Reform, 1872. november (4. évfolyam, 300-329. szám)

1872-11-26 / 325. szám

válláról a gyanús holmit s szorosan megvizsgálták. A batyuban egy katonaköpenyeget, egy egész ünnepi katonaöltözéket s több apró-cseprű öltönydarabokat találtak, melyet a szabadságolt vitéz a laktanyából sajátított el. [A z­a­l­a­i r­a­b 1­6 k.] A „Rablóbanda Zalában“ Újdonságunkra vonatkozólag Császtár Károly Zala­­megye főrcsendbiztosa helyreigazító sorokat küldött be szerkesztőségünkhöz. Az igazság érdekében s a közönség megnyugtatására kijelenti, hogy Zalamegye területén jelenleg szervezett rablóbanda nincs. Volt ugyan egy fegyveres csavargó : Batár József, de ezt e hó 11-én az égenföldi gulyásnál a pandúrok elfog­ták s a kir. bíróságnak adták át. A katonaság, tudó­sító főcsendbiztos szavai szerint, nem is a rablók ül­dözésére, hanem a rendőrség csekély száma miatt a keleti marhavész meggátlása tekintetéből Somogyból Zalába átvezető utakon zártartásra hivattak föl a al­kalmaztattak is. (A színház köréből.] Molnár György tíz­szer fog fellépni Székes-Fehérvártt Bokodi Antal társulatánál. ) Az istvántéri Miklósy színházban e hó 24-én adták „Stern Izsák”-ot szorongásig megtelt nézőtér előtt. A czimszerepben Vízvári mind­végig igen ügyesen játszott és sok tapsot kapott. A „pá­risi élet“ e hó 23-án összevágólag és szintén nagy közönség előtt adatott. Benyeyné asszony, Káldyné asszony, Tarassovics Margit k. a., Solymosi, Kápol­nai, Vízvári jól játszottak. A kankán tánczra a kis színpad igen szűk s igy a felvert nagy pornál egyéb élvezetet alig nyújt. —Bercsényi Bélát, a szabad­kai színház művezetőjét igen megkedvelte az ottani közönség és közelebb jutalomjáték alkalmával „Don Carlos“-ban igen kitüntette. Már megjelenésekor tapsokkal s koszorúkkal fogadták. — Takács „Brankovics“ czimszerepében lép föl utoljára a debreczeni színpadon, mint vendég. — Szatmáry Károly, a nemzeti színház volt tagja, ki mint említők Mansberger szegedi színtársulatához szerződött, telje­sen megnyerte az­ ottani közönség tetszését. Kívánatos volna azonban, mint lapunknak írják, hogy csak víg­játékokban szerepeljen. [A nemzeti színház e heti műsora.] November 27-én : „A fény árnyai;“ 28-án: „Álar­­czos bál“ (Odry Lehel második vendégjátéka); 29-én : „Julius Caesar“ (új betanulással először); 30-án: „Fi­­delio.“ deczember 1-én : „Az amerikai.“ * A« „O­sztrák-magyar leszámítoló és hi­telbank,valamint a „Börzen és Wechslerbank“ több bankkal és egy tekintélyes konzorcziummal egyesülten a „Haza“ életbiztos­ító és hitelbanknak újabban kibocsátandó , 3.000 darab részvényét, részvény­ tökeként átvévén, a közönségnek e tekintetben részeltetése szempontjából ezen tökének egy részét f. évi deczember 9-én nyilvános aláírásra bocsátja. A „Hazá“-nak eddigi eredménye, és az új üzlet okszerű fölvétele valószínűvé teszi, hogy ezen aláírás tete­mesen túl fog jegyeztetni annyival inkább, miután már most is tömeges aláírások érkeznek a birodalom különböző ré­szeiből. A részvények annál több biztosítékot nyújtanak, minthogy az intézet ügyeit Pesten és Bécsben is külön igaz­gatóság vezetendi. Nemzeti színház. Kedden, november 26-án : „Romeo és Julia“, opera 5 fölvonásban. Istvántéri Miklósy-szinház. Kedden, november 26-án : „Az amerikai“ (a másik ! !). Eredeti paródia 3 föl­vonásban. [A leggazdagabb magyarok.]A Svarcz Gyula ur új művének első füzetéből minap kivett magyarországi virilisták lajstroma a második füzet­­ben következő nevekkel folytattatik, fejeztetik be: r. Zichy Pál, b. Wenthheim László, gr. Barkóczy­ános, Huzly Károly, Ocskay Ignácz, if. b. Vay Mik­lós, gr. Zichy Ferraris Bódog, gr. Harrach Ernő, Semsey Lajos, gr. Majláth Antal, gr. Nádasdy Fe­­rencz, Mocsonyi András, gr. Szlávy Antal, Tisza Kálmán, Dániel János, gr. Bombelles Lajos, Schwarcz Ábrahám, Tonett Ferencz, gr. Gyürky Ábrahám, Barlanghy László, gr. Pálfy István, Ürményi Pál, Kárász Imre, gr. Migazzi Vilmos, Orbán Gyula, gr. Festetich Géza, Bobor György, b. Wenckheim Vik­tor, a székesfehérvári p­üspök, gr. Ehrdődy Sándor, Harkányi Károly, gr. Hunyady Kálmán, b. Mikes Ede, Solymossy László, gr. Zichy Nándor, gr. Batthány Zsiga, a szombathelyi püspök, gr. Batthány Géza, Rózba János, b. Godenczy, gr. Batthány Kristóf, gr. Szapáry Antal, gr. Bethlen József, gr. Roggendorf, Simon prépost, gr. Szapáry István, gr. Széchényi Í­éla, Blaskovich Miklós, gr. Apponyi­­ György, gr. Pejácsevich László, gr. Szapáry Iván, r. Berényi Ferencz, gr. Almássy György, gr. Zichy Miklós, gr. Teleky Sándor, gr. Török Napoleon, gr. Pallaviczini Roger, gr. Harrach Antal, b. Wesse­lényi Ferencz, b. Wesselényi Miklós, Lengyel Mik­lós kisprépost, gr. Bellegarde Ágoston, Bánó Mik­lós, Kelecsányi Rafael, gr. Eszterházy István, gr. Csáky Ágost, b. Nikolics