Reform, 1872. október (4. évfolyam, 269-299. szám)
1872-10-19 / 287. szám
287. szám. Előfizetési föltételek : Vidékre postán vagy helyben híWEhosa hordva és» érre Pél érre 20 frt—kr. 100 — . Negyed évre . 5 frt—kr. Egy hóra . 1 , 80 . Hirdetmények dija: lO-huMiibos Detitsor egyszeri hirdetésnél A nyílttéri petitsor.................................. Bélyegdij külön........................................ Szombat, október 19. IbT2. 8 kr. 2B „ 30 „ REFORM m. évi folyam. Szerkesztési Iroda: n«IT:^ro«, TAroBh.fiBW» 8. ax. X. udvarg X. E lap sseiluiui részét illeté minden köitemény a sierkoastOséghez Intésotthó. Hérmentetlen levelek csak ismert késektől fogadtatnak el. Kiadó-hivatal: Ráth Mór közfir kereskedésében, rén^IixlakáKtér S- >i. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás közöli panaszok, hirdetmény) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Előfizetési fölhivás a REFORM politikai és közgazdasági napilapra. Folyó óvi október—deczemberre 5 frt, — október—novemberre 3 frt 60 kr,, - - októberre 1 frt 80 kr. Minden negyedéves uj előfizető a B0z Dickens „Barnaby Rudge“ cziműi 3 kötetes kitűnő regényre, melynek bolti ára különben 5 frt — igényt tarthat. Az előfizeté<e ii összegek beküldésére legczélszerűbb a postai utalványlapokat használni. A „REFORM“ kiadóhivatala, Ráth Mór könyvkereskedésében Pesten, háznégyszög. 99 A pesti népszínházra A „Reform“ szerkesztőségében eddigelé begyült............................... 6957 frt 72 kr. és 2 db. cs. és kir. arany. Újabban aláíratott: Czegléd városában az alispánság közvetítésével . .599 frt 50 kr. A „Magyarország s a Nagyvilág“ utján .... . . 1 frt — Összesen . . 7558 frt 22 kr. és 2 db. cs. és kir. arany. Az uj aláírás részletezése ujdonsági rovatunkban foglaltatik. Pest, október 18. A fővárosok rendezése, a határőrvidék visszakeblezése, a magyar bankakta megalkotása, néhány elmaradt vasúttörvény stb.; mindezek oly ügyek, melyek mint kormányelőterjesztések még a folyó évben a budgettárgyalással párhuzamosan fognak a képviselőházban tárgyaltatni. Ezen törvényjavaslatok, mint tények fognak bizonyítani a kormány és a Deákpárt mellett a gondolkozás hijából s könnyelműségből inkább, mintsem próbák s tények alapján hangoztatott üres vádak ellen. Ha az ellenzék — mint egy helybeli német lap írja, — úgy készül ismét az ország termébe lépni, hogy folytatja azon személyeskedő hetvenkedést, melynek nincs más czélja, se más eszméje a politikában, mint megbuktatni a Lónyay-kabinetet, mi Tisza Kálmánnak és udvarának idiosznkrácziájává lett : akkor a Lónyay-kabinet bizonyára nem azzal fogja igazolni létjogát, hogy a balpárti inszolenczia ellen magát védelmezi, hanem oda fog lépni a párt elé, beterjeszti a gyakorlati törvényjavaslatokat, melyek alapján reorganizálni kívánja a közigazgatást a fővárosban, a határszélen, a királyföldön, reformálni az igazságszolgáltatást a bűnügyekben, szabályozni a forgalmat a bankban és a közlekedést a vasútrendszerben, s ha a Deák-párt helyeselni fogja ezen politikát, mely cselekszik, alkot és gyarapít, akkor a pártnak lesz kötelessége az ellenzék idő-és tisztességvesztegető politikája ellen támogatni a kormányt s a parlamentet megvédvén a libertinizmus kicsapongásaitól, biztosítani jövőre haladásunkat a törvényhozás és kormányzás terén. Nem mondjuk mi ezzel azt, hogy a Deákpárt helyeselni tartozik mindent, mit a kormány tervez vagy cselekszik, hanem mondjuk azt, hogy ha terveit előlegesen megbírálta, ha javaslatain saját belátása szerint javított, ha akcióját eleve jóváhagyta , akkor a házban a párt felelős saját kormányának politikájáért, amellyel szolidaritásban