Reform, 1872. november (4. évfolyam, 300-329. szám)
1872-11-16 / 315. szám
vány áldozatait nem közölné, s a népet a tisztaságra nem figyelmeztetné, de sajnos, legtöbb helyen a figyelmeztetés a pusztában kiáltó szavaként siker nélkül elhangzik. Azonban ne gondoljuk, hogy csak a lapok figyelmeztetése ily becs nélküli; magát a miniszteri rendeleteket sem tartjuk fontosabbaknak. A kolerára vonatkozó miniszteri rendeletet városunk érdemes elöljárói még szeptember hóban megkapták. El is küldék a lelkészkedő papságnak kihirdetés végett, de a hirdetés ép úgy elmaradt, mint ahogy elmaradt az elöljáróság gyengéd figyelme a miniszteri rendeletben ajánlott kolera kór- és halottház építésére. A járvány pedig már jelentkezik városunkban, hol folyó hó 12-181, mely napon beköszönt, 13 káig három áldozatot ragadott ki az élők sorából. Pedig nem kecsegtethetjük magunkat ,azon vérmes reménnyel, hogy levegőnk tiszta, egészséges, s hogy igy a járvány csakhamar búcsút vesz tőlünk, miután elég levegőt rontó anyagot szolgáltatnak az utczák, melyek telve vannak káposztalevél, hagyma s más rothadásnak indult anyaggal megtelt számtalan büdös gödrökkel és tócsákkal. Tág kör nyílnék tehát városunkban a kolerabizottságnak, ha ugyan léteznék, a működésre, különösen a módokról gondoskodni, hogy az utczák minél előbb megtisztittassanak. Igaz ugyan, hogy biró urunk gondoskodásának némi jelét észrevettük, ki az iskolák árnyékszékeinek fertőztelenitésére gáliczot rendelt. De hogyan alkalmazzák a kath. atyafiak, kik iskolásgyermekeik számára a 19-dik században sem építettek árnyékszéket ? Itt bizony e bajon segitni kellene, s ha jó szóval nem lehet, tessék törvény utján eljárni, mert nem kétkedem, hogy erre törvény létezik, de a törvénynek foganatot is kell szerezni. Tessék továbbá az elöljáróságnak egy kolera, vagy bármiként nevezendő bizottságot szervezni, melynek szép föladata legyen a rend és tisztaság szigorú követelése és sürgetése. [Kókavadászat] Rákos-Kereszturról írják 12 181 emlékezetes nap fog maradni Pákos-Keresztúrra nézve, melyet a főurak által rendezett rókavadászat alkalmából, a király és királyasszony szerencséltettek látogatásukkal. A vadásztársaság délelőtti 11 óra tájban érkezett a faluba, mintegy 50 — 60 kópéval ; utánuk az udvari vadászok ő felségök lovaival és a többi személyzettel. Végre tizenkét órakor négy fogatú hintón ő felségök is megérkeztek és b. Wenckheim Béla ur intézkedése folytán a jegyző lakba szállottak. A király az udvaron maradt, mig a királyasszony Wenckheim Béla vezetése alatt, néhány pillanatra a jegyző szobájába vonult vissza, később kijött a konyhaajtó küszöbére és onnan szemlélte a társaságot. A király és királyasszony között váltott néhány szó után a társaság a czélba vett nádasok felé indult vadászni; 3 óra tájban azonban már visszatértek mert a királyné a közbejött eső következtében megfázott és vissza kivánkozott a szállásra. A jegyző lakására visszaérve a királyasszony, visszavonult ruhát váltani, és ezalatt behivatta magához a jegyzőnét, és ezzel fél óránál tovább a legnyájasabb leereszkedéssel társalgóit, kérdéseket intézvén hozzá származási helye, szülei, gyermekei stb. felől. Útra készülvén megelégedését fejezte ki b. Wenkheim Béla előtt a jó szállás fölött és a ház lakóitól nyájasan elbúcsúzván, a lakosság lelkes éljenei között Gödöllőre kocsizott vissza, mig a király a többi urakkal újra lóra ült és Czinkotának vevén útját, folytatta a vadászatot. [A pesti rablóbanda.] A pesti kir. fényitörvényszék által e hó 15 én Bognár Sándor, Mindtner István és Lukács József hírhedt pesti rablóbandának tagjai vezettettek elő ítélethirdetésre. Bognár Sándor Bátkay társán elkövetett gyilkosság és több rábizonyított rablás miatt életfogytiglan való börtönre ítéltetett. Mindtner István 20 és Lukács József 15 évi súlyos börtönre itéltetettek. Bátkay meggyilkoltatása részint Bognár saját beismerése, részint tanúvallomások, részint más mellékkörülmények által bizonyíttattak be. Mindtner és Lukács próbák elégtelensége miatt mentettek föl a gyilkossági bűntény alól. Turis Andrásné megraboltatásánál az állapíttatott meg, hogy Bognár Sándor a közvetlen tettes. Csabai István és társai megraboltatásában mind a három bűnösöknek találtattak, mert nem csak a kiraboltak által felismertettek tetteseknek, hanem Mészáros Erzse pinczérnő határozottan is azt állította, hogy a rablók akkor Ócsán voltak és Mindtner még a vacsorát is kifizette. Mikor Csabai azután társaival távozott, Mindtner utánuk sietett. Klima Mátyáson elkövetett ökörlopásban Bognár és Lukács bűnös. Ez utóbbi még egy csopásban is bűnös. Mind a többi bűnesetekben a vádlottak próbák elégtelenségéből mentettek föl. [Kézre került rablóbanda.] Debreczenből többször írtak, hogy a város környékén utonállók tanyáznak, közelebb egyet el is fogtak a jómadarak