János, Kiss Miklós, Goff­­mann Frigyes, Vigyázó Sándor, Hetsch Alajos, Mar­kovich Emanuel, Gyertyánfy Dávid, gr. Festetich Dénes, Neuhofer János, Kovách Sebestyén Endre, Petrovich Döme, Papp Ignácz, Sebasztiáni Vilmos, Wesztermayer J., Tarczalovich A., Maus István, Muraty Szilárd, Barber és Klusemann, Uzorovich Pál, Dunyerszky Gedeon, gr. Vay Ádám, Windisch József, b. Ambrózy Lajos, Langheiner Frigyes, Liptay Sándor, Madarász Zsigmond, gr. Szapáry Gyula, b. Ambrózy Gyula, gr. Szapáry Madarassy István, Takácsy Miklós, Türsch Nándor, gr. Treich­­linger Imre, Weisz János, Szitányi Izidor, Kund Vincze, gr. Erdődy Lajos, gr. Szapáry Géza, gr. Somsich József, gr. Bissingen Nándor, Lónyay Gá­bor, Stein Mátyás, Ocskay Rudolf, Fleischer Dávid, Tihanyi Ferencz, Csiky Gábor, Henk Mór, Jármay János, Bölönyi Sándor, Fernach Bálint, Inkey Jó­zsef, gr. Zichy Domonkos, gr. d’Orsay Emil, Hag­­genmacher, gr. Heinrich János, Luczenbacher Pál, b. Fiath Ferencz, gr. Berchthold László, b. Wesse­lényi József, Vállyi János, gr. Zichy Henrik, Blas­kovich Sándor, gr. Haller Sándor, gr. Degenfeld Gusztáv, Gold Mór, Dona Döme, Emich Gusztáv, Berkényi Viktor, Somsich Béla, Madas Károly, Lónyay Tivadar, Lónyay Béla, Grossinger Lipót, Havas Ignácz, Hanzély Márton, Herzfelder Vilmos, Grafl Károly, Jakabffy Tódor, b. Hermann Dániel, gr. Eszterházy Imre, gr. Berchthold Richard, Her­­sich Károly, Kollerich Pál, Gosztonyi János, gr. Széchényi János, gr. Erdődy J., Dőry Frigyes, Kon­koly­ Thege, b. Wenckheim Béla, Székelyi Gábor, Hanzély Ferencz, Purgly János, Szeniczey Ferencz, Jasztrabsky Ignácz, Deselly János, hg. Odescalchi Arthur, Motesiczky Károly, Horváth Ödön, gr. Csáky Kálmán, Salamon Tivadar, gr. Széchény Pál, b. Dőry Ödön, Kállay Ákos, báró Riszányi Ödön, Kállay Gusz­­táv,Hedry Ernő,Vizsolyi Gusztáv,gr Batthányi József, gr. Széchényi­­ Tódor, Inkey Zsigmond, Justh György, Bojó Pál, gr. Keglevich Béla, Jankovich Miklós, b. Bézsán János, Majthényi József, Schwarz Mór, Ka­rácsonyi Antal, Bezerédy László, Adler Jakab, báró Jósika Lajos, gr. Nemes Nándor, gr. Szapáry László, Bekey Nándor, gr. Pongrácz István, b. Bánffy Albert, Beniczky Ferencz, Gorove István, gr. Széchényi Gá­bor, gr. Apponyi Rudolf, Gindly Rudolf, Desőfy Gyula, gr. Korniss Gábor, Zámory Kálmán, b. Lipthay Béla, b. Mednyánszky Dénes, hg. Wrede Adolf, gr. Niczky Lajos, gr. Csáky Rezső, gr. Bánffy György, Rupprecht János, gr. Degenfeld Imre, Szirmay Pál, gr. Degen­­feld Pál, Szitányi Adolf, gr. Sigray Fülöp, Ebergé­­nyi István, Huszár László, Muzslay Sándor, gr. Zichy Manó, Marczibányi Antal, gr. Pejácsevich Gábor, Gromann Dezső, b. Bánffy János, Szentiványi Fe­rencz, gr. Czebrián Ferencz, gr. Eszterházy József Huszár Károly, Jálics Ferencz. [Az országos m. kir. statistikai hi­vatal a nemzetközi szőlészeti és borá­szati statistika ügyében] felhívást intézett az ország valamennyi törvényhatóságához, és hasonló értelemben kérte fel közreműködésre Fiume kor­mányzóját és Horvát Szlavonország kormányát is.­­ Az 1869-ben Németalföld fővárosában, Hágában tar­tott nemzetközi statistikai congressuson ugyanis egy általános összehasonlító európai statistikának készí­tése határoztatván el, a munka szakok szerint oszta­tott el az egyes európai államok statistikai hivatalai közé, hazánknak pedig, mely ott szintén képviselve volt, az európai szőlészeti és borászati statistika el­készítése jutott osztályrészül. Ezen megtisztelő fel­adat megoldására hosszabban folytak az előmunkála­tok valamennyi európai államban, és így nálunk is , de csak a folyó évben Szt.-Pétervárott megtartott nemzetközi statistikai congressusnak sikerült vala­mennyi felmerült kételyt eloszlatni és újabb végzést hozni a munkálatok általános megindítására nézve, mi Magyarországot illetőleg az itt készített programm elfogadása által történt. A nagyméltóságú magyar kir. minisztérium helybenhagyván e munka készíté­sét, becsületbeli kötelességünkké vált, oly munkát hozni létre, melylyel egy sorban versenyezvén Eu­rópa legmiveltebb államaival, e sort tisztességgel meg is állhassuk. Az ügy sikeres foganatosítására a szükséges tanulmányok, és a külországok adatainak megszerzése iránt a kellő lépések megtétettek; hátra van még egyúttal legfontossabb most, hogy ugyanez adatok a lehető legnagyobb pontossággal szereztes­senek meg saját országunkból is, mely Európának egyik legnagyobb bortermelő vidékét képezi. Ez adatok megszerzése végett az országos m. k. stat. hivatal valamennyi törvényhatósághoz fordul erélyes közreműködését kérvén ki arra, hogy a gyűjtéseket pontosan eszközöltesse, és éber figye­lemmel őrködjék a felett, hogy az adatok az igazság­nak megfelelőleg, és mindenhonnan beszolgáltas­sanak. A felvétel maga lehetőleg