Reform, 1872. november (4. évfolyam, 300-329. szám)

1872-11-08 / 307. szám

A második osztályba tartoznak azon telepitvé­­nyek, a­melyeknél a megválthatóság , illetőleg az eladási kényszer, csupán a belterekre szorittatott. (4.§.) Ezeken felül külön intézkedés hozatik javaslatba a kincstári telepitvényekre nézve, melyekre vonatko­zólag a 2-ik § ban meghatározott feltételek nem-léte esetében is, a kültelekből oly mennyiségnek megve­­hetése engedélyeztetik, a mily mennyiség után járó vételárnak lefizetését, a telepitvény es képes leend biztosítani. (6-ik §.) Végre a 15 ik§-ban megjelöltetnek azon telepit­­vények, melyekre a jelen törvényjavaslatban megál­lapított megváltási jog, illetőleg eladási kényszer nem terjed ki. Ez utóbbiak — a­mint ez az idézett sza­kaszból kitűnik, nem képezvén a maradandóság ’ jel­legével biró községeket és igy nem lévén a szó valódi értelmében telepítvények, nem tartozhatnak azon szempont alá, mely a jelen törvényjavaslatban foglalt rendkívüli intézkedések javaslatba hozatalánál irány­adó volt. A székelyföldi telepítvények különös viszonyai szükségessé tették a megválthatás még egyéb felté­teleinek meghatározását és körvonalazását is, mely feladatnak a 16. és 17. §§-ai által van megfelelve. A váltsági-, illetőleg a vételi jog érvényesítésére nézve, a telepítvényesek akaratától tétetett függővé — ennélfogva a váltság­­­ permissziv, és nem impera­tiv. Az államnak van ugyan érdeke — és fontos ér­deke abban, hogy a létező községek ne maradjanak kitéve a lerombolás veszélyének, azonban a kormány e veszély nagyobb mérvű bekövetkezése ellen elég hatályos biztosítékot vél föltalálni maguknak a te­lepítvényesek közvetlen érdekében, s nem tartja szükségesnek ezeket kényszeríteni arra, hogy tűzhe­lyeikre akaratuk ellen is tulaj­doonjogot szerezzenek maguknak. Permisszió lévén a válság ezen szempontból an­nak a telepítvényes vagyonából, az államot vagyoni­­lag terhelő közbenjárás kizárásával kell eszközöltetnie (7. §.) mindazáltal a czél elérhetése szempontjából meghatároztatott az időtartam, melyet a telepítvényes a váltságösszeg teljes törlesztésére igénybe vehet. A törlesztési idő tartamára nézve tehát alávet­tetik a tulajdonos, a törvény által meghatározott kény­szernek, nem engedtetvén meg neki , hogy ő maga, a telepitvényes beleegyezése nélkül rövidebb határidőt tűzzön ki, a­mi több esetben a váltság­ jogát meghiú­síthatná. A telepitvényes további könnyítése végett ki­terjesztetett azonban a 8 ik §. végszakasza által, va­lamennyi váltságosra azon kedvezmény, mely a belső­ségeket, valamint a külsőségeket megvj­ító, illetőleg megvevő kincstári telepitvényesek részére, az idézett §. 1—5 pontjaiban javaslatba hozatik. A permissziv rendszer elfogadása által fölösle­gessé válik a telepitvényesnek képviseltetése a kir. ügyész által, mint ez az igazságügyminiszteri javaslat 8. §-ában — úgyszintén a főrendiház javaslatának 9. §nak első bekezdése utolsósorában indítványba hozatott. Az idő tekintetében, mely alatt a váltsági kere­set megindítandó, föntartatott az előbbi javaslatokban elfogadott két év, mely a törvény hatálybaléptének napjától leend számítandó. Mindazonáltal kifejeztetett a 10-ik §-ban , hogy a határozott időre kötött szerződés esetében jogosítva van a telepítvényes, a törvény hatálybaléptétől szá­mítandó ezen két év alatt még az esetben is megindí­tani a váltság iránti keresetet, ha a szerződés ezen idő alatt nem járna le. Ezen intézkedés oka abban találtatik, hogy a telepitvényesek ne kénytelenüttessenek szerződésük lejártát bevárni, arra nézve, hogy a kelteiket tulajdoni joggal megszerezhessék. Ily viszonynál ugyanis, mint a telepítvények, különösen a törvény meghozatala után politikai, úgymint közgazdászati okok kívána­tossá teszik, hogy a kérdések minél előbb lebonyo­­líttassanak, s a bizonytalanság helyébe végleg kon­szolidált, határozott és biztosított állapot lépjen. Minthogy azonban ez utóbbi esetben a váltság csupán a belsőségre vonatkozhatik : nem tartatott jo­gosnak, hogy ez által a­zönálló szerződés azon része is, mely a törvény által épen nem érintetik, meg­­szüntettessék; ki kelle tehát mondani, hogy a belte­­leknek a szerződés tartama alatti megvétele által, a szerződés egyéb pontjai, sem a kikötött idő tekinte­tében, sem egyébként nem szenvednek változást, csu­pán a tehernek azon része vonatik le a telepítvényes évi teljesítéséből, mely az általa megvett belterekre esnék, s mely után az 5% kamatot, s a törlesztési járadékot tartozik fizetni. Föntartatott a felsőházi javaslat 5-ik §-ának azon méltányos intézkedése is, hogy az esetben, ha a telepítvényes a törvény jótékonyságával élni nem akarna, joga legyen építkezéseinek és a kelteiben tett