Reform, 1872. szeptember (4. évfolyam, 239-267. szám)
1872-09-17 / 255. szám
hogy ott kdt ur parancsoljon, s egymás üdvös intézkedéseit megrontsa. Vagy legyen Horvátországé egészen — vagy Zala vármegyéé — de egészen. Két úrnak nem lehet szolgálni. A magyar országos bizottság ülése. — I. ülés, szept. l-úu. — Korelnök: Majláth Antal gr. Körjegyző: Pulszky Ágost. A közös kormány részéről jelen vannak : Andr’itsy Gyula gr. közös külügyminiszter, Kulin Ferencz br. közös hadügyminiszter, Iolzgethan Lajos br. közös pénzügyminiszter, Benedek öindor tábornok a közös hadügyminiszternek képviselője, Peck Frigyes br. altengernagy a tengerészeti osztály főnöke, Gaál Jenő sorhajóhadnagy, Szentgyörgyi Gyula udvari tanácsos a legtöbb számszék képviselője, Mérey Sándor osztálytanácsos a közös pénzügyminisztérium képviselője. ülés kezdete d. u. 1 órakor. (Andrásy Gyula gr. belépvén a terembe, zajos éljenzéssel fogadtatik.) Korelnök: Mélyen tisztelt országos bizottság! Áldom az isteni gondviselést, mely megélnem engedé, hogy a kornak bár veszélyes, de mégis kedves jogánál fogva már negyedízben én üdvözölhetem, tiszteletemnek egész teljességével a mélyen tisztelt országos bizottságot mind összesen, mind egyenkint. Igenis kedves nékem e jog, de nem magamért, hanem hogy a mélyen 1. országos bizottságot újult erővel láthatom itt egybe seregleni magasztos munkák körül. És kedves nékem e jog azért is, mert azon intézmény élén állhatok meg egy pillanatra, mely bár még elég ifjan s már is eléggé megpróbáltan bizonyita — s hiszek a jövendőben, hogy mennél nehezebb körülmények közt, annál fényesebben fogja ezután is megbizonyitani, hogy egy részben biztositéka e monarchia szilárdságának s hivéje e haza érdekeinek. E szép reménynyel a mélyen I. országos bizottság ülésezéseit megnyitom. Pulszky Ágost olvassa a delegáczió tagjainak névsorát. Távol voltak: gr. Andrásy Aladár, gr. Erdődy István, Házmán Ferencz, Horvát Boldizsár, Jakics Antal, Inkey Nándor, Kroznyavics Mirkó, Miskatovics József, Paczolay János, Prónay Gábor br., Vass Sámuel gr., Zichy Nándor gr. Ezután választás történik az elnökre, alelnökre, jegyzőkre és háznagyra. Szavazás után korelnök kihirdeti a következő eredményt: Elnöknek gr. Majláth Antal, alelnöknek Perczel Béla, jegyzőknek: Bujanovics ► Sándor, Széll Kálmán,gr. Zichy Fer. Viktor,háznagynak: gr. Szapáry Antal választatott meg, mindannyi 45 szavazattal a beadott 46 szavazat közül. Az eredmény zajos éljenzéssel fogadtatott. Elnök: Mélyen tisztelt országos bizottság! Ma egy éve annak — politikai évfordulásunk szerint számítva — hogy ugyancsak nekem adatott a szerencse e magas testület alakulását üdvözölhetni. Egy év egy nemzet politikai életében oly csekély parány, oly időatom — ha szabad az idő fogalmát a testparányok elméletének analógiájával illetnem — hogy aki azon élet átalános szellemét akarná, annak alakbeli változásaiban kitüntetni az czélját — mert útját — s útját — mert módszerét vesztené, ha az alak helyett a tartalom, ez utolsó részeit venné tárgyául. De engedje meg azon testület, mely politikai életünk naprról napra való fejlődésének következményeit kifejezni — s e következményeket törvényszabta részeiben kielégiteni van hivatva — engedje meg nekem, ki most ismételve hivattam el e munkálkodásnak élére, hogy e csekély időköz változásait s ezek sommázatát, napi állapotainkat legalább egy rövid pillantással szemügyre vehessem. (Halljuk.) Mindenek előtt csak külső képét tekintve az európai helyzetnek, mondhatjuk bátran, hogy amaz előző nagy esemény után, mely magát világrészünk földabroszára irta föl, — semmi még csak meg sem rebbenté az állapotok nyugodalmát. Igenis érezni hittük, vagy legalább félve figyeltük még tavaly, hogy ama nagy és hatalmas állam belbomlásnak indultával s megszokott kiegészítő nyomatékának vesztével tán imbolyog az európai sulyegyen; de ma még ez utolsó aggodalma is szét van már feloszlatva minden békebarátnak, mert európailag elfogadott közvélemény, hogy évtizedek történelmén kell visszamennünk, míg a békének ily tiszta képét minden tartalékkérdésekről ennyire ment megállapodását találjuk. Elég a helyzetnek ez áttekintése, hogy ehez képes feladatunkat körvonalazzuk. Ha tavaly a letűnt háború következményi sorsának lezajlását kellett vigyáznunk s azokkal szemben megóvnunk érdekeink sérthetlenségét s állásunk mozdulatlanságát; ma, midőn a béke európailag megszilárdult — ma már a létezőknek e konzerválása — többé nem mint előtérben álló feladat, csak mint a múltért való mindenkori kötelesség néz reánk. E mellett kell még tovább fejlesztenünk, mint odabenn álladalmi életünk organizmusát, úgy itt annak államközi viszonyainkban s önmagunkban való biztosítékait a jövendőkre szólván. Itt van a béke