Reform, 1874. augusztus (6. évfolyam, 209-238. szám)

1874-08-13 / 221. szám

vár. Frannc­iaország az 1.Ori Haurme“-t küldte San Se­­bastianb­a­, így . ír n­ém­et h­ajóraj ismét ugyanazon zászlókat fogja találni a biscayai vizekben, melyeket Cartagenában. Bilbao helyőrsége 5 zászlóalj rendes katonából s 3 csapat tartalékosból áll, tüzérsége azon­ban igen nagy. Ha a karlisták komoly támadást akar­nak, akkor az északi hadsereg is bevonul Biscayaba. A karlisták Alavaban Miranda körül kezdenek ismét mutatkozni, de egy kísérletük Calahorra mellett az Ebrot átlépni meghiúsult. A külföldi bizottságok fá­radozásainak Franc­iaországban és Angliában sikerült a karlisták részére egy kölcsönt kötni, de terhes fel­tételek alatt. Mondják, hogy e kölcsönért a legitimista táborból igen előkelő egyéniségek, sőt egy délfranczia­­országi érsek is közbenjárt. Az Indep. Beige levelezője még egy utóiratban a következőket írja: „Cataloniából furcsa hír érkezett. Cirlot dandára Olotba bevonult, hol kevés élelme és municziója van, és Saballs­s Miret csapatai által egé­szen körül van zárva, és így 9000 karlistával 2500 republikánus áll ott szemben. Két irtózatos támadást visszavert ugyan Cirlot dandárparancsnok, de a föl­­szabadító sereg Merelo és Canas vezérlete alatt en­gedni volt kénytelen a karlistáknak, a Geronáig vonult vissza, a nélkül, hogy Saballs harczvonaláig elő tudott volna nyomulni. Cirlot helyzete oly azonu­ltnak tűnt föl, hogy Catalonia főkormányzója, Serrano Bedoya, elhagyta Barcelonát minden mozogható katonával, hogy Olot felé tartson. De e csapatnak nehéz szoro­sokon kellett keresztülhatolni, hol a karlisták elsán­­czolták magukat. Serrano Bedoya tábornoknak körül­belül 8000 katonája és 15 ágyúja van, és ezzel indult Cirlot segélyére, ha ugyan elég korán érkezett. A karlisták Ülot városát már egyszer elfoglalták és el­hagyták,­­ midőn ekkor Cirlot tábornok bevonult a városba, Saballs körülfogta és elzárta minden útját. Cirlot azonban értesítette a geronai parancsnokot ve­szélyes helyzetéről, s már három napig volt körül­zárva, midőn Merelo és Canas segélycsapatai Castel­­lullit mellett megverettek. Madridban nagyban aggo­dalmaskodnak a Cataloniában eshetőleg történendők miatt. Broglie herczeg az evreuxi lyczeum tanítvá­nyai előtt beszédet tartott, melyben Francziaország szerencsétlenségét a mölleni filozófiai iskola hatásá­nak tulajdonítja. Sokan mondották már (és mi nem nevettük ki őket), hogy az elvek a fegyveres erőt legyőzhetik, és hogy a mi emberszerető eszmékkel megtöltött ágyúink más nemzetbeliek golyóval meg­töltött fegyverei fölött diadalt aratnak. Mi hittünk e balgatag ígéreteknek, a jellemnek gyöngesége az eszméknek állitólag legyőzhetlen ereje mögé rejté magát. B Francziaország egy reggel fölébredt hadsereg és minden intézmény nélkül, szétzúzva és meghóditva, nem maradván egyéb vigasztalása — a mit még kevéssel azelőtt oly kevésre becsült — a vigasztalás, melyet neki népeinek hősiessége, fogságban levő légióinak vitézsége és egy hadvezér erkölcsi nagysága nyújtottak. Már nagyon is itt az ideje, hogy jobban méltányoljuk a jellem szilárdságát, mert ez képezi az emberi nemnek s a nemzeteknek és úgy, mint egye­seknek valódi erejét. Igen, a régi klasszikusoknak igazuk volt, midőn az államok szerencséjét és bal­sorsát nem a végzetnek tulajdonították, mely a győző­nek mindig igazat ad, a legyőzöttre pedig kővel dob, hanem azt mint az államfők és népek gyön­gesége miatti büntetést, vagy mint az erények méltánylását tekintették. Ifjak, — folytatá a szó­nok, — ismételjétek e nagy igazságot, hogy er­kölcsi tanulságot meríthessetek a múltból, s hogy a jövő megpróbáltatásaira kellően megedzhessétek magatok. Bármilyen legyen hazátok jövendő sorsa, Boh se számítsatok egész bizalommal bármely insti­­tuczióra, vagy elvre, ha a hazának szolgálni, azt megmenteni, s neki annyi szerencsétlenség után nyu­galmat adni akartok; számítsatok isten után csupán magatokra, a bátorságra, melyre magatokat képesítitek, s az odaadásra, mely sziveitekben rejlik. Ha a pártok szavukat újra hangoztatni fogják, jusson eszetekbe, Virgil mondata, hogy gyakran elég egy ember, hogy azokat hallgatásra birja: Si forte virum quem . . . . S habár nem mindenki hizeleghet magának azzal, hogy polgártársaira a legnagyobb befolyást gyakorolja, mégis mindenki alkalmazhatja magára a szentirás azon szavait, melyeket a nemes Lacordaire is utolsó beszédeinek egyikébe fölvett : Esto viri* KÜLÖNFÉLÉK. Budapest, augusztus 12. [Hivatalos.] Ő felsége a személye körüli magyar miniszter előterjesztése folytán díjmentesen megengedte, hogy saárosi Kapeller Ferencz jelenlegi vezeték és előnevé­­nek megtartása mellett a Saárosy nevet vezetéknév gya­nánt is használhassa. — Ő felsége a honvédelmi miniszter előterjesztésére vecseglei Stoffer József, egy évi időtartamra nyugdíjazott honvédőrnagyot, a megtartott felülvizsgálat eredménye folytán a magyar honvédség tettleges állomá­nyába beosztotta, s őt egyúttal az észak-bihari 46-ik zász­lóalj parancsnokává nevezte ki.