Reform, 1870. május (2. évfolyam, 136-166. szám)
1870-05-30 / 165. szám
liveunitíi. :i vitábfi, különben Zscdényi liai jav:ií>laLU és Ivánka módositványát pártolja,azonban almódositást, téve hozzá, hogy a kormány saját közegei által a hirtfai vonalat és tanulmányoztassa. Jalmat Hollán tagadja, hogy ő egy szomszédos haellenséges czélzatokkal vádolt volna, csak egy tényt, az orosz hatalomnak mindinkább, a növekedő stratégiai fölényét konstatálta, melyet ignorálni nem szabad. Tudósításunk bezártakor (12 órakor) Bujanovics előde, mindjárt utána Szedényi szóalt föl. A baloldali kör véleménye a immicipális törvényjavaslatról. Az „Ellenőr“-ben egy hét hasábra terjedő közleményt találunk, mely magában foglalja „az országgyűlési baloldali kör véleményét, a köztörvényhatóságok és községek rendezéséről előterjesztett törvényjavaslatok tárgyában.“ E czimből, valamint azon körülményből, hogy a „Magyar Újság“ a közleményt nem hozza, megtudjuk, ami eddig csak szállongó hír volt, hogy a két ellenzéki töredék közt a sok együttes tanácskozás után is nem jött létre azon fúzió, mely a csataterv alapjául volt felvéve. A munkálat lényegére lesz alkalmunk visszatérni: ezúttal, mielőtt tartalmának bőismertetésére áttérnénk, csak azt jegyezzük meg, hogy nemcsak főeszméi, hanem irálybeli gyarlóságai nagy valószinüséggel gyanittatják, hogy szerzője nem kisebb ember, mint maga Tisza Kálmán, ki ezzel, mert a munkálat javaslatokat is foglal magában, először szerepel a positivitás terén, melyet A munkálat bevezetése azon szükségről szól, a párt azóta a házban is kiemelt, hogy t. i. a törvényjavaslat parlamenti tárgyalása előtt ahoz az „országos közvélemény“ hozzá szóljon. Azt kell tehát mindenekelőtt indítványozni hogy a tárgyalás a jövő ülésszakra halasztassék, azonban ennek sikerére kevés remény lévén, a munkálat az „országos közvélemény“ nélkül is belefog a törvényjavaslatok bírálatába, vagyis nézeteinek elmondásába „a tárgyalások folyamában egyelőre teendőkről.“ E nézetek lényege az, hogy a két törvényjavaslat a felsorolt (9) okból a részletes tárgyalás alapjául, elfogadható nem lévén, az ellenzék indítványozni fogja, hogy utasíttassék a kormány más törvényjavaslat készítésére mégpedig a munkálat 18 pontjában foglalt eszmék alapján. A törvényjavaslat elleni kifogások röviden ezek: Az 1848-iki III. t. ez. 26. §-a az ország minden törvényhatóságainak eddigi törvényes hatóságát ezentúl is teljes épségben kívánta tartatni a XVI. t. ez. pedig az alkotmányosság védbástyáinak népképviselet alapján leendő rendezését említi. A kormány javaslata sem ez utasításnak, sem az önkormányzat követelményeinek nem felel meg, mégpediga) mert a királyföld rendezése nincs meg benne. b) mert a csekély lakosságuknál és vagyonuknál fogva törvényhatósági működésre képtelen kir. városokat meghagyván a szabadalom birtokában, oly nem szabadalmazott községeket, melyek képesek a törvényhatósági jogokra, azokban nem részesíti, c) mert az önkormányzatot megsemmisíti, midőn a legfontosabb teendőket miniszteri jóváhagyáshoz köti, s a főispánnak kijelölési, felfüggesztési, helyettesítési, keresetindítási jogot ad, s egyeseknek a tisztviselő által szenvedettt sérelmek ellen a közgyűlés mellőzésével fellebbezés enged a belügyminiszterhez. d) mert a bizottmány összealkotása helytelen, mert az ésszerűséggel ellenkezőleg megyékben s városokban egyforma, mert a vagyonnak államszervezetünk szellemével ellenkező előjogot ad s mert a választások érvénye felett a belügyminisztert teszi bíróvá. e) mert az egyszeri felírás után beálló kötelezettség a kormányrendeletek feltétlen teljesítésére a központi kormányt teszi a törvény urává, s a spuniczipiumokat a törvény feletti őrködésben egyedül a meddő sérelmi útra kényszeríti. f) mert a megyék ideiglenesen megfosztatnak a háziadó kivetésének s kezelésének jogától, mert a kormány a pótléok kivetésébe avatkozván az