Reform, 1874. november (6. évfolyam, 300-329. szám)

1874-11-24 / 323. szám

így állván a dolog — miután az itt fekvő zászló­alj helyiaágeinek, sőt egy második idejövendőnek is oly kitűnő előnyei vannak, melyek egy egy városban honunkban bárhol is alig föllelhetők ; a fönti kilá­tásba helyezett intézkedést bárki is a legtermészete­sebbnek találhatta. Azonban a mit az emberek néha átalában czél­­szerünek és igy természetesnek is találnak, abban egy-két ember véleménye el is térhet; — sőt (nálunk különösen!) képes is néha a czélszerű és természetes kibontakozást megzavarni nemcsak, hanem — ha az illető körök eléggé ébren nincsenek azt a közügy érzékeny kárára meg is akadályoztatni! A kérdéses ügyben is nem alaptalan hírek me­rültek már a tavas­szal, úgy azóta is föl, melyek szerint­­ a­helyett, hogy a Pécsett fekvő zászlóalj tétetnék ide — miként az előbb kilátásba helyeztetett — a jelenleg Mohácson fekvő is oda helyeztetik át!! E repkedő hírek kellemetlenül hatottak és hat­nak ugyan reánk , azonban ha azt látjuk, hogy az említett zászlóaljnak Pécsre való áthelyezése előnyök­kel jár, úgy hajoljunk meg előtte, mint olyan előtt, mely az államnak is előnyére leend ; de ha ellenkező­leg az itteni előnyök túlszárnyalják a pécsieket , úgy mindenki kívánhatja, hogy a közügy érdekét szem előtt tartva, az áthelyezés ide át történjék! Lássuk tehát a körülményeket! Mohácson a jelenleg itt állomásozó honvéd­­zászlóaljnak laktanyája egy, a régebbi időben a pécsi püspöknek időnkénti itt tartózkodása alatt lakhelyül szolgált, tömör anyagból épült, 1 emeletes szép kastély. Van benne : 42 nem is szoba, hanem több­nyire szép világos, magas és tágas terem. Az alsók egy részében vannak elhelyezve a ruha- és fegyver­tárak (a lovasszázadéi is itt voltak) egy pár százezer forint értékben, melyek a legszárazabb és szellősebb helyiségekben lévén, se moly, se penész, se rozsda által nem rongáltatnak; sőt — bolthajtásosak is lévén — még tűz ellen is védvék. — Az emelet egy részé­ben van a legénység 40 ágygyal. A többi részekben vannak még : a zászlóaljparancsnok, kapitány, főhad­nagy, hadnagy kényelmes lakói és több más, a zászló­aljnak szükséges és kényelmes helyiségek, valamint egy hosszú, tágas, födött folyosó, mely rész­időben még czéllövészetre is használható. Az elment lovasszázad az előbbi mellett fekvő két, körülbelül egyforma, önálló épületet foglalt el. Ezek egyike a legénység laktanyájául szolgált 40 ág­gyal , több más szükséges mellékhelyiségekkel, míg a másika istállóul használtatott 40­16 számára, részben pedig pajtának és nyeregraktárnak. (A ruha­­g fegyvertárak, mint emlitem, a főépületben valának szintén elhelyezve.­ Van e három épületnek két igen nagy, jó vizzel ellátott udvara; ezenfelül azok közvetlenül nagy ker­tekkel és gyakorlatokra is használni szokott nagy terekkel környezvék. A főépület körüli fáskert rész időben a különösen nyári hőségben igen kellemes gyakorlati térül szolgál és egészségi szempontból áta­­k­ban sokra becsülendő. És mindezen kényelmes és ritka czélszerüségű alkalmatosságért, hol — daczára a múlt években ná­lunk is uralkodott kolerajárványnak — koleraeset nem is fordult elő, az 1870-től 1882-ig megkötött szerződés értelmében csak kétezer forintot fizet az állam! Természetes, miszerint — ha a szerződés föl­­bontathatnék is, és habár minden kárpótlás nélkül is , az épületek mégis az előbbi állapotukba lennének visszahelyezendők, mi már magában egypár ezer fo­rintba belekerülve, még alkalmasint a városnak is meg kellene a berendezésre fordított 4000 frtnyi költ­ségét téríteni. Ha már most az elment lovasszázad helyébe egy második zászlóalj is tétetik ide — miként tervezve volt — ez a lovasság által elfoglalt helyiségekben némi változtatások mellett szintén kényelmesen elhelyezhe­tő. Sőt ha mindezen helyiségek szűkek lennének, vagy az istállókul szolgált épület átváltoztatása czélszerüt­­lennek találtatnék , az uraság kész lenne még egy, az előbbi épületek mellett fekvő s előbb magtárul szolgált épületet szintén kedvező föltételek mellett átengedni. E mellett még fölemlíthető, hogy városunkban a Dunát részint mint fürdőt, részint mint uszodát ké­nyelmesen fölhasználhatni. Ennyi előnyökkel szemben, melyek részint a véletlennek,­­hogy t. i. nem igen használtattak azon helyiségek), részint a püspök nagylelkűségének kö­szönhetők, Pécs alig állíthat föl hasonlókat. Ezek folytán — eltekintve azon szerintem má­sodrendű kérdéstől, hogy Mohácson úgy sincs más katonaság, mig