­­ A váczi országos fegy­intézet igazgatósága Herl József 62. honvédzászlóaljbeli kiszolgált szakaszvezetőt II osztályú közfegyőrré nevezte ki, a pozsonyi pénzügyigazgatóság pedig Sartorius János keze­lési gyakornokot irodai segédtisztté. [Ő felségének nagyobb utazásairól] lehetett olvasni Rómába, Florenczbe, mások meg Whight szigetére utaztatták ő felségét. Udvari s más beavatott körökben ez utazási tervekről mit sem tudnak, és az eddigi dispozicziók szerint legalább sehogy sem tartják föltehetőnek, miszerint szándéká­ban volna a fejedelemnek kirándulást tenni a biroda­lom határain túl. A­mi whigti utazását illeti, felséges hitvestársa onnan való hazakisérése czéljából, e bir már csak azért is nagyon kétes, minthogy a felséges asszony ezideig a szigeten való tartózkodásának ha­táridőt sem szabott. [Személyi hírek.] Bittó István minisz­terelnök tegnap este, gr. Zichy József közi, min. ma reggel Bécsből fővárosunkba érkeztek. [Szerencsétlenség] történt e hó 6-án a két szerecsen- és bajós-utcza sarkán levő házban. A kapu alatt tudniillik árul egy kofa gyümölcsöt, és a mellett főtt kukoriczát is. Az udvarban egy másik asszony ily irányban szintén megpróbálta szerencsé­jét, de ez által azonnal nagy veszekedés eredt. A nép összefntkozott és Kraglácz azon házban lakó sap­­kásmester az udvarban kifőző sógornő pártját fogván, őt pártfogolta. Négy éves figyermeke is kiszaladt és nézegetett. Mikor a vita legerélyesebben folyt, egy egyleti szolga megjelent­ és a gordiusi csomót szétbon­tani akarván, az üstöt felforditotta, minek folytán a forró viz a szegény gyermeket oly annyira leforrázta, hogy másnap meghalt. Daczára ennek a halotti kém azt bizonyította, hogy a gyermek igen skrophulózus volt és e miatt halt meg. [Öngyilkosság.] Tegnapelőtt délután Budán a Bomba­ tér közelében egy ismeretlen ember az ut­czán pisztolylövéssel véget vetett életének. A hulla bonczolás végett a kórházba szállíttatott. [Rajtakapott gyújtogatók.] Augusztus 9 én, vasárnap este felé Nagyváradon nehány kovács­legény Koszuból egy becsületes polgár lakhelyét be­lülről fölgyujtotta s csak kevésbe múlt, hogy gaz tet­­tök egészben nem sikerült és a szerencsétlenségnek elejét vehették. A házbeliek épen indulóban voltak hazulról, midőn a gazemberek a szellőzés végett nyitva hagyott ablakon behatoltak a lakásba és az ágyban levő szalmát felgyújtották. A háziasszony valamit a szobában felejtvén, visszaindult, s midőn benyitott, a szalma már lobogott, a gazemberek pedig épen akkor ugrottak ki az ablakon. A bátor nő segélyért kiáltva eloltotta a tüzet, míg némelyek a menekülő gonosztő­­vőket vették űzőbe. Egyet közülök szerencsére el is fogtak, egy velük levő tízéves inast is, ki azonnal bevallotta, hogy apja vette őket rá a tett elkövetésére. A gyújtogatást az illető kovács boszuból akarta elkö­vettetni, ugyanis ugyanazon házban lakott és 80 frtnyi házbérrel adós maradván, megszökött és ez összeg erejéig az illető keresetet indíttatott ellene. [Tűzoltók ünnepélye Erdélyben.] A kolozsmonostori önkéntes tűzoltó-egylet augusztus 8-án délután 5 órakor ritka szép emléknapot ünnepelt. Az ifjú gazdászok soraiból alakult kis, de derék és tűzvérű csapat ekkor tartó zárgyakorlatát napfényes időben, díszes számú néző­közönség jelenlétében, a férfiak tömör phalanxa közt a szép nem bájos virágai is sűrűn képviselve lévén. A vidéki tűzoltóegyletek közül az enyedi és tordai nemes jelét adták testvéries érzületeknek az által, hogy küldöttségileg képvisel­­teték magukat. II.­Enyedről Diemár Károly tűzoltó­parancsnok és Vén József segédtiszt, a csak most alakult tordai egylet részéről pedig husz tűzoltó jelent meg az ünnepélyen. Kevéssel 5 óra után dobpergésre sorakoztak az ifjak , az adott vezényszóra a mászó­­csapat kiválván a sorból, a létrafokokon működőnek tetőpontjára siettek, hol különféle mutatványokat végeztek a toló­létrán, köteleken, mentő­zsákokon, majd a mászóház fedélzetén a szivattyúk bőven szőtt vizsugaraival koronázák meg dicsteljes munkájokat. A közönség feszült figyelemmel kiséri a merész s olykor valóban hajmeresztő jeleneteket és ugrásokat B zajos tapsözönnel jutalmazá a nap hőseit. Mint bűvös színpad csillogó változatai vonultak végig a máskor rémes tűzijáték jelenetei a nézők szemei­ előtt 8 éljenek