ideje, vele a béke áldása. De ez áldás nem kész valóság, csak lehetőség; létrehozni nekünk kötelességünk, melyért felelősek vagyunk a jövőnkde, hogy abból, amit tehettünk, semmit el nem mulasztottunk. Igenis, mélyen tisztelt bizottság, nekünk fejleszteni, szervezni, alkotni kell, a jövőt minden áron óva, tehát a jelent lehetőleg kimérve. Ezt parancsolja — már akkor, mikor megengedi — a helyzet nyugodalma. Ezt parancsolá legékesebb nyelvén az a nemzet, melynek bizalmából most itt vagyunk, s e parancsolat drága nekünk, azért a kitől mondatott, s aztán a mi benne mondatik , hogy e monarchiának törvények alkotta egységében törhetlenül élni kell. Mélyen tisztelt tagtársaim! Fogadják legmélyebb köszönetemet megtisztelő bizodalmukért magam és tiszttársaim nevében. Ha azonban a magam részéről csak a megtiszteltetést keresném választásomban, valóban sok az okom, hogy meghajolva kegyességük előtt, visszavonuljak egész szerényen az elismerésnek e nagy jutalmával, melynél már többet úgy se remélhetek. De ha e bizodalom nyilvánulásából, a még ennél is drágábbat, hazám parancsát hallgathatom ki, mely engem munkára hiv, a parancsolatra nincs szavam, csak hódoló engedelmességem. (Élénk éljenzés.) A közös ügyek tárgyalására országosan kiküldött és királyunk ő felsége által 1872-dik évi szeptember 16-kára egybehivott bizottságot megalakultnak nyilvánitván, — tárgyalásait ezennel megnyitottnak jelentem ki. Adjunk majd e munkálkodásokban igazabb kifejezést a mindnyájunkkal közös forró óhajnak: éljen, viruljon örökké a haza, (lelkes éljenzés) éljen az emberi lét legszélsőbb határáig népe örömére és boldogságára a király. (Zajos éljenzés). Andrásy Gyula gr. T.: országos bizottság! Megalakulván akként a t. országos bizottság, van szerencsém jelenteni, hogy ő felsége holnap, azaz 17-én fogja az országos bizottságot Budán a várban d. u. 2 órakor fogadni. A fogadásnak részleteiről a delegáczió igen tisztelt tagjai az elnökség útján fognak értesülni. Ezt előre bocsátván van szerencsém a közös minisztériumnak előterjesztéseit és pedig a következőket bemutatni : A közös államháztartásnak előirányzatát az 1873-ik évre az összes mellékletekkel, a közös külügyminisztérium emlékiratát az 1872. évi előirányzathoz ; a közös külügyminisztérium előterjesztését a külügyminiszteri palota belsejének helyreállítása tárgyában ; a közös külügyminisztérium előterjesztését a párisi nagykövetségben az 1872. évben fölmerült költségek fedezése iránt; a közös hadügyminisztériumnak előadását az 1873. évi előirányzat indokolása tárgyában; a közös hadügyminisztériumnak előadását az 1871. év hitelmaradékainak fölhasználása tárgyában ; a hazai tengerészetnek az 1873-dik évi költségvetésre vonatkozó indokolását; a közös pénzügyminisztérium fölvilágositásait az 1873-dik évi előirányzathoz ; a közös pénzügyminisztérium válaszát a bizottságok határozataira és kivonataira; a közös pénzügyminisztérium előterjesztését az arcier-testőrség kincstári pótlékai, valamint a fenállott főhadsegédség nyugdíjai tárgyában ; a közös főszámszéknek az 1873. évi előirányzatára vonatkozó előterjesztését ; az osztrák-magyar monarchia közös államháztartásnak 1870. évi zárszámadását, az osztrákmagyar monarchia közös államháztartásnak kezelési kimutatását az 1871. évről és a közös pénzügyminisztérium előterjesztése, melylyel az 1870. évi zárszámadást, és az 1871. évi kezelési kimutatást kiséri; a közös külügyminisztériumnak az 1870. évi zárszámadásra vonatkozó emlékiratát; a közös minisztérium előterjesztését a hadsereg 1872. évi, előirányzatához tartozó póthitelek engedélyezése tárgyában; a közös minisztérium előterjesztését a Bécsben élő közös kül- és pénzügyminiszteri hivatalnokoknak 1872-re engedélyezendő drágasági pótlékok tárgyában; — a hadi tengerészet előterjesztését a felhasználási és számadási határidők meghosszabbítása tárgyában; a közös hadügyminisztériumnak előterjesztését az 1873. évi előirányzat 18. czimében előforduló árak helyreigazítására nézve. Elnök: Ő felsége ezen meghívása hódolatteljes tisztelettel vétetik tudomásul, a többi előterjesztések ki fognak nyomatni és a tisztelt tagok közt szétosztatni. Zsedényi Ede indítványozza, hogy azonnal választassanak meg az egyes bizottságok. Elfogadtatik s a választás azonnal végrehajtatik. Választás után elnök jelenti, hogy a közös miniszterek részéről több rendbeli leirat érkezett. Bujanovics Sándor olvassa az illető miniszteri értesítéseket, melyek szerint a közös pénzügyminisztérium képviselésére az országos bizottság jelen ülésszaka alatt Mércy osztálytanácsos a közös hadügyminisztérium képviselésére Benedek Sándor tábornok és osztályfőnök, a közös hadügyminisztérium tengerészeti osztálya képviselésére Gyulai Gaál Jenő