Reform, 1848. április-augusztus (1. évfolyam, 1-31. szám)

1848-04-06 / 1. szám

Budapest. 1. Tavaszhó’ 6.1848. RBPQRM SZABADSÁG, EGYENLŐSÉG, TESTVÉRSÉG. TARTALOM : Hitvallásunk. — A szabadság’ első jele: türelem. — A titkos protocollum. — Wesselényi köztünk. — A szabad magyarok’ jogai márcz’ 15-dike előtt. — Kül­föld. — Belföld. — HITVALLÁSUNK. A szabadság-, egyenlőség és test­vér seg’ nevében. Amen! A szabadság-, a földi javak’legnemesbje mel­lett akarunk küzdeni! Hiszszük: hogyaz emberszabadnak született, hogy nem rendeltetése Iánczot hor­dani, és éles tolifegyverünk’ segedelmével min­dig készek leszünk széttörni segítni a bilincse­ket, —■ ha netán valakinek eszébe jutna, az em­beriséget a sírba temetett ancienne régime által új békóra verni. ^ Hiszszük az emberek’ egyenlőségét, és a véletlen által nyert nemességnek, ha e vé­letlenre jogigényeket bátorkodnék alapítani, e követeléseit mindig ostromolni fogjuk. Ellenben azon léleknemességet, mely előjogairól polgár­társai’ javára kész lemondani — üdvözöljük, és ragyogó például magasztaljuk. Az emberek’ e- gyenlőségét nem birtokaik’ terjedelmi egyenlő­ségében helyezzük, hanem azon jogszerű és e- gyenlü méltánylatban, melylyel minden e m- bernekmint embernek tartozunk, s me­lyet senki se bátorkodjék megsérteni, viseljen bár bíbort, legyen czímerében her- czegi korona, vagy legyen bár gyu- fakereskedö. Hiszszük : hogy az embernek csak szellemi előny és talentom ad igényt kitüntetésre. Mert a szellemileg müveit és önbecsét érző embernek soha nem jutand eszé­be polgártársainak jogait csorbítani. Sötinkább ! mindig kész lesz érte nem csak tintát fogyasz­tani, tollat koptatni, hanem vért is és életet ál­dozni. Azálladalom’üuve annak szel­lemi erejében rejlik. Az egésséges esz­mék nagyobb becsiiek, mint hivatalok, méltósá­gok, kutyabör és molyette diplomák. Uralkodjék tehát testvériség nem csak mindnyájunk közt, hanem föképen a sajtó’ elö- bajnokai között is. Mi mindazt a szabadság éshaza’nyilt ellenségének tartjuk, ki most nem a status’ közüdve mellett küzd, hanem hiúságnak,szennyesönhaszonnak, vagy épen irigység,kárvágy és zugfél­tékenységnek hódolva, visszavonás, polémiái czivakodás’ magvát hinteget az irodalomban. Föl­adatunk mostantól fogva szent, végtelen. A po­litika és belletristika’ tágas országa tár­va áll előttünk, — ezentúl cselekednünk, hatnunk kell. — Viszálkodnunk, perpatvar- kodnunk nem szabad. Tiporjuk el azt, mi r o s z és kártékony, de nem azért, mert ez vagy amaz tévé vagy mondá, hanem azért, mert magában véve rósz és káros! Ezeket hiszszük és valljuk mi, és e hitünk fogja hírlapunk’ minden sorát áthatni, erősítni. Nem fogjuk minden csekélység miatt meghúzni a vészharangot, — de mindig fel leszünk fegy­verezve alapos okok és győző eszmékkel min­den tespedés ellen. Tudjuk, hogy nem csak al­kotmányunkban, — hanem főképen előítélete­ink’ mezején is igen sok a reformálni való. A R e f o r m, hévvel, lelkesedéssel, buzga­lommal fog hatni és küzdeni minden elöhaladás és javítás mellett, melynek a szabadság és ha­zánk’ javára üdvös voltáról meg lesz győződve,

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék