sérelmekért köztörvény szerint a rendes törvényszékek előtt, az állam, valamely község vagy bármely egyes ember által is. Meg kell azonban egyszersmind szabni azon büntetést is, mely arra alkalmazandó, ki a tiszt­viselőt hivatalos eljárása miatt, minden alapos ok nélkül zaklatja. Itt a községi törvényjavas­latra tér át a munkálat. Az erre vonatkozó pontozatokból csak az átalános észrevételt emel­jük ki, mely hathatósan bizonyítja, hogy tud c­entralizálni a baloldal — a megye ked­véért­­, „Átalános elv legyen a községek rendezésé­nél az, hogy az önkormányzat élvezetére inkább képesített rendezett tanácsú községek nagyobb, az arra kevésbé képesített egyébb községek pedig képességekhöz mért önkormányzattal ruház­­tassanak. Ez utóbbiakat ma még a törvényhatóságnak kell vezetnie. Ezt kívánja a rend és a személy és a vagyonbiztonság érdeke, de ezt kívánja ezen községek saját­­ és a k­özszabadság ér­deke is. Különben is minden községtől magától fog függeni, hogy eleget tevén, a fentebbiek szerint a törvényben meghatározandó feltételeknek , ma­gának az önkormányzat nagyobb mértékét meg­szerezze. Az ezt nem tevő vagy nem tehető közsé­gek, nem bírnak még azon szellemi tulajdonkkal, azon erővel, hogy magukat saját körükben meg­­védhessék, hogy a jó közigazgatás igényeinek megfelelhessenek. Mindkét szempontból szükséges tehát, hogy felettük álljon a törvényhatóság mint­­ az önkormányzati jognak és a jó közigazgatás igényeinek őre. Átalában nem valódi szabadelvű­ség, túlságos jogkört adni annak, a­ki azt kellően élvezni nem képes, és megfosztani azért erejétől hatályától azon testületet, mely a jogkört betölteni képes. Nem egyéb azt, mint egyik legveszedelmesebb eszköz arra, hogy a szabadelvű­ség örve alatt meg­­semmisittessék az, a­mi a központosításnak, a miniszteri teljhatalomnak ellenállani tud. Kiadó-tulajdonos: lUí^th­ WLév. KÜLÖNFÉLÉK ■ Pest, május 30. (Hivatalos). Ő felsége 'i­enk­hardt Vilmost a li­­pótvári országos fegyintézet ellenőrét hasonló minőségban nevezte ki a váczi országos fegyintézethez. Kineveztették továbbá K­offbauer Lajos a lipótvári országos fegyintézet ellenőrévé, Mayerhoffer Piu­s közös kü­lügyminisztériumi irattári igazgatósági segéddé. Távirászok lettek : Szentmár­­toni Béla, Dujmovics Ferencz, Antal Albert, Moravicz Ká­roly, Horváth István­, Miln Páson, Albrecht Ágoston, Rosen­berg Manó és Okolicsányi Lipót. — Sárkány József kir. táblai biró és a pesti sajtóbiróság elnöke fölszólal a „Hangban Ludvigh ur azon állítása ellen, mintha a mi esküdt­széki tárgyalásainknál nem volna szabad a vád­lottnak, a védőnek és az esküdteknek a tanukhoz kérdést intézni, s mintha az esküdtszéki bírák hivatásuk méltóságával ellenkezőleg viselnék magu­kat, nevezetesen Ludvigh­ur szerint „bólintanának és klaviroznának.