áll, s nem a miniszterek, mint vezérkar kötelesek kiállani a küzdelem első sorába, hanem a vitát vezesse a párt, a miniszterek tiszte lévén fölvilágosításokkal szolgálni, kivételesen fontos körülmények közt beszélni, inkább pedig — ha nem az illető miniszter ressortjáról van szó — a hivatalában maradni és az adminisztráczió után látni. A pártnak kötelessége a vitatkozás, a kormányé a kormányzat; ha mi váltig csak dikcziót követelünk a miniszterektől, úgy nem követelhetünk méltányosan akcziót is, mert két urnak szolgálni egyszerre nem lehet. A képviselő urak függetlenségének senki se nagyobb barátja, mint mi vagyunk, soha mint lap mamelukok lenni nem tudtunk, soha ezt képviselőnek nem ajánlottuk , de a függetlenséggel összefér s a pártokra való oszlásnak természetéből folyik, hogy tagjai azon pártnak, mely mint többség, egy országot kormányoz, szándékaikat és kifogásaikat nyílt lojalitással tudassák előbb a párttal és a kormánnyal, s ne vigyék a zavart, a visszavonást a házba. Nyiltszivüségök helyesen alkalmazva az ügynek hasznát és a párt erkölcsi erejét emeli, ha pedig meggondolatlanul csapong, a pártot demoralizálja, az ügyet, veszélyezteti s az ürügyeken tengő oppozicziót erősbiti. Jó lesz az uj parlamenti többségnek ezeket szem előtt tartani a szüreti szünet utáni magatartásában is, mert az ellenzék mindenféle fogással fog iparkodni a Deák-párt egységét megbontani, nem azért, hogy építsen, hanem azért, hogy romboljon. A törvényjavaslatok közül, melyek előterjesztetni fognak, rögtön meg fog indulni a licitáczió. Tóth Vilmos a fővárosi rendezéssel lép elő. Tóth Vilmost tetszik az ellenzéknek ki nem állítatni, szeretik őt szidni s javaslatára rá fognak hezitálni. A bankügyben és az őrvidék visszaszerzésében Lónyay részes; Lónyayt gyűlölik, tehát gáncsoskodni fognak és többet követelni, s nem kimélendik a gorombaságot sem. A vasúti tervekben és a budgetben Kerkapolynak jut a legtöbb felelősség, a pénzügyminisztertől félnek s reá haragusznak is, fognak hát nem csak kritizálni és diskuteálni, hanem épen őt iparkodni fognak népszerűtlenné tenni, s a párt bizalmát benne megingatni. Hisz már ő is „épített házat.“ Amit mi itt írunk, azt a balpártiak beszélik, vele előre fenyegetnek, s ha jobban meg nem gondolják a dolgot, vagy a Deákpárt erkölcsi fölénye és bátor kiállása útjukat nem állja, Tiszáék, Simonyiék e szép szándékaikat ki is viszik, s újabb botrányokba fulasztják a törvényhozó testületet. Ezért a Deák-párt legyen éber és legyen tapintatos. Ne engedje cáoszba dönteni Magyarországot senki által és senki kedvéért. Kormánya iránt legyen szigorú, de igazságos, ha miben másként vélekedik a párt, mint a kormány, az elhatározás joga a pártnál van, mely bizalmát a kabinettől megvonhatja akkor, amikor neki tetszik, akkor amikor erre alapos oka van , de kormányát magára hagyni, — mint a fölirati vitában tévé — s puszta helyesléssel és szavazással támogatni, ez a Deák-párthoz, ez semmiféle többséghez nem méltó magatartás. Százszor elmondtuk : jobb szeretnénk mi természetes, elvi pártokat, mint mesterséges közjogi pártokat, de nem áll hatalmunkban erről az ellenzéket kapacitálni. Tisza Kálmán romok közé akar temetkezni, amint utolsó beszédében mondá, el akar törni mint a kard, kiáltá Debreczenben. Legyen az ő akarata szerint. Ily viszonyok között, ily ellenféllel szemben, a Deák-pártra a hazának szüksége van s a bon java ellen vétkezik, a ki sorait megbontja. — Az egyetemi enquéte tegnap este tartott tanácskozásában a tanszabadság kérdése vitattatott meg, melyet nem úgy kell érteni, hogy fölszabadulás a tanulás alól, minél fogva csak bizonyos korlátok