Reform, 1989. január-április (2. évfolyam, 1-16. szám)

1989-03-03 / 8. szám

14 Elloptak egy találmányt? BIZTIBUK a tolvajok helyett is restelke­dik és ingyen házhoz megy, kijavítja Furcsa módon érvényesülnek a pi­ac törvényei, de érvényesülnek. Az már köztudott, hogy a lakásbetöré­sek gomba módra szaporodnak (és sajnos nő a felderítetlen bűncselek­mények aránya is) viszont: újabb és újabb szövetkezetek, gmk-k, szakcsoportok specializálódnak olyan készülékek gyártására, me­lyek biztonságot nyújtanak a la­kástulajdonosoknak. Nem hivata­gunk szereli készülékeimet - tájé­koztatta a Reform munkatársát a feltaláló. - Szereléssel együtt - a zárszerkezettől függően 2600-3000 forintjába kerül a meg­rendelőnek otthona biztonsága. A Hungária Biztosító is fantáziát lá­tott a berendezésben, mert 500 ezer forintig vállal kockázatot a la­kásban elhelyezett értékekre - ha az illető ajtaja BIZTIBUK-kal van felszerelve. - Akkor minden rendben van, virágzik az üzlet, ön sikeres feltalá­ló... - Lehet, hogy sikeres vagyok, viszont mérhetetlenül csalódott. 1988-ban ugyanis néhányan - kis módosítással - lemásolták találmá­nyomat. A hamisítvány méretre, alak­ra, működési elvében, lemezkialakítá­sában megegyezik az eredetivel, ezért nehezen különböztethető meg a laikusok számára. Az enyém ugyanis forgatógombbal működik, míg a kop­pintott változat az ajtókilincs segítsé­gével, és ami a legfontosabb, kevés­bé megbízható. - Ezt állítja ön. És mit mondanak a szakértők ? - Azt, hogy a hamisított készülé­kek alkatrészhiányosak, nem a meg­felelő zárakhoz csatlakoztatják és szakszerűtlen a felszerelésük is. Néz­ze : a BIZTIBUK személyemhez kötött márkanév (bizti­k biztonság, buk , bukovics), s ezért vigyázok arra, hogy még a hamisítványok is megfe­leljenek a biztonságtechnikai követel­ményeknek. - Mit tud tenni? - Felajánlom mindazoknak, akik számára kilinccsel működő készülé­ket szereltek fel, hogy a helyszínen, díjtalanul megvizsgálom a berende­zést, s ha alkatrészhiányt tapaszta­lok, akkor azt is ingyen a rendelkezé­sükre bocsátom. Csak egy telefon­számot kell feltárcsázniuk: 532-240 és máris akcióba lép a gmk-nk. Érdemes lesz tehát telefonálniuk az érintetteknek, mert - úgy véljük - még a márkanév védettségénél is fontosabb a lakás biztonsága. (kóbor) Rendőrségi vélemény Cselényi György rendőr őrnagy tapasztalt vagyonvédelmi szak­ember, sok tucat forgalomban lé­vő mechanikus és elektromos biztonsági berendezést ismer.­­ A BRFK vagyonvédelmi ta­nácsadó szolgálatánál naponta harminc-negyven érdeklődő is megfordul, még többen telefonon érdeklődnek: milyen berendezést szereljenek fel bejárati ajtajukra? A BIZTIBUK készüléket szívesen ajánlom, mert meggyőződtem ar­ról, hogy a piacon lévők közül az egyik legmegbízhatóbb. Igen el­més mechanikus szerkezetről van szó, amely hat záróponton biztosítja az ajtót. Főleg lakótele­pi lakások tulajdonosainak jelent­het megnyugvást, ha felszerelte­tik, ugyanis a gyakori ajtóbefeszí­­téseknek a BSZTIBUK ellenáll. Itt jegyzem meg: javasolni fogjuk, hogy a bejárati ajtók szabványát változtassák meg, illetve a