“ Sárkány úr ezek ellenében a gyorsírói följegyzésekre s a lapok tudósításaira h­ivatkozik. Ezúttal felhasználja ez alkalmat arra, hogy a sajtót nagyob részvétre szólítsa fel az eskü­dtszéki intézmény iránt, melyet különösen az érdekesebb tárgyalások lehetőleg bő közlése által kellene tanúsítani. . — Miketz István ügyvéd és semmitő­­széki fogalmazó közelebb halt meg. Egy tevékeny élet hunyt el a megboldogult, alig 29 éves if­júban. — Batthyány Lajos mellszobra. Az elvérzett néhai miniszterelnöknek sikerült mell­szobrát volt alkalmunk látni Kugler Pál Ferencz fiatal szobrász Kerepesi úti műtermében. A mell­szobor Rosenzweig pesti kalap­gyáros megrende­léséből karrarai márványból készült. Gipsz-lenyo­matából már eddig is több példányt rendeltek meg. Az arcz a miniszterelnök egyik leghűbb arczképe után készült, de a vonások a vértanú halála előtti perczekre emlékeztetnek, oly mély rajzok a fájdalom kinyomata. Kugler, mielőtt e mellszobrot tulajdonosának átadná, ki fogja állítani valamelyik könyvkereskedésben. let — A nemzeti torna és tűzoltó egy­tűzoltó osztálya tegnap d. u. 5 órakor ösz­­utczai telkén közgyűlést tartott, melynek tárgyát a parancsnokság választásán és az alapszabályok módosításán kívül az elnöki előterjesztés képezte. Az előterjesztés örvendetes körülmény gyanánt jelzi, hogy a tűzoltó osztály, melybe kezdetben alig volt 120 tag verbuválható, jelenleg már 170 tagból áll, hogy az őrszolgálat pontosan ellátható s hogy az előfordult kisebb-nagyobb tűzesetek a közönséget is mind kedvezőbben hangolják az egy­let működése iránt; ezzel azonban a tűzoltó osztály fennállása még távolról sincs biztosítva. A roppant anyagi áldozatot melyet annyi tűzoltó felszerelése igényel, az egylet, a jelen keremben, melynek összes pénzerejét ép tornacsarnokának felépítése veszi igénybe, elviselni nem képes, sőt ilynemű követelés az egylet eddigi áldozatkészségével szemben nem is méltányos. Annál nagyobb és mél­tóbb megütközést kelthet a legszélesebb körökben Pest város tűzoltó bizottságának azon eljárása, melynek következtében az egylet tűzoltó osztályá­nak azon kérését, hogy a tűzoltóság czéljaira gyűj­tést rendezhessen, megtagadta. Jó helyzetben, ha csak a biztosítótársaságok nem teszik folyóvá évenkint a tűzoltóság költségeinek fedezésére szük­séges összeget, a város közönsége egy szép napon arra ébredhet fel, hogy a nemzeti forma és tűz­oltó egyletnek eddigi áldozata s az önkéntes tűz­oltók minden törekvése — füstbe megy. — Tűz a vizen. A­kiket szerencséjük tegnap esti 10 óra körül a lánczhídra vagy a du­­napartra vezetett, egy valóban impozáns látvány­nak voltak tanúi. A Csepelsziget irányában egy teljesen lángba borult hajó tűnt fel, mely fényével az egész környéket rózsaszínben mutatta, s a Duna mélyeit ezer meg ezer tűzkígyóval népesí­tette meg. A nagyszerű látványban boldog bol­dogtalan sietett gyönyörködni, s alig pár percz alatt az alsó dunaparton roppant, áttörhetlen tö­meg özönlött. A tűz ezúttal a soroksári vám kö­zelében állomásozó hajót malmok egyikén ütött ki. Az őrtálló molnárlegény, vagy, hogy műnyelven szóljunk, a strázsa, a mint a tüzet észrevette — segítenie úgy sem lehetett — csolnakba ugrott s a partra evezett; az égő malom alatt elhelyezett malmok pedig a fenyegető veszély elől horgo­nyaik fölszedése által menekültek. A pestvárosi első tü­zőrség az első hírre teljesen fölszerelve nagy és kis fecskendőkkel a helyszínére vágta­tott, hol alig 10 percz alatt gyalog és kocsin, lóhalálában odasiető tűzoltók száma csakhamar meghaladta a negyvenet. Az egyetlen csolnakon, mely előkerithető volt, 3 önkéntes és 4 városi tűzoltó, a kézi fecskendőt véve magukhoz, azon­nal az égő malomhoz evezték s annak völgyhajó­ját (a melyen t. i.