sorhajóhadnagy, a közös legfőbb számszék képviselésére pedig kebelbeli kir. udvari tanácsos nagyrápolthi szentgyörgyi Gyula és a melléje rendelt udvari titkár Komárek Henrik lettek megbízva. Tudomásul vétetik. Széll Kálmán jegyző olvassa a szavazás eredményét : A hadügyi bizottmányba következők választottak : Andrásy Aladár gr., Beöthy Ákos, Bujanovics Sándor, Éber Nándor, Erdődy Sándor, Inkey Nándor, Házmán Ferencz, Horvát Boldizsár, Horváth Lajos, Hodossy Imre, Kálnoky Pál gr., Károlyi Sándor gr., Keglevich István gr., Lónyay János, Mihályi Péter, Mesznil Viktor h., Mikes János gr., Milkillovics József, Paczolay János, Perczel Béla, Podmaniczky Frigyes b., Pulszky Ágoston, Sennyey Pld b., Szapáry Antal, gr., Szapáry Gyula gr., Széll Kálmán, Szeniczey Ödön, Ürményi Miksa, Wahrmann Mór, Vay Lajos b., Zichy Nándor gr. A külügyi bizottmányba megválasztottak 46 szavazattal : Fáik Miksa, Slaynald Lajos, Krisznyavi Mirko, Keglevich Béla gróf, Kiss Miklós, Oltenau János püspök, Péchy Manó gróf, Petrovay Ákos, Prónay Gábor b„ Széchén Antal gr., Szögyényi László, Zichy Ferencz gróf. A tengerészeti bizottmányba megválasztattak : Almásy György gr., Csotta István, Erdődy István gr., Karácsonyi Guido gr., Károlyi Gy. gróf, Kemény Gábor báró, Vass Samu gróf, Lészai János. A pénzügyi bizottmányba 46 szavazattal megválasztattak: Bittó Kálmán, Halassy Gyula, Jakits Antal, Prileszky Tádé, Kudics József báró, Wodianer Albert b., Zichy Viktor gr., Zsedényi Ede. A gazdasági 1120 ttraányba megválasztattak : Kemény Gábor b., Szapáry Antal gróf, Modianer Albert b. A naplóbiráló bizottmányba megválasztattak : Bittó Kálmán, Jakits Antal, Károlyi Sándor gróf, Rudics József báró, Szeniczey Ödön, Vay Lajos báró. Elnök : A mai ülést bezárom. Ülés vége 2 órakor. Esküdtszéki tárgyalás. — Szentember 16. — [Közvádl') Tóvölgyi Tituszi ellen.] Tudósitásunkat a közvádló beszédével fejeztük be A közvádló elvégezvén hatásos vádbeszédét, vádlottnak, ki ügyvédet nem fogadott, adatott a szó védelme végett. Tóvölgyi Titusz védelme elején, melyet meglehetős folyékonysággal, de helylyel-közzel egyszers, mind magát meg nem tagadva, oda nem illő nyerseséggel adott elő, úgy hogy az elnöknek akárhányszor kellett szavába vágni, kijelenté, hogy a második nyomtatvány, a röpirat alapján keletkezett lázízási vád ellen nem fogja magát védeni. Nem, annál kevésbé, mert meg volt győződve, hogy a két vádat elkülönítve fogják tárgyalni, így ő — folytatja — szemben a közvádlóval úgy áll az esküdtek ellen, mint a fegyvertelen a fegyveres, a gyönge az erős ellen. Bízik azonban az esküdtek szabad ítéletében, mely fölismerendi a leplezetlen igazságot, s a szerint fog nyilatkozni. Boldogabb az — úgymond — ki a nyilvános eseményeket csak mint részt nem vevő szemlélő maga előtt végbemenni hagyhatja, s mint szokás mondani, úszik az árral. Ő neki, vádlottnak, azonban nem adatott ily természet. Sőt még nem csak hogy ilyen nem, hanem épen ellenkezőleg, nyíltan és szándékosan, mert meggyőződése által elragadtatva, vesz részt a politikai küzdelmekben szóval és írásban. Igaz, hogy azon mesterséget nem birja, melyet a modern írónak ma bírnia kell, s mely megfelel ama közmondásnak, hogy a nyelv nem azért van itt, hogy vele gondolatunkat kifejezhessük, hanem azért, hogy elrejtsük. Annál inkább ért az őszinteséghez, s a fegyver nyílt forgatásának módjához. Ezt előrebocsátoa a vádlott visszatér tulajdonképeni védelmére, melynek sikeresebb eszközlése végett bizonyítványokat vél jónak fölhozni a mellett, hogy nem ő volt az első, ki a kormánynak szemébe mondta mindazokat, mik czikkében mondattak, s hogy igy másokat elitélni ugyanazért, a miért mások büntetlenül maradtak, lehetetlen lesz. Erre fölolvas több rendbeli nyomtatványt, nagyobbára ellenzékieket, még pedig a szélsőbalpárt közegeiből, így a Magyar Újság“ múlt évi november 12-iki számát, melyben a vezérczikkező gr. Lónyay miniszterelnökké kineveztetésére vonatkozólag szemére veti utóbbinak, hogy ő segítette lábra kapni a legnagyobb mérvű korrupcziót hazánkban. Ezután a „Szombati lapok” (Simonyi szélsőbal hetilapja) több számaiból hasonirányu kitételeket olvas föl, igy a gömöri iparvasutakra s a Nákó-ház megvételére vonatkozókat. Utóbbiaknál az mondatik, hogy ha Lónyay saját vagyonával úgy bánnék, mint az országéval, családja bizonyosan szeqmeszter alá tétetné, mert Lónyay „gscheftelési hajlamában“ elfecsérli a nemzet pénzét. Fölhozza ezután vádlott a Nuck Hugó esetét, s másokat, mint a melyekben más pártjához tartozó írók époly kemény szavakkal illették a kormányt, s még sem görbült egy hajszáluk sem. „Uraim“ — folytatja vádlott — „én valamint a társaságban, úgy a sajtóban is mindig nyílt vagyok, s ha látom, mily példátlan korrupczióval kezeltetnek