közt léptetendő életbe. A tanárok feladata — a tanácskozás megállapodása szerint —nem az, hogy tárgyát teljesen kimerítse, hanem elsősorban az, hogy azt behatón tárgyalja s tanítványait a tanítás és a gondolkozás módszerébe avassa be. Kívánatosnak találtatott továbbá a rendes tanárok tanórái számának meghatározása. A kötelező tantárgyak kiszabásának rendszere elfogadtatott, nem különben az iskolázási idő meghatározása az egész kurzusokra nézve. Kívánatosnak mondatott a tanító s tanítvány közti szorosabb viszony, melynek módjai lennének az évi vizsgák, a katalógustartás és olvasás vala,mint az u. n. kolloquiumok. A tandíjak megtartása egyhangúlag kimondatott. A horvát országgyűl3 legközelebbi ülésezése, mint tudva van, I. évi november hó 3 ra volt kitűzve. Mint zágrábi tudósítónk írja, a horvát fővárosban Ilire jár, hogy az országgyűlés összeülése nem várható a jövő évi márczius előtt, minthogy az országos küldöttségek csak most készülnek munkához látni, holott az elejbek terjesztett anyag oly nagy terjedelmű, hogy alig győzhetik meg jó részét a jövő tavaszig. Nekünk sem a hit, sem indokolása nem tetszik elfogadhatónak. A horvát országgyűlésre a 68-ki kiegyezésen kívül is vár munka s az országos küldöttségek tanácskozása semmi törvényt fel nem függeszt. Némi valószinüséget azonban ad a bírnék az a körülmény, hogy egy szerencsés kiegyezés nélkül oly arányban állanaka a horvát gyűlésen egymással szemben a pártok, mely arányok mellett nyugodt, tárgylagos és üdvös eredményű tanácskozások szinte a lehetetlenségek közé tartoznak. Halmak alapján dolgoztatik most át a régi törvényjavaslat. Kérdjük már most, mi czélja volna a népgyűlésnek? Mi fölött tanácskoznék most ? Vagy a régi állásponthoz ragaszkodnék s akkor fölösleges, vagy új, azoktól eltérő határozatokat hozna s akkor csak zavart okozna. Mi tehát a kérdés jelen stádiumában a népi ülést egyátalán nem ítéljük megtartandónak. Ezzel nem azt mondjuk, hogy a m város lakossága ne nyilvánítsa bírálatát és kívánságait a rendezési törvényjavaslatra vonatkozólag. Oly közügy ez, amely igenis érdemes a közérdeklődésre. Hanem várjon a polgárság ítéletével addig, mig tudva lesz a kormány szándéka, mely a miben jő és a miben hibás, a polgárságot pártkülönbség nélkül érdekli s följogosítja arra, hogy kívánságainak kifejezést adjon. Nézetünk szerint csak igy lehet czélszerüen és gyakorlatilag eljárni, ok és tárgyi tudomás nélkül népgyülésezni ellenben hübele Balázs politika volna. Az 5. czim : erdélyi katonai kórházak bérleteire 38,000 frt (1872-ben ugyanannyi) változatlanul az előirányzat szerint fogadtattak el. 6. czim : előfogati pótlék 71. és 72. évre 34,724 frt volt az előirányzat. Miután a múltból fenálló követelés, megadatik azon kijelentéssel, hogy e pótlékok jövőre föl nem lesznek véve a költségvetésbe és mint nem ide tartozók és közös természetűek a közös hadsereg költségvetésébe vétessenek föl. A bizottság vasárnap d. e. 10 órakor folytatja tárgyalásait. A honvédelmi költségvetés befejezte után az igazságügyminiszteré fog fölvétetni. A Pest város baloldali polgárai köztudomás szerint gyűlést tartottak, amelyben, vonatkozással a fővárosok rendezésének kérdésére egy népgyűlés megtartását határozták, egy idáig még nem kijelölt napra, amely népgyülésen a polgárság pártkülönbség nélkül nyilatkozzék, hogy mint kívánja Buda Pestet szervezve látni. Az intenczió nem tenni pártkérdéssé a fontos közérdeket helyes, de a választott mód egy népgyülést tartani e tárgyban legalább is elhamarkodott és indokolatlan. Indokolatlan azért, mert ma senki nem tudja, milyen fog lenni a kormány előterjesztése, minekutána