­ a malomkerék tengelyének külső része nyugszik) foglaltak állást. Alig kez­dették meg munkálatukat, midőn az égő malom horgonykötele elszakadt, s a faalkotmány tű­zol­­tóstól, mindenestől lefelé kezdett úszni. Vizi jár­művek hiányában természetesen gondolni sem lehe­tett az elszabadult malom megkötésére, s így a völgyhajó megmentésével foglalkozó tűzoltókat is a jó szerencsére utnak kellett ereszteni. — Nagy tűz. Közelebb ismét nagy tűz volt Eszteregnye községben. Nyolczvanhat lakház minden gazdasági épületével, melléképületekkel több szarvasmarhával és sertéssel lett a lúgok martalékává. A tűz menyegző alkalmával vigyá­­zatlanságból eredt. — Egy kivetett holttetem. Ma reg­gel a plébánia­ tér előtt a Duna egy holttestet ve­tett ki. A halott jobb karja és a balkéz ujjai, úgy jobb arcza is hiányzott. A holttestet a város­házához, s onnan a kórházba vitték. Mint az elá­zott öltönyökből gyanítható, a halott az uri-osz­­tályhoz tartozhatott s valószínűleg mint öngyilkos kereste föl a hullámai­t. Az elázott hulla bűze oly szenvedhetlen volt, hogy a vizsgáló orvos is majd elkábult tőle. — Állvány-összeomlás.— Alig múlik el nap, hogy egy-egy kődarab, vagy egy-egy *le­­omló állvány statáriumot ne tartana a fővárosi la­­­kosság fölött. Ma reggel is az aldunasoron levő részvény-szálloda mellett, a Lévay-féle háznál le­omlott az állvány s kilencz embert zúzott össze.­­Az embereket nagy bajjal kivonszolták ugyan az állvány alól, hanem mindnyájan annyira meg vol­tak sérülve, hogy kórházba kellett őket szál­lítani. — Budai fiatalsági társaskör ala­kult tegnap, melynek czélja az önművelődés, a társas szellem élesztése és fenntartása s a tagok közt eszközei: értekezések és felolvasások s társas mulatságok rendezése. A tagok három­félék u. m. alapítók, pártolók és rendesek. A­mint halljuk a tiszteletbeli elnökség illető­leg e kör védnökségének elfogadására gr. Kará­csonyi Guidót fogják felkérni. Elnöknek a teg­napi alakuló gyűlésen Simoncsics Lajos, alel­­nöknek B­o­c­s­d­o­r Károly választattak meg. — Egy nő a vonat előtt. E hó 27-ikén a Barcsról jövő vegyes vonatnál Mura-Keresztur és Kanizsa közt, egy assony a vonalon Kanizsa felé jött. A gépész észrevevén fütyölt, hogy tér­jen ki; de az assony ijedtében futni kezdett a vo­nalon. A vonatot legjobb akarattal sem lehetett egy pár másodpercz alatt feltartani s igy a sze­gény aszony, futása daczára csak hamar a vonal alá került, egyenes esése következtében szerencsé­jére a gép alatt a hamuláda nyomta le némileg a még nem egészen kitöltött vonalra. A vonat csak­hamar megállt és az assony sebesülten szállíttatott Kanizsára a kórházba s még van remény éle­téhez. — A 43 éves alma. A „Z. t. közlöny“ írja, hogy a közelebb elhunyt Radákovitsné­­ Wlas­­sics Szidónia asszony hagyatéka közt egy 43 éves