Reform, 1988. szeptember-december (1. évfolyam, 1-12. szám)
1988-09-23 / 1. szám
reform dasági, érzés nek, és a feladataik közé tartozik többek között a hadiipari termelés ellenőrzése. Tény, hogy korábban a Parlament Honvédelmi Bizottsága inkább csak formálisan munkálkodhatott, az utóbbi években azonban mind fontosabb szerepet kap. Arra még valóban nem volt példa, hogy a Minisztertanács Honvédelmi Bizottságát beszámoltassa, de ilyen igényről nem is tudtunk, holott ennek semmi akadálya 77//ZCS—vélekedik Trombitás Dezső. Mindebből tehát kitűnik, hogy a két honvédelmi bizottság nem foglalkozik a hírszerzéssel kapcsolatos ügyekkel és nem illeti meg e szerveket az alkotmányos felügyelet a legtitkosabb honvédelmi döntések terén. Érthető ezek után, hogy Népköztársaságunk legfelsőbb államhatalmi szervének, az Országgyűlésnek a Honvédelmi Bizottsága a reform szellemében éppen e jog megszerzésére törekszik. Remélhetőleg az új Alkotmány tervezetének készítésekor már ezt is figyelembe veszik az illetékesek. Csík Ibolya A nyugati sajtóban élő egygyermekes családapa visszautasította az együttműködést a rendőrséggel. A Newsweek szerint készségesebbek voltak a magyar származású, Göteborgban letelepedett és belgyógyászként tevékenykedő Keresik testvérek, Sándor és Imre, akiket azzal gyanúsítanak, hogy ők voltak a hálózat futárjai. A letartóztatásokat követően azonnal megkezdődtek a találgatások, vajon mekkora kárt okozott az állítólagos hálózat. Egy a Newsweek által név nélkül idézett washingtoni tisztviselő „súlyos dologról” beszélt, mondván, hogy a NATO „terveiről, reakcióiról, katonai erejéről” van szó. Az amerikai igazságügyi minisztériumban ugyanakkor azt hangoztatták: ez az ügy nem olyan jelentős, mint az 1985-ben felfedezett Walkereset, amelyben a főszereplő, az Egyesült Államok haditengerészetének egykori távközlési szakértője a hadiflotta által továbbított titkos üzenetek dekódolásához szükséges úgynevezett kulcslistákat bocsátotta a „szovjetek” rendelkezésére. Ezen dokumentumok birtokában a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején a másik fél állítólag csaknem folyamatosan hozzájuthatott számos, az Egyesült Államok legérzékenyebb haditengerészeti titkához. Ma még homály fedi, hogy a mostani ügy valójában mekkora horderejű. Csak azt tudják, mihez juthatott hozzá a nyugalmazott őrmester. Kérdés azonban, hogy ténylegesen megrövidítette-e a titkos amerikai katonai archívumot, s ha igen, mivel ? A beszámolók szerint Conrad hozzájuthatott a 8. gyaloghadosztály szerényen általános védelmi terveknek nevezett dokumentumaihoz, amelyek az egységek esetleges harci bevetésére vonatkozó adatait tartalmazták. Ezekből a tervekből egyebek között kiderül, milyen útvonalon juttatnák el a frontra - háború esetén - az erősítést. Az ilyen adatoknak a Newsweek szerint békeidőben nem sok értékük van, csupán egy esetleges háború közvetlen kirobbanása előtt lehet hasznuk. Ráadásul a szóban forgó „védelmi terveket” az egységek kötelesek rendszeresen megváltoztatni. Az ügyben szereplő 8. gyaloghadosztálynál szolgált egyik tiszt azt nyilatkozta, hogy az ő gyalogegységüknél például huszonöt hónap alatt háromszor változtatták meg az általános védelmi tervet. Kézzelfogható bizonyítékok hiányában nyugatnémet források szerint a nyomozók most abban reménykednek, hogy a Conrad lakásán lefoglalt személyi számítógép lesz a koronatanújuk. Feltételezik ugyanis, hogy a