beruházásainak megtérítését követelni a főtulaj­donostól. Ezen intézkedés csak azzal bővíttetett a je­len javaslat 5-ik § ában, hogy megengedtetett, misze­rint a telepítvényesek ezen jogaikat „a szerződés le­járta után“ vehessék igénybe. Ezen feltételnek elhagyása esetében ugyanis, te­kintettel a főrendiház által megállapított javaslat 9-ik §-ára: lehető lett volna, hogy a telepítvényesek a tör­vényben kitűzött két év alatt a váltság iránti kerese­tet folytatnák, mig ugyanazon idő alatt a földesur által ellenük megindított kibecsülési kereset indittatik meg s folyamatban van. De lehető lett volna az is, hogy az érintett két év alatt megindíttatik a kihelye­zési kereset — ámbár a szerződés még 10 évig áll fenn. Az említett hozzáadás e nehézséget elhárítja, s összefüggésben a 10. § sal a szerződési viszonyt, melyre nézve — minthogy a telepítvényesek a váltságjogot nem veszik igénybe — semmiféle változás nem követ­kezik be, továbbra is érintetlenül hagyja, s a kibecsü­­lést csupán a szerződés lejárta után engedi meg. Míg tehát a telepítvényesek jogosítva vannak a váltság iránti keresetet a szerződés tartama alatt is megindítani, addig a beruházások és építkezések ér­tékének megtérítése iránt csupán a szerződés lejárta után indítható meg a kereset. Szükségesnek látszott mindazonáltal az esetre,­­ ha a telepítvényesek a szerződés lejárta után 3 hó alatt nem indítanának keresetet a beruházások megté­rítése iránt s annak daczára másnak tulajdonát még­is tettleg és minden jogczim nélkül elfoglalva tarta­nák, a földtulajdonos jogának érvényesithetéséről gon­doskodni s lehetővé tenni, hogy tulajdonjoga és an­nak folyománya, általa teljes hatálylyal érvényesitet­­hessék. E feladatnak tétetett elég intézkedése által, mely ily esetben illetőleg kihelyezhetési keresetnek földtulajdonost jogosítja fel. Ezen intézkedés szükségesnek látszott, ámbár szoros jogi szempontból mellőzhetőnek is tartathatnék , mert a jelen törvényjavaslat kivételes eseteket tartván szem előtt, ezen szorosan meghatározott esetekre hoz javaslatba, az általános jogi szabályoktól eltérő kivé­teles intézkedéseket: minden egyébre nézve — a­mi e javaslatban nincs érintve—kétségtelenül az általános jogi szabályok maradnak irányadók; és így azon sza­bály is, mely az idegen tulajdonnak jog nélküli elfog­lalója vagy befoglalója ellen, a tulajdonosnak joga érvényesítését lehetővé teszi és annak útjait megjelöli. Ezen intézkedés tehát inkább értelmező, inkább a netaláni félremagyarázások megakadályozása, mint­sem a szükség szempontjából iktattatott a törvény­a 10. §, azon a kibecsülhetési, megindítására . Ezekből állván a törvényjavaslat főelvei, s alap­intézkedései : ezek — lényegben megegyeznek a fő­rendiház által megállapított, s mint fentebb kiemelte­tett — a képviselőház osztályai s a központi bizottság által elfogadott javaslattal. Némely módosítások, melyek a fentebb megje­lölteken kívül, a kifejezés tüzetessége, a jogi termi­nológia, és az irály tekintetében téteztek , nem oly fontosak, hogy azoknak külső indokolása szükséges­nek mutatkoznék.— A két szöveg összehasonlítása elég, hogy a változások, s ezzel együtt azok indokai felismertessenek. Pest, 1872. november 3 án. Dr. Fauler Tivadar s. k. KÜLÖNFÉLÉK. Pest, november 7. [Hivatalos.] Zorkóczy József adóhivatali tiszt el­lenőrré neveztetett ki. Gebauer Károly III. osztályú adóhi­vatali tiszt lett. [Kinevezések a tengerészethez.] A fiu­mei kir. tengerészeti hatóság a kereskedelmi tengerészet­­hez a következőket nevezte ki hajókapitányokká : Belien Miklóst, Fiuméból ; Polick­ Amadét, Postoréból ; Stiglioh Angelot, Veprinazból ; — hajóhadnagyokká ; Glasár Lakát, Oostrenából; Kossányi Bélát, Zala-Egerszegröl | Soich Ro­­mnaldot, Oostrenából; ürsioich Bocoot, Oostrenából. [Biequatur.j ] fölsége a Pestre kinevezett orosz főkonzulnak: Brimer Miklósnak megadta az ezequaturt, [Ő fölsége] e hó 7-én reggel 7 órakor ér­kezett Budára. Az audienczián 26 jelentkezőt foga­dott, többi közt a pozsonyi izraelita község képvise­lőit, kik a felczifrázott szokásos Márton-ludakat nyúj­tották át a királynak. Az a hír, mintha ő felségek el­hagynák Gödöllőt és Görczben töltenék a téli idényt, nem valószínű­ folytán [A Ludovika-akadémia],tanárai már e hét ki fognak neveztetni. És pedig a jogi tantárgyak tanárává dr. Takács Lajos, egyetemi ma­gántanár, a mennyiségtanra dr. Corzan Avendano Gábor, a természettanra Berecz Antal. A választás alig találhat kifogásra. Ugyanide, a „P. Lloyd“ írja, a horvát nyelv tanárául Morsó Iván neveztetett ki. [Szerdahelyi Kálmán] jeles művészünk egészségi állapota felöl új híreket hallottunk, melyek bizonyára érdekelni fogják közönségünket, de fájda­lom, melyek a művész számos tisztelőjét, s a nagy közönséget egyszersmind meg nem nyugtatják. Leg­újabb távsürgöny szerint a közelebb Pestről férjéhez utazott művésznő, Prielle Kornélia szerencsésen meg­érkezett N.