almát is találtak, melyet a haldokló anya azon gyöngéd figyelmeztetéssel adott át leányának, hogy foglaltassa ezüstbe s tartsa meg emlékül mert az még 1827-ben elhalt édesanyjától maradt, ki utólsó perczeiben almát kért s azt három ujja közt tartá, mig meghalt. Az ép alma ott kezdett összeszáradni, hol a haldokló három ujjának nyo­mai látszottak, ki küzdvén a halállal, az almával érezteté fájdalmát. Sajátságos, hogy az alma el nem rohadt, hanem kiszáradt, úgy hogy még 100 évig is fentartható lesz. Pest, 1870. nyomatott I.égrády testvérekn­ől. Kolli­­cli s diliül­, hátfőn, m­áj­us 30-ikán »Rossnál Őrzött leányok« vigjáztík 3 felvonásban. Amint szilikor, hétfőn, május 30-ikán »Kék szakáll látványos Operette 3 felvonásban, Offenbachtól. Holnap »Béni apó vagy a piska csata« harczjáték. Díszletekkel és uj szöveggel. TÁVIRATOK. Florencz, május 28. (Elkésve érkezett] Az „Economista“ jelenti, hogy a franczia kormány az illető kabineteknek törvényja­vaslatot terjesztett elő az egyptomi igaz­ságügyi reformot illetőleg. Marokkóban nagy ingerültség uralkodik, mivel a fran­­cziák a marokkói határba léptek. Több marokkói csapat a francziák ellen indul. Madrid, május 28. (Éortesülés) Moret törvényjavaslatot nyújt be a rabszolgaság felfüggesztését illetőleg, mely szerint, min­den e törvény kinyilvánítása után született gyermek szabadnak nyilvánittatik, továbbá hogy a kormány az 1868-ik év szeptember 18-ika óta született gyermekeket felszaba­dítsa. Blanc kérdezi vajjon igaz-e, hogy az osmai püspök kerületében levő papságának meghagyta, hogy az egyházbirtokok vevő­itől tagadják meg a bűn­feloldást, azt feleli, hogy erről nincsen tudomása, Rios azonban ha a dolog igy áll szigorú bün­­­tetéseket fog erre szabni. Prim a távol­levő képviselőkhöz leveleket intéziett hogy jöjjenek vissza Madridba. * Brüim, május 29. A „Moravel“ a morva kinyilatkozványból kimutatja, hogy a deklaransoknak kell képviselőket küldeni a közel tartománygyűlésbe, mert az 1868- ik évben csak a G­iskra-miniszterium­ miatt maradtak el, és a nyilatkozatban kijelen­tik, hogy a fejedelemtől egy kiegyezkedő minisztériumot óhajtanak és ily esetben ígérték, hogy a tartománygyűlésbe ismét belépnek. KÖZGAZDASÁG, Terményüzleti hetiszemle. A lefolyt héten a rendkívüli időjárás vette főként igénybe a gazdák figyelmét. A múlt heti roppant hőségre, hirtelen ép oly rendkívüli hideg következett, úgy hogy sok helyen ismét fagyoktól féltek, de szerencsére alaptalanul. A felvidéken hirtelen erős jégesések történtek s egyrészt ebből magyarázható is a hideg, mely különben Német­országban is uralkodott, s onnan érkezett hírek szerint sokkal nagyobb volt mint nálunk, és Bajor­ország meg Svárcz egyes részében a vetésekben tetemes kárt is okzott. Nálunk a vetések még mindig meglehetősen állanak, ha nem sok helyen már egy kis eső igen megörvendezhetné a gaz­dákat. A gabnapiacz állásáról a külföldi tudó­­sítáok nem sok változást jelentenek. Franczia és Németországban a szárazság folytán a terméshez még mindig nem nagy reményeket kötnek, s a gabnaárak emelkedtek, ellenben az angol piaczo­­kon az árak hanyatlottak. A pesti piaczon a hét szilárdul indult meg, a kereslet felülmúlta a kínálatot s az árak emelkedtek. Búza a malmok élénk vásárlása folytán 20—25 krral emelkedett, s a forgalom mintegy 125— 130,000 mázsára rúgott: az utolsó jegyzések: 88 f­s 5.90; 87 f­s 5.85; 66 f­s 5.70 ; 85 fontos 5.50.