egyszerűsítve van nem kivántatnak semmiféle nagy számítással járó ös­­­szeállitások, melyek mind az országos magyar kir. statistikai hivatalban eszközöltetnek. Elég ha a kö­zönség járások szerint csomagolva beküldi a közsé­gek eredeti adatait. De a­mi kívánatos az, hogy a minták szétosztását és begyűjtését pontosan eszkö­zölje ellenőrizze, és arra figyeljen, hogy egy község se küldhesse be betöltetlenül, vagy hiányosan betöltve az illető mintákat. Végre még egy igen fontos kö­rülményre figyelmezteti a stat. hivatala a közönséget, s ez az, miszerint oda működjék, hogy a felvételek czélja köztudomássá legyen, s hogy senki alatta adóz­tatási vagy egyéb pénzügyi mellékczélokat ne akar­jon sejteni, s az által ezen tisztán tudományos, vég­eredményeiben azonban az ország jólétére is nagy befolyást gyakorlandó, s így nemzetgazdászatilag fontos munka létrejöttét ne akadályoztassa, mely épen nemzetközi jellegénél fogva, csak ha kellően készül, szolgálhat hazánk becsületének a külföld irányában emelésére. A minták szétküldésére és betöltetésére azért választatott a késő őszi idő, hogy a vidéken ne ad­hassák a hanyag beküldés okául a sürgős mezei munkát, s ezért bizton remélli a m. k. stat. hivatal, hogy 4 hétre a szétküldött minták véte­létől számi­tva, azok p­o­nt­o­san bet­ö­ltv­e be fognak küldetni. Salzburg, nov. 25. A tartománygyűlés az iskolapénznek megszüntetését 4 órai heves vita után 15 szavazattal 9 ellenében helybenhagyta. Versailles, nov. 25. A felirati bizottság előadója ajánlja a miniszteri felelősség elvé­nek kimondását, de egyben minden más alkot­mánykérdés elnapolását is. — A nemzetgyűlés Thiers s a bizottság indítványa között választ­hat. A tárgyalási nap bizonytalan. Róma, nov. 25. A 24-kére kitűzött mee­ting eltiltása következtében, tegnap szándékolt demonstráczióról szóló hír terjesztetett szét; a kormány azonban elővigyázati rendszabályo­kat alkalmazott, és a meeting néhány rende­zőjét elfogatta; a város azonban tökéletesen nyugodalomban maradt. TÁVIRATOK, Zágráb, nov. 25. (A „Reform“ táv­irata.) A rakoviczi perben első bíróságilag hétávi börtönre ítélt Matasic szerkesztőnek fe­­lebbezése folytán a báni tábla a büntetési fog­ság idejét 5 évre szállitá alá. Matasic a két­­személyü táblához felebbezett. Bécs, nov. 25. (Eredeti­) A „Presse“ hi­teles kutforrásból jelentik, miszerint a császár József főherczegnek lemondását a honvéd fő­parancsnokságról nem fogadta el. BéCS, nov. 25. Az „Uesterreichische Cor­­respondenz“ tudósítása szerint a császárnő Grizella és Valeria főherczegnőkkel egyelőre Gödöllőn maradt. Linz, nov. 25. A felső-asztriai tartomány­­gyűlés ma az iskolabizottságnak, a népiskolák­nál való iskolapénzek megszüntetéséről szóló indítványát tárgyalta; a linczi püspök a napi­rendre való áttérést indítványozta. Holnap a tárgyalás folytattatik. KÖZGAZDASÁG. Bécs, november 25. Hitelrészvény 342. —. Gali­­cziai 229.—. — Államvasut 341.—. Rente 66.30. — 1860-as 103.50. 1864 és 148.—. Ezüst 107.75. Lon­don 108.90. Porosz pénzutalv. 162.75. Török sorsj. 77.75. Angol-osztrák 338.50.— Lombard 202.25. — Tramway 383.—. Hitelsorsjegy 186. — . Napoleon d’or 8.68. — Arany 5.15.—. Frankfurt 91.80. Magyar sorsj. 102.25. Váltóbank 329.—. — [Heti szemle a pesti értéktőzsdéről.] Pest, nov. 25-én. A kedvező hangulat, mely a megelőző hét végén mutatkozott, e héten még további előme­netelt tett, az árak szilárdultak, emelkedtek, s a for­galom oly terjedelmet nyert, mely a régi jó időkre emlékeztetett. A kedvező áramlat pedig ezúttal nem csupán a spekuláczió kedvencz papírjaira terjedt, ha­nem a rég elhanyagolt helyi értékekre is, melyek újból nagyobb figyelemben részesültek. Első­sorban annak tulajdoníthatjuk a javulást hogy a nyomasztó pénzhiány végre nagyrészt meg­szűnt s 8 - 10%/o­ kal elegendő pénz található tőzsdei értékek elhelyezésére. Kétségtelen, hogy befolyása volt a pénzállás javulására az osztrák nemzeti bank dotaczio-emelésének is, ámbár csak igen csekély összeg utalványoztatott­ a lombardüzlet számára, s a többi pénzintézetek is még mindig igen szűkmarkúak a lombardnál, de most úgy mint minden pénzszorult­ságnál nagy szerepet játszott a félelem, s a javulás kezdetén a visszatért bizalom többet használt a bank által tényleg nyújtott új dotacziónál. Úgy látszik, hogy a nagyobb kereskedő c­égek jelentékeny össze­geket tartottak pénztáraikban netalán­ válság idejére tartalékul s most ez összegek, valamint a neki báto­rodott magán­tőke is a tőzsde felé fordul, mert az áruüzlet pangása kevés alkalmat ad nyereséges el­helyezésre. A spekuláczió tehát csakhamar rózsás kedvbe jött s ha tulságokra nem engedi magát ragad­tatni, tőzsdénk kissé kellemesebb napokat várhat. Az óvatosság, mértékletesség azonban még