Pécsett elég van — ha arról van szó, hogy Mohácson helyeztessék-e el a két zászlóalj, hol a legkedvezőbb körülmények között — melyek több ittjárt főbb tiszt saját vallomása szerint is alig lelhe­tők föl az országban — csak 2000 frt évi bér fize­tendő; — vagy Pécsett, hol távolról sem oly kedvező körülmények között talán 2—3 annyi bér lenne fize­tendő (ezenkívül a mohácsi szerződés fölbontása is néhány ezer forintba kerülne), azt his­szük, miszerint a két hely körülményei és föltételei közötti szembe­szökő különbséget látva, a választás nem lehet nehéz, aöt még kétséges sem. Mi nem kívánjuk, hogy a kormány városunk iránt való tekintetből az ügyet részünkre döntse el, de igen­is óhajtjuk, hogy egy más város vagy egyes urak tetazése se tekintessék! Vajha az elvet sohse tévesztették volna kormányzóink szem elől! — Elég volt már a helyi és egyéni érdekpolitikából! Soká iazatuk még annak úgy is keserű levét!! — Az, a­mit óhajtunk, csu­pán az, hogy a honvédelmi miniszter az ügyet tüze­tesen megvizsgálván, az minden helyi és egyéni érdek kizárásával az állam, a közügy érdekében döntessék el!! Kiváló tisztelettel stb. Serli Sándor tr. KÜLÖNTÉLÉK Budapest, november 23. [Ő­f­e­l­s­é­g­e­k,] valamint­ Rudolf koronaörökös, nem különban Gizella főherczegasszony a budai vár­ban fogják tölteni a karácsonyi ünnepeket. Lipót herczeg, ki Gizella főherczegasszonyt Budára kiséri, szintén a királyi család körében fogja tölteni a ka­rácsonyt. [Udvari g­y­á­s­z.] A bécsi hivatalos lap a következő rendeletet teszi közzé az udvari gyászt illetőleg: Károly Ferdinánd főherczegért a gyász két hétig fog tartani, és pedig 1872. november 24-ikétől harminczadikáig bezárólag a mély gyász, a másik hé­ten át a kisebb gyász. A gyász viselése : A táborno­kok, törzs és főtisztek a gyász ideje alatt, szolgálaton kívül, bal karukon viselik a fátyolt. A titkos tanácso­sok, kamarások, és asztalnokok a gyász első hetében feketében jelennek meg bevont karddal, a második héten részben feketével bevont karddal. A legfőbb és főrangú hölgyek a gyász első hetében fekete ruhába, fekete fejékkel, fekete ékszerrel, hasonszinü keztyü­­vel és legyezővel jelennek meg; a gyász második he­tében fekete selyemszövet, fehér csipkés fejékkel, ékszer és fehér szin tulnyomólag lesz viselendő, mel­­­lyel a szürke vagy fehér ruha fekete csipkékkel vagy fekete ékszerrel és fekete gyöngyökkel váltható fel. [Személyi hirek.] Mazuranics Iván hor­­vát bán, szombat óta Budapesten tartózkodik,hogy a kormán­nyal némely ügyeket megbeszéljen. — Gróf Andrásy Gyula külügyminiszter, Bittó István miniszterelnök és Wenckheim Béla mi­niszter tegnap este Bécsbe utaztak. [Házaságok.] Naszszer Lajos munkácsi orvos közelebb vezette október Szathmáron Vi­n­k­l­e­r Mariska k. a.-t.— B­­e­k­e Albert debreczeni polgár közelebb tartó esküvőjét Jéna Róza k. a.-nyal.— K­u­l­k­a Kálmán ügyvéd és Mármaros megye derék aljegyzője közelebb tartja esküvőjét Girsik Ilka k. a.-nyal, Girsik Adolf tekintélyes és közszeretetben álló birtokos bájos leányával. [A pénzügyminiszter inkognitó.JA három dob utczában sokat beszélnek ma a m. kir. pénzügyminiszterről. Ugyanis tegnap az ezutczájában levő szeres zászló“-hoz czimzett vendéglőben, hol polgárok és munkások szoktak mutatkozni, egyszerre (8 és 9 óra közt este) egy öreges ur jelent meg és csendesen megvonulva egy zugban szürcsölgető bo­rát. A vendégek annyira bele voltak merülve a poli­­tizálásba­, az adónemek kritizálásába, hogy észre sem vették az öreg urat, ki nagy érdekkel látszott hall­gatni a heves diskurzust. . . . Hirtelen azonban csend lett és mindenki az öreg ur felé tekint. Magas ter­met, homlokára töltött szemüveg, különösen hosszas orr, hosszú attila . . . „Ghyczy! Ghyczy! Ghyczy!“ hangzik mindenfelől. Az öreg úr látván, hogy föltünés tárgya lett, zavarba kezdett jönni. Vette tehát sátor­fáját, kifizette a borát s ment ki a vendéglőből. A ven­dégek esküt mertek volna letenni, hogy Ghyczy töl­tött egy órát a „Veres zászló“-ban, hogy lássa közel­­őt, mint mulat a nép. [Jótékonyság.] Gróf Csáky Istvánné szül. Lazsánszky Ludmilla és családja már évek óta jóté­kony angyala Szendrő városának ; különösen a leg­utóbbi ínséges és járványos időkben ezreket áldozott a nép segélyezésére és gyámolitására. A nemes grófnő évenkint számos szegényt lát el ruházattal, melyet sajátkezüleg készít s személyesen osztja azt ki a sze­gények és árva gyermekek között. Újabban ismét fényes jelét adá a nemes család áldozatkészségének; ugyanis