nálunk a haza legszentebb ügyei, adatván azok megfertőztetett hivatásoknak kezébe, akkor nincs hatalom ezen a világon, mely véleményem s benső meggyőződésem szabad kinyilatkoztatásától visszatartóztathatna. Ha látom, hogy a nemzeti sajtó tekintélyes közegei mindennap hozzák a nemzet kormányát legnagyobb mérvben kompromittáló adatokat s ha látom, hogy a miniszterek maguk még csak szóval sem védelmezhetik magukat e leleplezések ellen, czáfolhatják ez állításokat, s legfölebb csak sajtópört akasztanak a szabad meggyőződéssel íróknak nyakába (Derültség, kiáltások, „úgy van!), akkor nem hallgathatok, akkor nekem is ki kell mondanom véleményemet, s legyek Decius bár,ki magát föláldozza. A nyereség kilátása a legroszabbakr’a birja az ügyek élén álló embereket nálunk, utalok a keleti vasútra, mely hitelünket megbénította a külföld előtt, azon ügyre, melynél Waring testvéreket egyetlen egy férfiú, a kormány egy barátja, jónak látta az ország vérén meggazdagítani. Elnök: Figyelmeztetem a vádlottat, hogy személyeket, kik nincsenek jelen, s kik nem védhetik magukat, ne nevezzem meg. Ennyit fölteszek legalább lovagiasságáról s politikai érettségéről. Vádlott: (Folytatólag) Önmagam iránt kötelességem, hogy minden érvet, mely mellettem szól, felhasználjak. Nézzük a 100 milliónyi vasúti kölcsönt, hol a kormány a nemzetnek még beszámolni sem tudott, s kiderült, hogy oly párisi bankároknak adott milliókat, kiknek még neve sem létezik (derültség). Ott van a miskolczi kiházasítási szédelgés. Egyre figyelmeztették a kormányt, hogy a dolog lelkiismeretlen humbug, de az nem hajtott rá, míg bekövetkezett számos család vétkes szerencsétlensége. Miért? Mert a belügyminiszternek egy jó embere is volt kompromittálva az ügyben, s azt kímélni kellett, most a belügyminiszter is azt tartja „Stehlen und stehlen lassen.“ . . . (Mozgalom.) (Elnökvádlottat ismét mérsékletre hivja föl, mert máskép védelmét beszüntetni kényszerül.) Vádlott (befejezőleg) Uraim! és még számos ily adatot hozhatnék föl, de nem akarom türelmüket próbára tenni. Engemet, higyjék el, az vezérel mindig, hogy tények, melyeket az illetők semmivel meg nem czáfoltak, igazak, s azokat kimondani szabad. S ki is fogom mondani mindig s ettől sem a börtön sem, ha kell a vérpad (Derültség) félelme sem fog visszatartani. Úgy cselekszem, mint a méh, mely tudja ugyan, hogy szúrása életébe kerül, de azért szúr. Meglehet, hogy mások ugyanazt gyengébb szikekkel korholni képesek; meglehet, de én talán sokkal nagyobb rokonszenvet érzek az igazság, mint önmagam iránt. Belátván azt, hogy hazánk s nemzetünk a jelenlegi gazdálkodás mellett végenyészetre jut, örömest lerántom a hazugok s haszonlesők álcráját, s miután lapom, melyben azt nyilvánosan teszem, jelentéktelen, kell hogy másoknál egy lépéssel tovább menjek e munkában. Ki a bűnös, vájjon az-e, aki a vészharangot megkonditja, vagy aki a háztetőbe bedobja az égő üszköt. A korrupczió veszélyére meghúztam a vészharangot, s utaltam a baj forrására, tényekkel, melyeket senki sem czáfolt meg, s tettem azt, mihez óriási okaim voltak. Nem félek, s kérem csak, esküdt urak, Ítéljenek becsületük, hazafiságuk s bátorságuk szerint!“ A közvádló részéről következett replika, s a vádlott duplikája után elnök a véd- s vádbizonyítékokat összegezvén, a kérdéseket tette föl, s az esküdtek félórai tanácskozás után következő vers diktet ejtettek: Vádlott a „Szabadság mint a nép zárójá“ban megjelent inkriminált czikk miatt a magyar kir. felelős kormány rágalmazási sajtó vétségében vétkes (7 igen 5 nem) ellenben az inkriminált röpiratban az őt terhelő „lázítási s a közrend és béke megzavarása“ vádja alól fölmentetik (6 szá 6 ellen.) A bíróság ehhez képest rövid tanácskozás után vádlott Tóvölgyi Tituszt, mint a rágalmazás sajtóvétségében bűnöst egy évi börtönre s 500 forintnyi pénzbírságra ítélte el. Vádlott ez ítélet ellen azonnal bejelenté semmiségi panaszát, s keresekül Andor Imre és Bayer urakat állitá. A tárgyalás csak d. u. 3 óra felé ért véget, vagy átalakítás által ? így találjuk a „jelzők“ „behozólagos“ s más idegen hangzású, bár magyar szavakat, melyeket a jelző vagy jel s a behozó szó bízvást pótolhat. A mű magasabb tanintézeteknek ajánlható, de nem gimnáziumoknak. —A magyar királyság földirata, csillagászati és természettani földrajzi bevezetéssel irta Biháry Ferencz (Eggenberger, 80 kr.) íme egy tankönyv, melynek acclamálunk. — E munka egészséges szervezete az első lapok forgatásánál szembeötlő, s csak örülhetünk annak, hogy Ribáry úr önállósította saját szellemi termékét s kivonta a Visontay-féle földirat úgyszólván eddig tartott protektori neve alól. Visontay Magyarország földirata legújabb kiadása daczára sokszor botrányosan hiányos a népesedési s egyéb statisztikai dátumok még egészen a régi tudomások szerint voltak rendezve, itt egy egészen modern, s a népszámlálás legújabb adataira fektetett, szabadelvű szellemű, velős könyvecske van előttünk, melybe nagyon mélyen kell betekinteni, hogy hibákat fölfedezhessünk benne.