mindig nagyon ajánlható tőzsdénknek, mert épen a közelmúlt hetek mutatták, mily szegények vagyunk tőkék dolgában. Óvatosságot kell óhajtanunk főleg a már megindult új kibocsátások tárgyában, mert ezek könnyen odavihetik piaczunkat, hogy az alig múlt pénzhiány újból kitör felette. E héten a cota­­ge-építő társaság részvényei vitettek be a tőzsdére, egészen csendesen, a régente divatos lárma és fogá­sok nélkül, annak daczára, vagy talán épen ezért a tőzsde kedvezően fogadta az új értéket, valamint ál­talában nagyobb figyelemben részesíté a helyi válla­­latokat, a malmok kivételével, melyeknek reményei a lisztüzlet állandó javulása iránt sehogysem akarnak teljesedésbe menni. A heti forgalom eléggé jelentékeny volt. Állami papírokban ezúttal is kevés üzlet volt; vasúti köl­csön 100/4—102 frton, sorsjegy kölcsön 102*/^—103 frton vétetett, szőlőváltság 74’^/^ frton. Biztosítási részvények élénkültek s részben emelkedtek is; első magyar általános bizt. 884 frton, Atlas 104—106 frton. Haza 168—170 frton. Unió 288—300 frton, Hunnia 199 frton vétetett; Pannónia lanyhább s 410 frtra hanyatlott, úgyszintén pesti biz­tositó intézet 260 frtról 255-re. Pesti lóvasut szilárd és kedvelt volt, de keveset változott s 369—370 frton vétetett; budai lóvasut üzlet nélkül, névleg 137 írt. Magyar gőzhajózás a hét végén szintén kedveltebb volt s 80 frtról SS­/» frtra emelkedett. Bankrészvényekben legélénkebb volt az üzlet, s az árak nagyrészt emelkedtek, mivel a legtöbb pénz­intézetre nézve nyereséges volt a magas kamatlábbal járó pénzszük időszak, s ezért már kezdik a nyerendő osztalékot becsülni és pedig meglehetősen magasra, mi azonban egyelőre még kissé korai dolognak lát­szik. Municzipális bank, mely az épitőtársaság rész­vénykibocsátásánál kiválóan érdekelve van, 90 frtról kö^l^-re emelkedett, továbbá angol-magyar bank 115 frtról 1197it-re, franko-bank, mely hir szerint a gróf Nákó-féle palotát megvette, 105 frtról 109-re, ma­gyar földhitelbank 122—12272 Aton vétetett, helyi bankok közül pesti kereskedelmi bank 930 frtról 970-ig szökkent, takarékhitelegylet 117­72 pesti népbank 114 frtra, iparos bank 121 frtra, budai ke­reskedelmi bank 268 frtra emelkedett. Takarék­pénztári részvények szintén kedvelteb­bek voltak s mérsékelt forgalom mellett emelkedtek, így első hazai pesti 4900 frtra, fővárosi 249 frtról 254 frtra, külvárosi 120 frtról 126-ra, országos központi 11672 früől 120-ra, ferencz-józsefvárosi 135 frtra és lipótvárosi 6872 frtról 71 frtra. Malomrészvényekben kevés üzlet, az árak né­melyeknél kissé javultak, mig a többieknél hanyat­lottak, igy hengermalom 658 frton, Pannónia 518 frton, Árpád 152 frton, Concordia 345 frton, Erzsé­bet 105 frton, molnárok és sütőké 188 frton vétetett. Blum-féle 100 frtra, Lujza 123 frtra, Viktoria 90 frtra hanyatlott, míg a többiek névleg változatlanok. Iparvállalati részvények közül kőbányai serfőzde 550—552 frton, Király serfőzde 235 frton, sertéshiz­laló 208 frton vétetett, Athenaeum 270 frtról, 290-re, Ganz-féle vasgyár 474 frtról 480 ra, Schlick-féle vas­öntöde 278 frtról 282-re, Gschwindt-féle szeszgyár 254 frtról 262-re, kartély fonoda 155 frtról 159 re, bőrgyár 173 frtról 175-re, Drasche gyár 235 frtról 252-re emelkedett. Pénzek és váltók kezdetben sziárdultak, de aztán ismét változatlanul maradtak ; a hét végén arany 5.17, huszfrankos 8.67, ezüst 107,25, porosz pénztárjegy 1.62. — [Pá­l­y­áz­ati fe­l­h­i­v­ás az Orsz. magy. i­p­a­r­e­g­y­e­s­ü­l­e­t d­i­s­zér­meir­e.] I. Az orsz. m. iparegyesület feladatául tűzvén az előretörekedve ha­zai iparosoknak elismerést szerezni, s ezáltal telepeik versenyképességét emelni, ezennel pályázatot hirdet ezüst diszérmekre, melyek oly iparosoknak fognak kiadatni, kik üzletüket korszerű berendezés és okszerű ügyvitel által oly fokra emelték, miszerint a külfölddel való versenyképesség feltételeivel bírnak. A kik ez érmet elnyerni akarják, pályázatukat 1873. évi január hó 15-ikig adják be az „orsz. m. ipar­egyesület igazgatóságához“ (Pest, országút 7. sz.) A pályázati iratnak magában kell foglalni azon adatokat, melyekekből a versenyképességet megítél­ni lehessen, nevezetesen: 1. A műhely vagy műhelyek hiteles leírását, ha lehetséges vázlatos térképpel, to­vábbá kimutatást a netalán­ hajtóerőről vagy gépek­ről, — a dolgozógépekről, vagy készülékéről és esz­közökről ; — végül ahol szükséges, a termelésnél követett netaláni­us eljárási módnak megismertetését, amennyiben az közhírré tehető. 2. A munkások szá­mát és azok viszonyainak ismertetését. 3. A termelés terjedelmét. 4. Az eladási piaczokat, ha lehetséges, a kivá­lóbb fogyasztók megnevezéssel, továbbá netaláni ár­­jegyzékek közlésével. Czélszerű, megrendelési levele­ket vagy más oly okiratokat is mellékelni, melyek a czikkek kelendőségét igazolják. 