önkormányzat —, a városi uj adónemek megengedésével pedig a törvényhatóságok jogaiba vág. g) mert a rendkivüli közgyűlések összehívását csupán a fő vagy alispántól teszi függővé, mert a fölveendő tárgyal, kihirdetésébe, s az inditványozási jogba avatkozik, s az országgyűlés s tagjainak bírálását megtiltja és a statutárius jogot is korlátozza. h) mert a felek fölebbezését egyenesen a miniszterhez rendeli intéztetni, nem tévén különbséget a törvényesség szempontjából vagy más okból tett fölebbzés közt, a miniszternek birói hatalmat ad, s végül: i) összefoglalása az eddigieknek, mert elvonva a közigazgatást a törvényhatóságtól, azt a belügyminisztertől teljesen függővé tett tisztviselőség és a majdnem korlátlan hatalommal felruházott — , és még csak felelőssé sem tett főispán utján a központi kormánynál öszpontosítja, s ily módon az egész közigazgatásban a törvényhatóság minden lényeges befolyását képzeletivé teszi. Ezek szerint a törvényjavaslatnak nemcsak részletei lévén hibásak, hanem az egészen hibás irány, a központosítás és a kormányi teljhatalom iránya vonulván keresztül, az tárgyalás alapjául el nem fogadható, hanem határozati javaslat nyújtandó be, hogy az ebben kifejtett elvek alapján utasíttassék a kormány egy új törvényjavaslat kidolgozására. Ez elveket a munkálat a következő módon fejti ki : 1) Annak eldöntésénél, mely városok képezzenek külön törvényhatóságot, nem a kir. városi privilégium, hanem az szolgáljon irányadóul, hogy mely városok vannak népességek számánál, anyagi és szellemiségüknél fogva oly helyzetben, hogy a törvényhatóság jogoknak és kötelezettségeknek megfelelni tudjanak. Az, hogy név szerint, mely városok lesznek ezek, maguknak a városoknak és az eddig ily joggal nem bírt városokra nézve azon megyéknek is meghallgatása után, melyeknek területén fekszenek, a törvényhozás által meghatározandó és minden későbbi változás ily módon eszközlendő. A városok belszervezetének nem szükséges és czélszerüen nem is lehet a megyék, székek stb. belszervezetével egyenlőnek lenne; e tekintetben a városi törvényhatóságokra nézve az 1848. évi 23. t. ez. rendelkezése érvényben hagyandó. Ezen tövény hiányai külön törvény által fognak pótoltatni, amely törvényben lesz meghatározva az is, hogy a törvényes felsőbb felügyelet a városokat illetőleg mi módon gyakoroltassék ? Addig is azonban, míg ezen további intézkedések megtörténnének, a bizottmányok és a tisztviselők újraválasztása megtartását a városi törvényhatóságokban ugyanakkor, midőn ez a jelen törvény értelmében a megyékben stb. eszközöltetni fog a törvénynek engedélyeznie kell. 2) Az egész törvényen azon elvnek kell keresztül vonulni, hogy a törvényhatóság vezeti a közigazgatást saját szervei által és a kormányt csak az ellenőrzés illeti. Természetes kifolyása ennek, hogy a kormány nem közvetlenül a tisztviselőkkel, hanem a törvényhatósággal s azokkal csakis ennek az útján rendelkezik. Beavatkozni a hivatalból, az adókérdésnél kijelölendő esetek kivételével csak azon esetben lehet, ha törvénysértést lát a törvényhatóság határozataiban vagy statútumaiban, de sem ekkor sem más esetben nem utasíthatja a tisztviselőt arra, hogy valamit tegyen vagy ne tegyen, hanem rendeleteit magához a törvényhatósághoz kell intéznie. Azon esetekben, midőn a törvény megsértéséről van szó, a sérelem orvoslását és a netalán okozott kár megtérítését az egyesek, községek és az államnak egyaránt a rendes törvényszékek előtt kell szorgalmazniok. 