s tapsriadalmak hangjai vegyültek a vidám­ szinezetü mulatságba. Hét óra tájban véget értek a mutatványok s jutalomosztásra került a sor. Ezt meg­előzőleg azonban Gamauf Vilmos, tűzoltó-parancsnok lelkes beszédet intézett a növendékekhez s testvér­­egyletekhez, élénk színekkel ecsetelve e nap jelentő­ségét s jutalmat osztva az arra érdemesek legérde­­­mesbjeinek, u. m. Vaska Gyula mászónak. Csehi Sándor sivattyusnak s Herepes Sándor mászóvizsgá­latot tett növendéknek. Ezután azok neveit olvasá föl a főparancsnok ur, kik mint végzett növendékek az intézetet elhagyják, s fölhivá a pályatársakat, hogy az ekként megürült sorokat pótolni igyekezzenek. Egy­szersmind emlékül tűzoltó voltuk felől, bizonyítványo­kat osztott ki a következőknek: Csapatparancsnok Marton Béla; szivatyús vezér Tulogdi Sámuel; mászó Damó Vilmos; őrparancsnok Kakucsi Sán­dor; mászók Baboczai János, Skopecz Ödön, Vaska Gyula, Kürtös Dáné Gábor. Ezzel a szép ünnepély véget ért. [Véres boszu.] Nagyváradon a napokban Bölönyi Sándor ur kertésze a háznál lévő egyik inas­sal összekoczczant s a perlekedés annyira ment kö­zöttük, hogy a kertész egy nagy konyhakéssel rohant ellenfelére, mire az inas annyira felbőszült, hogy ura szobájából egy kardot hozott ki s azzal a kertészt — kivel folytonosan rosz viszonyban élt ■— úgy összeka­­szabolta, hogy életéhez kevés remény van. A szeren­csétlent kórházba szállították s még az­nap, miután karjából az összedarabolt csontokat kiszedték, egyik keze fejét levágták. A tettest azonnal elfogták. [Az állatkertbe 2 fóka] érkezett az északi tengerről; ezen kedélyes és igen virgoncz állatok legérdekesebbek az etetéskor, a mely rendesen napon­kint esti 6 és 7 óra között történik ; ajánljuk a közön­ség figyelmébe. [A ^Kalauz“] czimén községi jegyzők szá­mára Kretovics József képesített községi jegyző egy munkát irt, mely egy zsebkönyv alakjában minden a községi jegyző hatáskörébe vágó dolgok rövid, velős és érthető magyarázatát fogja tartalmazni, az azokra vonatkozó gyakorlati példákkal és utasításokkal együtt. E könyv két füzetben fog megjelenni. Az első füzet előfizetési ára 1 frt, bolti ára magasabb leend. Ha­ ezen füzet kedvező fogadtatásban fog részesülni, akkor fog megjelenni a második, melynek tartalma az első füzet borítékán lesz olvasható. Az előfizetési pénzeket folyó évi szeptember hó utoljáig kell bekül­deni, hogy a példányok mennyiségének kinyomatása iránt kellő időben történjék intézkedés. A mű meg fog jelenni folyó évi október hó végén. Az előfizetési pénzek Klein Alfréd könyvkereskedésébe Sátoralja­újhelybe, postautalványon küldendők be. Az első füzet következő tartalommal fog megjelenni: 1. Város és község. 2. Községi szegények és árvák gondozása. 3. Cselédrendtartás. 4. Községi bíráskodás; a) a béke­­bíróság hatásköre ; b) a per megkezdése; c) tárgya­lás ; d) végrehajtás ; e) igény és elsőbbség ; f) árverés; g) tanuhallgatás körüli eljárás; h) szegények perle­kedése. 5. Örökösödés. 6. Halálesetek körüli eljárás. 7. Ujonczozás. 8. Az egyéves önkéntességről. 9. A szabadságolt és tartalékos katonák nyilvántartása. 10. Adóügyek körüli eljárás: a) földadó ; b) házadó; c) jövedelmi adó; d) személyes kereseti adó; e) szesz­adó ; f) bor- és busádé ; g) söradó; h) czukoradó; i)sójövedék; k) dohányjövedék; 1) bélyeg- és jogille­ték. II. A közadók behajtása körüli eljárás. jUj könyvek.] Zilahy Sámuelnél megjelent: Az ásványok természetrajza, a középtanodák felső osztályainak használatára, irta Pap János, a kegyes­rendik budapesti főgymnáziumában a természetrajz nyilvános rendes tanára. Ára a munkának 84 kr. — Általános számtan és algebra, gymnáziumok és reál­tanodák felsőbb osztályai számára és magánhaszná­latra, irta Arányi Béla, a budapesti k. r. főgymná­­ziumban a mennyiségtan rendes tanára­ira 1 frt 50 kr. Megjelent továbbá a „Természettudományi Köz­löny” Gy­ik füzete is, következő tartalommal: A szi­­érzésről (5 fametszetü ábrával) Klug Nándortól. A meteorologia és az időjóslás. Apróbb közlemények. Társulati ügyek. Meteorologiai és földdelejességi föl­­jegyzések. [A színház köréből.] A nemzeti szinház jövő heti műsora a következő: augusztus 15. „Pró­féta*, augusztus 16. „Ripacsos Pista dolmánya*, augusztus 17. ^Közönyt közön­nyel*, augusztus 18. „Dinorah*, Murska k. a. először, augusztus 19. „Mar­cel“, ^Tévedések játéka*, augusztus 20. Murska k. a. másodszor, augusztus 21. először.— A budai színkörben jancia“, A vihar*. színre kerül: ,A karlisták forradalma Spanyolor­szágban“, korszerű dráma Spanyolhon legújabb tör­ténetéből, hiteles kútfők után írva. Több mozzanatai: 1. Bilbao fölszabadítása. 