a római kath. hitfelekezetnak, melynek osko­lája a legnyomoruságosabb állapotban sinylik, czél-­szerü iskolaház építésére gróf Csáky László nyitra­­megyei főispán ezer forintot adományozott; Königs­egg-Gsáky Gizella grófnő pedig ezer forintos ala­pítványt tett, oly kikötéssel, hogy az évi kamat két­harmada egyik tanító fizetésének pótlására, egy­har­mada pedig a szorgalmasabb tanulók ösztöndij­azá­sára fordittassék ; az anyagrófnő pedig 60—70 forint áru tankönyveket ajándékozott, számos szegény gyer­meket ruházattal látott el, sőt többek helyett a tan­dijat is megfizette. Végre Pallavicini Zsigmond őr­gróf szintén a r. kath. iskola részére beltelket aján­dékozott. [A tűzoltóság részére szükségelt lovak előállítása] olyképen eszközöltetik,­ hogy valamely vállalkozó egy megállapított napi bérért annyi lovat tartozik" a tűzoltóság részére készen tar­tani, a­mennyire ennek szüksége van. A lovak ily mó­don előállítása iránt a jövő év számára a tanács uta­sítása folytán a gazdasági bizottmány árverést is tar­tott Időközben azonban Kempelen Gyula, a tűzoltó­ság kezelőtisztje beadványt intézett a tanácshoz, melyben előadja, hogy ha a város maga vásárolja és tartja a lovakat, évenkint 1000 frtot takaríthat meg. Ezen beadvány megvizsgálására Szikányi Izidor, Schimmer György, Lindenbach János és Dobos Fe­­renczből álló bizottmány küldetett ki. [A népkonyhák javára.] Ráth Károly fő­polgármesternél, mint a népkonyha bizottmány elnö­kénél, a népkonyhák javára adakoztak Luczenbacher Pál 200 frtot, Michl Alajos asztalosműhelybeli mun­kások 7 frt 35 krt, Leipniker Manó és Gyula hely­beli kereskedő elég egy zsák rizst. [A buruetozők érdekében.] Néhány nap óta a fővárosi tőzsdékben az úgynevezett „bécsi ra­­pé“ burnet nem kapható. Megtörténik ez különben máskor is és nem épen ritkán. A­kik tudják, hogy a hainburgi dohánygyár nem Khinában, hanem egé­szen Magyarország határán fekszik, nem kevéssé ütköznek meg a dohányegyedáruság ezen kezelési rendetlenségén. [a vámsorompók ügye.] A fővárosi gaz­dasági bizottmány mai ülésében Kölber Károly biz. tag azon visszaélést említe fel, melyek a vámsorom­pók felnyitása és elzárása körül gyakoroltatnak. A baj nem új, s nem először tárgyalta­k a városi ható­ság által, és annál nyomasztóbb a főváros élelmezé­sére és kereskedelmére nézve. Kölber úr felemlíté ugyanis, hogy a vámsorompók igen későn, jelenleg például reggel 7 órakor nyittatnak fel s igen korán záratnak be, úgy hogy a sok hetl­en vásáros kocsi a sorompók előtt táborrá gyűlik és a vámkezelés hos­­­szadalmassága miatt a közlekedés egészen felakad. Ennek káros hatása az, hogy a pesti kupeczek az elő­vásárlást a sorompók előtt legnagyobb mérvben űzik és az élelmiszereket a fővárosban mesterségesen drá­gitják. Másik baj az, hogy mig bérkocsik és magán­fogatok előtt a sorompó éjnek idején is felnyittatik, az oly jármű, melyen vámfizetés alá eső tárgyak létez­nek, ha egyszer elkéstek, s a sorompó be van zárva, egész éjen át a sorompó előtt tanyázni kénytelenit­­tetnek, egészen mintha a vámfizető közönség a pénz­ügyőrök és a vámsorompó kedvéért léteznének, nem pedig megfordítva. A gazdasági bizottmány a tanács elé azon javaslatot terjesztendi: írjon föl a pénügy­­miniszterhez, rendelné el, hogy a vámsorompók nyá­ron 3, télen 4 órakor nyittassanak meg, s a hatóság ezen méltányos kérelmét a polgármester a pénzügy­miniszternél személyesen támogassa, minthogy a pénz­­ügyigazgatóság a város ebbeli kérelmeit egészen figyelmen kívül hagyta. [Sz­e­m­é­t­tur­k­ál­ás­i jog.] Bizonyos Weisz Hermann 2000 frtot ígért a fővárosi tanácsnak azért, ha ez neki kizárólag megengedi, hogy a budai utczai szemétből a használható anyagokat kiszedethesse. A gazdasági bizottmány, melynek véleménye kéretett ki ez ügyben, nyilvános árverésen kívánja ezen jogot bérbe adatni. [Egyleti dolgok.] A „Mária-Valeria” (ez­előtt cselédképző)-egylet, melynek tagjai újabban erősen gyarapodtak — és ezek sorába legközelebb a miniszterelnökné és K. Edelsheim-Gyulayné is mint alapítók beléptek — újonnan szervezett választmánya által dicséretes buzgalmat tanúsít. A fővárosi hatósá­got és polgárságot nagy mérvben foglalkoztató nép­konyhák egyikét ezen egylet f. é. deczember 1-én s a „cselédmenhelyet” a jövő év kezdetén nyitandja meg. Ez utóbbi czélra a jövő hóban séta-hangver­­sen­nyel párosult karácsonyi bazárt szándékozik az egylet rendezni, hol alkalmi csikkek bolti árakon , a legnagyobb választékban lesznek bevásárolhatók. [Pénzért mutogathatnák.] Ma délután egy föltűnő egyén sétált végig a váczi utczán, kire minden elmenőnek az a megjegyzése volt: Miért nem mutogatja magát pénzért ?