­Bányára, hol férje betegen fekszik. A baj, mely miatt Szerdahelyinek Pestről távoznia kel­lett, az utóbbi időben annyira kedvezőtlen fordulatot vett, hogy már szobáját sem hagyható el, legújabban pedig ágyban fekvő beteg lett. Nejének megérkezése üdítőleg hatott a betegre s állapotában könnyülés ál­lott be, mely azonban ismét csak rövid ideig tartott. A nagybányai és környékbeli orvosok a baj megaka­dályozása végett nagy tanácskozmányt is tartottak, s még nem hagytak föl teljesen a remén­nyel, hogy a művészt visszaadhassák az életnek és a színpadnak. [Házasságok.] Litzen-Mayer Sándor Mün­chenben élő festész hazánkfia közelebb egy amerikai művésznővel kel össze,­­ Benczúr S. pedig Max Lina kiasszonyt, Max Gábor müncheni festő leányát vezette oltárhoz. György Aladár, a „Hon“ belmun­­katársa e hó 6-án tartá esküvőjét özv. Illésy Györgyné, szül. Ember Karolin urhölgygyel. [Lohr orgonaművész,] kiről közelebb említettük, hogy Pestre tette át lakását és a zongora, orgona és general­ bassból órákat szándékszik adni, mielőtt mint tanár megkezdené működését, hang­versenyt fog adni e hó közepe felé. Az illető egyházi elöljáróságtól függ, hogy melyik templomban mutat­hatja be művészetét. Lohr, mint orgonaművész azok sorába tartozik, kiknek párja a külföldön is nagy ritkán akad. Hangversenyei, melyeket úgy hazánk­ban, mint külföldön rendezett, a legnagyobb sikert aratták. Egyelőre úgy terveztetett, hogy a józsefvá­rosi templomban adja Pesten első orgona-hangverse­nyét. A hangverseny előtt még megemlékezünk a je­les művészről. [A pesti kopasz zátony mentében álló hajómalmok eltávolítás.] Több ma­lomtulajdonos folyamodott a közlekedési miniszterhez, hogy azon rendelet, mely szerint malmaikat az emlí­tett helyről eltávolítani kötelesek, ne foganatosittassék és ők régi helyeiken hagyassanak, vagy pedig ha azoknak eltávolítása csakugyan mellőzhetően szüksé­gesnek találtatnék, az útban levő hajómalmok birto­kosainak kárpótlása tekintetéből a kisajátítási eljárás vétessék foganatba. Ezen kérvénye a malomtulajdono­soknak figyelembe nem vétetett és a budai tanács utasittatott, hogy a malmokat a zátonyról 8 nap alatt a kapitányi hivatal által eltávolíttassa. [Helyreigazítás.] A „F. Lap“ után emlí­tettük tegnapi lapunkban, hogy Csávolszky Lajos és Mocsáry Lajos uj lapot inditnak. E hírre vonatkozó­lag Csávolszky Lajos szerkesztőségünkhöz czimzett levélben kijelenti, hogy a lapinditási tervről sem Mo­csáry, sem ő mit sem tudnak. [T­u­d 0­r­­ j­u­b­i­l­a­e­u­m.] Győrffy László nagyváradi nagyprépostot és czimzetes püspököt, mint N.-Váradról írják, az a megtiszteltetés érte, hogy közelebb ötven éves bölcsészeti tudorsága em­lékéül díszes oklevelet kapott a pesti egyetemtől, me­lyet Nogál kanonok vezetése mellett egy küldöttség ünnepélyesen nyújtott át. Az üdvözlő beszédre az agg tudor meghatottan válaszolt. Ez alkalommal az ünnepelt nagyprépost 500 frtot adományozott az egyetem bölcsészeti pénztárának. [Az orvosi egy­et­emen ural­k­o­d­ó tisz­­tátalanságot illetőleg] közelebb egy köz­lemény jelent meg lapunkban, melyre az orvosi egye­tem irodája részéről a következő sorokat vettük : T. szerkesztőség! A „Reform“ egyik közelebb számá­nak újdonság-rovatában valaki az egyetemen ural­kodó tisztátalanság ellen szólal fel. Minthogy azon­ban a közlemény nem felel meg teljesen az igazság­nak, jelen helyreigazítás nem lesz felesleges. Az egye­temen ugyanis a tisztaság érdekében minden kitel­hető és semmi áldozatot nem kímélő intézkedés meg­tétetett, úgy annyira, hogy az egyetem összes épüle­teiben már a járvány kitörése előtt foganatosíttatott, s azóta is naponkint háromszor foganatosíttatik a fer­­tőztelenítés. A bonczolás alá kerülő és tanczélokra felhasznált holttestek a mellett, hogy jégmentes és jégtartó ládába záratnak el, 24 órán túl eltakaritat­­lanul nem tartatnak. Igaz, hogy azon egyetlen eset­nek, mely fölemlittetik, csakugyan megtörtént, hogy a kadaver kelleténél tovább hagyatott a bonczkamra pinczéjében, de erről is a rektorság értesülvén, az illető szolga keményen megfenyittetett, s hogy ez többé meg ne történhessék, a kellő intézkedés meg­tétetett. [Uj utcz­a.] A „Fehér hajó“ épületének bon­tásához már hozzá kezdtek a nagy hid utcza felől, s rajta lesznek, hogy az egész utcza mihamarább jár­ható legyen. Az uj utcza nem kap külön nevezetet s csak az úri utcza meghosszabbított része lesz. Neve­zett vendéglő lebontása által a közlekedés sokat nyer. [Értesítések.] Pest, Pilis és Solt t. e. me­gyék bizottmányi rendes