2. Schmidt porosz kapitány s l^tndésító és 200 fogolytársainak agyonlövetése. 3. Choncha tábornok halála. 4. A nuovoi csata. A da­rabban az egész operette és drámai személyzet fog közreműködni. Nemzeti színház. Zárva. Budai színkör. Csütörtökön július 13-án, Bokody Antal igazgató javára­ ,Fösvény.* Vígjáték. szervezése czéljából, az Alföldön időzvén, Bánhidy Imre földbirtokos kecskési házában fogadta Rózsát, és neki azon föltétel alatt, ha egy hasonló egyénekből álló 70—80 főnyi csapatot gyűjt honvédelmi czélokra, kegyelmet biztosított. Rózsa Sándor ezen kegyelme­­zést biztosító iratot rögtön Szegedre vitte és egy nagy néptömeg kíséretében bűnügyeinek referensénél je­lentkezett. E kegyelmi tény Szegeden, Hód Mező* Vásárhelyit és több más helyen nagy ünnepélyességgel hirdettetett ki; a guerilla-csapat azonban, melyet Rózsa Sándor Versecz tájékán fölállított, fegyelem­­hiánya és közveszélyessége miatt háromheti fönállás után a kormány által föloszlattatott. Rózsa Sándor Andrássy Károly és Mack nevű kormánybizto­sokkal összeköttetésben állott ugyan a guerillaharcz szervezése miatt, de nemsokára vonakodott minden további működéstől, és 1849 elején Szeged városának városi csikóskép állott szolgálatába. Ezen állásban rablóéletét folytatta, és 1849-től 1857-ig garázdálko­dott az Alföldön. A mondott időben elfogatván, a de­legált császári királyi budai országos törvényszék által három gyilkosság és egy orgyilkosság elkövetése miatt kötél általi halálra ítéltetett. Ezen ítélet jogerőre lépvén, ő felsége 1859. julius 25-én Veronában kelt elhatározásában a halálbünte­tést elengedte Rózsának, kit a bécsi legfőbb ítélőszék erre boltiglani börtönre ítélt. E büntetést, melyet ő felsége 1865-ben 15 évre szállított le, Rózsa Sán­dor Kufsteinban, Theresienstadtban és Péterváradon szenvedte ki 1868-dik évi április 15-dikéig, mikor ő felsége által teljes kegyelmet nyert és szabad lábra tétetett. Ezen egyén, ki a börtönben a hivatalos jelentés szerint kitűnő magaviseletet tanúsított, kevés héttel elbocsáttatása után, Szeged városában, hol csend­­biztosi állomást kért és ennek tájékán újra a legvak­­merőbb rablásokra adta magát, úgy hogy a kormány a vagyonbiztonság helyreállítása végett Ráday Ge­deon grófot kir. biztoskép küldte az Alföldre. Erre Rózsa Sándor újra elfogatott, és a delegált aradi tör­vényszék a régibb és eddig föl nem fedezett bűnté­nyeket vizsgálatába belevonva, R­ó­z­s­á­t 22 rablás és hat tolvajlás miatt boltiglani börtönre ítélte. E bűn­tények közt a kiválóbbak tényállása a következő: 1851-ben Rózsa Sándor Veszelkával s két azóta elhalt társával együtt bandájának egyik tagját Rádi Jánost, ki részeg állapotban feljelentéssel fenyegetőd­­zött, a kisszállási erdőbe csalták, és ottan álmában megfojtották. A rablások, melyeket Rózsa 6—11 társ­sal, mindig éjjel és sokszor álarczban, de mindig fegyveresen és lóháton megérkezve, követett el ös­­­szesen 50,870 frt erejéig mentek. 1846-ban Mohol községházában termett tíz pajtással, maga elé hivatta a birót, és a községi pénztár 10,000 írtnyi tartalmát vitte el magával. 1853-ban csónakokon jutott a Návay családnak a Tisza által elárasztott birtokára, és iszonyú kínzások közt 14,000 írtnyi pénzt és értéktárgyakat csikart ki Návay Tamás és Károlynétól. 1868. de­­czember 8-án Félegyházánál a sineket szedette föl, mire a vonat megállóit, a fosztogatást azonban a vo­naton levő vadászoknak lövései akadályozták meg, mert a zsiványok erre megfutottak. Csonka Ferencz, Rózsa Sándor rablásainak főczinkosa, egy 53 éves szegedi halász, s Rózsa fog­sága alatt is garázdálkodott. Részt vett ugyanis a szegedi postakocsik 1864-ben megkisérlett kirablásánál, melynél a postakocsis agyonlövetett, és 13 társával támadást intézett Szőregh mellett a vasúti vonatra. A sínek fölszedése következtében a kocsik oly robaj­jal dőltek egymásra, hogy a j­siványok megrémültek és elfutottak. Csak véletlennek köszönhető, hogy emberélet itt megkiméltetett. Csonka vezette az 1869. január 4-én a­ Kanizsán Huszár Miklóson elkövetett rablást, melynek alkalmával 9000 frt jutott a rablók birtokába. Csonka az első biróság által boltiglani, Rózsa András (R. Sándor öcscse) 10, és Tombácz Antal, mint bűnrészesek 15 évi börtönre ítéltettek. A kir. tábla Rózsa Sándort kötél általi halálra, Rózsa Andrást 6, T­o­m­b­á­c­z­o­t 10, és Csonkát 10 évi börtönre ítélte. A legfőbb ítélőszék ma hosszabb tanácskozás után, tekintettel arra, hogy Rózsa Sándor két megke­­gyelmezés daczára javulást nem mutatott, öt kötél általi halálra, Rózsa Andrást 10, Tombáczot 15, és Csonkát 10 évi börtönre ítélte. Az ítélet, kihirdetése után, szabály szerint, a ke­gyelmi tanács elé kerül. A törvényszék