— B ezek is csak formaiak. — így szerző jobbnak tartja, hogy Magyarországot még a régibb keltezetü „kerületek“ alapján osztván föl, mindjárt a kerületeket képező megyék elősorolásánál odateszi a megyék nagyságát s lakosai számát. Mi az ellenkező utat tartjuk helyesebbnek, a tanuló sokkal jobban jegyzi meg e tudnivalókat, ha azokat az egyes megyék részletesebb leírásánál találja, mert a tömegesnek megtanulása mindig nehezebb s fárasztóbb mint az egyesé. Egyébiránt e földrajzi tankönyv előnyei oly számosak, hogy az ily csekély formai elnézések egészen eltűnnek. Tetszik benne a rövid, szabatos előadás, az irány korrektsége, mely minden fölösleges pipere nélkül való, a helyes beosztás, s a legigazabb adatok helyes fölhasználása,, s ezért minél nagyobb körben elterjedését óhajtjuk. — Mosonyi Mihály életés jellemrajza. Irta id. Ábrányi Kornél (Mosonyi Mihály arczképével.) (A „Corvina“ kiadványa, 60 kr.) Nemsokára körülbelül két hónapja lesz, hogy e derék zeneművészünk sírba szállt. Barátja s hálás tanítványa, id. Ábrányi Kornél szép emléket állított neki a jelen biografikus munkával, s e föladatot megfejteni legjobban épen ő volt hivatva, ki a boldogulttal oly szoros baráti frigyben állott, s élete körülményeit, művészi fejlődésének stádiumait legjobban ismerte, s Mosonyi egész lényéről érdekes képet állíthatott össze. Innét van, hogy a kötet minden lapjából a meleg baráti hang, s a kegyelet emléke szól, mely ilynemű irodalmi termékeknek mindig csak becsére szolgál. Az officziózus biografisták soha sem köthetnek le száraz adataikkal, csak az, ki az illetővel, kiről szó van, együtt járt a földön s életirása által nem annyira megismertetni, mint megünnepelni akarja. Ábrányi munkáját Liszt Ferencznek ajánlotta, ki tudvalevőleg Mosonyihoz szintén teljes elismeréssel közeledett. A czimlap előtt az elhunyt egyszerű, de kifejezésteljes arczképét találjuk, melytől alig fordíthatjuk el szemünket, annyira vonzók e művész szeretetet és szenvedést eláruló vonásai. Ábrányi ur jelen munkájával minden esetre érdekes újdonsággal szaporító a magyar könyvpiaczot. — Debreczen város történelme. Irta Szűcs István magy. akad. lev. tag. 3 kötet 6 frt. Csáthy, Debr.) E nagyszabású monográfiáról, melyről már az egyes kötetek megjelenése alkalmával szólottunk, bővebben foglalkozandik lapunk egyik legközelebbi tárczája. — A nagyváradi kir. jogakadémiának vázlatos történelme alapittatásától az 1870/71. tanév végéig. Levéltári adatok alapján irta dr. Bozóky Alajos jogakadémiai tanár. (N.Várad, Hügel, ára ?) Bozóky ur, az ismert jogtudományi iró, ez igen használható s részben érdekes munkácskát a magyar királyi közoktatási minisztérium rendelete, s illetőleg az ennek folytán a tanári kartól kapott megbízás folytán készíté. Szerző abbeli kívánalmát, hogy „a többi főtanodáinkról is jelennének meg ily vázlatok, jövőre nézve pedig évenkint, vagy legalább 3—4 évenkint adatnának ki, — mert igy sokkal jobban lehet a nemzet történelmére is kiható történeti adatokat a feledéstől megmenteni, mint ha azok a mindenféle viszontagságoknak kitett szoros levéltárakba temettetnek, mi is teljesen magunkénak valljuk s az indokolást is helyeseljük. Eggenberger akad. könyvkereskedésében megjelentek Seidel Pál szorgalmas ifjúsági tankönyviró következő uj kiadásai: képes természetrajz különös tekintettel a vadászatra és az egészségtanra népiskolák számára. (2-ik kiadás 25 kr.) Kisértetet természettan nép — ipar- és vasárnapi iskolák számára és: Irati föltevények tankönyve (25 kr.) Ez utóbbi a három között még leghasználhatóbb. Továbbá Népszerü erkölcstan (20 kr.) Végre Kodolányi gazdasági naptára 1873-ra. Igen praktikus, jó beosztású naptár, telve a legjobb s legbecsesebb utasításokkal gazdák számára. Ára 12 füzetnek 2 frt. — Földrajz az elemi népiskolák HL IV. osztályának tanulói használatára irta Iványi Andor tanító Ó -Kanizsán. Ara 24 kr. [Beküldetett:] „Parragh Gábor borkészitési és kezelési (20 ívnyi) könyvének „Második kiadását“ sorban hirdetteti és ajánltatja a lapokban, legutóbb a „Vasárnapi Újságban.