Reform, 1989. május-augusztus (2. évfolyam, 17-33. szám)

1989-06-16 / 23. szám

„ Mindenkit hazavárunk, de... „Lehetővé kell tenni, hogy minden magyar állampolgár szabadon el­hagyja hazáját s oda bármikor visz­­szatérjen.” Németh Miklós minisz­terelnök június elsejei mozgósító erejű, programot adó parlamenti fel­szólalásában említette a fent idézett sorokat. Úgy véljük ez azt is jelenti: a sok éve menekülésre, új haza ke­resésére kényszerült, emigrációban élő magyarságnak is valamiféle üzenet: az óhaza visszavárja, segít­ségre szólítja fel rég idegenbe sza­kadt fiait, hogy vegyenek részt egy új, önálló, szabad Magyarország megteremtésében, s nehéz helyzet­be jutott gazdasága talpraállításá­­ban. A haza fokozatosan kitárja ka­puit szinte kivétel nélkül mindenki előtt. Az ma már természetes, hogy itt van a Szabad Európa tudósítója, Kasza László. Demokratikus átala­kulásunk újabb határköve, hogy az emigrációban jól ismert a magyar szabadságharcos írók által alapított Nemzetőr is bemutatkozhatott a Jurta Színházban, sőt állítólag szer­kesztője, az egyesek számára hír­hedt Tollas Tibor is Budapestre lá­togatott. Úgy hírlik, Nagy Imréék végtisztessége alkalmából Kopácsi és az 1956-os népfelkelés más személyiségei is hazalátogatnak, hazalátogathatnak, így egyáltalán nem kell elcsodálkoznunk azon, ha e nyitási folyamatot a régóta kint élő, másként gondolkodó magya­rok is komolyan veszik, s meg kí­vánnak jelenni a magyar politikai színtéren azok a háború utáni pár­tok is, amelyeket az orosz fegyve­rek vagy az MDP egyeduralomra és diktatúrára törekvő szalámipo­litikája számolt fel, üldözött el. Dr. Sulyok Dezső képviselő 1947. júli­us 1-én olyasmit mondott a kom­munista képviselőknek, hogy önök a totális gazdasági és állami rendszeren alapuló rabszolgaság hívei... Révai József közbeszólt és az oroszokat kérte feltehetően ar­ra, hogy hallgattassák el. „Ezek után a magyar Parlamentben a szólásszabadságot megszűntnek tekintem” - mondta Sulyok és a Szabadságpárt képviselőivel kivo­nult a T. Házból. Révai utánaszólt: „Tűnjenek el örökre!” Most ők is jelentkeznek, újra zászlót bontanak. Egyelőre ameri­kai székhellyel megkezdik a Sza­badságpárt újjászervezését. Ők az elsők, de nyilván nem az utolsók. Az új, országépítő munkában jelen lehet mindenki, aki elfogadja meglé­vő és születő törvényeinket, s nem kívánja megzavarni fegyelmezett, békés átalakulásunkat. (L) 1989. JÚNIUS 16 Van már amerik Zászlót bontott a Szabadságpárt! Ezúton hozzuk magyar testvéreink tu­domására, mind otthon Magyarorszá­gon, mind itt az emigrációban, hogy 1989. május 18-án ZÁSZLÓT BON­TOTT A SZABADSÁGPÁRT, egykori alapító elnökének dr. Sulyok Dezsőnek sírhalmánál, halálának 24. évforduló­ján a New Brunswick-i (N. J.) temető­ben. A zászlóbontáson részt vevők 11 órakor gyászmisén vettek részt a New Brunswick-i Szent László-templom­­ban, amelyet Ft. Végvári Vazul OFM püspöki helynök celebrált dr. Sulyok Dezső lelki üdvéért. Az újjáalakult Szabadságpárt Ideig­lenes Intéző Bizottsága megkezdte a párt szervezését mind otthon, mind itt, hogy győzelemre vigye a pártot az első szabad választásokon Magyar­­országon. Kérjük figyeljék további hí­reinket a magyarországi és emigráns lapokban, rádióadásokon. A SZABADSÁGPÁRT ideiglenes Központi Intéző Bizottsága Innen, e szent helyről, dr. Sulyok Dezső sírhalmától hívjuk TOBORZÓRA a ma­gyar népet, amikor most itt kinyilvánít­juk és meghirdetjük a Szabadságpárt