a régi tervezet tetemesen módosíttatott s ma a törvényelőkészítő bizottságnál van átdolgozás végett, azután pedig még a Deák párt kritikája alá fog bocsáttatni. Nincs tehát objektum, amely fölött vitatkozni lehetne, nincs mit kifogásolni. Ami pedig a város közóhajtását illeti ez ügyben, az már régen ismeretes, mert múlt februárban a polgárság már tanácskozott e kérdés fölött szemben az akkori törvényjavaslattal és határozatokat is hozott. A város részéről ki is dolgoztatott egy egész terv, törvényjavaslat alakjában, az elfogadtatott s a kormánynak benyujtatott, a fölmerült nehézségek a kormánynyal küldöttségileg tudattak, szóval a városi képviselet és polgárság kívánalmai kifejeztettek és határozatba mentek. Épen ezen kívü l pénzügyi bizottságból. — Október 18. A budget tárgyalása. — A pénzügyi bizottság tegnap d. u. 6 órakor tartott ülésében folytatta a honvédelmi minisztérium költségvetésének tárgyalásái. Következik : Csapatok czim alatt előirányozva van 6.461,733 frt, (72-ben volt 5.922,614 frt.) A bizottság a részletezést tételről tételre átvizsgálta és abban a következő változtatásokat és törléseket tette — törültettek : Állandó állomány: I. Dandár 0k. 20 főhadnagy kezelőtiszt 17,135 frt, 20 törzsőrmester 9,421 frt 20 kr., 20 szakaszvezető 3,346 frt 69 kr., 20 közhonvéd (küldöncz) 2,324 frt 69 kr. Lovasság: 3 dandárparancsnok, lovas ezredes 12,538 frt 5 kr., 3 lovas főhadnagy segédtiszt 3,722 frt 79 kr., 3 szakaszvezető 512 frt 74 kr., 3 közhonvéd (küldöncz) 359 frt 44 kr., 6 tiszti szolga 697 frt 41 kr. Szabadságolt állomány. 1.Dandárőrc Lovasság. 6 lovas főhadn. parancsőrtiszt 474 frt 54 kr., 3 gyalog főhadn. élelmezési tiszt 210 frt 66 kr., 3 ezredorvos százados 330 frt 66 kr., 3 törzsőrmester 74 frt 25 kr., 3 törzstrombitás 44 frt 2 kr., 36 szekerész 490 frt 53 kr, 12 tiszti szolga 53 frt 50 kr. 1873-ik évi szaporítás 4 lovasosztály és 18 századdal a törzsnél: 4 alezredes 872 frt 72 kr., 5 őrnagy 915 frt 90 kr., 4 lovas főhadnagy, segéd és parancsőrtiszt 316 frt 36 kr., 4 gyalog főhadnagy, élelmezési tiszt 280 frt 88 kr., 4 gyalog főhadnagy, kezelő tiszt 280 frt 88 kr., 4 főorvos 280 frt 88 kr., 4 állatorvos 195 frt 40 kr., 4 törzsőrmester 74 frt 93 kr., 4 törzstrombitás 58 frt 70 kr., 4 törzsszakaszvezető 26 frt 22 kr., 28 szekerész 321 frt 32 kr., 29 tiszti szolga 129 frt 29 kr. A minisztérium, mint ez utóbbi pont mutatja, 18 honvédlovas szabadságolt állományú század fölállítását szervezi, melynek költsége mintegy 600 ezer frtot tesz ki. A bizottság, tekintve, hogy a jelen év pénzügyi helyzete nem olyan, mely ily nagymérvű kiadást engedne, kivált miután annak sürgető szüksége fen nem forog, a honvédlovasság szaporításának kérdését elhalasztandónak véli, s e tételeknek a költségvetésből törültetését határozta. Az élelmezést illetőleg, miután a bizottság úgy találta, hogy az árak egy kissé drágák, és egy honvéd kenyérrészlete évenkint körülbelül 33 írtba, míg a közös hadseregnél 8 frttal olcsóbb, mintegy 25 írtba kerül, a minisztériumot uj számítás, s ennek folytán uj előterjesztés benyújtására utasitá. Ruházat és fölszerelés rovatából a föntebbi törlés folytán leszámitandók leszámittatnak. Betegápolási költségek: össz. 83,045 frt 50 krban megszavaztattak (1872-ben 87,678 frt). 