­­Rozs igen csekély forgalom melellett vál­tozatlan maradt ; eladatott mintegy 10—12,000 mérő 3 frt. 20—30 krral. — Árpa teljesen hiányzik a piaczon, az árak névlegesek, üzlet nem köttetett. Zab csekély kínálat mellett helybeli fogyasz­tásra kerestetett, s néhány krral emelkedett; el­adatott mintegy 20,000 mérő 2 forint 50 — 60 krajczárral. A Kukori­c­za keresett volt, az árak szilár­dak; eladatott mintegy 30,000 mérő 3 frt 30—40 krajczárral. A múlt héten behozatott összesen minden nemű gabonából 218,000 mérő, elszállttatott 30 ezer mérő, január 1-je óta pedig behozatott össze­sen 1.231,000 mérő, elszállitatott 242,000 mérő. Liszt. Az üzlet teljesen pang, belfogyasz­­tásra, úgy mint kivitelre alig van némi kereslet, a spekuláczió távol áll, az árak a múlt hetiek. G­y­a­pj­ú. A vásár küszöbén lévén, külföldről már több vevő érkezett, de az üzlet még meg nem indult, miután a rendetlen időjárás miatt a tulaj­donosok elkéstek a mosással, s így még kevés áru hozatott be. Eddig eladatott mintegy 1200 mázsa kétnyirdtü és vargagyapjú, az eddigi árakon. Sertés. Behajtatott összesen mintegy 9000 darab magyarországi és szerbiai­ eladatott kül­földre, a felvidékre és pest-budai fogyasztásra 9500 db.; az árak fontonként: meidlingi áru 22— 26 kr, bécsi áru 23—27 kr. Szalonna. A forgalom igen csekél, az árak inkább csak névlegesek; egy kisebb készlet ela­­datot 30 Vy—3M­2 ^>^‘»1. Disznózsír. Külföldről lanyha hangulat jelezhetvén, az üzlet korlátolt maradt. Rövid határ­időre történtek kisebb kötések, 36^2—36“/2 frttal hordó nélkül. Vidéki ára 35*/4—36 frt. hordóstul. . F­a­g­y­g­y­u. Gyenge üzlet mellet a névleges ár 30—31 frt. Hamuzsir. E héten sem tudott az üzlet élénkülni, az árak változatlanok. K­ö­t­e­s: Kivételre kerestetett; nyers 3 frt 40—50 kr. mérőnkint; hámozott 5 frt 90 kr — 6 frt mázsánkint. , Nyers bőr. E héten az üzlet meglehető­sen élénk volt. Eladatott mintegy 1000 darab ma­gyar tehénbőr 25—30 frttal, 5—600 drb magyar ökörbőr 34—40 frttal páronkint, 5—600 drb né­met tehénbőr 74—78 frttal, 1000 drb amerikai 66—70 frttal mázsánkint. Borjúbőr eladatott, fej­­nélkül 50—60 frttal, nehéz 124—125 frttal má­zsánkint. Kidolgozott bőr. Mint a vásár előtt rendesen, most is szünetelt az üzlet, míg végül a vásárra érkezett vevők által a forgalom élénkült. Talpbőr, könnyű, 100—104 frt, borjúbőr 250— 255 frt, barna 200—220 frt. Szesz. A lefolyt héten sem élénkült az üz­let s az árak inkább hanyatló irányt követtek. Külföldről semmi megrendelés sem érkezik s a tu­lajdonosok kisebb mennyiségeket 49—49,2 krral kénytelenek átadni. Régi mód szerinti kedveltebb készlet kevés van s az árak­ szilárdul maradtak 53—53^2 kron. — Szilvapálinka keresett, de kevés van készletben, s 28—30 frt megadatik. Törköly 16—18 frt. Felelős szerkesztő: Rákosi Jenő.

Next