közül. A bonyodalmas eseményt a „D—n* következőleg írja: Nagy Sándor, ki Váradon gyilkosságért el volt ítélve, megszökött, s fegyveresen járt kelt társaival a határban rabolni, ezt fogta el a szabolcsi csendbiztos Újfejértón. Nagy Sándor városunkba kísértetvén itt kivallá rabló társait, Bordás Györgyöt és Szabó Mihályt. Ennek folytán törvényszékünk egyik derék tanácsosa Herrglotz Antal Barcza csendbiztossal kiment a Józsára, s ott Boros nevű orgazdánál Szabó Mihályt el is fogták. — Bordás után is néztek Hadházon, de csak egy kicserélt gubáját találták meg. Ez a guba — mint gyanítják, — azon Lukács Sándor debreczeni gazdáé volt, akit a múlt hóban ismeretlen tettesek a cserén megöltek, így annak gyilkosaira is rájönnek. E rablóbanda összeköttetésben volt ama lengyellel is, ki a múltkor egyik házban belőtt , kit aztán el is fogtak. — A felfedezés érdemét, nevezett lap, Herrglotz Antalnak tulajdonítja, ki a legnagyobb buzgósággal járt utána, hogy a garázdálkodó gonosztevők kézre kerüljenek. [Egy aggastyán] hunyt el közelebb Déván ki a kora lázadás idejében már felserdült ifjú volt. A száz éven túl levő aggot sokan kisérték ki a temetőbe. Egész utolsó perczéig teljesen eszméletnél volt és utolsó betegsége volt egyszersmind az első is, miután élte végéig nem volt egyetlen egyszer sem beteg. [Hangversenyek] Richter második hangversenyének műsora következő: Gluck ^Iphigenia“^ nyitánya Wagner befejezésével. — Beethoven hegedű versenye, előadja Singer Ödön. Mendelssohn 4-ik (Kemény A.) szinphóniája. Itt megemlíthetjük, hogy Bülow, Singer és Cormann zeneestélyei e hó 2 ), 23- kán és 25-én, Sabathiel és társai 2 négyes estélye e hó 29-én, Schumann Klára és Joachim zeneestélye deczember 5 én, a flórencziek zeneestélyei deczember 14, 16 és 18-án lesznek. [Fölhívás.] Gr. Teleky Sándorné, mint a nőképző-egylet alelnöke, több választmányi taggal együtt fölhivást intéz a nőnevelés barátaihoz, kik eddig is buzgó részvéttel támogatták törekvéseit. A nőképző-egylet — úgy mondanak fölhivók — mindenek előtt jótékony intézet kíván lenni, de miután önerejéből nem képes magát föntartani — újólag azon kérelemmel fordul a nagyérdemű közönséghez : járuljon az 1873-ik évi farsang első vasárnapján (azaz január 12-én) tartandó tombolásához ismét jóságteljes adományaival, hogy a jövő évben újólag örvendetesen hirdethessük , miként a tisztelt közönség részvéte folytán, ismét több szegény leányt részesíthettünk, minden dij nélkül, a magasabb kiképzés szükséges kellékeiben. — Az ajándéktárgyak legfölebb 1873-ik évi január 1-ső napjáig, gróf Teleki Sándorné lakására. Szervitatér 2-ik szám, gróf Teleki-palota, küldendők be. — Az adakozók nevei a lapok utján fogközzé tétetni, valamint az ajándéktárgyak gróf Teleki Sándorné által, nyilvánosan nyugtáztatni. [Műkedvelői előadás.] A fiatal iparosok azon társasága, mely a múlt évben a Petőfi szobor javára műkedvelői előadást rendezett, az Eötvös-szobor javára decz. 16-án szintén műkedvelői előadást fog rendezni a Miklósy-féle népszínházban, s Szigligeti ,Kinizsi* czimü vígjátékét fogják előadni. [Sikkasztás] Paduch Rudolf, beszterczebányai adószedő, mint az „E—!* Írja, 6800 frtot elsikkasztván megszökött. [A magyar mérnök- és épitész egylet közlönye] VI. kötetének X. füzete is megjelent. Szerkesztik Ambrozovics Béla és Ney Béla. Előfizetési ár egész évre 10 frt. A közlönybe foglalt érdekesebb eredeti s idegen szerző után közlött dolgozatok közül felemlithetők Hermann Emiltől ,A szállító bányagépek, a forgó, vizemelő és fúrógépek lendkerekének meghatározása szerkesztés utján.“ „A franczia vasutak és a vasúti szolgálat a franczia-porosz hábouban.“ [Gyil Iso 88 ág.] Apátfalváról (Borsodmegye) írják lapunknak: E hó 8-án este 7 és 8 óra közt itt lakó Turcsányi Jánost, az úgynevezett főharaszt előerdőben előbb több késszúrás, aztán hátulról a fejébe irányzott lövés által meggyilkolták és kirabolták. Tudósítónk következőleg végzi levelét: Igen személy helyzetben vagyunk, mind személy, mind vagyonbiztosság tekintetéből, az utóbbira nézve nevezetesen annyira roszul állunk, hogy szőlőhegyünket ökör falkák legelik le s tetemes kárt okoznak a facsemeték a szőlőtőkékben. Mi igazán elmondhatjuk : mezei rendőrség jöjjön el a te országod.“ [Aláírási fölhívás.] Bartal Antal tanítóképezde- igazgató és Felsmann József reáltanodai igazgató aláírási fölhivást bocsátottak közzé j A magyar birodalmi felsőbb és középtanodák névkönyve, az 1872/3 tanévben* czimü munkára. Ala írt 50 kr, melyet az aláírók a munka átvételekor tartoznak kifizetni. Az aláírási ivek a pest-józsefvárosi reáltanoda igazgatóságához küldendők. [Uj zenészeti lap.] „Zenészeti hetilap” czimmel egy uj szakközlöny első száma küldetett be szerkesztőségünkhöz szerkesztő-kiadótulajdonos Langer Viktor, ismert fiatal zeneszerző és író. A lap első száma két és fél ívnyi tartalommal, igen érdekesen van összeállítva s figyelemre méltó czikkeket közöl. A bevezető czikk „Egy állami zene tanintézet szükségessége”, megérdemelné a különös figyelmet. Czikkíró alaposan részletezi a hasznot, mi egy állami zene-tanintézet felállításával az országra háramolnék, melynek zeneművészete el van hanyagolva, zenészeit küldföldről kell szereznie stb. Ezután következő czikkek : „Wagner Eikhárd müveinek összkiadása.