5. Értesítést arról, váljon ber­e a pályázó már más érmekkel vagy kitün­tetésekkel. Budapest területén levő pályázók a telep leírása helyett arra hivatkozhatnak, hogy telepük szak­értő küldöttség által megszemléltessék. Az érmek oda­ítélése az illető szakosztály által kinevezett szakértő bizottság véleménye alapján történik. A pályázat ered­ménye az egyesület 1873. évi közgyűlésén hirdettetik ki és a nagyobb hazai lapokban közzé fog tétetni. Ugyan­csak e közgyűlésen az érmek és ahoz járuló okmány­ok is ünnepélyesen fognak kiosztatni. A jutalmazott telepek leírásai az egyesület közlönyében közzé fog­nak tétetni. II. Miután az ipar előmenetele nagyrészt a mun­kásosztály jelességétől függ, az orsz. m. iparegyesület czéljául tűzte ki munkásaink szor­galmának, kitartásá­nak és előtörekvésének fokozását. E czélra az egye­sület jutalmazó elismerésben akarja részesíteni azon gyári szakvezetőket, kézművessegédeket és kiválóbb gyármunkásokat, kik hosszabb ideig egy munkaadó­nál dolgozván, szorgalmas és buzgó magukviselete által, vagy elismerésre méltó jelességük által, vagy a közvetlen feügyeletük alatt levő munkásoknak vagy tanulóknak okszerű vezetése vagy oktatása által a ha­zai ipar körül érdemeket szereztek.­­ Nők is pályáz­hatnak, valamint azok is, kik a múlt években már pályáztak. A jutalom ezüst díszéremben és azzal járó elismerő okmányban áll. A beadandó pályázatnak nem szükséges egyébből állani, mint egy egyszerű levélből, melyet a pályázó gyárigazgatója, mestere, szóval munkaadója az iparegyesülethez intéz, és mely­ben elő vannak adva az illető munkásnak jutalmazás­ra méltó jeles tulajdonságai. Azonban nagyon szívesen fogadtatik, ha a pályázók ügyességnek feltüntetésére egy általuk készített darab mutatványul beküldetik magától értetődvén, hogy azt a pályázó annak idejé­ben, miután az illető szakosztályban bemuttatatott, és esetleg a mintagyüjteményben kiállíttatott, vissza­kapja. Az érmek kiosztása az egyesületnek 1873. évi rendes közgyűlésén fog megtörténni, a a pályázat eredménye a nagyobb hazai lapokban közhírré téte­tik. Az iparegyesület azt hiszi, hogy a kitűnő munká­soknak ilyen emü jutalmazása buzdítólag fog hatni hazai munkásaink összeségére; bennük ébreszteni fog­ja a kitartást és lelkiismeretességet, az önbecsülést és előbbre törekvést. Ezen tulajdonságok az ipari előmene­tel megbecsülhetlen tényezői, s ezért minden hazafi bizonyára támogatni fogja az iparegyesületet abban, hogy eme kitűzött czélját minél teljesebben érje el. Ez okból bizalommal fordulunk a hazai iparos-, mun­kás és legényegyletek elöljáróihoz, az ipartestületek mestereihez, a gyártelepek vezetőihez és még nagyobb körben a városok közönségeihez és a hazai ipar min­den rendű barátjaihoz, kérvén őket, miszerint az ipar­egyesület jelen közleményét minél tágabb körben megismertetni szíveskedjenek. Kelt Pesten, az orsz. m. iparegyesület igazgatóságának 1872. évi nov. 7-én tartott üléséből. Weninger Vincze, elnök, Mudrony Soma vezértitkár. — [Munkaadók szövetkezése.] A kö­zelebbi években nálunk úgy mint Lajthán túl is erő­sen megindult munkásmozgalom kezdi a munkaadó­kat itt is azon lépésre vezetni, melyet külföldön ré­gen mint egyedül czélhoz vezetőt ismertek föl : a munkásszövetségek ellen a munkaadók szövetségét állítják. Az első formaszerű ilyen szövetség e napok­ban Bécsben jött létre könyvnyomdatulajdonosok és hírlapkiadók között, kik munkásszemélyzetöknek mindinkább növekedő igényeivel szemben erélyesebb fellépést láttak szükségesnek és hosszabb tanácskozá­sok után egyhangúlag elfogadták és kötelező aláírá­sukkal elláttak egy határozatot, mely szerint az évek óta folyton tartó izgatás a munkabér emelése s a munkaidő leszállítása iránt arra vezette őket, hogy egymásért kölcsönösen álljanak a küzdtérre, s a mun­kások szövetségével szembe a munkaadók szövetsé­gét állítsák; kötelezik magukat, hogy netalán bekö­vetkező strike esetében azonnal mindnyájan és vala­mennyi munkásaiknak fölmondanak s azokat elbocsát­ják. E határozatnak egy kölcsönösen kötelező szerző­dés alakja és ereje adatott s végrehajtása végett egy bizottság választatott, mely messze terjedő hatalom­mal ruháztatott fel az egyes tagok fölött. — [Az osztrák államadósság] jelenlegi állapotáról közzétett hivatalos kimutatás szerint a főösszeg 1872 július 1-én 2.644.397,707 forint volt, 105.852,117 frt évi kamatszükséglettel. A múlt év vége óta az államadósság főösszege 15.648,649 frttal növekedett. Egyes tételek szerint: állósitott, vissza nem fizetetendő adósság 2,085.981,093 frt, állósitott visszafizetendő adósság .503.406,614 frt, lebegő adós­ság 40.891,922 frt. A földteherm­entesitési adósság 229.157,512 frt, 10.265,517 