évnegyedes közgyűlése, a megye székházának nagy termében e hó 12-én d. e. 10 órakor fog megtartatni. ■— A magyar mér­nök-és építés­zegy­le­t e hó 9 én ete 7 órakor az egylet helyiségében egyetemes szakülést tart. Tár­gya: Herrich Károly fölolvasása: a Buda és Pest közti dunaszabályozási munkálatokról. Ugyanekkor 6 órakor választmányi ülés lesz. — A budapesti ügyvéd-egylet e hó 17-kén d. u. 4 órakor, az egylet helyiségeiben (úri utcza 8-ik sz. a.) rendkívüli közgyűlést tart. Napirenden állnak: Az egyletnek — az első öt éves időszak lefolyása folytán eszközlendő — újjáalakulása alkalmából szükségessé vált alapsza­­bálymódositások. — B. Podmanitz­ Frigyes kere­­pesi uti szállásán (Bazár-épület III. emelet) a nép­színházi szinügyi albizottság, e hó 9-én d. u. 7 óra­kor tanácskozást tart, melynek tárgya a Fellner-féle színházi tervek átvizsgálása lesz. [Véres tett.] E hó 5-én Nyári József mat­róz, eddig ismeretlen okokból megrohanta Gara Ist­ván matróztársát, midőn ez semmi roszat nem sejtve aludt, és több veszélyes sebet ejtett rajta. A­ gonosz­tevőt tetten kapták és azonnal a bünfenyítő törvény­széknek szolgáltatták át. A halálosan megsebesült matróz a budai kórházba szállíttatott. [Jótékonyczélú sétahangverseny.] A „Nőképző-egylet“ pénztára gyarapítására az egyleti alelnök gr. Teleky­­ Sándorné úrnő vezetése alatt s a választmányi tagok közreműködésével a jövő évi ja­nuár 12-én, mint a farsang első vasárnapján, a vá­rosi vigadó helyiségeiben sétahangversen­nyel össze­kötött nagy tombola-játék fog rendeztetni. A fölhívá­sok legközelebb küldetnek szét. [Gonosz orv­osság.] Közelebb Budán egy B. József nevű fiatal­ember nagy félelmében a kole­rától veres bort vett magához, hogy egyszerre szé­dülni kezdett és az orvosi segély megérkezte előtt szélhüdés következtében meghalt. [Jókai a külföldön.] A berlini „Magazin“­­ban a következő statisztikai kimutatást olvashatjuk Jókai Mór műveinek elterjedettségéről: „Jókai Mór számos, eredetiben több mint félmillió példányban el­terjedt regényeiből már régebb idő óta vannak angol, holland, franczia, olaos, orosz, cseh, román és török fordítások; a németek azonban csak most igyekeznek e geniális, s főleg a humor terén szeretetre méltó el­beszélőt jobb művei által a német irodalomban meg­honosítani. A pesti „Athenaeum“ így adta ki németül a „Régi jó magyar táblabirák“-at 4 kötetben, a „Ma­gyar nábob“-ot 4 kötetben, ennek négykötetes foly­tatását „Kárpáthy“-t, továbbá a német bírálat által is méltányolt „Fekete­­ gyémántok“-at 5 kötetben, míg jelenleg a „Politikai divatok“-at küldi szét 3 kötet­ben. — Rautmann Pesten 4 kötetben adta ki „Mire megvénülünk“ czimü négykötetes regényét, míg a hg. Bismarcknak ajánlott „Humoros elbeszélések“ 2 kö­tetben Hühlmannál Brémában jelentek meg. Jelenleg Berlinben Janke Otto hirdeti Jókai „Szegény gazda­gok“ czimü háromkötetes regényének megjelenését, és a „Hausfreund“ kiadóhivatala most közli legújabb ötkötetes művét, az „Arany ember”-t. A magyar hu­morista egyenesen a berlini „Bazár“ számára írta „Optikai csalódások“ czimü elbeszélését, míg „Eppur si muove“-jának hat kötete közelebb szintén megje­len német fordításban. Végre a „Post“ szept. 27-ike óta Jókai humorisztikus elbeszélését „Az uj földes­­ur“-at közli, mely az eredetiben már három kiadást ért.“ [A színház köréből.) Prielle Kornélia as­­­szony bizonytalan időre szabadságidőt nyervén a nem­zeti színház igazgatóságától, szerepei közül egy-ket­tőt ez idő alatt Molnárné asszony fog eljátszani. — S­z­u­p­e­r vidéki színigazgató a téli idényben Kapos­­várt f­og működni. — Bercsényi Béla, mint hall­juk, csak a szabadkai színidény végével, tehát csak február végén kezdi meg működését a nemzeti szín­háznál mint szerződött tag. — M­i­k­l­ó­sy színháza valószínűleg ismét egy igen tehetséges új tagot nyer. A buzgó igazgató ugyanis alkudozásban van Tímár Jánossal, a volt népszínház derék tagjával, ki kedvező esetben már közelebb lépne föl mint szerződött tag. — A budai várszínházban e hó 9-én „Stuart Mária“ kerül színre Felekiné asszonynyal a czimsze­­repben. — B­e­n­z­a Ida k. a. még­ e hó folytán föllép „Hunyadi László“-ban, Szilágyi Erzsébet szerepében és a nagy áriát is fogja énekelni, melyet eddig csak La Grange asszony énekelt. — Odry Lehel, a nemzeti színház volt tagja, jelenleg bécsi énekmes­terektől tanul és később Lipcsében fog föllépni. Nemzeti színház. Péntek, november 8-án , az „Ame­rikai.“ Új népszínmű 3 felvonásban, írta Szigligeti. Istvántéri színház, Péntek,­ november 8-án . „Fok­ról fokra.