“ „Az ó-kor éneke és az ó-héber ének zene visszaállithatása,* „Az ötöd tilalomról,* a tárcsában Wagner Eikhard egy beszélye „Hogy halt meg Páriában.* Végül uj zenemüvek ismertetése, színház stb. Az uj szakközlöny ez első száma oly tapintatosan s érdekesen van összeállítva, hogy méltán remélhető, miszerint nem csak az uj lapok számát fogja szaporitni, hanem valóban hézagpótló is lesz. Ajánljuk az illetők figyelmébe. Előfizetési ára: Egész évre 8 frt, félévre 4 frt. Előfizethetni nevezett lap szerkesztőségénél (dohányutcza 1 sz.) és minden hazai zenemű kereskedésben. [Értesítések] Pászthory László a Ludovika akadémia tanára értesít, hogy a m. kir. minisztérium helybenhagyásával e hó 18-án 4 órától 9 óráig este, kezdi meg az angol és franczia nyelvből az oktatást oly beosztással, hogy a kezdők a haladóktól elkülönítve részesülnek a tanításban. Nevezett tanár ezt oly hozzáadással közli a nyelvek barátaival, hogy előadásait egyelőre minden díj nélkül kezdi egy uj tanmód ismertetésével, az ujvilág-utczában levő állami főgymnázium V. osztályú termében. Az egyetemi dalegylet karmesterévé ifj. Huber Károly egyleti tag választatott meg. [Véletlen szerencse.] E hó 15-én délben a kalap utcza azon házában, hol a „Borsajtó“ vendéglő van, egy öreg úr lépett az udvarra, hogy az étterem felé közeledjék, hanem mielőtt még beérkezett pár szót váltott egy ismerősével. Alig megy azonban két lépésnyire, közvetlenül előtte az első emelet párkányzata oly robajjal hult alá, hogy az öreg ur már a szelétől is majd hanyatt esett. A zajra csakhamar az egész ház összefutott és megrémülve látták, hogy az öreg ur csakis a legnagyobb véletlennek köszönheti, hogy a legbizonyosabb haláltól megszabadult. A párkányzattal egyszerre egy majdnem két mázsás kő is alázuhant, mely az egész házat megrezzenté. A lakók azonnal intézkedtek, hogy a ház szigorúan megvizsgáltassák nincsenek-e a járókelők folytonos életveszedelemben. [Járványok.] Somogyban még mindig a himlő uralkodik s bár némileg enyhült az utóbbi időben, mégis számos áldozatot ragad el. Zágrábban közelebb a vérhas kezd járvánnyá fajulni és tartanak tőle, hogy a legnagyobb mérvben elmérgesedik. [A londoni és bostoni nagy égésekről] a távirat röviden hozott értesítést, most a következő bővebb leírások feküsznek előttünk. A nagy londoni égés, mely a múlt vasárnap ütött ki, oly nagy volt, milyen már negyven év óta nem volt Anglia fővárosában. Elégett egészen az 1852-ben alapított City Hour Miss, Hadley malmai, s hogy mily nagy a kár, most még nem lehet határozottan megmondani. A legmeseszerűbb összegek említtetnek, így a többek között 500,000 font sterling is. A kár nagyságáról fogalmat szerezhetünk magunknak, ha meggondoljuk, hogy az épületek 7 emeletesek voltak 400 ablakkal. Ez épületek a nagy gabna- és lisztkészlettel együtt a lángok martalékává lettek. Noha a tűz reggel 7 órakor kezdődött, s két óriási fecskendő és 12 tűzoltó működött a pusztító elem továbbterjedésének meggátlására, a tüzet lankasztani még akkor sem igen lehetett, midőn az oltásnál már 30 óriási fecskendő s 200 tűzoltó munkált közre. Víz volt elég s a tűz mégis csak késő éjjel szűnt meg. Egy tűzoltó meghalt, kettő nehéz sebet kapott, s többen kisebb sérüléseket szenvedtek. Ez égés a tűzoltók számának szaporítását vonja maga után, mert kitűnt, hogy a mostani szám nem volna elégséges, ha a városban egyszerre két helyen ütne ki ily nagy tűz. Egy még borzasztóbb égés Boston városának legszebb negyedét pusztította el egészen. Az egész leégett rész csak a múlt évtizedben építtetett, noha a házak mind masszivok voltak, sőt több gránitból, a dühöngő lángoknak nem tudtak ellenállni. Két tér és a utcza, melyek szépségre bármely városéval vetélkednek, egészen leégett, és körülbelül 40 ezer, mindegyik 100,000—500,000 dollárig károsodott. Az összes kár 200.000.000 dollárra megy, s ez az országra nézve nagy csapás. Lakházak nem igen pusztultak el, de Boston legérdekesebb történeti emléke : a régi templom a lángok áldozatja lett. A tűz szombaton reggel 7 órakor ütött ki, s mivel nagy szélvész dühöngött, három irányban terjedt el. Az itteni lovak közt kiütött ragály folytán csak későn érkeztek a fecskendők, és ezért kevés áru is mentetett meg. Majd táviratok küldettek a szomszéd városokba, és onnan csakugyan érkeztek tűzoltók mindennemű felszereléssel ellátva. A tűz azonban mind nagyobb mérvet öltött, úgy hogy a bankárok kezdték értékeiket a városból kivinni, s csak vasárnap délután lehetett megakadályozni a tűz terjedését Bostonban már többször dühöngött a tűz, de soha ily nagy mérvben. Az első nagy tűz 1654-ben volt, de a részletek nem ismeretesek. 