“ — Ez valóságos botrány! — Az első kiadásból sajttakaróul fönmaradt néhány száz példányra uj czimet nyomatott szerző 1871. évszámmal, s most mint kapós munkát ily módon akarja a szegény magyar borászközönségre rásózni 1 frt 50 krajczárjával, ajánló levelűi azt hozván föl mellette, hogy egyetlen szakmunka a maga nemében, mely dr. Entz Ferencz is tankönyvül fogadott el az orsz. budai vinczellériskolában. Ez utóbbi állítás— legalább dr.Entz F. széles szakismeretében megbízván hisszük — csak annyira lehet igaz, mint az, hogy második kiadás, melyben a többi számos nyomdahibán kívül csak úgy benne van a „feleséges“ tokaji bor, mint az elsőben. Jaj volna annak az iskolának, mely ma oly könyvből akarna borászati tudományt meríteni, mely 9 év előtt is ellenkezett a vegytudomány tiszta fogalmaival, ma pedig a borászat terén fölmerült vívmányokat teljesen ignorálja; miért is, mellőznők e könyvnek megemlítését is, ha hirdettetése nem volna ugyanígy a borászközönség ámításával. Ha egyébiránt szerző úr velünk ellenkező nézetben van, szívesen közöljük helyreigazító válaszát, melyben bebizonyitandja: 1-ször hogy e most hirdetett könyve csakugyan második kiadás; 2-szor hogy azt dr. Entz Ferencz tankönyvül fogadta el az orsz. szőlészeti iskolában ; 3-szor hogy nincs benne számos vegytudományellenes állítás; s 4-er hogy a borászati tudomány mai állásának megfelel ?“ KÜLÖNFÍtLÉK. . Pest, szeptember 16. [Hivatalos.] Münberger pályavégzett műegyetemi hallgató 2. rendű miniszteri segédmérnökké neveztetett ki. — Az igazságügyminiszter 1. évi augusztus 31-én 25,557 Sz. a. kelt rendelvényével: Glück Ignácz orvostudort a pesti, dr. Pribil Antal balassa-gyarmati kir. türvszéki börtönorvost a balassagyarmati, dr. Máriás Károly selmeczbányai kir. törvszéki börtönorvost a selmeczbányai, dr. Felsik Lajos ipolysági kir. törvényszéki börtönorvost az ipolysági, dr. Schrvarzel József esztergomi kir. törvszéki börtönorvost az esztergomi, Löwenfeld Baruch orvostudott az aranyos maróthi, dr. Hagy József nyitramegyei főorvost a nyitrai, dr. Góth József szemezi kir. törvszéki börtönorvost a szeniczi, dr. Szibrányi Márton pozsonymegyei kerületi orvost a pozsonyi, dr. Huszár Károly trencséni közkórházi főorvost a trencséni, dr. Kolin Károly zsolnai kir. törvényszéki börtönorvost a zsolnai, dr. Haasz Jakab turócz-szent-mártoni királyi törvényszéki börtönorvost a turócz-szent-mártoni, dr. Steinhardt Bertalan alsó-kubini kir. törvszéki börtönorvost az alsó-kubini, dr. Körtvélyessy Tamás szabadkai kir. törvszéki börtönorvost a szabadkai, Szűcs József orvostudort a soproni, dr. Sikos József győri kir. törvszéki börtönorvost a győri, dr. Klein Mihály komárommegyei tiszti főorvost a komáromi, dr. Mangin Károly zalaegerszegi kir. törvszéki börtönorvost a zalaegerszegi, Schreier Lajos orvostudort a nagykanizsai, dr. Krassovetz Ignácz Csáktornyai kir. törvszéki börtönorvost a Csáktornyai, dr. Pillisz Benő veszprém megyei főorvost a veszprémi, dr. Makara György pápai kir. törvszéki börtönorvost a pápai, gr. Szabadd János vasmegyei főorvost szombathelyi, dr. Varga Ferencz szent-gotthárdi kir. törvaszéki bürtönorvost a Szent-gotthárdi, dr. Patay János somogymegyei főorvost a kaposvári, dr. Sass István tolnamegyei tiszti főorvost a szegszárdi, dr. Frantz Alajos egri kir. törvszéki börtönorvost az egri, Schönfeld Leopold orvostudott a gyöngyösi, dr. Wenninger Nep. János jászberényi kir. törvszéki börtönorvost a jászberényi, dr. Pacsek Mór rimaszombati kir. törvszéki börtönorvost a rimaszombati, dr. Tibulszky Alajos tornamegyei főorvost a tornai, Kun Tamás orvostudort a miskolczi, Czirbusz István orvostudort az eperjesi, dr.Weisz Armin zemplénmegyei főorvost a sátoraljaújhelyi, Thoman Dávid orvostudort a homonnai, dr. Body József ungmegyei főorvost az ungvári, dr. Nagy Sándor ugocsamegyei fő- s honvédezredorvost a nagy-szőllösi, dr. Grosz Albert nagyváradi kir törvszéki bürtönorvost a nagyváradi, dr. Tegze Imre debreczen-városi tiszti főorvost a debreczeni, dr. Grünwald Mór belényesi kir. törvszéki börtönorvost a belényesi, dr. Neusinger András huszti kir. törvényszéki börtönorvost a huszti, dr. Fekete Sámuel szatmármegyei tiszti főorvost a szatmár -németi, dr. Serly Gusztáv szatmármegyei tiszti főorvost a nagy-károlyi, dr. Lovrich Gyula nagy-bányai kir. törv.széki börtönorvost a nagy-bányai, dr. Bereczky Károly zilahi kir. törvényszéki börtönorvost a zilahi, dr. Flogmann Miksa nyiregyházai kir. törvényszéki börtönorvost a nyiregyházai, dr. Kovács István békésmegyei tiszti főorvost a békés-gyulai, dr. Hajnisch József hódmező-vásárhelyi kir. törvényszéki börtönorvost a hódmező-vásárhelyi, dr. Horváth János borosjenői kir. törvényszéki börtönorvost a borosjenői, dr. Bolchenberger Zsigmond körösbányai kir. törvényszéki börtönorvost, a körösbányai, dr. Fekete Alajos lugosi kir. törvényszéki börtönorvost a lugosi, dr. Kohn Manó oraviczabányai királyi törvényszéki börtönorvost az oraviczabányai, dr. Reiner József temesmegyei tiszti főorvost a temesvári, dr. Kuktay Sándor temesmegyei tiszti fő s honvédezredorvost a verseczi, dr. Incze István kolozsvári kir. törvényszéki börtönorvost a kolozsvári, dr. Gajzágó László szamosujvári kir. börtönorvost a szamosujvári, Nagy Károly orvostudort, az abrudbányai, dr. Balog Pál hunyadmegyei főorvost a dévai, dr. Meskó Antal hátszegi kir. törvényszéki börtönorvost a hátszegi, dr. Brust Lajos fogarasi kir. tv.