Reform, 1848. április-augusztus (1. évfolyam, 1-31. szám)

1848-06-11 / 20. szám

— 161 beszámítva. — Osztályozzuk a magyar hírlapokat. Politikai lapunk van tizenkettő. Ebből: a) Miniszteri a Köz­löny. (hivat. lap.) fel. szerk. Gyurmán Adolf. Kossuth’ hír­lapja, felelős szerk. Bajza József, b) Mérsékelt s­za­ba­d e­l­v­ü­k, a Nemzeti, fel. szerk. Illucz Oláh János. Je­lenkor, fel. szerk. Keresztúri József. Kolozsvári Híradó , fel. szerk. Ocsvai Ferencz. c) Radikális lapok: Marczius’ 15-dike, fel. szerk. Pálfi Albert. Radikállap, fel. szerk. Mérei Mór. Ellenőr, fel. szerk. Kővári László. A Reform, fel. szerk. Nádaskai és Zerffi. d) A stabilitás’ lapjai: Pesti Hirlap, fel. szerk. Csengeri An­tal és Kemény Zsigmond. Buda­pesti Híradó, fel. szerk. Vida Károly. — Néplapok, több­nyire enciklopédiai tartalommal: a Nép’ barátja, fel. szerk. Arany János és Vas Gereben. Munkások­’ újsága , fel. szerk. Táncsics Mihály (egyébiránt radikális). Vasárnapi újság, fel. szerk. Brassai Samu. Népelem, Közügyvéd (júliusra hirdet­­vék). SzaklapokSzépirodalmiak az Életképek, fel. szerk. Jókai és Petőfi (radikal szellemű). Budapesti Divatlap, fel. szerk. Vahot Imre. — Törvénykezési , Törvény­hozási s törvénykezési lapok, fel. szerk. Tóth Lőrincz. Gaz­dasági a Magyar Gazda, fel. szerk. Török János. Orvosi az Orvositár, fel. szerk. Bugát Pál. Egyháziak: A katho­­likus néplap, fel. szerk. Szabó Imre. Protestáns egyházi és iskolai lap, fel. szerk. Török Pál és Székács József. Religio és nevelés, fel. szerk. Somogyi Károly. Enciclopediaink a Társalkodó, fel. szerk. Helmeczi Mihály (jövőre megszűnik). Nemzetőr, fel. szerk. Vahot Im­re. Hazánk , fel. szerk. Kovács Pál. Természetbarát (jövőre a Vasárnapi újsággal egyesül) fel. szerk. Berde Áron. Képes újság, fel. szerk. Werfer Károly. Ipar és művészet, fel. szerk. Glembai Károly és Birányi Ákos. Ide tartozana hihetőleg az Alföldi hirlap is, melyet Debreczenben Csatári Ottó szer­­kesztend. Német lap van tizenkilencz. Köztük politikai nyolcz, u. m. Pesther Zeitung, Morgenröthe, Opposition, Ofner Pesther Zeitung, Fünfkirchner Z., Pressburger Z., SiebenbürgerBote, Agramer Zeitung. A többiek ezek : Ungar, Spiegel, Schmet­terling, Handelszeitung, Das junge Ungarn, Der Patriot, Pan­nónia, Temesvárer Wochenblatt, Transsilvania , Der Volks­freund, és egy német lap, mely a zsidó érdekek’ képviselő­jéül hirdettetett, de bizony neve nem jut eszünkbe. «** B. Grabovszki egyenesen ő felségétől nyert oly szi­gorú utasítást, mely őt a kapcsolt országokbeli zavarok’ le­csillapítására minden hatalommal és minden eszközzel föl­­ruházza. »** A belügyminiszter a szlavóniai megyéknek, azaz a Magyarországba tökéletesen bekeblezett, és semmiféle kü­­lönországot nem képező három megyének, Pozsega , Verő­­cze és Szerémnek megengedte, hogy Magyarországgal (? ) hogyan levelezhet egy magyar megye Magyarországgal ? ?) a jövő hengyülésig horvát- szlavón eredeti és magyar for­dításban levelezzenek. — Törvényesen megállapított hiva­tali nyelv Magyarországban a magyar. E tót levelezés tehát törvénytelen. Szabad-e egy miniszternek valami törvény­­ellenest megengedni? nem szabad. És ha nem egy or­szág-,de egy világ szavazna bizodalmat egy oly minisz­ternek , szemébe mondanék mégis, hogy bűnt követ el, midőn a törvények meghiúsításában önmaga jár elül. Törvénytelenségre semmiféle kivételes állapot nem jogosítja a minisztériumot. A miniszternek teendője csak annyira terjedt volna, hogy mindenik megye székvárosában egy hi­teles fordítóhivatalt állíttasson, és hogy