1676-ban szintén nagy tűz volt, 46 ház és 1 templom égett le, s csakis egy rögtön beállott esőnek lehete köszönni, hogy az egész város nem égett le. 1679-ben 80 ház esett a lángok martalékául, 1711-ben pedig 100, s 1760-ban 349. Újabb táviratok a múlt szombati égésről még azt is jelentik, hogy a posta-épület és börze belseje is egészen leégett, a szentháromság templomból nem maradt semmi épen, s ezeken kívül oly kereskedőházak pusztultak el, melyekben gyapjú, bőr volt elhelyezve. Boutwell államtitkár táviratozta, hogy ő minden hatalmában levő eszközzel a város segélyére leend, és hogy pénz tekintetben még most nem kell aggódni. A tűz leginkább éjfélkor dühöngött. Chicagóból és más városokból segélyt ígértek, s mindenfelé gyűjtenek a leégettek részére. [A színház köréből.] Blaháné asszony és Benza Ida k. a. gyöngélkedése miatt „Hunyadi László* előadása egyelőre elmarad, nem különben az „Amerikai” népszínmű is, mely e hó 18-ára volt kitűzve újabb előadásra. — Az „Amerikai* paródiája a Miklósy-szinházban e hó 20-án kerül színre. A próbák naponkint tartatnak. Ezzel együtt első nap a „Leánykérők”, másnap a „Kolera-cseppek” czimü vig bohózat kerül szinre. — A nemzeti színházban közelebb “Julius Caesar“-t Bülow János, „HL Eikhárd*-ot (a czimszerepben Újházival Volkmann zenéjével fogják adni. — Pauliné asszony legközelebb a „Bűvös vadász”-ban Anna szerepét fogja énekelni. E szerepet már az utolsó előadásnál nevezett művésznőnek kellett volna énekelnie, de betegsége akadályozta a fellépésben. — Neszveda Anna k. a. az ősz folytán a debreczeni operánál fog vendégszerepelni és valószínűleg oda is szerződik. — A budai színkörre két pályázó van a nyári idényre a kolozsvári és debreczeni. Ha a debreczeni társulat Budára jő, akkor a kolozsvári II.Váradon fog a nyáron át működni. Nemzeti színház. Szombaton, november 16-án; „Fanszfé.“ Opera 5 fölv. Budai színház. Szombaton, november 16 án; „IV. Henrik.* Szinmíl 4 fölv. Istvántéri Miklósy-szinház. Szombaton, november 16-án; „Egy magyar plébános.* Életkép 3 fülv. [Szent-István-Társulat.] Ma november 14. Gr. Cziráky János elnöklete alatt tartott választmányi ülésében a Szent István-Társulat újabb jelét adta azon jelentékeny lendületnek,a melyet e nagy zaj nélkül, de annál hatásosabban működő irodalmi intézetünk az utóbbi években nyert. Ugyanis mindjárt az ülés kezdetén benyitott a szép terembe Ipolyi Arnold beszterczebányai püspök, hóna alatt néhány öreg kódexxel, s szokott élénkségével előterjesztő, hogy azon indítványára nézve, melyet a régi magyar egyházi írók kiadása iránt a legközelebbi közgyűlésen tett s ez el is fogadott, — a nyert megbízás folytán értekezett Toldy Ferencz, Knauz Nándor, Frankl Vilmos, Tárkányi Béla ügybuzgó társaival. A nagyszerű irodalmi tervet, ennek kiviteli módozatait, az Írók korszerinti sorozatát, a kiadási segédeszközöket beható tanácskozás tárgyává tévén, mielőtt a nagymérvű programmot megállapíthatnák, legczélszerűbbnek vélték a vállalatot azonnal megindítani valamely jeles író kiadásával, s legelsőnek is Pázmány Péter egyik jeles kor- és konventita-társa. Vörösmarti Mihály önéletírását ajánlák, melynek még kiadatlan szép kéziratát Ipolyi saját beszterczebányai püspöki könyvtárában találta föl, s kritikai készülettel leendő kiállítására önmaga szívesen vállalkozott — s a mi ügyszeretét legfényesebben igazolja. Vörösmarti munkáinak kiadására a költséget is megajánló, hogy a társulat annál könnyebben folytathassa a megindított vállalatot. — Mind az indítvány, mind az ajánlat nemesen jellemzi Ipolyit, ki nemcsak mint író, hanem mint meczenás tudja kötelességét a hazai irodalom iránt, melynek pártolása minden püspöki infulának legszebb drágaköve, a Szent-István Társulatnak pedig erős ösztön arra, hogy az elkezdett után lankadatlanul haladjon, igy mindig érdemesebbé teendi magát a nagyobb részvétre ; — a minthogy az emelkedő részvéttől örvendetes uj bizonyítékot jelentett be Tárkányi Béla tizenkilencz uj tag belépésével, kiknek a társulati könyvilletmény szabályszerűen megküldetni rendeltetett. ” A „Népkönyvtár” megjelenéséről is jelentést tett az alelnök, melyet az „Egri Népújság” derék irói fognak az uj évvel megindítani; e népszerű vállalat segélyezésére 400 frtot ten folyóvá a választmány, mint ezt f. é. junius 13-án tartott ülésében megígérte , néhány száz példányt kötvén ki magának, hogy azzal a szegényebbeknek, különösen mald vadáhországi rokonainknak is kedveskedjék, mi úgyis egyik föladata a Szent István Társulatnak; s épen ezen föladat kötelességérzetétől indíttatva a választmány ugyanezen rokonaink iskolái részére a bukaresti püspök megkeresése folytán 500 példány különféle iskolai könyveket rendelt ajándékul küldetni mint ezt a társulat más években is szokta tenni. — az eddigi „Kath. Néplap" a középosztály számára szerkesztendő tartalommal jövőre „Kath" Hetilap* czim flatt fog kiadatni, s hozzája mellékletül „Társulati Értesítő*.