3) Hogy e miatt a közigazgatás gyorsasága és folytonossága ne szenvedjen, a törvényhatóságok közgyűlései saját tagjaikból az alábbiak szerint néhány tagot választanak, és ezek — az ugyancsak alább megnevezendő tisztviselőkkel együtt — képezik a kis gyűlést, mely az alispán elnöklete alatt a közigazgatás közvetlen vezetését a közgyűlés iránt felelősség mellett eszközli. főbb A közigazgatás, rendes keretében mozgó féltörvényes rendeleteket, részint az alispán maga, részint a kis gyűlés végrehajtathatja, de minden intézkedéséről jelentést tartozik tenni a közgyűlésnek és az iránti felelősség alól semminemű miniszteri rendelet föl nem oldozhatja. Oly felsőbb rendeletek pedig, melyek ezen körön kívül esnek, vagy amelyek iránt akár az alispánnak, akár a kisgyűlésnek a czélszerűség vagy épen a törvényesség szempontjából aggályai vannak, végrehajtás előtt okvetlenül a szükség esetében rendkivülileg is összehívandó — közgyűlés elébe terjesztendők. Rendkívüli közgyűlés a főispán az alispán a kis gyűlés, úgy a bizottmány tagjai egy tizedrészének kívánságára mindig összehivandó. (Ily intézkedés hiányzik a kormány javaslatában. Szerk.) 4) A házi adót illetőleg, annak a törvényesen megállapított egyenes adó kulcsa szerint meghatározása, kivetése és beszedése iránt addig is, míg az államadók behajtása iránti eljárás a decentralisáczió és a józan takarékosság elvei szerint törvényhozásilag szabályozva, s ennek irányában teendői is megállapítva lesznek, a törvényhatóság intézkedik. A háziadóra vonatkozólag a kormány az adóalapját képviselők egytizedének panasza esetén kívül, hivatalból következő esetekben avatkozhatik be : a) ha egy törvényhatóság, mely az államadónak több mint 30%/o-jával van hátralékban, saját költségvetését felemeli; b) ha valamely törvényhatóság túlságos takarékosságból vagy bármely más okon nem gondoskodik mindazon költségek fedezéséről, melyeket a törvény értelmében teljesíteni köteles. Az ingatlan vagyon szerzése vagy elidegenítése kérdésében, a kormánynak beavatkoznia csak akkor lehet, ha nála az érdekeltek részéről a törvényhatóság intézkedése ellen panasz emeltetik, 5- ször. A törvényhatóságok a kormány törvényes rendeleteit végrehajtani kötelesek, szabadságukban áll azonban a kormány bármely rendelete ellen — ha csak külön törvény egyes esetekre nézve másképen nem intézkedik — végrehajtás előtt egyszer felírni. Ezen felül azon esetben, ha a törvényhatóság valamely rendeletet törvénytelennek tart, jogában áll a végrehajtás előtt másordszor is felírni; és ha a kormány a rendeletnek végrehajtásához akkor is ragaszkodik, a törvényesség kérdését az államtörvényszék dönti el, mely a képviselőház által e czélra kijelölt tagokból alakíttatik. Ha ezen törvényszék a rendeletet törvényesnek állapítja meg, az föltétlenül végrehajtandó; ha pedig törvénytelennek nyilvánítja, végrehajtását a kormány nem követelheti. Ha oly rendelet, mely ellen a törvényhatóság végrehajtás előtt másodszor is felírt, az államtörvényszék által törvényesnek mondatik ki, a második felírás miatt akár az államnak, akár egyesek, testületek vagy községeknek netalán okozott károkért a bizottmány azon tagjai, kik a végrehajtás mellőzésével a második felírásra szavaztak, felelősséggel tartoznak. Hogy ezen felelősség gyakorlatilag érvényesíthető legyen, a végrehajtás előtti második felírás felett mindig személyes szavazásnak van helye. Azon esetekről, midőn az állam fenállásának, biztonságának és nyugalmának érdekében a kormány, törvény által megszabott hatáskörétől a törvények felfüggesztésével is rendelkezni, van jogosítva, sőt kötelezve: az intézkedésre nem ezen, az államélet rendes folyamára vonatkozó törvény van és lehet hivatva. 6- szor. A törvényhatóságok, minden fennálló jogai egyébiránt fentartandók anélkül, hogy azokat egyenként elsorolni kellene, sőt, hogy a kérvényezési jog nagyobb hatályú legyen, állapíttassék meg, hogy a törvényhatóságok kérvényei az országgyűlésen más kérvényektől elkülönítve bizottságilag külön tárgyaltassanak. Az igazságszolgáltatás körüli jogaik az 1869-dik évi 4-ik törvényczikk által csak most lévén eltörülve, nem lehet kilátás arra, hogy az azon törvény életbe lépte után szerzendő tapasztalatok előtt e tekintetben változtatás történjék; a rendőri ügyek azonban, valamint a bűnügyi vizsgálatok, az ítéletek