előtt. [Augusztus 12.] Rózsa Sándor és társainak bünpere a legfőbb itélöszék előtt. Ma délelőtt adta elő Zu­vics József biró a legfőbb itélöszék büntető tanácsában, melyben Bónis Samu elnökölt, Rózsa Sándor és társainak terjedelmes bűnperét. Előadásának érdekes részét képezte a hír­hedt rablóvezér életének története, mely egyébiránt az ellene jelenleg folyamatban levő bűnperek megítélé­sére szükséges. Rózsa Sándor 1836-ban, életének 20. évében, midőn Karla János, szegedi gazdánál szolgált, követte el az első rablást két pajtással együtt. Lóra ült és a halasi határon Daragos nevű gazda tanyá­járól két tehenet hajtott el. Rózsa Sándor, a mért bűntársát fölfedezni nem akarta, évi börtön és negyedévenkint végrehajtandó 25 botra ítéltetett. Tiz havi börtön és 75 bot kiállása után Rózsa megszökött a közmunka teljesítése alkalmával és 1845-ig Cson­­grád- és Csanádmegyék területén futó betyárkép élős­ködött. 1845-ben a szegedi városi tanácshoz folyamo­dott a hátralevő fogság Wntetésének elengedése végett. Aigner Nándor, akkori főügyész, véleményadása folytán a tanács azon indokból, ,mert Rózsa köztu­domás szerint többrendbeli és igen kegyetlen gyilkos­ság és rablás gyanúja alatt állt, oda utasíttatott, hogy előbb állítsa magát a törvényszék elé, e vádak kitisz­tázása végett. Rózsa Sándor azonban ezt nem tévé, hanem 1848. október haváig előbbi életmódját foly­­­­tatta. A jelzett időben Kossuth Lajos, a honvédelem 14 nap óta vannak bérelve. Jelezik, hogy Spaa-ba igen sok bonapartista érkezett. Berlin, augusztus 12. A Provinczial Cor­­respondenz megerősíti a hírt, mely arról szól, hogy Ausztria Németország után elismerni kész a madridi kormányt. Kissingen, augusztus 12. Bismarck bg. már elutazott innen. Egészsége kitűnően hely­reállt. ^ Paris, augusztus 12. Bazaine szökése már több mint hat hét előtt terveztetett. — Bazaine előbb mit sem akart tudni a szökés­ről, de később félvén, hogy neje abbeli kérel­mezése, hogy a fogság száműzéssé változtas­­sék, nem sikerül, engedett. Az igazgató, az őrök és szolgák ideiglenesen elcsukattak. — Bazaine állítólag Olasz- vagy Spanyolországba menekült. London, augusztus 12. A királyné teg­nap meglátogatta a magyar királynét. New­ York, augusztus 12. Négerek és fehérek közt ismételve viszálkodások törtek ki, melyeknél fegyverek is használtattak. TÁVIRATOK Páris, augusztus 11. Legújabb tudósítások Bazaine szökéséről jelentik, hogy tengerészek egy csolnakban vártak Bazainere, ki egy kötélen ereszke­dett le hozzájuk; a kötélen vérnyomok láthatók ; a Coolnak azután egy posta­gőzöshöz evezett, mely Ba­­zainet fölvevé és Olaszországban Ventimiglia és Ge­nua közt kikötött, hol Bazaine partra szállt. Villett ezredes, Bazaine segéde, Marseillebe belebbeztetett. Páris, augusztus 11. St. Marguerite erőd pa­rancsnoka, Bazaine szökésében való részvét miatt, el­fogatott. A vizsgálattal Lavell tbk bízatott meg. Mar­seille-ben tegnap 80 volt párisi kommunard fogságba vettetett. Konstanczinápoly, augusztus 11. a Phare Bosphore és Levant Times nevű hirlapok a kormány által elnyomattak. •— Éjjel érkeztek. — Újvidék, augusztus 12. (A Reform távirata.) A gőzhajóval átutaztában Ivacs­­kovics a Miletics-pártiak által „zsivió patri­­arkh“ és „zsivió Miletics- kiáltásokkal üdvö­­zöltetett. A Zasztava mai száma azt írja, hogy a patriarkha választásnál nem a magyar kor­mány, de a Miletics-párt győzött. Zágráb, augusztus 12. (A Reform távirata.) Pejacsevics jelenti, hogy családi viszonyainál fogva az országgyűlésen nem je­lenhet meg. Makanec interpellálván a bánt, megtámadja Fiume kormányzóját s városi elöljáróságát, a mért a városi képviselők nem jelentek meg az országgyűlésen. Makanecz betegeskedése miatt lemondani készül kép­­­viselői állásáról. Bukarest, augusztus 12. (A Reform távirata.) Huszonötezer ember minden fegy­vernemből berendeltetett a Bukarest melletti hadgyakorlatokra, melyekben a montenegrói fejedelem is részt fog venni. Zágráb, augusztus 12. Az országgyűlé­sen Racki interpellálja a bánt, a horvát egy­ház­­i iskolai alapnak a magyar alaptól kü­lönválasztását ellenzőleg. A király jövendő születésnapi ünnepe alkalmából lelkes éljen­zés közt elhatároztatott, hogy az országgyűlés üdvözletet fog felküldeni ő felségéhez. Bécs, augusztus 12. A nemzetközi gabnavásár ma nyittatott meg Charwat keresk. miniszt. osztályfőnök által. Leinkauf előadó aztán jelentést tett a tőzsdeelőljáróság részéről az idei termésről s előadó, hogy a búzatermés többlete Ausztria-Magyaroszágban öt millió, a kivitelképesség 12 millió mázsára számít­ható ; rozsból 3, árpából szintén 3 millió má­zsa kivitel várható. A kukoricza jól áll, a zab­termés középszerű, kivitel nem remélhető.