— Végre a „társulati könyvtár lajstroma* a könnyebb használhatás tekintetéből kinyomatni rendeltetvén, a pénztárnoki és ügynöki jelentésekkel az ülés befejeztetett. [A sombolyai állami polgári iskola megnyitásáról] Írják nekünk f. hó 7-éről: A zsombolyai (Torontál) polgári iskola fölállítását országos érdek sürgette. Hogy mily égető szükség volt egy magyar nyelvű középiskola Torontálban, azt Várnay Imre, zsombolyai ügyvéd a „Reform” hasábjain már egy évvel ezelőtt kifejtette. A nagy terjedelmű megyében a 48—49-diki korban hazafiságával annyira büszkélkedő magyar középnemesség a magyar ügyet egészen árván hagyta, így történt, és csakis így történhetett, hogy a megyékben tudvalevőleg tekintélyes számmal levő franczia telepitvényesek német ajkuakká lettek, holott be van bizonyítva, hogy inkább magyarokká akartak volna lenni, a mit csekély áldozatttal ki is lehetett volna vinni, de nem volt mindeddig iskoli, melyben e nyelvet mint előadási nyelvet taníttatták volna gyermekeikkel. Sőt, mi talán csodálatosnak tetszik, középiskola egyetlen egy sem volt a nagyterjedelmű megyében. E hiányon segített némileg a Becskereken a 40-es években fölállított, jelenleg 4 osztályú gimnázium. De mi volt ez a roppant népesség szükségletéhez képest? Különben is ez algimnázium oly szerencsétlen fekvésű, hogy sohasem volt eléggé látogatott. Azóta azonban a korszellem óriásilag haladott, a német népesség belátta szükségét annak, hogy a magyar nyelvet meghonosítsa az újabb nemzedék között, s fiaikat Kecskemétre, Szegedre küldögették, hogy a magyar nyelvet megtanulják. Ez áramlat leginkább érezhető volt Zsombolyán, Torontál legnagyobb német ajkú mezővárosában, melynek lakói száma 8000. Iparkodó becsületes németek, kik azonban szívből lélekből a magyar haza fiai. Volt nálunk egy derék maroknyi magyar értelmiség, mely a középtanoda ügyét fölkarolván, azt lankadhatlan buzgalommal sürgette a kormánynál úgy mint a népnél. Várnay Imre ügyvéd Zsombolyán nagy népgyülést hiván össze, az összegyűlt lakosságot áldozatra hívta föl. Soká hánykolódott még az ügy, sőt a megalakult bizottmány egyszer föloszlóban is volt már, míg Huszár Imre, majd másodízben itteni képviselőnk, b. Lipthay Pál közbenjárását megnyervén, sikerült a bizottmánynak a kormány pártfogását kieszközölni az ügy iránt. Azonfölül a megye derék tanfelügyelője Mennyei János is fölkarolván az ügyet, ezután végre a polgári iskola, következő megállapodások szerint jött létre : A kormány magára vállalta a tanárok fizetését addig, mig ezt a község tenni képes lenne ; továbbá adott a községnek 15,000 frtnyi kölcsönt, a község ezért az iskolaépületet átadta, e helyett négy más elemi, két kétosztályu iskolát állított föl. Egyesek pedig 10,000 forintot adtak a községnek a polgári iskolaépület átengedése, és a négy uj elemi iskolai épület átengedése, valamint ez iskolák fölállítási költségeinek fedezésére. A nagylelkű adakozók közt vannak : 1. Csekonics János gróf 2000 frt. 2. Bonnár Sándor temesvári püspök 600 frt. 3. Sima Lipót kereskedő nejével 500 frt. 4. Csekonics Endre gróf 200 frt. 5. Csekonics- Cziráky grófnő 200 frt. 6. Duffand György 200 frt. 7. Hekler Antal gazdatiszt 200 frt. 8. Visskidenszky Gusztáv ügyvéd 200 frt. 9. Várnay Imre ügyvéd 200 frt. 10. Manzin Lajos kereskedő 100 frt. 11. Kaiser testvérek 100 frt. 12. Treisz Fülöp kereskedő 100 frt. 13. Mihályfi Pál uradalmi tiszt 100 frt. 14. Babcsányi János 100 frt. 15. Crettier Adolf gyógyszerész 100 forintot. Ezenkívül sok mások, kiknek neveit nem tudhattuk meg. Az így létrejött középtanodának megnyitása következő ünnepélyességek közt történt: A megnyitást ünnepélyes isteni tisztelet előzte meg, melyet főtisztelendő Nuszbaum Jakab helybeli esperes gyönyörű egyházi beszéddel végzett, a mindenható áldását kérve az uj intézetre. Az isteni tisztelet végeztével Mennyei János tanfelügyelő úr, a tanteremben egybegyült díszes hallgatóság és a beírt 46 tanuló jelenlétében, szép beszédben előadta az iskola keletkezésének rövid történetét, köszönetét fejezte ki azok iránt, kik annak létrehozatalát elősegítették, végre bejelentette, hogy Lipthay Béla báró képviselő úr az iskola számára több nagybecsű ajándékot tett. Utána ez iskola létrehozatala körül annyi érdemeket szerzett Várnay Imre ügyvéd úr emelkedett, rövid beszédet tartott, melyben arra kérte a tanárokat és a növendékeket, hogy szorgalmuk által minél fényesebben valósítsák a czélt, melynek elérésére az uj iskola alapítva lett, s hogy legyenek