5 pótlovazás 185,141 frt 10 kr. (1871 ben 164,666 frt.) Nyugdijakra megszavaztatott 30,000 forint (1872 ben 15,900 frt.) Ezután a rendkívüli szükséglet vétetett föl. Az 1. czimből, ruházat, felszerelés és fegyverzet 25.000 gyalog és 2000 lovas emberre 2.670,000 forint, (1872-ben 2.160,000 frt,) miután a 18 lovasszázad fölállítása nem fogadtatott el, 2401,000 frt törültetett. A 2. czim : 1 ó beszerzés a 18 uj századhoz ugyanezen okból egészen törültetett; előirányozva van 132,419 frt. A 3. czim : járművek és lószerszámok beszerzésére 84,000 frt (1872 ben volt 92,000 frt.) A 4. czim : alapítványok 9000 frt, (1872- ben ugyanennyi); és A magyar delegáczió ülése. ^— Október 18-án. — Elnök: Majláth Antal gr. Jegyzők: Széll Kálmán, Zichy Ferraris Viktor. A közös kormáy részéről jelen vannak: Andrásy Gyula gr., Kuhn br., Holzgethan, Benedek Sándor, br. Pöck, Gaal Jenő sorhajó hadnagy, Orczy Béla br. Elés kezdete d. e. 10 órakor. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik. Perczel Béla benyújtja több cs. kir. nyugalmazott tiszt azon kérését, hogy az életbe léptetendő nyugdíjszabályzat kedvezményei a már nyugdíjazott tisztekre is kiterjesztessenek. A hadügyi albizottsághoz utasíttatik. Elnök: Most következik a szavazás az Éber Nándor indítványa értelmében kiküldendő 5-ös bizottságra, továbbá a két delegáczió közt a végkiegyezkedést létesítő 7-es bizottságra. Következik a szavazás. Szavazás után Széll Kálmán jegyző olvassa a közös hadügyminisztérium átiratát a közös hadseregbeli papság és hivatalnokok drágasági pótlékaira engedélyezendő póthttel valamint a szekerészeti lakhelyek építésére engedélyezendő póthitel tárgyában. Ki fog adatni a hadügyi albizottságnak. Következik névszerinti szavazás a tengerészeti költségvetésből függőben maradt kérdés felett. Elnök: A kérdés a következő: kívánja-e a t. országos bizottság az „Erzherzog Karl” nevű hajó építésére megkivántató összeg első részletét 778.730 írtban megszavazni, igen vagy nem ? Igennel szavaztak: Almássy György gr., Andrásy Aladár gr., Bittó Kálmán, Csotta János, Erdődy Sándor gr., Haynald Lajos érsek, Karácsonyi Guidó gr., Károlyi György gr., Kemény Gábor br., Kisnyavi Mirkó, Kiss Miklós, Lészay Lajos, Mesznil Viktor br., Száry Antal gr., Szécsen Antal gr., Sennyey Pál br., Vass Samu gr., Zichy Ferencz gr., Zichy Nándor gr., Zichy Viktor gr., Dőry Lajos, br., Gyürki Ábrahám gr., Barcsai Ákos, Hunyady Pál gr. Nemmel szavaztak : Beöthy Ákos, Bujanovics Sándor, Éber Nándor, Faik Miksa, Halassy Gyula, Házmán Ferencz, Hodosay Imre, Horváth Boldizsár, Horváth Lajos, Keglevich István gr., Lónyay János, Miskatovics József, Paczolay János, Péchy Manó gr., Perczel Béla, Podmanitzky Frigyes, br., Prileszky Tádé, Pulszky Ágost, Rudics József, br., Szapáry Gyula gr., Széll Kálmán, Szeniczey Ödön, Szögyényi László, Ürményi Miksa, Vay Lajos br., Wodiáner Albert br., Wahrmann Mór, Zsedényi Ede. Távol levők: Jakics Antal, Inkey Nándor, Kálnoky Pál gr., Károlyi Sándor gr., Keglevich Béla gr., Petrovay Ákos. Széll Kálmán jegyző: (Szavazás után) Nemmel szvazott 28, igennel szavazott 23, tehát absolut szótöbbség nincs. Zscll3^ Nándor gróf indítványozza, hogy valahányszor valamely kérdés az első szavazás alkalmával el nem döntetett, a második szavazás az illető költségvetés tárgyalásának utolsó napjára halasztassék. (Helyeslés.) Mesznil Viktor be nem pártolja ez indítványt,mert ha az elfogadtatik, odajutunk, hogy azok, kik az első szavazásnál jelen nem voltak, fölmentve érzik magukat a megjelenés alól a tárgyalás utolsó napjáig. (Derültség.) Házmán Ferencz azt gondolja, hogy e tárgyat többé szavazásra nem kell bocsátani. Széchen Antal gr., miután egy részről semmi gyakorlati tekintet nem teszi kívánatossá ezen kérdésnek a jövő ülésben való ismételt fölvételét, és másrészről, miután az ügyrend egyszerű logikai magyarázata a mellett szól, hogy a kérdés eldöntöttnek tekintendő, indítványozza, hogy folytatván a tanácskozást, a szavazásra ne térjünk többé vissza, illetőleg a szavazást fölfüggesztettnek ne tekintsük. (Helyeslés.) A „REFOEM“ TÁNCZÁJA. Magyar tudományos akadémia. __A nyelvtudományi osztály rendkívüli ülése október 17-én. HunfalVy Pál r. t. „a davida nyelvekről.