felújí­tásoknál cseréljék ki az igen gyenge ellenállást tanúsító lakó­telepi nyílászárókat. " los becslések szerint legalább húsz cég és ugyanennyi (ha nem több) biztonsági berendezés van forgalomban. Sajnos akadnak kontárok, kiváló találmányokat rosszul és törvényellenesen kop­­pintók is. Bukovics István négy éve fej­lesztette ki BIZTIBUK-ra keresztelt készülékét. Eddig közel háromezret szereltek fel belőlük a lakások be­járati ajtóira. Rendőrségi szakvéle­mények szerint már öt alkalommal próbálkoztak a betörők vele - ám a BIZTIBUK mindannyiszor ellen­állt.­­ Jelenleg az „Ajtóvédelem” 1989. MÁRCIUS 3. Tűzgömb az ég alján Robbant a gyár Újpesten • Soha jobb világbanki hitel • Az igazgatók az ablakon át menekültek Összedőlt egy üzem: robbanás vetet­te szét a Budalakk Festék- és Mű­gyantagyár újpesti zománcüzemét. Két dolgozó életét vesztette, hárman igen súlyosan, többen könnyebben megsérültek. A hatalmas detonációt követően szemtanúk egy vakító „tűz­gömböt” láttak a levegőben, kisvár­tatva lángok csaptak a magasba. Aznap, február 1-jén délelőtt fél 11 -kor az egyik dolgozó kinyitott egy hordót. Azt hitte, alkidgyanta ol­dószert tartalmaz. De nátronlúg volt benne! Nem tudni, hogyan került oda. Az üzemben „ezüstfesték” ké­szült, erre a rendkívül finom szem­csés alumíniumpasztára szívatta a munkás rá a nátronlúgot. Abban a szempillantásban nagy mennyiségű hő és hidrogéngáz szabadult fel, amely egy másik oldószerrel, a xilollal elegyedve a légtérben berobbant. A detonáció és a tűz olyan méretet öltött, hogy a zománcüzemtől kissé távolabbi irodából éppen kilépni ké­szülő adminisztrátornőt szúróláng­a égette meg életveszélyesen. A zo­máncüzem feletti központi irodaépü­let emeletein néhol keretestül semmi­sültek meg az ablakok, esőként hul­lott az üvegszilánk. Hordók szálltak luftballonként. A tisztviselők minde­nüket hátrahagyva egy szál köpeny­ben futottak, amerre láttak. Többen véreztek. A zománcüzem „árnyéká­ban” lévő földszintes épületben igaz­gatói értekezlet folyt. Az igazgatók -először földrengésre gondolván - az ablakokon át menekültek. Tűzoltók és a mentők mintegy négy perc alatt a szerencsétlenség helyszínén voltak. A „rendkívüli állapot”-ot követő órákban-napokban - az életét vesz­tett két dolgozó és a sérültek tragédiá­ján túl - nemzetgazdasági gondok is előtérbe léptek: pótolható lesz-e a termelésből kiesett üzem mintegy tíz­tizenegy termékcsaládja? A festék­gyártás háttériparág - nagy szerepet játszik a legkülönbözőbb vállalatok termelésében. Jelen esetben az olyan nagyfelhasználók, mint az Ikarus, a Hajdúsági Iparművek, a Mohácsi Fa­rostlemezgyár és a Ganz-Danubius Hajógyár exporttevékenységét is megbéníthatta volna a festékhiány. Nem így történt! A Budalakk öt gyára átvette a rommá lett üzem feladatát, és biz­tosítja a magyar ipar festékellátá­sát. Mikor a búcsúkézfogásra feláll­tunk Szabó Lajossal, az üzem mű­szaki vezetőjével, a februári ködből kibontakozó újonnan épülő üzemre vetődött a tekintetünk: az új zo­máncüzemre, melyet világbanki hi­telből épít a vállalat. Pless Zsuzsa (Fotó: T. BALOGH LÁSZLÓ)

Next