végrehajtása, úgyszintén bizonyos polgári peres ügyek elintézése, a törvényhatóságok illető tisztviselőire is bizandók, 7- szer. A megyét stb. képviseli s a megyei hatóságot gyakorolja a bizottmány, mely tisztán és egyedül választott tagokból alakítandó. Az illető megye, szék stb. alakítja saját kebelében a választó köröket, melyekben mindazok, kik valamely községben községi adót fizetnek, egyenes választás után választják meg a bizottmánynak azon körre eső tagját vagy tagjait. Arra nézve, hogy ki választandó bizottmányi taggá, statistikai adatok alapján oly qvalifikácziót kell megállapítani, mely anélkül hogy a megyei honpolgárok bármelyik osztályát kizárná, biztosítékot nyújt az iránt, hogy a bizottmány tanácskozásra képest és túlnyomólag a kellő önállósággal és belátással bíró tagokból álló testület legyen. A bizottmányok tagjainak számát illetőleg a megyék stb. úgy osztályozandók, hogy a bizottmány 120 tagnál kevesebb és 600 tagnál többből ne álljon; az egyes körök annyi tagot választanak, amennyi a megye összes népessége és saját népességük aránya szerint rájuk esik. A bizottmány ^évre választatik; oly formán azonban, hogy egy harmada, melybe az elhaltak, leköszöntek, eltávozottak stb. is beszámitandók, minden 3 év elmúltával kilép s az úgy megürült helyek uj választás utján töltendők be. A kilépett tagok újólag is megválaszthatók. Minden kilencz év elteltével egészen uj bizottmány választásának van helye, 8- szor. A bizottmány mint közgyűlés a közigazgatást a) a kis gyűlés, b) a tiszti kar által gyakorolja. A kis gyűlés áll a bizottmánynak azon az egész bizottmány tized részéttevő tagjaiból, kiket ezen czélra saját kebeléből minden kijelölés nélkül választ. Ezeknek száma húsznál kevesebb nem lehet. Szavazattal biró tagjai továbbá az alispánok, főjegyző, főügyész, főszolgabirák, főorvosok, főmérnökök, főpénztárnok és a főszámvevő. A qualifikaczio, mellyel a tisztviselőknek birniok kell részletesen megállapitandó. A három évi cziklus elteltével mindig a bizottmányt kell legelőször kiegészíteni, vagy ha ezen a 9 év is eltelt, egészen újra választani, azután megválasztandók a kisgyűlés nem tisztviselő tagjai és végül a tisztviselők. A tisztviselők kijelölés mellett 3 évre választatnak. A kijelölésre a választást megelőző közgyűlésen egy, legalább 10 és legfeljebb 20 tagból álló választmány választandó, mely a főispán elnöklete alatt megállapítja a kijelölendők névsorát. ■ Minden tisztségre négy egyén jelöltetik ki, s ha ez közmegegyezéssel nem lenne eszközölhető, kettő a választmány többsége, egy annak kisebbsége és egy a főispán kívánsága szerint kijelölendő. A választás folyamában szükségessé tett módosítások ugyancsak ezen választmány által a fentebbi szabálynak megfelelőleg eszközlendők. 9- er. A főispán a megyében a törvényhatósági hatáskörhöz tartozó ügyekben nem kormányzó, nem közigazgatási hivatalnok,hanem csak ellenőr, ki által a központi kormány minden történtekről közvetlen tudomást vehet. Befolyt a fellebbiek szerint a tiszti kijelölésekbe s a választó üléseken elnökölni tartozik. Elnökölhet azonban a többi közgyűléseken is. Tolmácsolja a kormány nézeteit s a kormány és a megye között ő a közvetítő. Hogy ellenőri tisztének megfelelhessen, mindenről tudomást szerezhet s mindenről, mi a megyének stb. kebelében történik, az alispán útján közgyűlésen kívül is időnként hivatalosan értesítendő s neki a közgyűlések jegyzőkönyvei megküldendők. Végrehajtói és közigazgatási teendői a főispánnak csakis azon ügyekre nézve lehetnek, amelyek a megye területén a törvények értelmében tisztán az állam kormány intézkedése alá tartoznak, minők a vasutak, a törvény, által ilyenekül netalán kijelölendő államutak, a börtönök és más hasonlók. Melyek azon esetek, amelyekben a kormány ezen törvénnyel ellenkezőleg a hatalmat ideiglenesen magához ragadhatja és minő feltételek alatt teheti ezt? külön törvényben meghatározandó. 