“ — Szarvas Gábor 1. t. : a göcseji s ormánysági tájszólásokról. — Folyó ügyek. — Az akadémia nyelvtudományi osztálya ma rendkívüli ülést tartott a czélból, hogy két elhalaszthatlan kérdést mielőbb megoldhasson. E kérdéseket, melyek tulajdonképen a „folyó ügyeket“ képezték, és azért előrebocsátjuk. Az osztály ugyanis elhatározta, a Bálint Gábor keleti utazó által kért segélyezési összeg reá eső 800 rubelnyi részletének fedezésére az országos alaphoz folyamodni, s igy a fiatal utazó tovább folytathatandia utazását, melynek költsége másik felét az ép oly nemes keblű mint bőkezű Fogarassy János ígérkezett megtéríteni. A másik ügy, mely iránt az osztály ma határozatot hozott, a Bessenyey ünnepély ügye volt. Tudvalevő, hogy akadémiánk elhatározta, miszerint irodalmunk újjászületésének századik évfordulóját, ■— mely ez évre esik — méltón meg fogja ünnepelni, s méltón megünneplendi azon férfiú emlékezetét, kinek nevéhez a múlt századi fontos irodalmi mozgalom oly kiváló módon van kapcsolva, Bessenyey Györgyét, a magyar királyi testőrsereg e volt leglelkesebb tagjáét. Minthogy az ünnepély, mely ez év első felére volt tervezve, minden érdeket igénybe vett országgyűlési választások miatt nem igen tartathatott meg, az osztály elhatározta, hogy 1. évi deczember 15-kén, vasárnapon, rendezendi az ünnepélyt az akadémia díszteremében. Egyszersmind föl fog szólittatni irodalmi kincstárőrünk Toldy Ferencz — ki különben máris késznek nyilatkozott e tiszt átvételére, hogy Bessenyeyről a nap fontosságához mért emlékbeszédet tartson, nem kevésbé Szász Károly egy alkalmi költemény készítésére. Visszatérünk most az ülésen tartott értekezésekre. Hunfalvy Pál rendes tag a dravida nyelvekről értekezett. Az akadémia könyvkiadó vállalatába Müller Miksa hires német nyelvtudós nyelvtudományi fölolvasásainak fordításait is befogadni elhatározó. A fordítással mint legilletékesebb, Hunfalvy Pál tudósunk bízatott meg, ki az illető fölolvasásokat jegyzetekkel fogja kisérni. E fölolvasások ránk nézve egyik legérdekesebb részletét képezi a dravida nyelvekről szóló fejezet, mint amely nyelvek szintén az úgynevezett mál-altáji vagy turáni nyelvcsaládhoz tartoznak, valamint a magyar. A dravida nyelveket nem kevesebb mint 32 millió ember beszéli, s e nyelvek leginkább Keletindia déli részén, a Ceylon szigete északi partjain vannak elterjedve. E nyelvcsoporthoz következő nyelvek tartoznak : a tamil, telugn, kanaresz, malajalan s még más kisebb elterjedésűek. Legszámosabban beszélik a telugn nyelvet, mely 14 millió embernek képezi anyanyelvét. E nyelv különben a tamil nyelvvel együtt régi, művelt s szép irodalommal bír. A dravida nyelvek ismertetésével leginkább három különböző nemzetségű európai tudós foglalkozott: az angol Caldwell, a német Graul és a dán Rask. E nyelvcsoport, mint már mondák, nem tartozik az úgynevezett ázscai, vagyis indo-európai, hanem az úgynevezett turáni nagy nyelvcsaládhoz, melyben a szkytha-ural altáji nyelvcsoport is benfoglaltatik. Caldwell angol misszionárius, s Graul szintén hittérítő, hosszabb ideig éltek az illető népek között. Utóbbi 12 évig, s Caldwell 1856- ban kiadott egy összehasonlító nyelvtant a dravida nyelvekről, melyben a többek között azon nézetet tartja fen, hogy e nyelvek az ugor (tehát végulosztják) nyelvfajhoz tartoznak. Graul pedig a „bibliotheca familica“-ban és utazási s nyelvismereti gyűjteményes műveiben leginkább a tamil nyelvvel