-széki börtönorvost a fogarasi, Fabricius József orvostudort a braksói, dr. Sinkovics Ignácz kézdi-vásárhelyi kir. törvényszéki börtönorvost a kézdi-vásárhelyi, dr. Molnár József csikszéki főorvost a csik-szeredai, dr. Haupt Gottfried beszterczei kir. törvényszéki bürtönorvost a beszterczei, dr. Csiki József marosvásárhelyi kir. tvszéki börtönorvost a marosvásárhelyi, dr. Fejérvári Lajos székely-udvarhelyi kir. tvszéki börtönorvost a székely-udvarhelyi, s végül dr. Bertleff Frigyes segesvári kir. trvszéki börtönorvost a segesvári kir. törvszék területén előforduló törvszéki orvosi teendőknek a szabályszerü dijak mellett leendő ellátásával megbízta. [Birói kinevezés.] Sulyok Sándor a horvátszlavon országos kormány fogalmazója, a fiumemegyei törvényszékhez ideiglenes II. osztályú elnökké neveztetett ki. [Udvari hirek.] A király midőn tegnap reggel a közönséges személyvonaton Bécsből Pestre érkezett, az indóházban Tóth V. és Tisza L. miniszterek, Gyöngyössy A. főpolgármester, Thaisz Elek főkapitány és több városi képviselő által fogadtatott. — A király először Tóth Vilmos miniszterrel beszélt, azután a főpolgármesterhez fordult ezen szavakkal: „Itt vagyok tehát ismét önöknél; remélem, hogy hosszabb ideig fogok itt időzhetni.“ A király vidám hangulatban volt. Budán a várban a királyi palota lépcsőházában Házmán F. főpolgármester, Kovics főkapitány és több városi képviselő fogadták a királyt, ki a főpolgármesterhez néhány szívélyes szót intézett. A király tegnap este 7 órakor Bellegarde főhadsegéd kíséretében az északi államvaspályán Gödöllőre utazott, azonban ma visszatér, mivel holnap délben 1 órakor fogadja a delegácziók tagjait. — Lipót főherczeg és a toskániai nagyherczeg tegnap délután Bécsből Pestre érkeztek. [Királyi adomány.] A király Berlinben a szent Hedvig egyház prépostjának Herzog úrnak 400 tallért adott át a szent Hedvig kórház, ugyanannyi tallért a katholikus község szegényei számára. Az utóbbi összeget a szent Vincze-egylet fogja kiosztani. [Hazafiság a nemzetiségnek.] E fölirat tegnap 11 éve, mint a budai népszínház megnyitásának első napján virágkoszorúkkal környezve büszkén ragyogott Thalia új templomának homlokzatán, melynek ma már csak romjai jelzik a hazafiság és nemzetiség szalma lángját. Pénteken az esti órákban szokatlan nagy tömeg állott a budai népszínház telke előtt; siettünk mi is oda, mert eszünkbe jutott e megnyitási nap előestéjének emléke, s azt hittük, hogy talán a kegyelet adóját rójja le a bámuló tömeg a romok fölött. Tizenegy év előtt ugyan e helyen álltunk örömtől sugárzó arczczal és dagadó kebellel, örvendve, hogy nem halt még ki a nemzetből a hazafias czélokra való áldozatkészség, melyet megmutatott az által, hogy két hó alatt egy magyar szinhá épült és Buda falai között. Csalódtunk. Néma kegyelet adóját jött a nép leróni e romok elé, hanem kiváncsian várta, hogy a gép segélyével hogy döntik le a népszínház utolsó falát; s midőn a századokkal büszkén daczolt fal iszonyú robajjal ledőlt, indult kiki egykedvűen ama tudattal: ezt is láttam. A ledőlt falból magasra repült a porfelleg. Ez volt a budai népszinház utolsó látványossága. [Házasság.] Mannsberger Jakab, a szegedi színház buzgó igazgatója, ma, szeptember 17-én vezeti oltárhoz Sugár Emma kisasszonyt. Az esküvő Pesten, az izraeliták imaházában fog reggel 9 órakor tartatni. [Népszerű tudományos előadásokat] terveznek a fővárosban. Az előadások, írja a „Hon“ az irodalom, nemzetgazdászat, tanügy s főként a természettudományok köréből lesznek véve s előadókul már is több tudományos tekintély s ifjú ügybarát nyeretett meg. Terv szerint ezen kizárólag magyar előadásokat hetenként egyszer felváltva Pesten és Budán tartanák mérsékelt beléptidij mellett s az előadások egyelőre a napilapok tárczáiban s később egy a 'Virchow és Holkendorf által kiadott gyűjteményhez hasonló irodalmi vállalatban tétetnének közzé. Óhajtjuk hogy az üdvös vállalatot siker kövesse s vidéki városaink e követésre méltó példát mihamarább utánozzák. [Közgyűlés.] A dunamelléki ev. reform. egyházkerület szeptember 27-én s következő napjain közgyűlést tart. [Kolera.] A torontál megyei Török-Becsén felmerült kolera-esetek iránt beérkezett hivatalos jelentés szerint 1. évi aug. 21-től 26-ig összesen hét betegülési eset fordult elő, melyek közül 6 gyógyulással, egyik pedig halállal végződött; aug. 26-ik óta újabb betegülési eset nem mutatkozván, e kór, mely a hazánkban évenkint előfordulni