gép memóriájában a nyolcvanas évek első feléből származó titkos dokumentumok információit lelhetik meg. Elképzelhető persze, hogy az elhárítás tudatosan kelti azt a látszatot, meglehetősen kevés adat birtokában van, nem óhajtja szellőztetni, valójában mit tudnak már az ügyről. Mindenesetre feltűnő, hogy nem a nyomozószervek, hanem a szenzációiról ismert nyugat-német Bild „tudta meg”: évek során Conrad - úgymond -1,1 millió dollárt kapott megbízóitól. Kurt Rehman nyugatnémet vizsgálóbíró ezt azzal toldotta meg, hogy Conrad egy másik amerikai katonát is beszervezett - az ő nevét nem hozták nyilvánosságra hogy állítólag „ötszámjegyű összegért” szállítson katonai információkat a hálózatnak. A Die Welt feltételezése szerint ez a névtelen „másik” amerikai dobta fel a hálózatot, abban reménykedve, hogy cserébe büntetlenséget kap. A svéd vizsgálóbíró, Sven-Olof Hakansson szerint a 48 éves magyar származású Keresik Sándor a hatvanas években kezdett kémkedni, testvére, a 34 éves Imre pedig 1980-ban. Ha a Keresik fivérek teljes mértékben együttműködnek a nyomozókkal, részletes képet adhatnak a NATO biztonságán ejtett seb mélységéről - fogalmazza meg a vizsgálatot végzők reményeit a Newsweek. A lap nem rejti véka alá csodálkozását, miként tevékenykedhetett oly hosszú időn át észrevétlenül az állítólagos kelet-európai kémhálózat? Folytatás a 8. oldalon Newsweek aMHMmMnMHMN Az utóbbi években kevesebb a titok Alkotmányjogász a hírszerzésről A hírszerzés a világ minden országában a legtitkosabb szférába tartozik, hiszen az állambiztonsági érdekek így kívánják. Dr. Takács Imre, az ELTE alkotmányjogásza szerint ma még elháríthatatlan az államok közötti titkos információszerzés. Ezzel számolva az ilyen feladat rendszerint a fegyveres erők kötelékében szervezett deffenzív szolgálaté, amelynek a jogi szabályozása még a szakember előtt sem ismeretes. Előrelépésnek tekinti az alkotmányjogász, hogy az utóbbi években kevesebb a titok a honvédelemmel kapcsolatosan. Hosszú ideje először közölte a magyar sajtó, milyen a katonák kondíciója, hangulata és azt is, hányan nem szerelhettek le, mert fogdában ülnek. Az ötvenes években még hadbíróság elé állították azt, aki a noteszába passzióból kigyűjtötte a nyilvános telefonkönyvben szereplő laktanyák címét, vagy netán feljegyezte az állami személygépkocsik rendszámát. - Ezek után nem csoda, ha a hazai hírszerzésről még ma sincs információnk - mondta. - A külföldi titkosszolgálatokról olykorolykor azért olvashatunk a lapokban. Sőt ismeretes például az NSZK-ban működő Alkotmányvédő Hivatal (belső elhárítás), amely a nevével nehezen összeegyeztethető tevékenységet is ellát. E szervezet ellenőrzi többek között az úgynevezett alkalmazási tilalom (Berufsverbot) végrehajtását, amely szerint kommunista, vagy kommunistagyanús személyeket közalkalmazottként nem foglalkoztatnak az NSZK- ban - tájékoztat az alkotmányjogász. Az amerikai, az angol vagy a francia titkosszolgálat akcióira akkor derül fény, ha valami botrány lengi körül az adott szervezetet. Általános tapasztalat, hogy a kémkedést utólag, a konkrét eseménytől számított néhány évtized múltán már egyetlen kormányzat sem tagadja. Dr. Takács Imre elmondta, hogy a honvédelmi ügyek feletti alkotmányossági felügyeletet a parlamentáris államokban a parlament, a prezidenciális (elnöki) típusúakban pedig az elnök személyesen, illetve nemzetbiztonsági tanácsadói által gyakorolja. 3