­­ A gabnavásárra 3000 látogató jelent meg. Bécs, augusztus 12. Brüsselből távirják a N. fr. Presse-nek, hogy Bazaine neje teg­­­nap Spaa-ba érkezett s férjét csütörtökre várja oda. Az általa lakott fogadóban a szobák már KÖZGAZDASÁG. Bécs, augusztus 12. Hitelrészvény 243.75. Gali­­cziai 246.—. Államvasút 321.—. Rente 71.90. — 1860-as 106.75. 1864-es 133.25. Ezüst 103.50. Lon­don 109.75. Unic-bank 124.50. Átal. épitő-bank 59.—. Angol-osztrák 154.50. Lombard 139.25. Tramway 157.—. Hitelsorsjegy 159.—. Napoleond’or 8.78. Arany 5.26—. Frankfurt 91.85. Porosz pénzutalv. 1.62 Vi. Török sorsjegy 44.50. Ang. épitő-bank 65.75* Magy. földteherm. kötv. 78.25. Salgó-Tarján —.— Magyar hitel 226.75. Magyar záloglevél 85.75. Er­dély 139.—. Magy. kel. vas. 52.75. Magyar sorsjegy 83.á0. Magy. földhitel 83 50. Magy. vasúti kölcsön 99.25. Anglo-magyar 40.50. Frankó-magyar bank 82.25. Alföld 142.—. Magy. északkel. vasút 122.^—■ Kel .-vasúti elsőbhs. kötv. 6­8.—. Tiszai vasút 223.25 Municzipal-bank —.—. — [Ki­s­o­r­solás.] Az 1860 -i osztrák sors­jegykölcsön közelebbi sorsolásánál kihúzatott a követ­kező 80 sorozat: 263 806 887 1071 1088 1370 1394 1451 1594 1647 1893 2386 2865 2875 3399 3585 3708 3975 4011 4284 4379 4388 4497 4903 5145 5268 5270 5282 5449 5548 5915 6002 6018 7103 8440 8578 8665 8737 9208 9269 9572 9577 9675 10024 10171 10578 10808 11050 11072 11098 11154 11485 11727 12250 12375 12395 13276 13733 13774 13803 14611 1504 15119 15926 15970 16859 17186 17230 17677 18069 18335 18685 18686 18959 19044 19341 19609 19667 19855 19971. Az ezen soroza­tokban benfoglalt nyerőszámoknak kisorsolása 1874. november 2-án történik. — [A hadfölszerelési szükségletek szállítása ügyében] az érsz. m. iparegyesü­­let emlékiratot intézett a közös hadügyminiszterhez. — Ez emlékirat, mint értesülünk, kísérő irattal a földm., ipar- és kereskedelmi miniszternek is át fog adatni azon kéréssel, hogy azt a maga részéről is támogatni szíveskedjék. — Az emlékirat így hang­zik: Nagyméltóságú miniszter úr! Átalános és mélyen érzett baj, hogy a magyar korona országaiban az ipar­­üzelem még nem fejlődött a tökély azon fokára, melynek elérése nemzetgazdasági és állami szempont­ból egyaránt kívánatos És oly átalános a meggyőző­dés, hogy eme életbevágó baj legközelebbről csupán a munkaalkalmaknak megfelelő szaporítása által len­ne elhárítható, s hogy ennélfogva a szállitandó had­­felszerelési szükségletek egy jelentékeny részének a hazai iparra ruházása kiválóan alkalmas alap lenne hazánk iparának szilárd, észszerű fejlesztésére. Nagy­­méltóságod hivatalbeli elődje, fájdalom, azon­­ nézet­nek hódolt, hogy eme szállításokban való egyedáru­­ság a hadsereg harczkészségének lényeges föltételét képezi. — Nagyméltóságodnak volt föntartva, hogy az elv helyébe „a monarchia mindkét fe­lének nemzetgazdasági érdekeit“ lép­tesse, mint oly mozzanatot, mely a hadsereg harcz­készségének egyik leghatályosabb tényezőjéül tekint­hető. Azon tiszta, kiválóan államgazdászi tekintet, melyet nagyméltóságon a kedvezményezett szállító­­társulattal folytatott alkudozások megszakítása által tanúsított, országszerte kellő méltánylással is üdvö­­zöltetett. — Nevezetesen az országos magyar ipar­egyesületnek e hó 4. és 7-ik napjain tartott üléseiben is, osztatlan megelégedés nyilvánult nagyméltóságod­­nak eme valóban czélszerű intézkedése fölött, midőn is elhatároztatott, miszerint nagyméltóságod köz­hasznú czélzatainak előmozdítása végett az ország érdekelt iparosainak zömét felölelő hadfölszerelési szövetkezet hozassék létre oly módozatok mellett, melyek mind a hadi közigazgatás jogosult kötelmeit, mind a monarchia innenső felének nemzetgazdasági érdekeit egyaránt számba veszik. — Egyúttal el lön határozva, miszerint: tekintve, hogy a hadi fölszere­lési szükségletek beszerzésének módozataiban előre nem látva, oly elvmódosulás létesült, melynél nem­­zetgazda indokokból főleg a szállítás lehető deczentrali­­zácziója van czélba véve; tekintve továbbá, hogy eme deczentralizáczió, mely különösen iparunk emelésére nézve életbevágó horderővel bír, csak oly alakban lép­het életbe, miszerint a legszigorúbb c­entralizáczió követelményeinek is megfeleljen ; tekintve végül, hogy az ily módon szervezendő hadfelszerelési szövetkezet megalakítása hosszabb időt igényel, sem mint a folya­matban levő alkudozásokkal szemben jelenleg ren­delkezésre áll. — Tekintve mindezen kivételes körül­ményeket, azon bizalomteljest kérelem intéztessék nagyméltóságodhoz, hogy az egyes ajánlattevőkkel az illető szerződéseket ez alkalommal kivételképen csak egy év tartamára megkötni méltóztassék, oly