Reform, 1848. április-augusztus (1. évfolyam, 1-31. szám)
1848-04-06 / 1. szám
Budapest. 1. Tavaszhó’ 6.1848. REPORM SZABADSÁG, EGYENLŐSÉG, TESTVÉRSÉG. TARTALOM . Hitvallásunk. — A szabadság’ első jele: türelem. — A titkos protocollum. — Wesselényi köztünk. — A szabad magyarok’ jogai márcz’ 15-dike előtt. — Külföld. — Belföld. — HITVALLÁSUNK. A szabadság, egyenlőség és testvérség’ nevében. Amen! A szabadság, a földi javak’legnemesbje mellett akarunk küzdeni! Hiszszük, hogy az ember szabadnak született, hogy nem rendeltetése lánczot hordani, és éles tolifegyverünk’ segedelmével mindig készek leszünk széttörni segítni a bilincseket, —■ ha netán valakinek eszébe jutna, az emberiséget a sírba temetett ancienne régime által új békéra verni. ^ Hiszszük az emberek’ egyenlőségét, és a véletlen által nyert nemességnek, ha e véletlenre jogigényeket bátorkodnék alapítani, e követeléseit mindig ostromolni fogjuk. Ellenben azon léleknemességet, mely előjogairól polgártársai’ javára kész lemondani — üdvözöljük, és ragyogó például magasztaljuk. Az emberek’ egyenlőségét nem birtokaik’ terjedelmi egyenlőségében helyezzük, hanem azon jogszerű és egyenlő méltánylatban, melylyel minden embernek mint embernek tartozunk, s melyet senki se bátorkodjék megsérteni, viseljen bár bíbort, legyen czímerében herczegi korona, vagy legyen bár gyufakereskedő. Hiszszük , hogy az embernek csak szellemi előny és talentum ad igényt kitüntetésre. Mert a szellemileg műveit és önbecsét érző embernek soha nem jutand eszébe polgártársainak jogait csorbítani. Sőt inkább mindig kész lesz érte nem csak tintát fogyasztani, tollat koptatni, hanem vért is és életet áldozni. Az álladalom m műve annak szellemi erejében rejlik. Az egésséges eszmék nagyobb becsűek, mint hivatalok, méltóságok, kutyabör és melyette diplomák. Uralkodjék tehát testvériség nem csak mindnyájunk közt, hanem főképen a sajtó’ előbajnokai között is. Mi mindazt a szabadság és haza’nyilt ellenségének tartjuk, ki most nem a status’ közüdve mellett küzd, hanem hiúságnak,szennyesenhaszonnak, vagy épen irigység,kárvágy és zugféltékenységnek hódolva, visszavonás, polémiai czivakodás’ magvát hinteget az irodalomban. Föladatunk mostantól fogva szent, végtelen. A politika és belletristika’ tágas országa zárva áll előttünk, — ezentúl cselekednünk, hatnunk kell. — Viszálkodnunk, perpatvarkodnunk nem szabad. Tiporjuk el azt, mi rosz és kártékony, de nem azért, mert ez vagy amaz tévé vagy monda, hanem azért, mert magában véve rosz és káros! Ezeket hiszszük és valljuk mi, és e hitünk fogja hírlapunk’ minden sorát áthatni, erősítni. Nem fogjuk minden csekélység miatt meghúzni a vészharangot, — de mindig fel leszünk fegyverezve alapos okok és győző eszmékkel minden tespedés ellen. Tudjuk, hogy nem csak alkotmányunkban, — hanem főképen előítéleteink’ mezején is igen sok a reformálni való. A R e f o r m, hévvel, lelkesedéssel, buzgalommal fog hatni és küzdeni minden elöhaladás és javítás mellett, melynek a szabadság és hazánk’ javára üdvös voltáról meg lesz győződve.