“ Színmű 4 fölvonásban. A magyar történelmi társulat ülése. — November 7-én. — Elnök Horváth Mihály 5 órakor megnyitja az ülést. Fölolvastatott a múlt ülés jegyzőkönyve. Gróf C­s­á­k­y Albin szepesi főispán, továbbá März Pál és Sváby Frigyes urak levélben megköszönték a társu­latnak amaz elismerést, melylyel ez irántuk előzé­kenységükért visel­tetetett, midőn jegyzőkönyvileg fejezte ki érdemeiket a társulat szepesi kiránd­ulásai közül. A társulat újabban 5 új tagot nyert, többnyire Szepesből. Ez uj tagok nevei: Görgey Gusztáv, Gross Kálmán, b. Prónay István, Szilágyi Ferencz és a Szt.-István társulat (1872-ik évre). Deák Farkas, mint a Csákyak kassai levéltá­rát kutató bizottság előadója, fölolvassa a bizottság jelentését. A kassai levéltárban maga fölolvasó kö­rülbelül 1000 darab okmányt talált, ezek között 28-at lemásolt s 208-at kivonatolt. A levelek száma több 120-nál, 8 nagyobbára magyar nyelvűek : ere­deti leveleik a Báthoryaktól, Bocskaytől, a Bethlenek­től s Rákóczyaktól. E leveleket nagyobbrészt Csákyak máig sem részesítették figyelembe, s midőn a bizott­ság rájuk akadt, „használhatlan levelek“ czimü fölira­tot találtak a csomagon. Fölolvasó azután a Rákóczy és Csáky nemzet­ségekre vonatkozó levelek tartalmát ismerteti, külö­nösen érdekesek Rákóczy György levelei, melyeket gr. Csáky Istvánhoz intézett, ki a fejedelem ellen, midőn az Magyarországon hadakozott, Barcsay feje­delmet pártolta. A levelek mind magyar nyelven fo­galmazvak, s nyelvezetük még ma is teljesen élvez­hető. Többnyire a 17-ik századtól valók. A Barcsay nemzetségre vonatkozó levelek száma igen nagy lé­vén, fölolvasó az ezekről való részletesb jelentést jö­vőre hagyta. Ezután Thaly Kálmán olvasta a lőcsei városi levéltár azon okmányairól való jelentést, melyek a kurucz korszakra vonatkoznak.­­ A város ugyanis 1709-ben ostrom alá vétetvén a császáriak által, hő­siesen védelmezte magát kurucz helyőrségével, mely­nek báró Andrásy István volt főparancsnoka. Ez epi­zódot Thaly érdekesen irja le adatait csupán a levéltár­ban fölkutatott okmányokból szedvén. Ezt ő — úgymond — készakarva tette, hogy megmutassa, mennyire lehet történetünk megírásánál az nyomta­tott másodforrásokat, t. i. a krónikákat nélkülözni, ha az okmányok csak némileg elegendő számmal van­nak. Érdekes továbbá, mi szintén a föltalált okmá­nyokból világlik, hogy Kassa, Lőcse, Késmárk, Sze­­ben , más németajkú városok maguk között is magyarul leveleztek a kurucz idők alatt. An­­­nyira magyarítólag hatott a kurucz korszak e német vidékeken is. A­mint azonban Rákóczy a felvidékből kitette lábát, az említett városok ismét latinul, majd egy év múlva németül folytatták levelezéseiket. — Kassa nem fogadta el a német nyelvet, de a magyart sem tarta meg, hanem ismét a latint tette hivatalossá. Thaly Kálmán a lőcsei ostromról való törté­nelmi értekezést egész terjedelmében olvasta föl. A város hősies 3 hónapi védelem után 1710-ben csak a császáriak kezébe András^ István báró s Duprez franczia származású tüzérségi parancsnok árulása folytán. A parancsnokok között egyedül hű maradt a derék C­z­e­i­d­e­r Orbán kurucz dandárnok, ki ret­­tenthetlenségeért tömlöczbe záratott, onnét kiszaba­dulván, a rozsnyói jezsuiták árulták el, s a császári kormány Kassán lefejeztette 1814-ben. A kitűnő szorgalommal irt értekezést a jelenle­vők lelkesen megéljenezték. A többi bizottságok jelentései a jövő ülésre ha­­lasztatván, az ülés 7 órakor bezáratott. TÁVIRATOK Bécs, nov. 7. A császár parancsára a „János szász király“ nevét viselő III. dragonyosezred egy küldöttsége ment el Drezdába, a közelgő ünnepé­lyességekre, hogy az ezred nevében a szász királynak, mint az ezred első tulajdonosának üdvözletét fe­jezze ki. Brüssel november 7. A Charleroi mellett lévő hamburgi kőszén­bányában egy kötél elszakadása folytán 21 munkás öletett meg. Kragujevácz, nov. 7. a fejedelem nevében a miniszterelnök tegnap zárta be a skupstina ülés­szakát. Washington, november 6. Az elnökválasztásnál a republikánusok 26 államban győztek, míg a demo­kraták 2 államban és New­ York városában. — Éjjel érkeztek. — Krakó, nov. 6. (A „Reform” távirata.) Przemisleben nagyon dühöng a kolera. Prága,nov.6.(A „Reform” távirata.) Valamennyi nemzeti párti lap ma lefoglal­tatott. Berlin, nov. (A „Reform” távirata.) A császár. hir szerint a kötelező polgári há­zasságról szóló törvényjavaslathoz beleegyezé­sét adta. Insbruck, nov. 7. (Tartománygyülés.) Har­­mincz képviselő interpellácziót intézett a kor­mányhoz a rector magnificusnak a theologiai kar mellőzésével a jogi karból történt válasz­tása miatt. Az interpellálók hevesen kikeltek a miniszter rendelete ellen s kérdezték, vájjon és hogyan szándék­zik a kormány ezen eljá­rását jóvátenni, és végül a további gyűlések­től elmaradni fenyegetődztek, ha 8 nap múlva nem fog a kormány kielégítő nyilatkozatot tenni.