—• Csakis eszük világban nem teszi! — A­­ föltünő ár alig volt két és fél láb magas, úgy hogy a gyógyszertár alacsony kilincsét kapaszkodva érte el. Korára lehetett 40—45 éves, aranyos tagokkal, termettel. Érdekes volt látni a kis gyermekeket mint csoportosultak mögötte, hogy mér­kőzzenek és büszkén elmondhassák : Ennél nagyob­bak vagyunk! [A boldogság küszöbén.] Két évvel ez­előtt egy derék fiatal orvos érkezett Devecserbe, s megkedvelvén a helyet, ott is maradt. A­mint ő a he­lyet, úgy megszerették őt a helyen, és a­ki legjobban megszerette, az a másik orvos bájos leánya volt. Fölötte összeillett a két szerelmes, mintha egymásnak lettek volna teremtve : jóság­a szépséggel irigyre lé­pett. Mégsem voltak egymásnak teremtve. Most, no­vember 17 én kellett volna hűséget esküdniük az oltár előtt. Minden kész volt; a bájos ara dobogó szívvel várta vőlegényét. . . A vőlegény nem érkezett. . . Szállására siettek. A vőlegény ott ült egy karszéken, feketébe öltözve, jobb kezével egy arczképet szorítva szivéhez. . . Halott volt. Meghalt a boldogság küszö­bén. Az arczkép arájának képe volt. Meglehet, a bol­dogság ölte meg. Szép aráját nem lenne csoda, ha a boldogtalanság ölné meg. Ki gondolna az oltár előtt a temetőre ? Az élet néha meglepetésekkel szolgál. [Mit mindent tehet egy kuruzsló.] Béláról írják lapunknak, hogy közelebb az ottani fel­vidék egyik szolgabirája elé beáll egy panaszos tót atyafi és kéri a tekintetes szolgabirót, hogy szolgál­tasson mély belátása szerint igazságot s ne hagyja őt végiuségre jutni. A szolgabiró kíváncsian várta a sze­gény ember panaszát, mely abból állt, hogy testvére, kivel együtt lakik, kuruzsló ember, ha valakire­ vagy valamire keresztet vett és ráköp, annak aztán el kell pusztulnia. Közelebb — úgymond — egyik ökrömre haragudott meg a testvér, megvetette a mint szokta a keresztet reá, meg is köpködte és most már mind a két szeme kifolyt az ökrömnek. Méltóztassék igazságot szolgáltatni a gonosz ember ellen! [Adakozások.] Borsod megyéből, Disznód­ról írják lapunknak: Samassa egri érsek a helybeli leégetteknek 300 frtot, a helybeli tanítónak külön az érsek s káptalan részéről 100 frtot, az egri káptalan maga 100 frtot, Benőfi Soma alesperes a leégettek javára párbérilletőségének nagy részét elengedte s ezen felül 60 frtot ajándékozott. A segélyző bizottság a jószivű adakozóknak hálás köszönetet mond tet­tekért... [Öngyilkosság] Csurgóról írják lapunknak: E hó 18-án reggel órakor Forster Kálmán, közszere­tetben állt csurgói postamester, a postafelügyelő je­lenlétében agyonlőtte magát. Öt gyermeket és öz­vegyet hagyott hátra a legnagyobb nyomorban. „Itt van százhúsz forint évi fizetés eredménye ! —“ jegyzi meg levelezőnk. A vizsgálat folyamatban van. [ly hírlap.] Toldy István szerkesztése mel­lett a Franklin-társulat „Nemzeti hírlap” czimmel napilapot ad ki. Előfizetési ára 14 frt lesz egy évre, és független lesz minden irányban. [Elt­ü­n­é­s:J]Borh­ami István szathmári gyógy­szerész, mint a Szamos írja, egyszerre eltűnt a városból és máig sem tudják hova lett. Józan életű, közbecsülésben állott ember volt, s így annál feltű­nőbb nyomtalan eltűnése. [A magyar tudományos akadémia] történelmi osztálya ma esti 5 órakor ülést tartott. Ez alkalommal F­a­u­e­r Imre 1. tag tartotta székfoglaló értekezését, melynek tárgya volt: Teendők böl­csészetünk érdekében. Az érdekes fölolva­sást nagyszámú közönség hallgatta. A második föl­olvasást Ribáry József tartotta, tárgya volt: Jobbágyi viszonyok a görögöknél r­ómaiaknál. Az ülés utolsó tárgyát Szilágyi­­ Sándor fölolvasása képezé, melyben II. Rák­ócz­y Györgynek a külfölddel való összeköt­tetéseiről értek­ezett. Az ülésről holnapi la­punk tárczája fog bővebben tudósítani. [A színház köréből.] Szathmáryné asszony e hó 20-án lépett föl Debreczenben, mely föllépésről következőleg ir a Debreczen. Szin­házunk örömünnepet ült, midőn Szathmáry-Laczkóczyné as­­­szony 25 éves jubilaeumát megünnepelte. — A szín­ház ritka szép közönséget gyűjtött egybe, s majdnem egészen zugig megtelt, meglátni, illetőleg bámulni azon művészetet, mit Szathmáry-Laczkóczyné asszony „A mamá”-ban kifejt. Mindjárt kiléptekor 3—4 má­­sodperczig tartó tapsvihar fogadta, s Mándoki Béla rövid szavakban üdvözölvén és éltetvén őt, átnyujtá a színtársulat nevében a széles fehér szalaggal ellátott