mindenekelőtt a magyar nyelv buzgó apostolai. Egyúttal kijelentette, hogy ő 100 o. é. forintnyi alapítványt tesz, melynek kamatain évenkint könyv vétessék és az az év végével azon tanítványnak adassák, ki szorgalma, jó erkölcsi viselete és a magyar nyelvben haladása által tanulótársai közt leginkább kitűnik. — E váratlan nemes nyilatkozat a jelenlevők részéről éljenekkel fogadtatott. Ezek után a tanfelügyelő ur az uj iskola tanárait és helyiségeit mutatta be s ezzel az ünnepély véget ért. Említést érdemelnek azon buzgó hazafiak, kik a polgári iskola létrehozatalában maradandó érdemet szereztek maguknak. Ezen urak Augusztin Péter községi jegyző, Hausladen Fér. volt közs. biró, Hetyei Kálmán urad. mérnök, S Smidt Miklós zsombolyai polgár, Strosz E. orvos, Telbisz György takarékpénztári igazgató, Freisz Fülöp kereskedő, Wiszkidenszki Gusztáv ügyvéd. E férfiak voltak a már fentebb említettekkel együtt azok, kik e Torontóira nézve oly annyira fontos és végeredményében nagy horderejű középiskolát létrehozták és igy a magyar nyelvnek, terjesztését, felvirágzását lehetségessé tették oly vidéken, mely azelőtt magyar nyelvet csak hírből hallá. Önzetlen hazafiui működésükért bizonyosan minden valódi hazafi elismerését vívták ki. TÁVIRATOK Berlin, nov. 14. A „Reichsanzeiger” jelenti, hogy a társadalmi kérdések végetti konferencia előreláthatólag a közelebbi héten bevégzendő üléseit. Stralsund, nov. 14. A vízáradás az egész szigetet ellepte, a kár menyiségét még nem tudhatni. fektetem, kik mint szeszgyártók és a szeszfőzdék fogyasztási adójának, a kormány által felállított becsületes őrei, az ügy érdekében, az erkölcsiség és a szeszipar megmentésére, az országos kincstár jövedelmének biztosítására, nem csak a közönség előtt, hanem már illető helyen is nyilvánítanak. Hogy nem önhasznom érdekéből indulok ki, ezt azon egyszerű tény, hogy szeszfőzdém nincs, azt hiszem , legalaposabban bebizonyítja. Mire nézve csak sajnálni lehetne, ha a vm. pénzügyi minisztérium, szavaimat meg nem hallgatván, e kérdés fölött figyelmetlenül elmenne, s a mérőkészülékkel, a szeszipar nagy kárára, a becsületes szeszfőzdebirtokosok romlására és a kincstár jövedelmének megrövidítésére azon szeszgyárosokat és pénzügyőröket jutalmazná meg, kik annak hiányait saját hasznukra hajlandók lennének kizsákmányolni. KÖZGAZDASÁG. Az ausztrriai országos ünnep miatt bécsi börze nem érkezett. A szeszadó és a mérőkészülék. Lapunk egyik közelebbi számában ismertettük azon értekezlet megállapodásait, melyet a magyar és az osztrák pénzügyminiszterek a szeszadó reformja ügyében összehívott s kiemeltük, hogy a termelők erélyesen ellenezték a mérőkészülék újból való behozatalát. Erre vonatkozólag a „Gazd. Lapok” utolsó számában egy szakértő tollából a következő fejtegetést olvassuk: Illető helyen beszélték, hogy a nagyméltóságú m. kir. pénzügyi minisztériumban, a szeszgyárak fogyasztási adójának kiszabását, ismét a nagyon sikamlós és gyarló „mérőkészülék” (Messapparat) segítségével szándékoznak eszközöltetni. E hir a becsületes szeszfőzde tulajdonosokat nagyon kellemetlenül érinté , mivel élénken emlékeznek vissza azon időre, midőn a mérőkészülék szerepelt, s azt eredményező, hogy a csalástól és a megvesztegetéstől nem idegenkedő gyárosok és pénzügyőrök meggazdagodának ; a becsületeseket elnyomák és a kincstárt megkárositák ; a szeszfőzdék a városokban, mind számban mind kiterjedtségben rendkivül megszaporodtak és a mezei gazdaságokban régi idők óta fönállott szeszfőzdéket, a marhatenyésztés igen nagy kárára végkép elnyomák és a szeszfőzéssel fölhagyni kényszeriték. Az okok, melyek ezen szomoritó eredményhez vezettek, oly egyszerűek, oly természetesek és kézzel foghatók, hogy valóban bámuljunk kell, a nagyméltóságu m. kir. pénzügyi minisztérium ez újabb törekvésén, melylyel az ország szesziparát újabb veszélynek fogja kitenni és a külföld szesziparának áldozatul hozza. Nem szükség bizonyítani azon elvitázhatlan tapasztalatot, hogy minden emberi gmu, tehát a mérőkészülék is nagyon gyarló és hiányos, hogy az idő, a használat és az emberek ellenkező törekvése által rendeltetésétől csakhamar félrevezettethetik s ezért a czélnak teljességgel meg nem felelhet. Eléggé bizonyitja ezt maga a mérő készülék, mely már egyszer szerepelt és teljesen haszonvehetetlennek, sőt károsnak találtatott. A mérőkészülék gyarlóságai 1) Magától is megáll ; ezt okozza a ragadós kormás olaj, és kénecs-sav, melyeket a szesz mindig tartalmaz s melyeket abból eltávolítani még eddig nem sikerült. 2) Könnyen megállítható és ismét megindítható a nélkül, hogy a pénzügyőrök észrevehetnék. 