módon, hogy a hadfelszerelési szövetkezet által kép­viselt magyar ipar már a legközelebbi szállítási évben részt vehessen az ajánlati tárgyalásban. Azon esetre pedig, ha nagyméltóságod ezt keresztülvihetőnek nem találná, az országos magyar iparegyesület azon kére­lemmel járul nagyméltóságodhoz, miszerint a szóban forgó ajánlattevőkkel a tárgyalások most be ne fejez­tessenek, és az alakítandó hadfelszerelési szövetkezet­nek megfelelő ajánlat tételére 1—2 havi záros határidő engedtessék. — Midőn a tisztelettel alulírt igazgató­ság az országos magyar iparegyesület kérelmét ezen­nel előterjeszti, a maga részéről is azon reményteljes meggyőződésnek ad kifejezést, miszerint nagyméltó­ságod ezen az összes magyar iparosok nevében kife­jezett kérelmet az alkudozások megszakítása alkal­mával bevallott elveknek megfelelően méltánylásra és kegyes tekintetbe vételre érdemesnek tartandja. — Maradván legmélyebb tisztelettel Budapesten, 1874. augusztus 11-én. Az országos magyar iparegyesület igazgatósága. — [A liquidálé pesti egyleti bank] és a takarékhitelegylet közt tegnap köttetett meg végleg a szerződés, mely szerint az utóbbi intézet átveszi az egyleti bank összes aktíváit és passzíváit oly feltétel alatt, hogy az egyleti bank minden részvényét 36 írttal váltja be; ez összeg fele két hét alatt, a másik fele még ez év végéig lesz kifizetendő. A személyhitel­­egyletre vonatkozólag azon határozatok, melyeket az egyleti bank legutolsó közgyűlése hozott, szintén fölvétettek a szerződés pontozatai közé. — [A gabnavám és az orosz gabna.] Bécsi lapok nagy izgatást űznek a gabnavám eltör­lésének kérdésével, de hogy honnan fuj tulajdonképen a szél, könnyen kitalálhatni. A galicziai vaspályák, mióta a gabnavám ideiglenesen fölfüggesztetett, óriási tömegekben szállítják az orosz búzát nyugat felé s épen most közölnek egy kimutatást, mely szerint míg tavaly egész éven át a három főállom­áson: Brodyban, Podvolorsziskán és Hussyatinban összesen 1,647,400 vámmázsa orosz búza jutott forgalomba, a folyó év­nek már első­ felébe 3,471,400 vámmázsa szállíttatott el. Nagyon fölfogható, hogy e vaspályák igazgató­ságai minden követ megmozgatnak, hogy e nagy­mérvű forgalmat továbbra is biztosítsák maguknak ; saját szempontjukból igazuk is van , de ez még nem elegendő arra, hogy a magyar érdekelt fél is minden megfontolás nélkül egyszerűen rábólintsa az igen­t az osztrák üzletvilág kívánságára. Ha a magyar tör­vényhozás annak idején, mikor a kérdés napirendre kerül, elfogadja talán a gabnavám eltörlését, min­denesetre megfelelő ellenszolgálatot köteles kikötni Magyarország részére is. .. [A kivételes gabnatarifa meg­szüntetése.] Az osztrák államvasut igazgatósága tudatja, hogy augusztus 15 től kezdve a Galicziából szállítandó gaboaneműek, hüvelyesek és őrlemények kivételes díjtételei, melyek f. év január havában lép­tek életbe, ismét megszüntetnek. — [A Tiszavidék gazdasági helyze­téről] lapunk utján egy gazda következő sorokat in­téz Hajnik János úrhoz : A termés sikerének biz­tosítására irányzott tapasztalt tanácsait élvezettel ol­vastam s nagyon jól esik, ha az ellenünk fordult elemek közt valaki mellettünk is szól, hogy legalább a tévelygők ne essenek kétségbe, mert annyi egymás­utáni rész termés minden okszerű gazdasági mivele­­tet, kombinácziót, a munkálat helyes alkalmazását s ebben való meggyőződést megingat. A mély szántást ajánlja ön, ennek hasznossága az én meggyőződésem is; de az idő megdönté e szilárd meggyőződésemet, s erre példát hozok föl. Előre bocsátom, hogy mentesí­tett földön gazdálkodom, mely kilencz év óta nem­csak mivelés alatt, talaja a tiz hüvelykre dús korhang, aljtalaja szelíd lágy agyag kevés mésztartalommal; tehát a földek legjavából való. Repeteföldbe 8 hü­velyk mély szántásba, kétszer szántva és kukoricza­­földbe szoktam őszi búzát vetni, s mi történik az idén velem ? Ily mivelés mellett adott holdja — 1200 ölé­vel — lőcsömét, paraszt szomszédom három hüvelyk egyszeri szántás után kapott 28 csomót, nekem adott csomója egy vékát, neki majdnem három vékát, én válogatott első szemet, ő rostaaljat vetett. — De azért a mély szántást elfogadom, csak azt adom még hozzá, hogy inkább vetek egy mély szántásban szeptember első felében, mint novemberben két szárításban. A szomszédomnál is ez okozta a különbséget; ő a múlt évben szeptember elején, én november elején vetet­tem; az ő búzája abban a hónapban, az enyém már­­czius 10 -e után kelt ki. Én tehát azt ajánlom még, hogy ily száraz időben vessünk jóval hamarább a szo­kottnál. Vidékünkről adott nyilvános jelentése megfe­lel a helyzetnek; szerfölött boszánt bennünket az a bühé, hogy ilyen-olyan