szép borostyánkoszorút, mit ismét hosszú taps köve­tett. Nem volt a művésznőnek jelenete, mely tapsra nem keltette volna a közönséget. Csak azt sajnáljuk, hogy a tisztelt művésznő csupán ez egyszer lépett föl, mert sok embernek nem volt alkalma őt meglátni, mert már 10 órakor csak az utolsó sorban lehetett támlás zéket kapni, s igy­ sokan fosztattak meg a mű­vésznőben való gyönyörködéstől Fogadja a t. művésznő részünkről is azon jó kivánatot, hogy 50 éves jubilaeu­mát hasonló erőben érje, s tartsa meg Debreczenben is. Éljen soká! — A nemzeti szinházban ehó 21-én a „Tévedt nő” opera adatott Benzalda asszon­­­nyal a czimszerepben. A művésznő ritkán énekel oly kifogástalanul, mint ez este énekelt. Csengő, nagy terjedelmű hangját mintha teljesen visszanyerte volna. Játéka és éneke egyaránt megérdemelte a sürü tap­sokat. Tegnap a „Huszárcsiny” népszínmű tele ház előtt adatott. Tamási és Biibáné asszony voltak a kitüntetett szereplők.— Az Istvántéri színház­ban a „Pók” még mindig nagy közönséget vonz. V­e­­zér­i n­é asszonyt tegnap is zajosan tapsolták. — „A vízözön“-t közelebb Szathmártt Krecsányi Ignácz társulata hozza színre. — Csepreghi e színművének díszes kiállítására a fiatal igazgató sokat költött. A főszerepeket Lénárdné, Tokainé, Krecsányi Flóra, Bágyoni és Toldi játszák. — Pécsett Bettelheim kisasszony nagy tetszést aratott közelebb a „Szép Galathea“ czimszerepében. Hangját és iskoláját egy­aránt dicsérik.— Aradon közelebb Szalai Berta kisasszony fog vendégszerepelni. A fiatal hölgy Stoll énektanár legtehetségesebb tanítványai közé tartozik, kinek szép jövőt jósolnak. A kisasszonynak mezzo­szoprán hangja van. — A budapesti várszín­házban ma este a hirdetett „Sevillai borbély” he­lyett a „Fekete dominó” került színre. — „Korné­lia“, Toldy István színműve deczember 4-ikére tű­zetett ki előadásra a nemzeti színpadon. — A nem­zeti színház e heti műsora: November 25-én: Az ördög naplója, 26 án: Troubadour,— 27-én: A szerelem iskolája, — 28 án : Rienzi, — 29 ikén : A Székelyföldön, — 30-án : Lear király. — A b­uda­­pesti várszínházban: November 25-ikén: A szökött katona, — 26-ikán : A jó hazafiak, —28 án : A nők iskolája, — 29-én: Házasság XV. Lajos alatt, 30-ikán: Fekete domino. trónbeszéd többször tetszésnyilatkozatok által szakittatott félbe. London, november 13. Lord Lytton a visszalépő Murray helyébe lissaboni angol kö­vetté neveztetett ki. Szt.­Pétervár, november­ 23. Az 1875. évi budget a reménylettnél nagyobb fölösleget helyez kilátásba és újólag is a kedvező pénz­ügyi helyzetet fogja konstatálni. — Külföldi lapok azon hite, hogy ismét összeesküvés fe­deztetett fel, teljesen alaptalan. — Az orvos­növendékek garázdálkodásai véget értek; a hittani karból 20 növendék kizáratott. New­ York, november 23. A mexikói kongresszus elhatározta egy szenátus fölál­lítását. Nemzeti színház. Kedd, nov. 24. Először : „Rienzi.“ Opera. Hibaigazítás Lapunk tegnapi számának második vezércsikkébe több értelemzavaró sajtóhiba csúszott be. Az első oldalon a harmadik alineában „valuta­forgalom he­lyett vasúti forgalom, az ötödik alineában „már senki” helyett más senki olvasandó ; továbbá a második oldal első alineájában a „pénzösszeg 40%/()-ja“ helyett a bórö sz­áz­eg 40%-ja. ___________ KÖZGAZDASÁG. BÉCS, november 23. Hitelrésztvény 236.—. Ga­li­cziai 242.—. Államvasut 1.303.50. Rente ^70.10. — 1860-as 109.75. 1864-es 1^.50. Ezüst 104 60. Lon­don 110.25. Unic­ bank 117.75. Átal. épitő-bank 36.— Angol-osztrák 147.—. Lombard 134.75. Tramway 133.—. Hitelsorajegy 167.75. Napoleon d’or 8.89— Arany 5.26—. Frankfurt 92.05. Porosz pénzutalv, 1.63—. Török sorsjegy 55.50. Ang. épitő-bank 45 25 Magy. földteherm. kötv. 78.—. Salgó-Tarján —.■ Magyar hitel 230.—. Magyar záloglevél 86.75. Er­dély 134.—. Magy. ker. vas. 54.75. Magyar sorsjegy 81.75. Magy. földhitel —.—. Magy. vasúti kölcsön 97 50. Anglo-magyar 29.—. Frankó-magyar bank 74.—. Alföld 137.25. Magy. északkel. vasút 115. Ker.