e megye a maga kö­rében saját nyelvén terjeszthesse el a hozzá , mint hatóság­hoz magyarul érkezett rendeleteket. És ebben azon három megye is megnyugodott, a törvény is salválva lett volna. Még akkor is, ha ez általunk javasloti intézkedéssel a neve­zett megyék meg nem elégszenek, (mit nem hiszek) a mi­nisztérium teendője nem engedés lett volna, hanem a tör­vényeknek fegyverrel is tisztelet eszközlése. Holnap a felső tét (mert mivel roszabbak ezek az alsóknál?) aztán az oláh, meg az orosz, meg a német megyék fognak hasonló kedve­zést követelni. Hová vezetend ez ? egy iszonyú kábelhez , melynek cháoszába magunk fogunk alkalmasint leghamarabb beleveszni. — Midőn egy Metternich fojtogatta nemzetisé­günket, nem fáj­hat ott úgy, mint ha saját honfiaink, ugyan­a­­zok, kiket eddig nemzetiségünk,bajnokaiul tisztelünk, egyi­ke döfi a gyilkoló tőrt szívünkbe, tegye azt bár csak szá­­nandóan együgyű lágyszívűség, vagy még szánandóbb belá­tási gyöngeségből, mert csak e kettőnek, nem rosz szándék­nak vagyunk képesek tulajdonítani egy ily lépést. *** A hadminiszter a toborzást itt Pesten már meg­szüntette. *** A mintaruhák a nemzetőrhad­ számára már készek, s a vidékre mindenfelé szétszállíthatók. *** Kossuth Lajos nyilatkozik azon hírre nézve , mi­­szerint ő a kecskemétieknek a követség iránt szavát adta. A dolog alatt cselszövényt sejt rejteni, melynek eszközéül az ő nevét használják, és ez ellen ünnepélyesen tiltakozik , kdjelentvén egyszersmind, hogy néhány kecskemétiek által tőle ily körülmények közt kinyert igéretszavát megtartani sem nem köteles, sem nem fogja. *** A nemzetgyűlés’ megnyitásának ideje köréig. A ta­nácskozási termeken ugyancsak dolgoznak. Váljon, miután a forró júliusi és augustusi napok a nappali, tanácskozást rend­kívül kínossá, sőt mondhatni veszélyessé teendik, nem lenne-e jó, ha a nemzetgyűlés estve tartaná tanácskozási rendes ülését? például esti öt hat órától 10—11-ig. Mert oly rop­pant tömeg együtt oly égető hőségben, mint e hónapokban járni szokott, reggeli 8 — 9 órától déli 1—2-ig bizony ki nem állja. Nem csak a test szenved ily forróságban, de a lélek sem képes a szükséges rugékonyságra. A A K­ö­z­­­ö­n­y ő felsége' kéziratát közli, mely biz­tosít, hogy a magyar király legfölebb az országgyűlés’ meg­nyitásakor hű magyarjai közé jövend, s családjával együtt hosszabb ideig mulatand közöttünk. A gödöllői kastélyt, meg itt Pesten a Károlyi György grófét, mint halljuk, készítik szá­mukra. A Vidéki hí­rek: A ha újból panaszkodnak, hogy az újonczokra sem kellő felügyeletről, sem alkalmatos szállás­ról, sem arról gondoskodva nincs, hogy kik által vizsgáltas­sanak meg. — Ily s hozzá hasonló panaszokra igen sok he­lyütt nyúttatott alkalom az által, hogy az illetők nem voltak képesek egyszerre, egy füst alatt, minden részletre kiter­jedő, kimerítő rendeletet kibocsátani. A felhívás megtörtént, és csak azután látták, hogy ahhoz még egyéb is kell. Beregben az oroszság közt alak­omban terjesztetik a pánszláv propaganda. A legközelebbi országgyűlésre csupa orosz papokat akarnak követül választani, s aztán a megyei tisztújításra úgy munkálni, hogy a szláv irányú párt­ kezében legyen a kormány. A papok a bujtogatók. A minisztériumot felhívja a Közlöny’ tudósítója előző intézkedésre. A belügy­miniszter úr már fogalmaztatja az — orosz nyelven írandó levelet. Pozsonban a rend és csend’ föntartása egyenesen a városi tanács és nemzetőrség’ felelősége alá helyeztetett, s a katonaságnak szándéklott szaporításitól a kormánybiztos el­­á 11­ott.

Next