frt évi kamatteherrel. — [Magyar részvények Törökor­szágban.] A „Haza“ pesti biztosító bank tudvale­vőleg uj részvényeket bocsát ki; a konstanczinápolyi „Turquie“ czimü lap közelebbi számában az ottani közönség is fölhivatik aláirásra. Érdekes volna tudni, mennyi sikere lesz egy magyr vállalat fölhívásának a török tőkepénzeseknél, kifizeti-e a hirdetési költ­séget. — [A magyar vasúti szakiak óla,] mely a czélszerütlennek bizonyult vasúti gyakornok-rend­­szer helyett hivatva van magyar ifjakat a vasúti szol­álatra kiképezni, közelebb a pesti kereskedelmi aka­­émián megnyittatott. A vasutigazgatóságok által javaslatba hozott szakférfiak közül tanároknak kivá­lasztottak: Kelentfy Károly, az alföldi vasút irodafő­nöke, Lintner Imre, az északkeleti vasút felügyelője, Takács Antal főellenőr és Sándorfi főmérnök a ma­gyar kir. államvasutaknál. Az előadások magyar nyel­ven tartatnak, de német magyarázatok is adatnak, mert több oly idegen ifjú is van a hallgatók közt, ki csak most tanul magyarul; e tanfolyam előmozdítja előmenetelüket a magyar nyelvben, másrészt azt is fogja eredményezni, hogy a szükséges műszavak a tanárok által végleg megállapíttatnak, mi nyelvünkre nézve kétségkívül nyereség lesz. A különböző vasút­­igazgatóságok megígérték, hogy támogatni fogják ez­­uj intézményt, a kormány pedig 6000 frtnyi évi ee­élyt biztosított. A vasuttársulatok feladata volna, ogy adakozásaik által lehetővé tennék a szükséges előtanulmányokat bíró, de szegény sorsú ifjaknak is a tanfolyam látogatását, hogy ekként annál gyorsab­ban eléressék az óhajtott czél: egy magyar vasúti hivatalnoki kar létesítése. — [A magyar keleti vasút] ügyében je­lentik, hogy mialatt a társaság igazgató választmánya a kormán­nyal alkudozik azon módok fölött, melyek a vállalat bukását elhárítják, azon vizsgáló bizottság, melyet a közgyűlés kiküldött, igyekszik megfelelni feladatának, s a jogi véleményadással megbízott tag már elkészült munkálatával, mely nem sokára nyil­vánosságra kerül. E jogvélemény­eir szerint nagyon éles vádakat emel minden oldalra á átalában azok kö­­­zül, kik e vállalatba bármi részben befolytak, minden­kire rátol hibát vagy vétket; a kormány, Waring, az anglobank, az igazgató tanács, a részvényesek, mind vétettek a törvény ellen. A szabálytalanság már ott kezdődött, hogy míg az engedélyokmány szerint Waringéknek joguk volt társakat szerezni, vagyis részvénytársaságot alapítani, ők nem ezt tették, ha­nem átruházták az egész engedélyt az angol osztrák bankra s a kormány ezt jóváhagyta, pedig erre nem volt Waringnak joga, mert ha az anglobankot mint társat veszi maga mellé, az állam egy kezessel töb­bet nyer, így pedig egyszerűen elhárított magáról minden felelősséget, mit a kormánynak meg kellett volna akadályozni. Lényeges hiba történt továbbá a társaság megalakításánál, mert míg az idevonatkozó törvények értelmében az alakítás csak a részvényesek által történhetik, tehát alakuló­ közgyűlésnek kell tartatni, a keleti vasút alapszabályait a kormány az alapítók fölterjesztésére jóváhagyta s a közgyű­lést illető jogokat, minek az alapszabályok megvita­tása, a társulati közegek megválasztása itt egysze­rűen az alapítókra ruházta. — Ez alapszabályok te­hát nem bír­nak törvényes alappal s a kormány azok megerősítésével törvénysértést követett el . Ezen alapból kiindulva aztán a jogvélemény a tör­tént intézkedések, egyezmények és határozatok egész sorát törvénytelennek nyilvánítja, annyira, hogy egyes esetekben nagyon közel jár a büntető tör­vényszéki eljáráshoz is. Gyakorlati részét véve, a vélemény első­sorban az engedélyeket, Wa­ring testvéreket s az angol-osztrák bankot jelenti ki kártérítésre köteleseknek; részes eb­ben az állam is a kormány cselekedetei­be­n és nagy mértékben részes az igazgatótanács is. Mivel ekként mindannyian részint egyenesen elköve­tett bűnök, részint mulasztások és elnézések által okoz­ták a vállalat szerencsétlen helyzetét, a kártérítésre egyetemlegesen kötelezendők.— Mit fog a jogvéle­mény alapján a társaság határozni, bajos előremozdí­­tani, de hogy ha perre kerül a dolog, évtizedek alatt sem lesz vége, azt könnyű megjósolni. — [A „Kézműipa­rosok országos ér­tesítse*) czimü iparos szaklap, melyet Streitmann József Gyöngyösön kiadott, részvét hiánya miatt meg­szűnik, mit a szerkesztő kiadó a novemberi, egyúttal utolsó számban tudtul ad olvasóinak. Pesti galnatőzsde, nov. 25. Búza ma nagyon szi­lárd ToU, csekély behozatal mellett erős kínálat mutatkozott , az árak 5—10 krral emelkedtek; 85 fontos 7.20, 84 fontos 7.07, 8372 fontos 6.90, 80/2 fontos 6.65. Rozs szintén 5 krral drágább, eladatott 2000 mérő 4 frttal 80 fontonként. Árpa üzlet nélkül. Zab változatlan, eladatott 4500 mérő, 1 frt 53—60 krral 50 