­­­ A helytartó erélyesen védelmezte a kormány jogát oly ügyben, mely a tarto­mánygyülés illetékességén kivül esik, s kije­lentette, hogy az interpellácziót a miniszter­nek fogja előterjeszteni. Konstanczinápoly, nov. 7. Ah­med Muk­­tar effendi schleichul-izlammá és Namik pasa tengerészeti miniszterré neveztetett ki; a mos­tani tengerészeti miniszter Mustafa Erzerumba megy Samik pasa helyére, ki rendőri minisz­terré neveztetett ki. KÖZGAZDASÁG. Bécs, novemb. 7. Hitelrészvény 333.25. Gali­­cziai 227.50. — Államvasut 330.—­ Rente 65.75. — 1860-as 102.50. 1864 és 142.75. Ezüst 106.75. Lon­don 107.—. Porosz pénzutalv. 160.75. Török sorsj. 76.40. Angol-osztrák 323.25. Lombard 202.—.­. Tramway 349.25. Hitelsorsjegy 183.—. Napoleon d’or 8.62.—. Arany 5.10.—. Frankfurt 90.30. Magyar Boraj. 103.—. Váltóbank 321.50. — [Az osztrák nemzeti bank] magyar fiókjainak dotácziója ügyében egy bécsi tőzsdelap jelenti, hogy a bank igazgatósága már megkapta a magyar kormány hivatalos közlését, melyben értesít­­tetik, hogy a kormány kész a bankkal tárgyalásokba bocsátkozni, de reménye, hogy még ezek befejezése előtt is intézkedni fog a bank a magyar fiókok bővebb dotácziója iránt. A bank állítólag készségesen teljesí­teni szándékozik a kormány kívánságát, csak még előbb az osztrák minisztériummal akar tisztába jönni. Az ügy ily állásában természetesen előtérbe lép a dotácziók számszerinti összege is és egy erre vonatkozó számításban a következő adatokat ol­vassuk : 1869-ben a magyar fiókintézeteknél, azaz Pesten, Debreczenben, Fiumében, Temesvárott, Nagy­szebenben és Brassóban rendelkezésre állott összesen 34.089,(XX)[frt, miből 28 ,» milllió az escompte­­ra jutott. Jelenleg a dotácziók következők és pedig az escomptenál: Debreczenben 699,000 frt, Fiuméban 1.20K3,(X)0 frt, Nagy-Szebenben 310,000 frt, Brassó­ban 979,000 frt, Pesten 23,175,000 frt, Temesvárott 2.307,0­­0 forint, a lombard-üzletnél : Zágrábban 350.000 frt, Debreczenben 150,000 frt. Fiuméban 100.000 frt Nagyszebenben 300,1­00 frt, Kassán 5­­0,000 frt, Brassóban 260,000 frt,­Pesten 4.800,000 frt és Temesvárott 800,000 frt. Összesen rendelke­zésre áll tehát az escomptenál 28.670,000 frt, a lom­­bardnál 7.200,000 frt, együtt 35.870,000 frt vagyis 781.000 frttal több mint 1869 ben. E dotácziókból e hó elején felhasználatlan volt: a lobardnál 323,500 frt az escomptenál 1.495,700 frt, mely utóbbi összegből a pesti fiókra körülbelül egy millió frt esik. Abból, hogy e különben csekély összegek felhasználatlanul hevernek azon következtetést vonják, hogy a magyar fiókok bécsi dotáczióját nem szükséges fölemelni. Erre szomorúan megfelel piaczunk helyzete és a bank pesti fiókigaz­gatóságának eljárása. A pesti fióknál magánhitelekre csak mintegy 100,000 frt áll rendelkezésre, 9(X),000 frt némely specziális hitelekre s múlt szombaton, midőn első rangú pesti váltókat 10—12 ®/o mellett alig lehetett elhelyezni, a bankfiókhoz fordult pénz­intézeteink közül egyetlen egy sem kapott egy árva garast sem , így aztán természetes, hogy a bankfiók pénztára nem ürül ki, — de kereskedelmünk e nyo­masztó helyzetben nem hagyható tovább a legvégze­tesebb válság felidézése nélkül. — [A pesti liszttőzsde,] melynek létesí­tésén régóta fáradoztak s melytől lisztüzletünk uj lendületét várják, e napokban végre tényleg életbe lépett s az uj tőzsdeépületben működik. Közöttük annak idején a tőzsdei lisztüzlet számára megállapí­tott szabályokat s óhajtjuk, hogy az ezen intézmény­hez kötött várakozások beteljenek. Évek óta súlyos viszonyokkal küzdő malomiparunk nagy könnyebb­séget nyerne, ha egészséges lisztüzlet kifejlődése által a gyártmány elárusításának gondja a malmoktól el­vétetnék s ezeknek csupán a gyártásra kellene figyel­­möket összpontosítani; ez egyúttal a forgalmi tőke hiányát is enyhítené legtöbb malomvállalatunknál. A liszttőzsdén tudvalevőleg liszt­minták vannak letéve s ezek szolgálnak zsinórmértékül az üzletkötéseknél, ha csak a felek másként nem egyezkedtek. A megál­lapított szabályok szerint ily mintaliszt 20­0 vámfon­tos csomagokban a minőség (szám) megnevezése mellett hozandó forgalomba ; a zsák súlya 2 vám­fontot meg nem haladhat, azonban Vizu tara­ plus ellen kifogást tenni nem lehet; a lisztnek egyezni kell a tőzsde által hitelesített mintával s szállítható, ha a tőzsdei mintázás óta a 0 — 6 számuaknál három, a 7. és 8. számuaknál két hónap nem telt le és a liszt egészséges. Oly mintaliszt, melynek érvényességi ideje lejárt, a bizottság elé hozható új vizsgálat vé­gett; a kötegeknek a tőzsde jegyével kell ellátva lenni. A mintaliszt a vevő tetszése szerint pesti vagy budai raktárból szállítandó, határidőre történő köté­seknek legalább 200 kötegre kell szólani s az átvétel oly módon