termésünk van Magyarország­ban; határozottan merem állítani, hogy sem 1863, sem 1866 nem volt ennél roszabb. De majd beszélnek a tények , mert a midőn a mellékvetemény : burgonya, bab, borsó, káposzta, tengeri, szőlő, gyümölcs, szóval minden elpusztult s hozzá még a jószágnak két hét múlva enni adni nem tudnak, a munkás­emberek pe­dig már most azt eszik, a­mit takarással kerestek, akkor örüljünk, hogy külföldre nem viszik gabnáin­­kat, majd elfogy az itthon is. Repetét vetni nem le­het, tehát egy­harmadával több búza kell, szóval oly roszul állunk, hogy azt eléggé ecsetelni még most, a nagy remények csalódásának végén nem is tudjuk. Úgy vagyunk, mint a kinek háza leégett, csak idő múltával tudja meg, hogy mi égett le és mit lop­tak el. — [Szakképzett vinczellérek.]Az ér­­diészegi vinczellér-képezde igazgatója érdekes sorokat tett közzé ezen uj és hasznos intézet ez idei vizsgái alkalmából. A vizsgálaton számos tekintélyes szőllő­­birtokos jelent meg s átalában a középbirtokos osztály körében nagy az érdekeltség ez ügy iránt. A betöl­tendő üres helyekre már annyi uj növendék jelentke­zett, hogy a czélnak megfelelően válogatni lehet; a végzett növendékek pedig azonnal mindnyájan lefog­laltattak és megkezdik országszerte működésüket. Borászatunkra ennek okvetlenül rendkívül jótékony befolyása lesz. Sajnálatttal jegyzi meg azonban az igazgató, hogy a nagybirtokosok és a papi uradal­mak — kevés kivétellel — nagy közönyösséget tanú­sítanak, pedig ezek volnának hivatva az ügy kiváló fölkarolására. Ellenben a kisebb birtokosság szőllő­­területeihez képest még áldozattal is alkalmaz ily vinczelléreket s annyian tettek megrendelést, hogy az igazgató nem volt képes minden kívánságnak eleget tenni és többen találkoztak olyanok, kik saját költ­ségükön neveltetnek az intézetben vinczelléreket. — [Postaügy] A somogymegyei Nagy Berki nevű postahivatal augusztus 16 tól fogva megszűnik s a kerületéhez tartozott községek és puszták előbbi kerületeikbe, még pedig Atala, Csorna és Kerczeliget községek a dombóvári. Főné, Kis- és Nagy-BeAi, Szabadi és Mosdós községek. Rakó, Szalacska, Kis- Gát és Lina pusztákkal együtt a hátéi postahivatal kézbesítési köréhez helyeztetnek vissza. — [Vásárengedély.] Biharmegyei Derecske község engedélyt nyert, hogy eddig hétfőn tartatni szokott hetivásárát jövőre pénteki napokon tarthassa. — [Az erdélyi pincze-egylet,] mely Erdély kitűnő borainak terjesztését tűzte föladatául, Budapesten állandó raktárt nyitott, hogy ekként Ma­gyarország és a főváros által a külföld is megismer­­kedhessék e kitűnő borokkal, melyek az eddigi kiál­lításokon oly fényesen kiállották a versenyt. Budapesti gaboatőzsde, augusztus 12. Búza ma nagyon gyengén kináltatott a az árak mintegy 10,000 vámmázsányi forgalom mellett szilárdultak is: tiszai 89 fns 6.45, 88 fns 6.40, 87­/* fns 6.30, 86 Új nns 6.15; bajai 85 fns 6.05; bánsági 88 ins 6.35, 877* 6.15, 85’/* fns 5.85. Rozs változatlan, eladatott 2400 mérő 4 frt 12—18 krral 80 fontonként. Árpa szintén változatlan, eladatott 1500 mérő 3 frt 50 krral 72 fon­tonként. Zab, készáru üzlet nélkül. Kukoricza szilár­dabb, eladatott 2500 mázsa oláhországi 4 frt 25— 30 krral. Őszi határidőre búza 5.52, zab 2.18. Budapesti értéktőzsde, augusztus 12. A hangulat kedvező, az árak szilárdultak, a forgalom azonban még mindig leginkább csak állami és bank­­papirokra szorítkozott. Vasúti kölcsön 99.75—100 frton, sorsjegy kölcsön 84 frton vétetett, szőllőváltság 73.50 frton, magyar földteherm. kötvény 79.50 frton. Pesti lévasut 262 frttal jött forgalomba. Bankok közül municzipális bank 38.50 frton, magyar hitelbank 227 frton, földhitelrészvénytársaság 83—84.50 frton kötte­tett, továbbá iparosbank 64 frton, takarékhitelegylet 57.50 frton, 6­ budai népbank 41 frton. Takarékpénz­tárak közül csupán országos központi jött forgalomba 86.50 frttal. Iparvállalati részvények egészen üzlet nélkül. Pénzek és váltók lanyhák, arany 5.21, busz­­frankos 8.77, ezüst 103.75, porosz pénztárjegy 1.62%. Vízállás. Felelős szerkesztő: Rákosi JéUÖ. 0 alatt 0 fölött időjárás Aug.12. Pesten . . . . . 11' 0' felhős 1* 12. Pozsonyban * • . 11' 6' felhős a 11. M.-Szigeten . . . • 2' 4' száraz V 12. Szatmáron « . . . . 1' 7“ száraz V 12. Tokajban • . . . . 0' 7“ száraz p 12. Szolnokon . , j 0- 0“ száraz p 12. Szegeden .­­0’ 6“ száraz n 11. Aradon . . . 1' 9" felhős 77 12. Nagybecskereken . 0' 6“ felhős n 12. Bezdán . « > 6' 3­ felhős p 12. Verbászon . « » c 4' 4" felhős p 12. Eszéken • » . • 7' 6« száraz n 11. Mitroviezon « 3' 10" száraz p 12. Sziszeken . . . 3- 8" száraz s 12. Zimonyban .... 8' 10" száraz 12. Ó-Orsován­y • > .' 6' 10" száraz

Next