-vasuti elsőbbs. kötv. 68.80, Tiszai vasút 192 50 Municzipal­ bank 29 50, TÁVIRATOK. Berlin, november 23. A Nationalzeitung jelenti, hogy a porosz minisztérium jelenleg a porosz banknak birodalmi bankká alakítása tárgyában tanácskozik. Paris, november 23. A municzipális vá­lasztások a legtöbb városban a republikánu­sok részére, a vidéken átalában a konzervati­­vok részére dőltek el kedvezően. Róma, november 23. A kamara uj ülés­szaka ma nyittatott meg trónbeszéddel. A ki­rály köszönetet mond a népnek 25 éves ural­kodási jubilaeuma alkalmából is tanusított ra­gaszkodásáért és reméli, hogy az uj ülésszak is serényen fog munkálkodni az állam újjá­szervezésén. Trónbeszédében kilátásba helyezi egy új büntető-törvényjavaslatának előterjesz­tését a némely tartományokban veszélyeztetett közrend biztosítása érdekében. Miután a ki­rály nagy érdekeltséggel szólott a hadsereg és a tengerészet szervezéséről, több adó módosí­tását tárgyazó törvényjavaslat beterjesztését ígéri és így folytatja. Egyelőre csak a legszük­ségesebb kiadásokra szabad gondolni és egy­úttal gondoskodni kell ezek fedezetének módjairól, ily módon helyre fog állíttatni a budgetben az egyensúly és a nép által nagyobblelkűen hozott áldozatok is kisebb mértékre lesznek szállíthatók. — A király boldognak érzi magát, hogy valamennyi kül­­hatalommal jó barátságban áll és hiszi, hogy e barátság az olasz nép szilárdságának és mér­sékletességének köszönhető. Végül így foly­tat­­ja­: A szabadság a renddel szövetkezve képes a legnehezebb problémákat is megoldani, és Olaszország ez után haladva bizton meg fog felelni a sors által neki kijelölt feladatnak, ígérvén, hogy folytonos gondja lesz a szegé­nyebb osztályok helyzetére, a király hálát ad istennek a jó termésért és az isteni segélyért, melynek minden eredmény köszönhető. — A [Hetiszemle a budapesti értéktőzsdéről.] Budapest, november 23. A lefolyt üzleti hét min­den jelentékenyebb izgalom nélkül, csöndesen múlt el. A megelőző hét utolsó napjaiban mutatkozott emelkedő irány rövid uralkodás után véget ért s ha­bár a hangulat általában nem volt kedvezőtlen, a for­galom ismét rendkívül szűk korlátok közé szorult s az árak keveset változtak. A nagy­közönség, melynek részvétele az értékek vásárolásában egyedül volna ké­pes állandóbb erőt kölcsönözni tőzsdénknek, folyvást távol marad a az ismeretes gazdasági viszonyok köze­pette e helyzet változása nem is egyhamar várható. Alig van az országban jelenleg a lakosságnak olyan rétege, mely megtakarításokkal dicsekedhetnek, s ezért a kétségtelen biztosságú tőkeelhelyezési értékek körül is mély csend uralkodik ; a spekuláczióra való papírok iránt pedig oly nagy a bizalmatlanság, hogy maguk a tőzsdei körök is félénken közelednek felé­­jök 8 alig alig bátorkodnak kisebb kötésekre; pedig a pénzállás aránylag nem kedvezőtlen s az értékek elhelyezése nem igen drága kamat mellett eléggé könnyen eszközölhető. Megszűnt e héten azon fő rugó hatása is, mely piaczunkra mindig döntő befolyást gyakorol, t. i. a malomvállalatok részvényei körül megindult élénkebb mozgalom. A lisztüzlet pillanatnyi kedvezőbb menete egy ideig azzal biztatta a tőzsdét, hogy a sok mil­liónyi tőkét képviselő malomrészvények ismét forga­lomképesekké válnak, az árfolyam kezdett is emel­kedni, de az egész ismét csakhamar véget ért, mert a külföldi lisztkereslet megszűnt s azon remény, hogy malmaink annyi veszteség után ismét nyereségre te­hetnek szert, újból nagyon kétségessé vált. Néhány közgyűlés is volt a hét folyamában, minden nagyobb hatás nélkül. A kőbányai serfőzde kedvező üzleteredménye már régebben ismeretes volt. Az újon alakult „nemzetközi biztosító-társaság“, mely mindössze 200,0T0 frt tőkével, de mindjárt nagy igaz­gatói apparátussal indul neki oly üzletnek, mely je­lenleg a régi, trös intézeteket is próbára teszi, kevés érdeket keltett. Annál ijesztőbb hatása volt azon szo­morú hírnek, hogy a „Hunnia” viszontbiztosító bank a tengeri kárbiztosításnál oly roppant veszteségeket szenvedett, melyek alkalmasint az intézet feloszlását fogják maguk után vonni, még pedig oly módon, hogy a részvényesek alig kapnak valamit vissza be­fizetett tőkéjökből. A heti forgalom igen kevés értékre terjedt. Állampapírok közül vasúti kölcsön 97­25 frton, sors­­jegykölcsön 82—82.50 frton vétetett, szőllőváltság 72 50 frton maradt. Biztosítási részvényekben alig volt üzlet, az árak egészen változatlanok, csupán Hunnia hanyat­lott az említett végzetes hirek folytán mindig alább s végül 12 frton jegyeztetett. Pesti lévasut mérsékelt kereslet mellett 254—256 frton köttetett, budai levásut lanyhább s üzlet nélkül 80 frtról 78-ra esett. Bankrészvényekben e héten szintén csekélyebb volt a forgalom; municzipális bank 30 frtról 29.50-re, angolmagyar bank 31.25 frtról 29-re hanyatlott; ma­gyar hitelbank változatlanul maradt 231,50 frton, el­lenben frankobank 74 frtról 75-re, földhitelrészvény­­társaság 74 50 frtról 75­50 re javult. Helyi bankok közül takarékhitelegylet 56 frton, budai kereskedelmi