újbóli életrehívását. Ezt a deklarációt— a Szabadságpárt zászlóbontását - szent fogadásunkat a magyarok iste­nének oltalmába ajánljuk és arra kér­jük az Egek Urát, áldja meg életutun­­kat és áldozatunkat, hogy a magyar nép otthon élő legjobbjaival valóra válthassuk szent céljainkat; a magyar nép megmentését, valamint szabad­ságának és függetlenségének mara­déktalan visszaállítását. Az újjáélesztett Szabadságpárt programja magában foglalja a több mint ezeréves Magyarország legszebb törekvéseit, valamint az 1946-os Sza­badságpárt és az 1956-os dicsőséges magyar forradalom és szabadságharc minden célkitűzését - amely a Sza­badságpárt győzelmének záloga lesz az elkövetkező többpártrendszerű szabad választásokon. Ezért itt jelent­jük be most részvételünket ezen a vá­lasztáson. Az újjászületett Szabadság­­párt Ideiglenes Intéző Bizottsága kiált­ványban fordul otthoni magyar né­pünkhöz és az emigrációs magyarság­hoz, hogy záros határidőn belül hívja életre helyi szervezeteit és teremtsen kapcsolatot a Szabadságpárt ideigle­nes központi irodájával a párt ideigle­nes elnökének, Hóka Ernőnek postací­mén (1605 Second Avenue, Suite, 4N. New York, N. Y. 10028, telefonon: (212)628-0997). A Szabadságpárt magyarországi szervezeteinek meg­szervezésére és otthoni ideiglenes iro­dáinak felállítására ügyvivőket kér föl az ideiglenes központi Intéző Bizott­ Megtisztelő, hogy az amerikai székhellyel zászlót bontó Szabadságpárt a Reform szerkesztőségé­nek küldte el kinyomtatott pártprogramját. Független lapként ennek is helyt adunk. ZÁSZLÓT BONTOTT A SZABADSÁGPÁRTI NYILATKOZAT hoj" 1989 május 1­9. in ZÁSZLÓT SZABADSÁGPÁRT. egytoll alapítA Súlyút Dralunk Uralmaiul. KjUUu ijCjt bwSott"aA SZABADSÁGPÁRT no KAzpony In#i6 BinxuAg*. UIAjdk HOL, Emi » Subaduipin Nmjcr»y bm 1965 május 17 fn meghalt Dr Sulyok beragyogja a magyar jfr rvu.1 vuh­un,IgjyvUcu kipvuei/i , SZABADSÁGPÁRT Hnrmnd­aor » d­i* 'Mk* ft­er* alapítója a XX. laiaad manar politiki politikai kOiAOu-rínak •inak rjy -rndklvUl. rrtyel kUngar... OaftUae. egyín. I9S6 m magyar ImraBatagr H kalhatar lan eníkel ................." annak, hogy nem magyar nabada* «Arholtuk Dr Sulyok Demi feldi mt____­­___ polmSTbar»«* ta a pulink.« i4vul fegadóa*£5Emi lenrhh munkáiknak, akik Dr. Sulyok DrnAvrl cxyimn klebrehéyluk a MAGYAR OKTÓBER ÍJ MOZGALMAT T. Sulyok DeoA hivaikuudallal .1«: in. hogy ki-ki out ni fagadkmMbol? Mi nem bizonybra ért jobban, min tuoooMgikoa rekordja A Fáklyáién­g Hmu folyoirai fa­ji. Sulyok Dead­­ok pan­elnök gr A Kereszténydemokrata Kétezer éves hagyományok kiszélesítését követelik Újjáalakult a Kereszténydemok­rata Néppárt, adták hírül nemré­gen a napilapok. Az 1945-ben létrejött Kereszténydemokrata Néppárt az 1947-es parlamenti választásokon Demokrata Nép­párt néven, Barankovics István vezetésével több mint 800 ezer szavazattal 62 mandátumot szerzett. Ezzel az ország máso­dik legnagyobb politikai ténye­zőjévé vált. A párt alkotmányos szerveinek megválasztásáig dr. Keresztes Sándor volt ország­­gyűlési képviselő az ideiglenes elnök. Az egyre sokszínűbbé váló magyar közéletben úgy találták, nem nélkü­lözhető keresztény világnézetű, ám az egyházaktól független politikai szervezet sem. Ezt különösen sürge­tőnek találják, mivel a magyar társa­dalom nyomasztóan súlyos válságje­lenségei közül az általános erkölcsi és értékválság is követeli a keresz­tény kultúra kétezer éves hagyomá­nyainak kiszélesítését. Ez egyben

Next