3) A szesz fokait arról a pénzügyőrök olvassák le, kik nem csalhatlanok, sem megvesztegetlenek, hanem roszul fizetett alárendelt szolgák. A mérő készülék e három gyarlósága közül bármelyik elegendő ok arra, hogy a fogyasztási adó meghatározása reá ne bizassék s a szeszipar, e fontos nemzet- és mezőgazdasági ügy attól függővé ne tétessék. De habár a hiányok a mérőkészülékből eltávolíthatók volnának is, ami azonban lehetetlen, mégis a rajta kívül fekvő emberi gyarlóságok miatt, melyek azon igen nagy kiterjedésben gyakoroltatnak, a czélnak aligha fog valaha megfelelhetni. Az emberi gyarlóság, a kísérlet alatt, melyet kormány jelenleg a mérő készülékkel eszközöltet, természetesen nem fog mutatkozni, de később midőn a gyakorlatba átadatik, bizonyosan nem fog elmaradni. Ha tehát a mérőkészülék a kíséretnél pontosan működnék, ebből még koránsem lehet következtetni, hogy a gyakorlatban azzal visszaélni ne lehetne, hogy a czélnak teljesen megfelelhetne. Rendkívüli téves lenne tehát azon vélemény, mely a mérőkészüléktől és pénzügyőröktől nagyobb tökélyt várna mint más hasonló emberi művektől és őrködésektől, s a szeszipar igen fontos kérdését az emberi gyarlóságnak ismét áldozatul odadobná, mert azóta midőn a mérőkészülék szerepelt, sem az emberekből nem lettek angyalok, sem az emberek művei nem tökéletesültek annyira, hogy azokra ily kényes ügy rendezését bízni lehetne. Véleményem szerint, a szeszfőzdék fogyasztási adójának kiszabása, ha ezt ezentúl is azokra, tehát nem a fogyasztókra vetnék ki, a méltányossággal és az igazságossággal legmegyezőbben csak a szeszfőzde tiszta jövedelmére terjedhetne ki. De ha a fogyasztási adó ily kivetése legyőzketlen nehézséggel és költséggel járna, úgy , az eddigelé megkisérlett módok közül, a szónak egy sem felel mégoly tökéletesen, mint az, mely jelenleg fennáll. Ez a csalást, mind a szeszfőző, mind a pénzügyőr részéről, teljesen kizárja, s az ellenőrzést a legegyszerűbben és legolcsóbban megengedi. Azonban, ha már úgy kell lenni, hogy a szeszfőzdék aránylag sokkal nagyobb adót fizessenek, mint más iparágak, úgy legalább oda kellene törekedni, hogy a szeszfőzdék, a termények könnyebb és olcsóbb feldolgozhatása és az azokból bizonyos idő alatt előállítható szesz mennyisége szerint, úgy adóztassanak meg, hogy egyik a másikat az olcsóbb szesszel ne nyomhassa, egyik a másikat tönkre ne tehesse, mivel az ellenkező eset a nemzet-és mezei gazdaságnak, de még az orsz. kincstárnak is érzékeny kárt okozna. Így áll a dolog jelenleg a burgonyából és gabonából dolgozó szeszfőzdék között: mert burgonyából könyebben, olcsóbban és aránylag több szeszt lehet főzni, mint gabonából; mire nézve nem lehet igazságos, midőn a gabonából főző szeszfőzdék aránylag épen oly magas adót fizetnek, mint azok, melyek burgonyából dolgoznak , midőn egyikre ugyanazon elvek szerint vetik ki a fogyasztási adót, mint a másikra, csak azért, mert az egyik is másik is lisztes növény. E jó szándékú figyelmeztetést nem üres légből merített képzelődésből, hanem szakképzettségem, és ebből kifolyó józan ítéletem öntudatából irányzó, illető helyre, továbbá azok megbízható tapasztalataira [Heti tudósítás a kézműipar állásáról Pesten.] A lipótnapi vásár második hete az üzletre nézve meddő befolyású volt. A vasárnapi parasztvásár sűrűén látogattatott és a házi szükségletekre nézve élénk kelendőség uralkodott, de a többi napokon alig mutatkoztak vevők, s a kereskedőknek kezelési költségeik levonása után alig maradt fen e bevételből . A vásár által nem érintett helybeli üzlet szinte hanyatlott e héten, mely hanyatlásnak oka a kedvezőtlen időjárás és az állandó pénz szükségben rejlik, mely alatt leginkább a fényűzési iparüzletek szenvednek. Női divatüzletekben kevés a megrendelés. Férfiszabóknál mind a készeladás, mind a megrendelések fogytak. Czipészeknél sok a munka. Kalaposok és kesztyűsöknél a darabonkinti eladás középszerű. Papancsok és derékalj készítők, kárpitosok és bútorasztalosok, nyergesek, kerékgyártók, rézművesek, bodnárok, kőművesek, ácsok és szobrászoknál a megrendelés átalában kielégítő. Esztergályosok, bőr- és diszműárusok, könyvkötők, kefekötők, késesek, sárgarézöntőknél a kereslet nem kielégítő. A pénzbehajtás ellen sok a panasz. — [A pesti árutőzsdén] újítást szándékoznak behozni a határidőre történő kötéseknél. Az ,,Ung. Lloyd“ szerint ez üzletet akként akarják átalaktani, hogy nálunk is úgy történjenek kötések mint a külföldi nagyobb gabna piaczokon. 1. hogy határidő kötések csak foglaló nélkül létesülhessenek. 2. Hogy határidőre felmondást és szállítást gabnában vagy repetében csak ezer vámmázsás tételekben lehessen eszközölni. 