10- et. A tisztviselők hivataluk htt. pontos teljesítéséért a fennebbiek szerint a törvényhatóságnak felelősek, de e mellett feleletre vonhatóknak kell lenniök a hanyagságuk, vagy törvénytelen eljárásuk által okozott károkért és sérelmekért köztörvény szerint a rendes törvényszékek előtt, az állam, valamely község vagy bármely egyes ember által is. Meg kell azonban egyszersmind szabni azon büntetést is, mely arra alkalmazandó, ki a tisztviselőt hivatalos eljárása miatt, minden alapos ok nélkül zaklatja. Itt a községi törvényjavaslatra tér át a munkálat. Az erre vonatkozó pontozatokból csak az átalános észrevételt emeljük ki, mely hathatósan bizonyítja, hogy tud centralizálni a baloldal — a megye kedvéért, „Átalános elv legyen a községek rendezésénél az, hogy az önkormányzat élvezetére inkább képesített rendezett tanácsú községek nagyobb, az arra kevésbé képesített egyébb községek pedig képességekhöz mért önkormányzattal ruháztassanak. Ez utóbbiakat ma még a törvényhatóságnak kell vezetnie. Ezt kívánja a rend és a személy és a vagyonbiztonság érdeke, de ezt kívánja ezen községek saját és a közszabadság érdeke is. Különben is minden községtől magától fog függeni, hogy eleget tevén, a fentebbiek szerint a törvényben meghatározandó feltételeknek , magának az önkormányzat nagyobb mértékét megszerezze. Az ezt nem tevő vagy nem tehető községek, nem bírnak még azon szellemi tulajdonkkal, azon erővel, hogy magukat saját körükben megvédhessék, hogy a jó közigazgatás igényeinek megfelelhessenek. Mindkét szempontból szükséges tehát, hogy felettük álljon a törvényhatóság mint az önkormányzati jognak és a jó közigazgatás igényeinek őre. Átalában nem valódi szabadelvűség, túlságos jogkört adni annak, aki azt kellően élvezni nem képes, és megfosztani azért erejétől hatályától azon testületet, mely a jogkört betölteni képes. Nem egyéb azt, mint egyik legveszedelmesebb eszköz arra, hogy a szabadelvűség örve alatt megsemmisittessék az, ami a központosításnak, a miniszteri teljhatalomnak ellenállani tud. Kiadó-tulajdonos: lUí^th WLév. KÜLÖNFÉLÉK ■ Pest, május 30. (Hivatalos). Ő felsége 'ienkhardt Vilmost a lipótvári országos fegyintézet ellenőrét hasonló minőségban nevezte ki a váczi országos fegyintézethez. Kineveztették továbbá Koffbauer Lajos a lipótvári országos fegyintézet ellenőrévé, Mayerhoffer Pius közös külügyminisztériumi irattári igazgatósági segéddé. Távirászok lettek : Szentmártoni Béla, Dujmovics Ferencz, Antal Albert, Moravicz Károly, Horváth István, Miln Páson, Albrecht Ágoston, Rosenberg Manó és Okolicsányi Lipót. — Sárkány József kir. táblai biró és a pesti sajtóbiróság elnöke fölszólal a „Hangban Ludvigh ur azon állítása ellen, mintha a mi esküdtszéki tárgyalásainknál nem volna szabad a vádlottnak, a védőnek és az esküdteknek a tanukhoz kérdést intézni, s mintha az esküdtszéki bírák hivatásuk méltóságával ellenkezőleg viselnék magukat, nevezetesen Ludvighur szerint „bólintanának és klaviroznának.“ Sárkány úr ezek ellenében a gyorsírói följegyzésekre s a lapok tudósításaira hivatkozik. Ezúttal felhasználja ez alkalmat arra, hogy a sajtót nagyob részvétre szólítsa fel az esküdtszéki intézmény iránt, melyet különösen az érdekesebb tárgyalások lehetőleg bő közlése által kellene tanúsítani. . — Miketz István ügyvéd és semmitőszéki fogalmazó közelebb halt meg. Egy tevékeny élet hunyt el a megboldogult, alig 29 éves ifjúban. — Batthyány Lajos mellszobra. Az elvérzett néhai miniszterelnöknek sikerült mellszobrát volt alkalmunk látni Kugler Pál Ferencz fiatal szobrász Kerepesi úti műtermében. A mellszobor Rosenzweig pesti kalapgyáros megrendeléséből karrarai márványból készült. Gipsz-lenyomatából már eddig is több példányt rendeltek meg. Az arcz a miniszterelnök egyik leghűbb arczképe után készült, de a vonások a vértanú halála előtti perczekre emlékeztetnek, oly mély rajzok