eszközlendő, hogy naponkint legalább 200 köteg veendő, illetőleg adandó át. — [A check-üzlet meghono­sitása] Pes­ten ismételt kisérletek után most az angol-magyar bank által karoltatott fel s kívánatos, hogy kereskedő világunk e nevezetes intézményt, mely külföldön oly nagy könnyebbséget nyújt a pénzpiacznak, végre ko­molyan felhasználja. Az eddigi kisérletek meghiúsulá­sának okául azt hozták fel, hogy a bevételek kamat­láira igen alacsonyra szabatott s több oly szabály ál­líttatott fel, mely a felek megrövidítését vonhatta volna maga után. Az angol-magyar bank e bajokon segíteni igyekezett; a kamatlábat 4 ®/o-ra tette, mi tekintettel arra, hogy a betevők minden perczben rendelkezhet­nek pénzekkel, elég magas kamat; továbbá díj nél­kül elvállal a bank pénzbehajtásokat a bécsi és lon­doni piaczokon, költséglevonás nélkül váltja be a giro-osztályára domiczilált váltókat s a felek tetszésére bízza, hogy betéteik fejében Bécsre vagy Londonra szóló utalványokat vegyenek, mi főleg a Bécscsel való élénk üzleti összeköttetés miatt fontos. A check köny­vek, melyekért máshol darabonként 4 frt fizetendő, a bank által ingyen adatnak.­­ [Az egyesült magyar gőzhajózási társaságról] Írják, hogy helyzete a közelebbi hó­napokban lényegesen javult, miután ez évi bevételei október végéig a múlt év hasonló időszakáét 315,000 frttal múlják fölül s ha a hajózás november végéig folytatható lesz, a többlet mintegy 370,000 frtra fog rúgni. A társulat állítólag azt is tervezi, hogy a ke­véssé jövedelmező személyszállítást abbahagyja, sze­mélyszállító hajóit eladja és csupán a teherforgalmat tartja meg, ezt azonban annál erélyesebben fölkarolja. Egy bécsi lap azt is jelenti, hogy a társaság e na­pokban egy fél millió frtnyi előleget kapott a pénz­ügyminisztertől. Jelentik továbbá, hogy a társulat tu­lajdonát képező házak és telkek iránt egyezség jött létre a pesti építő társasággal, mely azokat 260 ezer frtért megvette.­­ [K­el­eti m­arh­avés­z.J Október 15-től no­vember 1-ig beérkezett hivatalos jelentések szerint a keleti marhavész Magyarországban baranyamegyei Starosele, Briest, Német és Gyűrűs pusztákon, vala­mint Hasságy, Gyula, Uj-Kácsfalu, O Kácsfalu, Vö­rösmart, Borjád, Lancsuk, Babarcz, Siklós, Vokány, Gyüd, Olasz, Berkesd, Püspöklak, Dráva Szt.-Már­­ton, Dráva-Szabolcs községekben és Pécs sz. kir. vá­rosban; — tolnamegyei Mórágy, Ipáti, Báttaszék, Szegszárd, Várdomb, Alsó Nána és Tamási községek­ben ; —somogymegyei Nagy-Bajom, Barcs községek­ben és Földhidi, Gyepesi, Pálfalu és Dráva-erdei pusztákon ; — sz.-fehérmegyei Seregélyes, pozsony­­megyei Gajár községekben, nemkülönben bácsmegyei Zombor város és Madarassi pusztán s végre zombor­­városi Rancsova pusztán uralgván, terjedésének meg­­gátlására s mielőbbi kiirtására minden szükséges in­tézkedések megtétettek s egész szigorral foganatosít­tatnak.— Szlavóniában, a horvátországi kormány ér­tesítése szerint pozsegamegyei Kutjevo, verőcze megyei Jozipovac, Bresnice, Klokosevac, Bitfalu, valamint a feloszlatott broodi határezred területén fekvő Vincov­­ce községben is fölmerült. A keleti marhavésznek Somogy megyében lett kiütése következtében Zalamegye területén tartatni szokott összes országos és heti marhavásárok a megye közönsége által egyelőre betiltattak. — [Az osztrák állam-költségvetés 1873-ra] most van készülőben s a reichsváth egybe­­ülése után azonnal előterjesztetik. Számszerinti adato­tokat még nem közölnek, de bizonyosként hírlik, hogy a Lajtán tul annyira panaszolt 10% quóta daczára az osztrák financziák a mienknél sokkal kedvezőbb hely­zetnek örvendenek, a mennyiben 1873-ra alig említésre méltó csekély defic­it mutatkozik, pedig a költség­­vetésbe a hivatalnokok fizetésének jelentékeny föl­emelése vétetett föl, továbbá az 1839-ki sorsjegyköl­­csön törlesztése ez évben 5 milliót, a világkiállítás szintén több milliót vesz igénybe. E kedvező viszo­nyok mellett az osztrák minisztérium még az adóre­formok terén is dicséretes buzgalmat fejt ki, s legkö­zelebb már előterjes­zti a jövedelmi, kereseti, szesz-, és házadók reformjára vonatkozó törvényjavaslatokat. — [Vasúti hírek.] A szerbiai vasutak ügyében hir szerint újabban több bank komoy alku­dozásokat kezdett s a tárgyalások egyelőre Párisban folynak az érdekelt intézetek képviselői közt; ugyan­azon vállalkozók ezek, kik a pest-zimonyi vonalat épí­teni szeretnék s kikre ekként fontossággal bír a szer­biai csatlakozás megnyerése.