fontonként. Kukoricza eladatott 800 mázsa 3 frt 32 krral. Tavaszi határidőre búza 6.76, zab 1.59, kukoricza 3.44. Pesti értéktőzsde, nov. 25. a hangulat folyvást kedvező s az árak nagyrészt emelkedtek igen élénk üzlet mellett. Vasúti kölcsön 101 */v frt, sorsjegykölcsön 102 frt. Biztosítások közül Hunnia 198 frttal jött forgalomba. Bankrészvényekben élénk üzlet volt, municzipális bank 10177 frton, angol-magyar bank 122­77 frton, magyar hitelbank 139 frton, frankobank 1117s frton, magyar földhitelbank 124—125 frton vétetett, továbbá pesti keresk. bank 1000 frton, takarékhitelegylet 117.50, iparbank 120 frton. Ta­karékpénztárak közül országos központi 121 frton, külvá­rosi 127 frton, lipótvárosi 71.50 köttetetett. Iparvállala­tok Lujza gőzmalom 124—125 frton, első pest-budai ma­lom 535 frton, Cottage 95.50, Kartoly fonógyár 169 frton, Drasche gyár 250 frton, kőbányai téglagyár 230 frton, Athaeneum 290 frton, kőbányai serfőzde 552 frton vétetett. Pénzek és váltók nem változtak, arany 5.17, húszfrankos 8.67, ezüst 107.25, porosz pénztárjegy 1.62 A „vízállást“ tegnapi esti lapunkban kö­zöltük. Felelős szerkesztő: Rákosi Jenő. A pesti áru és értéktőzsde hivatalos árjegyzései 1872. november 25-én Babona-árak. ■ 5 ► -a fl A bécsi tőzsde hivatalos árjegyzései 1872. november 23-án. i a ^­­ «a «9­9 nulla stt dióján­ak. A 0­9.1 tcui frt—kr. tiant frt—ki. — ■­­­ ÍJ 88 ss 6.65“*^.7 s. 680 685 7.­X-81 .1.0 -—,— Xk é.60*—6 7 84 0. 75—4 80 * 851 6 05 83--------­« .1» 1.8» ít8 - . — se 6 55-6.60 S4 6 65—6 70 86 6.80—6 8Rm 9.9tf-0.-81 1.06—7.10 88 811 6*—6 7 84 6 60->6.55 * 88 6.^«,—6,9í ee S7Ö—«S 81 7.U—.7^8 Sb 7,._7.10 ■ 84 se 86 Haugd* lat frt. kr. ... 1 Aip . máUíáu»! 4Gfusu tíiáz soUárd 8.75 8.S6 7SK 8.70 8.90 ~ Abrak*! i 7S » » Iá S%0 S6S sA .s fi 1.6b 1.6Ó ÄttkorLsa*. sinß snéaBexfi«^, .j 2ab « 5; Kfi®s . . . 8 4R 8 44 1 fekíM 1 ,, sál Ml y? a t*r- ff e.8f% 6JU tMVs — m S18 im aio msoo aoo 8CC SOu 800 SOC 200 íOO iOO £0 lao I4. 8 6.60 6 Mftgyar v&sati kelesOs . GomOri illftmTMut-kOtTéxíj l'SU frt . sorsjegj-ltOlesOa . » . S*GUtdb«rm. k^iT. . . . K­p­f&redé.b. , téxnsM $ 1 , ,. HSeTz járadék ^ hoiTátor»Rá­Si , erdáJ­i . . . BKOlÖTáltsági 190 frt Qsst áll&madö«sági papír . . . 9'ÁílBt jan.—íuL ap.—oki, kiaostolúiíícA 1860. ICjO fii 180ÍQ. ICO « 1871>ki peatT&Toai k0l­8031 6% L xatgj. bist. társz • . . • fi«ra, életkist. bank • . . Pannomia TisscnVb. . . Festi bist* int.................... Büssú* • . • « • V . Gsio Tisfontbist. bank > . fiezoseti bist* bank . . . F^s-bareai vasút . • Fenti kösut . ^ Budai köamt .... ÁimUi............ Magy. keleti > « . . . £ sszk-korea ... . Déli raae.ja • . . . . Budai hegyi pálya . . . . Minielpaiia bank . „ Angol magy. bank , . Bánáti kezsak. ét iparbenk Ma­gy. ált. hitelbank . Francsia-magy. bank . Hagy. ált. íbldkitalbank Hagy. jela. bank . Foseonji hitelbank Takwék-hitelegylet , p0*ti népbank . . . Buda-é-budai népbank S­c-smS.Te-f bank . , . *, ÉLdStr keresz.­.d. bank FelfG­iereskii-i. ba.-ni -0 M •VA41’* n«C l­ ü­r H­m• X­t'-i­e­lúl 7. lut.sí 80 Első erdélyi ban­k , ..._,—_ 290 — —19 mm Berbiai bank............................. 0­ Budai takarékp­énztár . . 800 24 10tT;> 101.-4 — —— 500— 8« 50 1.— 40— Fezenca’Józsefvárosi takarékp. 135.— ISI.­800— 78.^ 7».— 408 eadtillii tok............................ — •— SCO— 78.60 19 58 68— Országos köfp. takarékpénztár iSl— 181.60 100 “V, 00STO Festi takarékpénzt. . Lipótvárosi takarékpénatár 49­0 — 200 — 130 18 71 S6 71.66 20_ 76.15 17.— 40 80 Fest*badai takarékp. . . « 854 — 166 — »00 74/75 74Ő1 804.5 Pest-Terézvárosi tikáré p. . lieb_ 63.“ ?6.&0 881 Pest-kőbányai takpénst. . . 80.— 88.­100 111 70. . 10.10 év Fod­-xölvárosi takpénet. 186 — 181.— ICO 7C.-70.0 friO Szentendrei « • » « » 48.— 44 — 100_ loS.SO 104 60 ÍÜö ... Bjpesti takpécst. « . . « . 106_ 18S 5i>184.5 |._— Ajrpádmalom , * « 162.— 166 — 100 88,— 89,— 5— Aradi gősmalom ..... SCO_ icé.50 106 60 é—100 Blum ff , u3> ~ 118,— SCO_ 884.— S88.— 890— Ooueordia malom . t .4>— í63.-m _ 1 2.-5— Miskozen1 4I'* — 416.— 160 9Ö Brzűébet 106 — UO.—— _ J66.— főO.— 300 10 &irálymsilom . . ■ 10_ 199.— étO.-6— 80 Luisa ....................... 183 -it5 — i6n_ 898.— ÜOO.— 6— Molnár te­szítő m. . . . . . tá.3.— 186.— 800 600 85 Temesváti malom . , 800_^ _ _ sec— Henger . 685.— 610 —— __ 87C — 8)1 — ec0 75 Vwlori» „ . . ■ . . 93.— «5.— «s 1ST — iti— L buda-paati maiom . , . ÖSO — 6i8,— 173.— 176 — loo— Budai gyártelep . • * 4/­­48 — 126.-117. — 50 59 Pannónia malom . . . 430.— S61._— _ 16«.— 169.— 80— I> Magyar sorfősöde . . . 660.— IAS.—— _ 260 88 Kil41v«Btí6:rt4e......................... I&6.— 137.­­— SOQ26 Berttehinsale . .» 508.—— . - - _____ aoQ 19 Athenaeum könyvnyomda . Sfs8.— 290.