foglalkozott. Hunfalvy ma Caldwell nyomán főleg a tamil nyelvet ismertette, s maga is azon nézethez csatlakozott, miszerint a dravida nyelvek csakugyan a finnugor nyelvtörzshöz tartoznak. A hasonlóság azonban — így zárta be értekező fölolvasását — nem olyan nagy, hogy abból az ugor-finn nyelvekkel közös származásukra lehetne következtetni. Hunfalvy után Szarvas Gábor előleges rövid, de igen érdekes jelentést tett azon útról, s annak eredményéről, melyet maga az akadémia megbízásából a folyó év nyarán Budenzzel együtt, egy darabig, Donner finn tudós társaságában a végből tett, hogy a dunántúli göcseji és ormánysági magyar tájszólásokat kutassák. A kutatások — úgymond — lehetőleg kielégítő eredményre vezettek, mely részletesen egy külön kiadandó mű tárgyát fogja képezni. Egyelőre is köszönetet mondott Szarvas azon lelkes férfiaknak, kik Zala-, Vas- és Baranya megyében a kis bizottság föladatát előzékenységük s vendégszeretetük által oly annyira elősegítették. Említé e férfiak közt különösen Szabó Imre szombathelyi püspököt, továbbá Gál László, Guoth s más urakat. Megemlékezett azon szívességről is, mellyel az utazók az egyes helyeken mindenütt találkoztak, s végre jelenté, hogy 22 lelkes férfi és nő a mondott megyékből megígérte, hogy a netán még előkerülő adatokat a tájszólásokra nézve készségesen be fogják küldeni az akadémiának. Egy füst alatt megjegyezhetjük azt is, hogy Székács indítványára, ki az ülésen az osztály elnöke távollétében, mint korelnök elnökölt, az akadémia írásban meg fogja köszönni a fölnevezett urak szívességét, valamint a buzgó kutatóknak, s a vállalat anyagi gyámolítójának, Fogarassy Jánosnak is köszönet mondatott. A göcseji tájszólásokat Szarvas egészen különválasztandónak tartja az ormányságiaktól. Előbbi Zala- és Vas megyék érintkező vidékein van elterjedve, az utóbbi majdnem egész Baranyamegye magyar ajkú lakóinál. A göcseji tájszólásnál három fő tulajdonságot lehet megkülönböztetni: a konzerváczióelemet, a haladást, és az ingadozást. Vannak t. i. egészen régi, az irodalmi nyelvben már kiveszett szavaik, továbbá maguk képezte új szólásaik, s végre e szólásokban még az egyes helységek szerint is bizonytalanság és ingadozás vehető gyakran észre. A göcsejiek a rövid hangzót gyakran megnyujtják, például: haza helyett baaza adunk helyett aadunk stb. Az „é“ rendesen „ié“, az ő , iő, p. 0. kiét (két), sziőke (szőke) az „0“ gyakran „u“-vá lesz. p. o. csikós , csikós. Nem ritkán a legsajátságosabb fölcseréléseket viszik véghez a magánhangzókkal, p.o. „hanem“ helyett „benem“ és „benim“, „ott benn“ helyett „ott benn“ stb. Az „ó“ rendesen „uó“, p. o. vuótam stb. Furcsa az is, hogy a ragokat egy alakban tartják meg, így a Pápa környékén levő göcsejiek, ha a városba tanácsot kérni vagy más ügyben mennek, azt szokták mondani : eennék Pápábe észé (elmegyek Pápába észért.) A mássalhangzókat is fölcserélgetik a legkülönbözőbb módon, p. o. „eteczes“ e helyett „eczetes“, stb. Az ormányságiaknál az „é“ inkább „és“nek, tehát ellenkezőleg hangzik, mint a göcsejieknél, például : kétt (két). S e két magánhangzó sajátságosan összefolyik. Míg a göcsejieknél az ó = uó, itt van; például : vontam (voltam) stb. Az értekezés még számos eltéréseket mutatott be, s Szarvas végül egy göcseji úgynevezett búcsúztató (sirató) asszony halotti vigaszát olvasta föl, melyből bizony, bár magyar volt, akárhányan voltak az ülésen, kik igen keveset értettek. Annyira eltérők e nyelvjárások irodalmi nyelvünktől, mi főleg a gyors beszédben kitűnik. Az ülés fél hétkor ért véget. Az osztrák északvidéki sarkexpedíczióról. A „Triester Ztg.