­­ Az eperjes-tar­­nowi vasút ügyében sűrűn keletkeznek útj meg új kombinácziók. A kassa-oderbergi társaság tudvalevő­leg megkínáltatván az eperjes-tarnowi pálya magyar vonalának üzletkezelésével, erre nem mutatkozott haj­landónak, hanem igen is kész alkudozni az említett vonallal való fúzió iránt. A fúzió létrejövetele eseté­ben a kassa-oderbergi társaság megszerezné az eper­­jes leluchowi vonal folytatását képező leluchow-tamnowi vasút engedélyét s ekként közvetlen kapcsolatba jönne a lengyel-orosz határszéli forgalommal. — A ma­gyar északkeleti vasút néhány újabb vonal­részén, nevezetesen a batyu munkácsi, bustyaháza­­szigeti és nyíregyháza-kisvárdai vonalakon november 4-én megy végbe a rendőr-műszaki bejárás, mely után e pályarészek november 15-én átadatnak a köz­forgalomnak.­­ [A szerbiai vasutak] ügyében jelentik, hogy az utóbbi napokban fellépett új vállalkozó, U^toruszky orosz herczeg mögött egy hatalmas bank­konzorczium áll a szent­pétervári „nemzetközi keres­kedelmi bank“ vezetése alatt, melynek nem csak nagy tőkéi, hanem befolyásos pártfogói vannak; egy szerb lap már bizonyosként jelenti, hogy az orosz társaság jótállást vállalt az iránt, hogy a török pá­lyákhoz való csatlakozást Alexinácznál a portától kieszközli. Nagyon valószínű, hogy a szerb kormány e társasággal szerződni fogs a szerződés jóváhagyása végett a skupstinát e téren rendkívüli ülésszakra egybehívja. — [Az idei kukoriczatermés Romá­­­n­i­á­b­a­n.] A krajovai konzul október elejéről jelenti: A kukoricza most már mindenfelé be van takarítva az eredmény átlag igen kedvezőtlennek mondható s] méltó aggodalmakat támaszt, mit még növel azon a körülmény, hogy egyéb gabnanemekben is átalában­ rész termés volt. A kormány kiterjesztő figyelmét és szomorú viszonyokra s hetek óta fáradozik azon,­ hogy az ínséggel fenyegetett vidékeket a szükséges­ gabnával ellássa Keveset változtat e súlyos helyze­ten az, hogy a szőllők átalában jó szüretet adtak ; a­­ bor itt nem képez kiviteli czikket s nem pótolhatja a­ gabnanemüekben és a kukoriczában érezhető hiányt.] Az őszi repetevetések, melyek már szépen kikeltek volt, s a hosszantartó szárazság következtében nagyrészt elpusztultak. — [A p­ozsony-nagyszombati vasúton,]­ melyet most alakítanak át lóvonatuból gőzmozdo­­­nyuvá, erélyesen halad a munka s a felépítmény rész­­­­ben már készen is van. Jővő héten megy az első gőz-j mozdony Pozsonyból Szent-Györgyre s két három nét­­­tel később Bazinig. — [Az agió gyors és nagymérvű ha­nyatlása] pénzügyi körökben sokféle megjegyzé­sekre ad alkalmat, mivel e tünemény első pillanatra­ mindenesetre meglepő most, midőn gabnakivitelünkl pang s vasúti kötvényeinkért sem foly be jelentéke­­­nyebb éretpénz külföldről. Az agió hanyatlása azon­­­ban ezúttal nem is ebben, hanem ott keresendő,s hogy a nagyobb pénzintézetek felhasználják az osz­­­trák nemzeti bank azon intézkedését, hogy bár drá­­­gán, de mégis ad kölcsönöket arany és ezüst pénzekre­ e czélból nagy összegek hozatnak be külföldről, de mert­ előbb-utóbb visszafizetésre is kerül a sor, és ez is­­­mét változtatni fog a helyzeten, a mostani agrófolyami állandónak és egészségesnek alig mondható. Pesti gabnatŐZSÚe, Diiv. 7. Buzamanagyon gyengént kerestetett, agy hogy az eleg csekély k­nakt is talsag­iSDukl mutatkozott, s az árak alig tarthatták magukat; a 5irgalooil alig néhány ezer vámmázsára rúgott; ö­l */g fns 6.8<*,l h3'/j fns 6.65, 82 fns 6.20. Rozs egészen üzlet nélkül.." Árpa csendes üzlet mellett, változatlan, eladatott 140ü mérő 2 frt 6<'—76 krral 72 fontonként. Zab kissé szilárdultj eladatott 800 mérő 1 frt 67 krral 61> fontonként. Tavaszi határidőre haza 6.70, kukoricza 3.44. Pesti értektrzsde. nov. 7. Ma kissé javult a pénz­­ állás és ennek következtében egyes értékekben élénkebb üzlet fejlődött ki, a forgalom azonban még mindig igen korlátos­ maradt. Állami és vasúti papirok Üzlet nélkül, valamint biz­­tositási részvények is. Pesti lévasut 265 frton vétetett. Bankrészvények közül angol-magyar bank 12^/4 frton magyar hitelbank 96—99 frton vétetett, pesti bank 230 frton, takarékhitelegylet frton, iparosbank l 14 frt Takarékpénztárak közül fővárosi 150 frttal, országos köz­ponti k­őzs frttal jött forgalomba. Iparvállalatok egészet üzlet nélkül. Magyar gőzhajózás 80 frton, részvényszállodi 21­2 frton köttetett. Pénzek es és váltók kissé szilárdulta! arany 5.10, huszfrankos 8.b7, ezüst 1­06, porosz pénztárjegy 1.59 Vj. __________ V I­if­a 11 á » Felelős szerkesztő: Rákosi Jenő« Nov. t Itf­ölött időj­árás 7 4 5' felh­ős 7 ,P ox-t-onvlu*»2 9 f elhős 6 ,M .-'S/.llíeten2 U iuari)n 1 ' :vH iiaruE 9 '9 pt/.arHE 7 S aDÍnoi(OGl u1 0" felliöe 7 8 '0 "^ záruz .A .riidi)Q 23 . •8 2&'as N­attybecskerokon . .0 '2 "s­záraz 6 . . . . ■ . 31 ."S­záraz 5.M­itroviezon .... 1'0 "s­záraz 5.S­ziäzeken • • • • •­­ 1­9"s­záraz 5.Z­imonyban ........................................... . 8­9"s­záraz 5.Ó -Orsován ........................................... . 6'9 "s­záraz

Next