§— _ 96.60 119.59 86 — 180 — 500 100 45 Petti nyomda .... , Egyesölt magyar gőnhajcsás . 670.— feL._ 88 60— 800— L m»g7K hotdogfit . . . — —— X8g60 1S9.— 600 89 U»Mtél. VMgVIl .... 480.— 486.—— 188.7« 10716 183 — 800 810 16 Gsehwindtféle Spesagyár. . . Keresked. épölet.................... 168.— 86$.— 6u.— 68.— top— Bártely fonali^rvár U9 _ 159.50_ _ 10.— 61.­80 Bőrgyár 175.— 177.— 180 ... 117.60 118—— Losoncri pcssió&­vár . . 10a.­JvL.—­ SOCi 114.­lU.U— Mátrai Krts ....._ _ 68.^ 68.10 600— Ood­­esekrónvízTár­­ . .* _„___ SG6 i 7 — uo. -aao— Gyógytoi«v> ......* __ 800— 86S.­SÜO Popfiouii paulTízvár ....____ 300l 670.-— — XI.­Murányi bánya..................... 6000-_ :Iöc 66-310.— lOO 10 ötigót-^jréni bánya . . . • 167.-. 1íO.— SöO Sehliekléla Tanontoda • Spodiumgyár . . • • I. seeeaBnomitd • . . .­­ Drasehe tégla . ’ Magyar ált. köziényiánya . Alagút . ■ ......................... Zznetski gyufagyár . ■ ■ SB.­JBndrei téglagyár. . . • B^apeati téglagyár . • • ^Tárosi tégm* éa m­anégo 6 Kőbányai . . . . 5 V| Vo maCTar roldhik . . . 8 ®/ojOTedek tégy . . . . . ^i%magz. í^aálogbank . , Kereskedelmi bank • . . „ Éasakkel­éti vasút . • . ^ Sl&ö magyar galesiai Taaut 1. erdélyi vasut . . . .­­ Lancahid 6% Miakolcai malom • • . .­­ K­O&onesi posztógyár . . . * Buda­pesti malom S ®/o» • • Pannónia géimalom • Unió génmalom .... Egyesült magyar géshajósás Pénzek­et válték. Arany ••••••••• iKapoiecudor.............................. Ba&st ............................. * • Porosa tallér Frankfu­rt ICO dél. hl • • . Hamburg M. B. , • London 10 L. BtarU . . . Fárin 106 frank .... Béea • • • • . • , Nsb hív. Jegyzetek. Aradi k tusiedelmi bánk . Zugligeti rUlák .... Oveepyír ............... Vendéglé......................... Securitas ripsonthist. • Sonkuti kőbánya . . . . »gyongyár ... Tramvay Gy'spíumcsi? p. a. . . . «­­d 888 —m.­ 199.— 101 — 17é.— 17*.­i­ü ati 60 111!— lie’­189*— 889.— 138.— 87.— 87.60 861-90­.— 10­0 — 161— 517-6.18-8.47-8.69>­-101.85109.75­1.6­1 1.6» V, 91.85 91 te 78 76 79S5*i 108 V» v»’/i 48.«;i 6S.6u USAS tOb.­­ 780.— 750.— 1 — M tévedés m­áj.—aer. welv. baakj. . . „ , » „ ostiet . . lB8»*ki sorsj. sgéss (859 pp.) lOG frt után . 186é-ki tois (S60 frt pp.) «»/a..................... &660­ ki sorsj­­egyt (560 ft 0. é.) 6Vs • • * ISac-ki (100 frt o. é.).................................... Oomo-jázsdékjegy (48 laa) darabonként • Magyar vasuti kölcsön (IkOfrt­esastben) Alaő-Auaatriat földteherm. kötvény . • • Angol>oistrik bank berli. IGOfrt­esöstben Os­tz. földhitelist. efii. 80 frt esüstban • Hitelintézet............................................. Alső-emast. lesi­mitolő társ. 60 l • • Franes.*osztrák bank befta. 90 firt est­stben Sempeti bank.......................... • • DunagŐabajő-Üraulat 500 írt pp. • Erébet-pálya 900 ft pp. . • • • Ferdinand északi pálya 1000 frt pp. Ferencs Jóiaeí pály­a 800 frt ö. é. eBdstben Kaua>odecbergi vaspálya beäs. 100 í<­ estis b Triessti Lloyd 500 frt pp. . • # • I. erdélyi pálya 80 frt estutben • Allaxn vaspálya 200 frt pp. eztutben Déli vaspálya 800 frt . é. es­etben Tissamelléki vaspálya bed«. 140 frt pp Tramway befia. 300 f­r> é. . * « Magyar nyugoti vas ttt . . . Osstr. földhiteliatói . ezC i^/u SS évben visszafl'' ■;­­dő o. é. Adott Tart. az ár es.60 66... Oestrik nemzeti bank 5'’/b •«...................... 7C.16 Í0.S6 Aliöld-flumei vasp. SOO frt esöstben 6% , 839.­S40­­ Dunagőzhajó­zá­s. 6% pp. .­­ . . 1 * * 96.10 96.— Ferdinand tesaki vasút pp. * 4 • • * 108.61 103 71 Féos-bar­ni vasút 800 frt 0. 4. • • • • • 1M51 118.— I. érd. pálya esöstben . . . . . . *8.­86.— ÁllamTunt 600 ft.sk . ..................... 16119 101.30 ff 1S67. ff M • • • • • •­­ »6.­98— Dili TM« UK.. • • É , 4 SÍI 76 SSt.li K 8“/o bon, 1870—1871 KO ftísk . . , 888 «6.-­Tissamelléki vuut es. 6Vs t? Cl 4 • « t 110 5) S41.— Magyar keleti vapp.U?a 81 .... lObfr.^1100 — 113.66 113.T, »79 — 646­­»93^ 643.— Magin,ar,|my,k (larabsakiai.) 848.— 848.60 8180.—8130.— HiteUette et •••«.• . 100 f­rt 0. é. »D.6S ni.­Clarv..................................... . pp. 40 frt. 188.76 189.66 Duna gőahajózási tára. • • . . ISI­N 879.— 580.— Keglevich.......................... . 10 181 Budai • «50« 668 C6889.b0 Pálffy........................... ■ • » <9 801 -803.95 Rudolf Hiozsjegy • • • , 4 Sr é. 10 s, US 66 S1».­­Salm • • • 4 • •­­» 110 fi 381.­tSf.­­31.‘Genois < . • • . . pp. II , 171.60 178.50 Trierst váró» . . . * , • C. é. 50 (4­9».6) 99,75 Waldstein 31f frt pp. . . . 4­4 • • . ni.má 88 601 Windisehgr&ta 80 írt pp. • . . . • . Adott Tart. ár ár 81. -e8.P6 1. 50 87.80 107.66 ise.— SS.-- 68.— IT.&0 89­' ■ 88.75­­ 10.10 40.^ 89.59 57.60 98.­­I 13 50 91.86 8976 89.--87.60 10985 70 - 183.(0 89.- 99 — 13.50 30.— 87 as 15.— 41.— á9 »0 S4.-54.60

Next