“ Weyprecht sorhajóhadnagy egy hozzá intézett levelét közli, mely Tromsöből, szeptember 23-áról van keltezve, s melyből a következőket vesszük át: A jég között, augusztus 16-án. Itt vagyunk Nassau foka mellett, a biztosan ismert terület ultima Thulejánál, az „Isbjörn“, „Wilczek“ és „Sterneck“ társaságában erősen szorítva a jég által. Három nap óta délnyugati szelünk van, mely a jeget otthon távolabb nagy tömegekben szilajul kerget északkelet felé. Mi magunk csak a Barentzsiget nyugati vége által vagyunk megóva a torlódás ellen, és csak azon nyomás által szorongattatunk, melyet néha ki kell állanunk. Ha a szél észak felé fordul, komoly lesz helyzetünk, „Isbjörn“ bajét már tegnap tettük félre. Tromsöből július 14-én idultunk el és a jeget már ész. 74'/a. és kel. 48 ° alatt találtuk már, oly vidéken, melyen ez időtájban száz mértföldre nem találhatni jeget. Anélkül, hogy gondolkoztunk volna, belé hatoltunk, és augusztus 3 áig 100 mértföldre sikerült előjutnunk Novaja Szemlja partjáig, hol a 74 fok alatt nyilt szárazföldi vizet találtunk, mely azonban a tengernagy-félszigetnél ismét elzáródott. Már augusztus 7-én kezdődött el újra a jéggel való küzdelem , majd vékonyabb, majd vastagabb jódarabokon törhettünk át, és így szerencsésen a Nassau fokig eljutottunk. Augusztus 13-án hirtelen fölszállongó köd mellett az „lsbjörn“-re bukkantunk. Képzelheti az örömöt mindkét részről, a találkozást méltán megünnepeltük zászlóföltűzéssel, és nem egy palaczkot üríttettünk javára. Itt vagyunk tehát most szorosan a jéghalmaz előtt, előttünk egy csoport alacsony, puszta sziget, melyen a jég még a múlt télről megmaradt, és várjuk a jó szerencsét, hogy kedvező szelet hozzon, uj utat nyisson számunkra a jégtömegen keresztül. Augusztus 18. Ma ismét föllobogóztuk hajóinkat. A császár születése napja van, mely osztrák talajon ily magasan artikus vidéken aligha ünnepeltetett még. A nap programmja: Ünnepélyes ebédpompás iramszarvas dombbal, medvesteakssel, hat palaczk moseli borral, 6 palaczk magyar borral, hat palaczk pezsgővel, melyeket Wilczek gróf adott. 12 terítékre lesz az ebéd, a tiszti kajütben, lesz azonfelül még nagy diszpudding, igazi aszubor (csak tegnap sajtoltuk), utóbbiból mindenkire egy-egy palaczkkal jutott. Délutánra diszlövés van tervezve, melynél egy óra és különféle igazi s nem igazi boros palaczkok képezték a lövészdijt. A jég- és hőmérsékleti viszonyok ez évben valóban iszonyúak. Míg más évben a norvég czethalvadászok ez időtájban vadászatukat minden nagyobb akadály nélkül folytathatják itt, ez évben egyetlenegy sem jött idáig. Három hajó közt, mely három héttel ezelőtt próbálta meg az utat, körülbelül 40 mértföldnyire délnyugatra kettőt összezúzott a jég. Mióta jégben vagyunk, az időjárás ritkán van a 0-on felül, és emellett igen sok hó esik, mely az alacsony hőmérséknél fogva föl sem olvad többé, és még inkább nagyobbítja a jégtömegeket. Múlt évben ismét még fölebb 2-2 fokkal egy darabka jég sem volt látható, most nyakig vagyunk benne. Azonban még nem veszett el minden, csak 8 nap tisztességes lágy idő, és sok száz mértföldre mentek lehetünk a jégtől, hiszen a kedvező évszak csak most kezdődik. Legroszabb eset az, hogy talán a szibériai part helyett itt Novaja Semljánál kellene telelnünk. Rendes körülmények közt már rég elmehettünk volna a sziget mellett; fődolog az, hogy mind hajónk, mind a legénység igen jól tartja magát. Ez emberek kedvüket találják az ily módú hajózásban, úgy ugrándoznak a jég hátán, mint a gyerekek, és az égaljt nagyon jól bírják, bár könnyebben öltöznek, mint a norvég matrózok.. Sokat adok arra, hogy a nyár alatt el ne kényeztessenek. Ruháink s élelmi