szokott cholera nostras betegséggel azonos volt, a nevezett helyen megszűntnek tekinthető. [Az országos mintarajz tanoda- és rajz tanárképezdében] a tanulók beiratása, valamint a felvételi próbarajzolás október hó 7-ikén, a rendes oktatás pedig valamennyi szakosztályban október hó 14-ikén kezdődik. Bővebb tudósítással, úgyszintén kimerítő programmal szívesen szolgál a képezde irodájában (Pest, Rombach-utca 4-ik sz. a.) az orsz. mintarajztanoda és rajztanárképezde igazgatósága. [Országos izraelita tanitógyülés.] A magy. izr. országos iroda elnöksége azon értesítést intézte az országos magyar izr. tanitóegylet központi választmányához, miszerint a magy. izr. kongresszus által kidolgozott iskolai alapszabályzat 36. és 37. §§-aiban foglalt határozatokat, melyek a hazai szr. tanítók nyugdíjazására vonatkoznak, immár foganatosítani szándékozik. E czélból az orsz. magy. izr. tanítóegylet központi választmánya egy fölhívást intézett az ország összes magy. izr. tanítókhoz, melyben fölhivja őket, hogy október hó 20., 21. és 22-ik napján tartandó országos izraelita tanitógyülésre minél számosabban jelenjenek meg. A gyűlésnek czélja, tüzetesen megvitatni az említett szabályzatot, illetőleg a magy. izr. tanítók nyugdíjazásának kérdését. A jelentkezések szeptember hó végéig az egylet elnökségéhez (siputeza 11. szám) intézendők. [Különös folyamodás.] R. M. debreczeni polgár eladósodását panaszolva, az iránt folyamodott a minisztériumhoz: engedné meg neki, hogy Pesten és Bécsben magának könyöradományokat gyűjthessen. A minisztérium azonban az illető hatóság útján tudatta a folyamodóval, hogy magánegyén részére könyöradományok gyűjtése nem engedélyezhető. [Feuerbach Lajos] a német bölcsészek egyik legkitűnőbbje, f. hó 14-én szombaton reggel halt meg Nürnbergben, hol a világtól elvonultul élt, előbb számos, nagybecsű munkái után, újabban pedig midőn testileg egészen megtörött és véginségre jutott, csekély államsegélyből. Feuerbach 1804. július 28 án született Landshutban; első tanulmányainak befejeztével Heidelbergben Hegel tanítványa jön, ennek tanaival azonban ellenségeit is örökölte, kikkel egész életén át sok keserűsége volt. [Nemes emberbaráti könyörületért] esdi egr éltes korú családapa, ki nejét és 9 élő gyermekét mestersége munkájával tisztességesen fentartotta, de az utolsó nagy tűzeset alkalmával Gyöngyösön porrá égve nemcsak szerény vagyonától megfosztatott, de a tűzvésznek 18 éves Etelka és 11 éves Mariska nevű leányai is áldozatul estek. A borzasztó csapás az édesanyyát őrületes buskorba ejte, az amúgy is gyengélkedő atyát jó ideig munkaképtelenné tette. A felebaráti könyöradományok vagy a „Hon“ szerkesztőségéhez, vagy egyenesen a szerencsétlen családfő czime alatt [Magyary György , lakik. Gyöngyösön Solymosi-utcza 1335.] Gyöngyösre küldendők. [Milán szerb fejedelem] vagyona három gondnokának, egyenkint 2000 aranyat ajándékozta, valamint a régensséget is gazdagon megajándékozta. [Sikkasztás.] A vámos-mikolai adóhivatalban a végszámadásnál föltűnt, hogy Mária-Nostra község adóbevételeiben tetemes hiány mutatkozik. — Ezen körülmény földerítése czéljából egy vizsgáló bizottság küldetett ki, mely revízió után azon meggyőződésre jutott, hogy Pokorny J. községi jegyző,— valamint Bereczki Imre és Kovacsik J. bírák tetemes adóösszegeket visszatartottak maguknál, sőt — hogy Bagyis Pál adószedő számadásaiban is van valami különbség. Ezen egyének perbe fogatván, közülök a három első tettét töredelmesen be is vallotta, Bagyil P. azonban minden sikkasztási vádat elutasított magától. A törvényszék ez utolsót egyszerűen föl is mentette, a három elsőt pedig a sikkasztásban bűnösnek találván, a miatt a jegyző egy havi, a két biró pedig 14 napi fogságra ítéltetett. A legf. törvényszék az első birósági ítéletet helyben, hagyta [T ííz krónika.] Zemplén megyei Lácza községben múlt hó 28-án 28 udvartelek minden épületekkel , a behordott életnemüekkel megégvén, a tűzkár 30 ezer forintra rúg; ugyan acsak zemplén megyei Tolcsva városban augusztus 14-én tűz ütvén ki, 45 ház, s összesen mintegy 73 épület s tömérdek élet és takarmány égett meg, mi által sok szegény munkáscsalád véginségre jutott. Zala megyében Türjén augusztus 9-én támadt tűz 21 lakházat és 23 melléképületet hamvasztott el, minek következtében 28 család jutott tönkre, a kár 16,728 frtra becsültetett. [Választási mozgalmak.] Temesvárt a baloldal, miként a „Temesv. Ztg.“ Írja dr. Chorint, Arad város volt képviselőjelöltjét kérte föl a jelöltség elfogadására. S Cnorin nem is vonakodik azt elfogadni — föltéve, hogy a temesvári ellenzék neki kilátását nyújt megválasztathatására. Horn Ede eshetőleges jelöltségéről is beszélnek — még pedig főleg a reformpárt hívei. — Nádudvaron Patay az