a fájdalom kinyomata. Kugler, mielőtt e mellszobrot tulajdonosának átadná, ki fogja állítani valamelyik könyvkereskedésben. let — A nemzeti torna és tűzoltó egytűzoltó osztálya tegnap d. u. 5 órakor öszutczai telkén közgyűlést tartott, melynek tárgyát a parancsnokság választásán és az alapszabályok módosításán kívül az elnöki előterjesztés képezte. Az előterjesztés örvendetes körülmény gyanánt jelzi, hogy a tűzoltó osztály, melybe kezdetben alig volt 120 tag verbuválható, jelenleg már 170 tagból áll, hogy az őrszolgálat pontosan ellátható s hogy az előfordult kisebb-nagyobb tűzesetek a közönséget is mind kedvezőbben hangolják az egylet működése iránt; ezzel azonban a tűzoltó osztály fennállása még távolról sincs biztosítva. A roppant anyagi áldozatot melyet annyi tűzoltó felszerelése igényel, az egylet, a jelen keremben, melynek összes pénzerejét ép tornacsarnokának felépítése veszi igénybe, elviselni nem képes, sőt ilynemű követelés az egylet eddigi áldozatkészségével szemben nem is méltányos. Annál nagyobb és méltóbb megütközést kelthet a legszélesebb körökben Pest város tűzoltó bizottságának azon eljárása, melynek következtében az egylet tűzoltó osztályának azon kérését, hogy a tűzoltóság czéljaira gyűjtést rendezhessen, megtagadta. Jó helyzetben, ha csak a biztosítótársaságok nem teszik folyóvá évenkint a tűzoltóság költségeinek fedezésére szükséges összeget, a város közönsége egy szép napon arra ébredhet fel, hogy a nemzeti forma és tűzoltó egyletnek eddigi áldozata s az önkéntes tűzoltók minden törekvése — füstbe megy. — Tűz a vizen. Akiket szerencséjük tegnap esti 10 óra körül a lánczhídra vagy a dunapartra vezetett, egy valóban impozáns látványnak voltak tanúi. A Csepelsziget irányában egy teljesen lángba borult hajó tűnt fel, mely fényével az egész környéket rózsaszínben mutatta, s a Duna mélyeit ezer meg ezer tűzkígyóval népesítette meg. A nagyszerű látványban boldog boldogtalan sietett gyönyörködni, s alig pár percz alatt az alsó dunaparton roppant, áttörhetlen tömeg özönlött. A tűz ezúttal a soroksári vám közelében állomásozó hajót malmok egyikén ütött ki. Az őrtálló molnárlegény, vagy, hogy műnyelven szóljunk, a strázsa, a mint a tüzet észrevette — segítenie úgy sem lehetett — csolnakba ugrott s a partra evezett; az égő malom alatt elhelyezett malmok pedig a fenyegető veszély elől horgonyaik fölszedése által menekültek. A pestvárosi első tüzőrség az első hírre teljesen fölszerelve nagy és kis fecskendőkkel a helyszínére vágtatott, hol alig 10 percz alatt gyalog és kocsin, lóhalálában odasiető tűzoltók száma csakhamar meghaladta a negyvenet. Az egyetlen csolnakon, mely előkerithető volt, 3 önkéntes és 4 városi tűzoltó, a kézi fecskendőt véve magukhoz, azonnal az égő malomhoz evezték s annak völgyhajóját (a melyen t. i. a malomkerék tengelyének külső része nyugszik) foglaltak állást. Alig kezdették meg munkálatukat, midőn az égő malom horgonykötele elszakadt, s a faalkotmány tűzoltóstól, mindenestől lefelé kezdett úszni. Vizi járművek hiányában természetesen gondolni sem lehetett az elszabadult malom megkötésére, s így a völgyhajó megmentésével foglalkozó tűzoltókat is a jó szerencsére utnak kellett ereszteni. — Nagy tűz. Közelebb ismét nagy tűz volt Eszteregnye községben. Nyolczvanhat lakház minden gazdasági épületével, melléképületekkel több szarvasmarhával és sertéssel lett a lúgok martalékává. A tűz menyegző alkalmával vigyázatlanságból eredt. — Egy kivetett holttetem. Ma reggel a plébánia tér előtt a Duna egy holttestet vetett ki. A halott jobb karja és a balkéz ujjai, úgy jobb arcza is hiányzott. A holttestet a városházához, s onnan a kórházba vitték. Mint az elázott öltönyökből gyanítható, a halott az uri-osztályhoz tartozhatott s valószínűleg mint öngyilkos kereste föl a hullámait. Az elázott hulla bűze oly szenvedhetlen volt, hogy a vizsgáló orvos is majd elkábult tőle. — Állvány-összeomlás.