bank 167 frton, óbudai népbank 34 50 frton, pesti kereskedelmi bank 785 frton, iparosbank 54 frton köttetett. Takarékpénztári részvények részben hanyatlot­tak, nevezetesen első hazai pesti 2270 frtról 2230 ra, külvárosi 46 frtról 43-ra , fővárosi 151 frton, országos központi 84 frton vétetett. Malomrészvények a hét végén hanyatlottak, minden nevezetesb üzletkötések nélkül, így különö­sen Concordia 208 frtról 200-ra, Viktoria 90 frtról 88 ra, Pannónia 400 frtról 390 re; ellenben javult Erzsébet 116 frtról 119 re és molnárok és sütőké 198 frtról 205 re. Egyéb iparvállalati részvények közül kőbányai serfőzde élénkebb kereslet mellett 440 frtra emelke­dett, továbbá kőbányai téglagyár 70 frtról 75-re, ellenben Atheneum 237 frtról 230 ra, salgótarjáni kő­­szénbánya 80 frtról 79-re, Gschwindt-féle szeszgyár 190 frtra, Schlick féle vasöntöde 165 frtról 160-ra ha­nyatlott. Péntek és váltók a hét végén kissé szilárdul­tak s arany 5­25, huszfrankos 8.88, ezüst 104.75, po­rosz pénztárjegy 1637*. — [A Hunnia viszontbiztositó bank] helyzetéről szomorú hirek szállonganak. A bank rész­vényei a múlt hét utolsó napjaiban rohamos hanyat­lásnak indulnak , végül 12 frton jegyeztettek — 200 frtnyi befizetésért! Mint tőzsdei körökben tudomásra jutott, a bank nagymérvű tengeri viszontbiztosítások átvétele következtében roppant veszteségeket szen­vedett, úgy hogy 500,000 frtra rugó alaptőkéjét kö­­rülbelől egészen odaveszti s így a részvényesek igen szomorú állapotra virradtak. Állítják, hogy e körül­mény folytán az igazgató tanács a társulat liquidá­­czióját fogja indítvány­ozni. — [Honvédfölszerelési szövetke­zet] Érdekes gyűlés tartatott vasárnap az orsz. m. iparegyesület és a fővárosi iparoskör helyi­ségeiben, melyeken Budapest, Szeged, Debreczen, Gyöngyös, Eger, Érsekújvár, Veszprém, Nagy-Kőrös és Gjula, Irsa, Tokaj, továbbá Kolozsvár, Maros- Vásárhely és Kassa városok csizmadia és szíjgyártó ipartársulatai nagyobbára kiküldöttek által voltak képviselve. Ezen a gyűlésen alakult meg a lábbeliek szállítására nézve azon honvédfölszerelési szövetkezet, melynek létesítésén az orsz. magyar iparegyesület által kiküldött hadfölszerelési működő bizottság rend­kívüli ügy­buzgalommal már régóta dolgozott. A szö­vetkezethez a föllebbi 12 város csatlakozott és a pá­lyázók száma a szövetkezeti szervezet, az arányos szállítási kulcs és a szállítás módozatai minden rész­leteiben megál­lapítta­to­tt. A szállítandó czikk minő­ségére és a pályázati feltételek megtartása iránt sok­kal nagyobb garanczia van nyújtva, mint az va­laha magánvállalkozásoknál eléretett, a­mennyi­ben az egyes városok pályázói az ipartársulato­kon belül egyetemleges jótálláson alapuló alszövet­­kezetet képeznek, a szövetkezetbe pedig az illető ipartársulatok lépnek be, mint szerződéses tagok, úgy hogy a szövetkezetnek csak 12 ily egymásközt ismét egyetemlegesen jótálló tagja van, míg a pályázat tény­leg a szövetkezet mint jogi személy részéről egyetlen ajánlat benyújtása által történik.­­ A szövetke­zet szervezete a hitelesen meghatalmazott képvise­lők által ekként megállapittatván, Ráth Károly úgy az iparegyesület bizottságának, mint saját elnöki működését befejezettnek nyilvánítván, fölhívja a meg­alakult szövetkezetét, hogy további tanácskozásait saját kebeléből választandó elnök vezetése mellett folytassa, az iparegyesület nevében komoly és óvatos eljárást, különben pedig a vállakozáshoz szerencsét kíván.­­ A szövetkezet azonban az iparegyesületi bizottságnak, különösen pedig annak fáradhatatlan­ elnöke, Ráth Károly úrnak hálás köszönetét szavaz­ván meg, fölkéri elnököt, hogy tekintve tájékozottsá­gát és a résztvevőknek személyében összpontosuló bizalmát, fogadná el a végrehajtó bizottság elnöksé­gét. Ráth a szövetkezet és pályázat szorosan üzleti természetű ügyeibe sem most, sem jövőre egyátalá­­ban beavatkozni nem akarván, kész ugyan a tanács­kozásokat tovább is mint elnök vezetni, azonban fölhívja a szövetkezetét egy 5-tagú végrehajtó bizottság megválasztatására. Megválasztattak: elnökül Ta­kács István Budapestről, tagokul: Jani­csek Kár­­oly. Magyar Gábor Budapestről, Privány Já­nos Szegedről, Rá­cz Ferencz Nagyváradról. — A szállítás egyöntetűségének és a lehető legnagyobb garancziák nyújtása szempontjából elhatározta a szö­vetkezet, hogy a nyers­anyagok beszerzésére nézve a szállítás elnyerése esetén egységesen fog eljárni és az összes főbb csikkeket és nyers­anyagokat oly hazai gyárakból fogja beszerezni, melyek az előállításra nézve a honvédhatóság szoros felügyeletének és el­lenőrzésének magukat alávetik. Az elnök lelkes sza­vakban elbúcsúzván a hazatérő vidéki iparosoktól, azon reményének ad kifejezést, hogy bár a honvédelmi mi­niszter úr felelősségénél fogva kénytelen lesz a min­den tekintetben legjutányosabb pályázatnak a szállí­­tást odaítélni, mindamellett épen azon minisztertől, ki ily gondoskodást tanúsított a magyar műipar iránt, hacsak lényeges különbség föntorogni nem fog, bizo­nyára első sorban fogja az orsz. m. iparegyesület védnöksége alatt álló szövetkezet pályázatát tekintet­be venni.