3. Hogy a körlevelet ne lehessen átruházni. Az árutőzsdét látogatók között e kérdések pártszakadást idéztek elő. Eddig ugyanis szokásban volt, hogy az eladó a vevőnek foglalót adott, mely felmondáskor vagy rendezéskor leszámítoltatott. Világos hogy ez által az eladó árcsökkenés esetére akarta magát kárpótolni. De ép igy rendén volna az, hogy a vevő is kárpótolhassa magát nagy árcsökkenés esetére. A foglalónak különben mai nap már nem igen van értelme, mert ott hol jó tőzsdebíróság van, mely végrehajtást is eszközöl a kötések hatását e nélkül is minden irányban fenn lehet tartani. Az ICOO vámmázsás kötést illető tétel is könnyebbségére lesz az üzletnek. Eddig búzában többnyire 500, rozsban 4000, zabban 2500, repetében 1500 vámmázsára szoktak volt körleveleket kiállítani s igy a felmondás és szállítás nehézkesebb volt mint 1000 vámmázsás tételnél leend. Nagyobb tételeknél kisebb kereskedő nem is mozoghat oly könyen, természetes tehát hogy az újítást csak ajánlani lehet. Az „Ung. Lloyd” is ugyanezt teszi és azt hiszi, hogy annak az a következése lesz, hogy termény kereskedőink inkább belföldön fognak üzletbe bocsátkozni, ellenben külföldi kereskedők inkább részt fognak venni a tőzsde üzletben mint eddig. — [Vasútállomás Lőrinczen.] Az osztrák államvaspálya igazgatósága tudatja, hogy november 15-től kezdve Kőbánya és Vecsés közt Lőrinczen megállapodási hely nyittatik a személy, podgyász- és gyorsáru szállítás végett. Indulás naponkint lefelé 6 óra 13 perez 7 óra 33 perez reggel és 2 óra 13 perez délután; Bécs felé 8 óra 37 perez délelőtt, 7 óra 9 perez este ; továbbá vegyes vonalak 11 óra 38 perez délelőtt és 7 óra 13 perez reggel. — [A czukorgyár-ipar] hazánkban, úgy mint az osztrák tartományokban súlyos helyzetbe jutott, melynek okai nagyrészt azonosak a pesti gőzmalomipar válságának okaival. Különösen kétségbeejtő a cseh és morvaországi fiatalabb vállalatok s a „magyar-osztrák czukorgyártársaság” közelebbi közgyűlésén kimutatott több százezer frtnyi veszteség nem elszigetelt tünemény. A közelebb múlt években a magas ágró, a német-franczia háború által megakasztott külföldi gyári tevékenység s a több országban ismételten előfordult rész répatermés kellőnél gyorsabban fejleszté a czukorgyártást és nyereséges kivitelt biztosított úgy a nyert, mint a finomított gyártmánynak. A bőség e napjaiban azt hitték, hogy e rendkívüli viszonyok állandóan megmaradnak , mint a pesti malmok, elmulasztották megfelelő tartalékosságról gondoskodni, mely a szükség napjaiban kisegítsen. A reakczió most bekövetkezett, a túltermelés, a tőkehiány s az agrp hanyatlása következtében kevéssé nyereséges kivitel nagy súllyal nehezednek a czukorgyárakra ; hozzájárul még ehhez a hónapok óta uralkodó pénzdrágaság, mely különösen a forgalmi tőkével nem rendelkező vállalatokat sújtja. Több oldalról már összes czukorgyáriparunk végromlását jósolják, ez azonban itt ép oly kevéssé fog bekövetkezni, mint a pesti malmoknál. A gyengébb vállalatok, melyek nem egészséges alapon indultak meg, össze fognak roskadni s az elkövetett bűnökhöz arányos szenvedések után az egyensúly majd helyreáll. Csehországban 34—40 gyár bukását várják, de ezzel aztán el is lesz hárítva a túltermelés és a többiek, ha az igazgatóságok számolnak a tényleges viszonyokkal, s nem folytatják a szédelgést, visszanyerik életképességüket, mit mezőgazdaságunk érdekében is élénken óhajtanunk kell. — [Új takarékpénztár.] A dombóvár járási takarékpénztár alapszabályait a kereskedelmi minisztérium ellátta a törvényes bemutatási záradékkal. Pesti galnatőzsde, nov. 15. Búza ma csendes volt kínálat és kereslet egyaránt mérsékelt maradt, a forgalom alig néhány ezer vámmázsára rúgott és pedig 8471, fs 6.90, 82 ®/4 me 6-65) 80 g 6.45. Rozs, árpa és zab üzlet nélkül. Kukoricza készáru szilárd, eladatott 2000 mázsa? frt 25—35 krral. Tavaszra búza 6 67, kukoricza 3.45. Pesti értéktőzsde, nov. 16. Egynémely kedveltebb értékben élénk üzlet fejlődött ki szilárd árak mellett meg a többi papírok kevés figyelemben részesültek. Vasúti kölcsön 101^/4 frton, sorsjegykölcsön 104^/4 frton, szőlőválság 74^/4 frton vétetett. Biztosítások közül Atlas 100—102 frttal jött forgalomba. Pesti lóvasút 369 — 370 frton köttetett. Bankrészvények közül municzipális bank 89frton anglobank 116Yg—H7 frton, magyar hitelbank 1377*— 138 frton, frankobank 105—106 frton vétetett, vétetett továbbá takarékhitelegylet II6 frton, pesti népbank Il0Yz frton. Takarékpénztárak közül lipótvárosi 68 frttal, országos közp. 115—116 frttal jött forgalomba. Iparvállalatok közül Árpádgőzmalom 150 frton, Conkordia 345 frton, első pestbudai 512 frton, Atheneum 270 frton, kartélyfonoda 155—156 frton, kőbányai téglagyár 227 frton köttetett. Pénzek és váltók szilárdak, arany 519, huszfrankon 8.67, ezüst 107.50, porosz pénztárjegy*1.617*. Vízállás. Felelős szerkesztő: Rákosi Jenő. Nov. 0 alatt 0 fölött 15. Pesten ••••••• 7' 3“ 15. Pozsonyban ..•••• 5' 0'' 14. M.-Szigeten . • • • 1' 9” 14. Szatmáron •.•••.. 1' 0" 14. Tokajban 6' 10" 15. Szolnokon ...... 7' 8" 13. Szegeden................................8' 6" 13. Aradon ...... 2' 5" . . 11. Nagybecskereken . . 0' 3" időjárás: száraz felhős felhős felhős felhős felhős száraz esős száraz