— Alig múlik el nap, hogy egy-egy kődarab, vagy egy-egy *leomló állvány statáriumot ne tartana a fővárosi lakosság fölött. Ma reggel is az aldunasoron levő részvény-szálloda mellett, a Lévay-féle háznál leomlott az állvány s kilencz embert zúzott össze.Az embereket nagy bajjal kivonszolták ugyan az állvány alól, hanem mindnyájan annyira meg voltak sérülve, hogy kórházba kellett őket szállítani. — Budai fiatalsági társaskör alakult tegnap, melynek czélja az önművelődés, a társas szellem élesztése és fenntartása s a tagok közt eszközei: értekezések és felolvasások s társas mulatságok rendezése. A tagok háromfélék u. m. alapítók, pártolók és rendesek. Amint halljuk a tiszteletbeli elnökség illetőleg e kör védnökségének elfogadására gr. Karácsonyi Guidót fogják felkérni. Elnöknek a tegnapi alakuló gyűlésen Simoncsics Lajos, alelnöknek Bocsdor Károly választattak meg. — Egy nő a vonat előtt. E hó 27-ikén a Barcsról jövő vegyes vonatnál Mura-Keresztur és Kanizsa közt, egy assony a vonalon Kanizsa felé jött. A gépész észrevevén fütyölt, hogy térjen ki; de az assony ijedtében futni kezdett a vonalon. A vonatot legjobb akarattal sem lehetett egy pár másodpercz alatt feltartani s igy a szegény aszony, futása daczára csak hamar a vonal alá került, egyenes esése következtében szerencséjére a gép alatt a hamuláda nyomta le némileg a még nem egészen kitöltött vonalra. A vonat csakhamar megállt és az assony sebesülten szállíttatott Kanizsára a kórházba s még van remény életéhez. — A 43 éves alma. A „Z. t. közlöny“ írja, hogy a közelebb elhunyt Radákovitsné Wlassics Szidónia asszony hagyatéka közt egy 43 éves almát is találtak, melyet a haldokló anya azon gyöngéd figyelmeztetéssel adott át leányának, hogy foglaltassa ezüstbe s tartsa meg emlékül mert az még 1827-ben elhalt édesanyjától maradt, ki utólsó perczeiben almát kért s azt három ujja közt tartá, mig meghalt. Az ép alma ott kezdett összeszáradni, hol a haldokló három ujjának nyomai látszottak, ki küzdvén a halállal, az almával érezteté fájdalmát. Sajátságos, hogy az alma el nem rohadt, hanem kiszáradt, úgy hogy még 100 évig is fentartható lesz. Pest, 1870. nyomatott I.égrády testvéreknől. Kollicli s diliül, hátfőn, május 30-ikán »Rossnál Őrzött leányok« vigjáztík 3 felvonásban. Amint szilikor, hétfőn, május 30-ikán »Kék szakáll látványos Operette 3 felvonásban, Offenbachtól. Holnap »Béni apó vagy a piska csata« harczjáték. Díszletekkel és uj szöveggel. TÁVIRATOK. Florencz, május 28. (Elkésve érkezett] Az „Economista“ jelenti, hogy a franczia kormány az illető kabineteknek törvényjavaslatot terjesztett elő az egyptomi igazságügyi reformot illetőleg. Marokkóban nagy ingerültség uralkodik, mivel a francziák a marokkói határba léptek. Több marokkói csapat a francziák ellen indul. Madrid, május 28. (Éortesülés) Moret törvényjavaslatot nyújt be a rabszolgaság felfüggesztését illetőleg, mely szerint, minden e törvény kinyilvánítása után született gyermek szabadnak nyilvánittatik, továbbá hogy a kormány az 1868-ik év szeptember 18-ika óta született gyermekeket felszabadítsa. Blanc kérdezi vajjon igaz-e, hogy az osmai püspök kerületében levő papságának meghagyta, hogy az egyházbirtokok vevőitől tagadják meg a bűnfeloldást, azt feleli, hogy erről nincsen tudomása, Rios azonban ha a dolog igy áll szigorú büntetéseket fog erre szabni. Prim a távollevő képviselőkhöz leveleket intéziett hogy jöjjenek vissza Madridba. * Brüim, május 29. A „Moravel“ a morva kinyilatkozványból kimutatja, hogy a deklaransoknak kell képviselőket küldeni a közel tartománygyűlésbe, mert az 1868- ik évben csak a Giskra-miniszterium miatt maradtak el, és a nyilatkozatban kijelentik, hogy a fejedelemtől egy kiegyezkedő minisztériumot óhajtanak és ily esetben ígérték, hogy a tartománygyűlésbe ismét belépnek. KÖZGAZDASÁG, Terményüzleti hetiszemle. A lefolyt héten a rendkívüli