­­ [Az alföld befásítása] bár lassan, de mégis halad a főleg néhány nagyobb alföldi város, úgyszintén több birtokos dicséretes tevékenységet fejt ki e fontos ügyben. Mint a Földmivelési Érd. jelenti, Kecskemét városa 1871-ben 130,180 darab, 1872 ben 1,101,130 darab részint ákácz, részint pedig lágy fát ültetett ki. — Szeged város 1868-tól 1873 ig befá­­sitott 2692 hold területet 813,900 darab gyökeres és 4212,90 darab dugványnyal, mely befásitás 9920 frt 84 sorba került. Szabadka is szépen készül a be­­fásitáshoz; 28 hold területű csemetekertjében több millió tölgy, akácz, részben ai­antua vár a kiültetetre. — Hasonló szorgalmat fejt ki Horgos,— kivált Kárász földbirtokos, — Halas, Dorozsma Már­­sa, Félegyháza stb. — Ebből látható, hogy a befásitás halad, tehát nem áll az, hogy a magyar nem szereti a fát. Budapesti galoatőzsde, november 23. Búza lanyha, a malmok keveset vásárolnak , az árak né­hány árral hanyatlottak ; tegnap és ma eladatott mint­egy 30 ezer vámmázsa, még­pedig tiszai 89 fős 5.35, 88 és fél fns 5.30, 88 m­a 5.27; fehérmegyei 87 m­a 5 25, 86 és fél m­a 5.15; bánsági 87 és fél fos 5.20, 86 fns 4.90, 85 és fél fus 4.75, 84 f­s 4.57. Rozs lanyhább, eladatott 600 mérő 3 frt 72 krral 80 fon­tonként. Árpa üzlet nélkül, változatlan Zab csendes, eladatott 3 ezer mérő 2 frt 15,16 krral 50 fonton­ként. Kukoricza szilárd, készáru 2.90—95 kron véte­tett mázsánként. Tavaszra búza 4­85, zab 2­30, kuko­ricza 4.57. Budapesti értéktőzsde, nov. 23. A hangulat nem kedvezőtlen, de a forgalom rendkívül korlátolt maradt, alig néhány értékben történt üzletkötés. Vas­­uti kölcsön 98, sor a jegykölcsön 81.75 írton vétetett. Bankok közül csupán földhitel részvénytársaság véte­tett 76 írton. Első hazai pesti takarékpénztár 2290 fo­rinttal jött forgalomba. Iparvállalati részvények közül gyapjúmosógy ár 90 írton köttetett. Egyebekben semmi üzlet. Pénzek és váltók keveset változtak, arany 5.24, huszfrankos 8 88, ezüst 104.75, porosz pénztárj. 1,63.­­ Vízállás. Felelős szerkesztő: Rákosi Jenő. Novemb. 23. Pesten 0 alatt , , . . . 2­­0 fölött 7 időjárás száraz „ 23 Pozsonyban­­ 4­0 száraz „ 23, M,-Szigeten ... 2 10 száraz „ 23. Szatmáron , . . 0­4 száraz „ 23, Tokajlmn ... 1'11“ száraz ETILT TÉR. vatos az üzlet föloszlatása miatt összes készletem di­iik­ruhákból készítési áron alul végeladatik. Rothberger Jakab, Pesten váczi-utcza, a régi posta-utcza sarkán 1-sö emeleten. 4023 A h­elyiségi azonn­al vag­y febru­árra feladandó. 3845 Az újon megnyitott BUTOR-TEREIH Deák­ Ferencz-utczában 8. sz. I. emelet, ajánlja mindennemű asztalos- és kárpi­tos bútorait lehető legjutányosabb áron. Ki kevés pénzzel az állam-lotteriában nagy ös­­­szegeket akar nyerni, forduljon Haas A. és társa jó­­hitelü hamburgi bankházához. (Lásd mai számunk hirdetési rovatát.) 4019 RÁTH MÓR kiadása. Legteljeseb­b­ mű­ az uj l­­éterrendszerrel ! Az uj méterrendszer TÖRTÉRT. Teljes átváltoztatási táblák. Összes miniszteri szabályrendeletek és utasítások. A m­éterm­érték-rendszer és az azzal való számitások népszerű előadása. A tizedes-törtszámok ismertetése. Egy kötetbe fűzve. — Ára 1 forint 60 kr. Külön kiadásokban kaphatók: 1874. VIII. törvényczikk a métermérték behozataláról. — Ára 20 kr. A magyar k­orona országaiban és Ausztriában használatban levő régi mértékeknek és sulyoknak a gyakorlati hasz­nálatra alkalmazott átválto­ztatási t­ábláz­atai az uj métermértékre, és az új hossz-, tér-, köb-, súly- és örömértékeknek átváltoztatási táblázatai régi mértékekre és sulyokra. Ára 80 kr. A magyar kir. ipar- és kereskedelmi minisztériumnak az uj méterrendszer behozatalára vonatkozó szabályrendeletei és utasitásai. Ár­a 40 kr. A méter-mértékrendszer és az azzal való számitások nép­szerű előadása. Függelékül: A tizedes törtszámok ismer­tetése. Irta Domokos Kálmán, a m. kir. gazd. felsőbb tan­­ntézet tedhn. tudom. rend. nyilv. tanára. Ara 40 kr.

Next