időjárás vette főként igénybe a gazdák figyelmét. A múlt heti roppant hőségre, hirtelen ép oly rendkívüli hideg következett, úgy hogy sok helyen ismét fagyoktól féltek, de szerencsére alaptalanul. A felvidéken hirtelen erős jégesések történtek s egyrészt ebből magyarázható is a hideg, mely különben Németországban is uralkodott, s onnan érkezett hírek szerint sokkal nagyobb volt mint nálunk, és Bajorország meg Svárcz egyes részében a vetésekben tetemes kárt is okzott. Nálunk a vetések még mindig meglehetősen állanak, ha nem sok helyen már egy kis eső igen megörvendezhetné a gazdákat. A gabnapiacz állásáról a külföldi tudósítáok nem sok változást jelentenek. Franczia és Németországban a szárazság folytán a terméshez még mindig nem nagy reményeket kötnek, s a gabnaárak emelkedtek, ellenben az angol piaczokon az árak hanyatlottak. A pesti piaczon a hét szilárdul indult meg, a kereslet felülmúlta a kínálatot s az árak emelkedtek. Búza a malmok élénk vásárlása folytán 20—25 krral emelkedett, s a forgalom mintegy 125— 130,000 mázsára rúgott: az utolsó jegyzések: 88 fs 5.90; 87 fs 5.85; 66 fs 5.70 ; 85 fontos 5.50.Rozs igen csekély forgalom melellett változatlan maradt ; eladatott mintegy 10—12,000 mérő 3 frt. 20—30 krral. — Árpa teljesen hiányzik a piaczon, az árak névlegesek, üzlet nem köttetett. Zab csekély kínálat mellett helybeli fogyasztásra kerestetett, s néhány krral emelkedett; eladatott mintegy 20,000 mérő 2 forint 50 — 60 krajczárral. A Kukoricza keresett volt, az árak szilárdak; eladatott mintegy 30,000 mérő 3 frt 30—40 krajczárral. A múlt héten behozatott összesen minden nemű gabonából 218,000 mérő, elszállttatott 30 ezer mérő, január 1-je óta pedig behozatott összesen 1.231,000 mérő, elszállitatott 242,000 mérő. Liszt. Az üzlet teljesen pang, belfogyasztásra, úgy mint kivitelre alig van némi kereslet, a spekuláczió távol áll, az árak a múlt hetiek. Gyapjú. A vásár küszöbén lévén, külföldről már több vevő érkezett, de az üzlet még meg nem indult, miután a rendetlen időjárás miatt a tulajdonosok elkéstek a mosással, s így még kevés áru hozatott be. Eddig eladatott mintegy 1200 mázsa kétnyirdtü és vargagyapjú, az eddigi árakon. Sertés. Behajtatott összesen mintegy 9000 darab magyarországi és szerbiai eladatott külföldre, a felvidékre és pest-budai fogyasztásra 9500 db.; az árak fontonként: meidlingi áru 22— 26 kr, bécsi áru 23—27 kr. Szalonna. A forgalom igen csekél, az árak inkább csak névlegesek; egy kisebb készlet eladatot 30 Vy—3M2 ^>^‘»1. Disznózsír. Külföldről lanyha hangulat jelezhetvén, az üzlet korlátolt maradt. Rövid határidőre történtek kisebb kötések, 36^2—36“/2 frttal hordó nélkül. Vidéki ára 35*/4—36 frt. hordóstul. . Fagygyu. Gyenge üzlet mellet a névleges ár 30—31 frt. Hamuzsir. E héten sem tudott az üzlet élénkülni, az árak változatlanok. Kötes: Kivételre kerestetett; nyers 3 frt 40—50 kr. mérőnkint; hámozott 5 frt 90 kr — 6 frt mázsánkint. , Nyers bőr. E héten az üzlet meglehetősen élénk volt. Eladatott mintegy 1000 darab magyar tehénbőr 25—30 frttal, 5—600 drb magyar ökörbőr 34—40 frttal páronkint, 5—600 drb német tehénbőr 74—78 frttal, 1000 drb amerikai 66—70 frttal mázsánkint. Borjúbőr eladatott, fejnélkül 50—60 frttal, nehéz 124—125 frttal mázsánkint. Kidolgozott bőr. Mint a vásár előtt rendesen, most is szünetelt az üzlet, míg végül a vásárra érkezett vevők által a forgalom élénkült. Talpbőr, könnyű, 100—104 frt, borjúbőr 250— 255 frt, barna 200—220 frt. Szesz. A lefolyt héten sem élénkült az üzlet s az árak inkább hanyatló irányt követtek. Külföldről semmi megrendelés sem érkezik s a tulajdonosok kisebb mennyiségeket 49—49,2 krral kénytelenek átadni. Régi mód szerinti kedveltebb készlet kevés van s az árak szilárdul maradtak 53—53^2 kron. — Szilvapálinka keresett, de kevés van készletben, s 28—30 frt megadatik. Törköly 16—18 frt. Felelős szerkesztő: Rákosi Jenő.